Észak-Magyarország, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-27 / 227. szám
esaaffieftMewMoasate fv* Vasárnap, 1970. ssapt. 27. 99Pálmákért*' az Egyetem városban (Foto: Kőbőr Piti) A vohs rangjáért A választójogi törvény módosításáról Í Hajnali egy óraikor a fény kettészelte az éjszakái. A hálóteremből a csend el- j menekült a sötétséggel. I — Ébresztő, föl! A hadnagy hangjára meg* j elevenedtek az ágyak. Még . az álomszuszék Marosi is * felült. Mi az. mi történt? — [ pislogtunk egymásra, csak I nem éjszakai gyakorlatot I akarnak már megint tartani? — Felszerelés: csizma, zsá- volyruha, derékszíj. Tíz perc múlva sorakozó az udvaron. Kapkodva öltözködtünk és vetettük be az ágyat. A rajparancsnokok sürgették a fiúkat, segítettek is. Odakint még sötét volt. A motorok dübörgése behatolt a hálóterembe. Mégiscsak éjszakai gyakorlatra megyünk, dörmögtem Fekete Janinak, és kedvetlenül hajtogattam össze a pokrócot. A hadnagy kétéltű,je az 'út, mellett állt. Egy szakaszvezető zászlóval adta a jelzéseket. Tovább, tovább! A rövidhullámú adó-vwők működésbe léptek. Kétéltűnk a negyedik utcába fordult be. — Átkutatni a házakat, a padlást. A lehető legkevesebb csomagot hozzák az emberek — kiáltotta a tizedes. Hárman ugrottunk a vízbe. A létrához igyekvő férfihez gázoltam. — Adja a cuccot, jöjjön a kétéltűhöz. — Az asszony meg a gyerekek ... — mutatott a padlásra. A padlásajtóban egy asz- szony kucorgóit két nagyocska gyermekkel. BetekapaszHiába. Az öreg nem jött le az ablakpárkányról. A szomszéd begázolt a szobába, kérlelte, hogy mozduljon, mert a vályogfal hamar elázik, megcsúszik és leszakad a tető. A tizedes sápadtan állt az ajtóban. — Lefogni és gyerünk. Mit lehettünk, Janival kétoldaliéi közelítettük meg az öreget, a tizedes meg a lábát próbálta elkapni. — Bátyám, az életéről van ■szó — magyarázta a tizedes már a kétéltűben. — Ház nélkül mit ér az? — Indulhatok? — kérdezte a volán mellett ülő őrvezető. — Fekete honvéd harmad- magával itt marad. Az istállókban kössék el a jószágot, vezessék dombos helyre, amíg vissza nem fordulunk. Indulás! Derékig vizes voltam. Prüsszögtem. A rumot csak később kaptuk meg a feketekávéval. Amikor a vízbe fúlt malacokat, tyúkokat láttam sodródni az árral, úgy éreztem, hogy a gyomrom a torkomba szökik. Nem tudom, hányadszor fordult a kétéltű emberekkel, holmikkal, jószágokká), megrakodva, amikor a tizedes hátrafcüWött bennünket. — Ott majd kaptok ebédet, is — mondta. Ebédet? Ilyen, korán? Kfe- .sobb vettem csak észre, hogy a nap már ereszkedett lefelé a nyugati látóhatár szélén. Zsibbadt lábamat kinyújtottam a pokrócon. Az erőltetett menetgyakorlat után sem éreztem ilyen fáradtságot. Pedig most nem is volt hátizsákom. A cigaretta elaludt a számban. Arra ébredtem, hogy ^pni rázza a. vállárnál:. — Gyere komám, indulás. Egész este, éjszaka, sőt még másnap délelőtt, is jártuk az utcákat. Emberek és élő állatok után kutattunk. Az álom súlyos köde rámnehezedett. Talán csak akkor rebbent él nevetés a számról, amikor egy süldőt pillantottam meg az egyik ól padlásán a vészjóslóan ka- ricsáló tyúkok között. A szerencsétlen állatot a kétségbeesés kergette fel a tyúkok létráján a padlásra. Odaintettem a fiúkat. A kétéltű óvatosan megállt a padlásajtó alatt. A süldő kezesbá- rányként. tűrte, hogy meglógom és leeresztem a kocsiba. Ott nyomban lelapult:, meg se mozdult, amíg a szárazföldre ki nem tettük. — Még egyszer végigmegyünk az utcákon, aztán ebéd és reggelig pihenő — mondla a tizedes. Á llamat dörzsölhettem. Kétnapos szakállam viszketett. Az ebédet alig tudtam megenni. Az iskola egyik osztályában, ahová elszállásoltak bennünket pihenőre, lehuppantam a vastagon szétterített szalmába, és szinte Ugyanabban a pillanatban el is -aludtam. Másnap hat órakor a hadnagy kiáltására ébredtünk. Sorakozó után, a rövid eligazítás előtt, azt mondta: — Elvtársak, katonák, az első csatát megnyerték, de a nagy ütközet még most kezdődik .. . Egy óra múlva már kint voltunk a vízzel árasztott faluban, aztán a gátakon. Harmincnégy napig mindennap. Aztán visszamentünk a kaszárnyába. Mintha egy csendes, békés szigetre érkeztünk volna. Az országgyűlés munkáját mindig az egész nép érdeklődése kíséri. Érthető, hiszen mindig nagy politikai, gazdasági kérdésekben dönt a kollektíva, a népi államhatalom legfelsőbb szerve. Ök a nép képviselői, ők alkotják törvényeinket, az ország minden polgára számára kötelező erejű jogszabályokat. Törvényalkotásra készü I most is az országgyűlés. A legközelebbi ülésen — apáit Központi Bizottsága és a Minisztertanács áprilisi, együttes határozata értelmében — valamennyi választópolgárt; érintő törvényjavaslatot tárgyalnak meg. A javaslaton tulajdonképpen ma még dol goznak a szakemberek, részletei éppen ezért még nem ismeretesek. Négy h «ián Emlék előtte négy éve tárgyalt. az országgyűlés a választásokról. 1966. novemberében fogadták el az ország- gyűlési képviselők és tanácstagok választásáról szóló törvényt. Már ez is jelentős előrelépés volt a szocialista demokrácia fejlesztésének, szélesítésének útján. Az akkori törvény lehetősséget adott rá, hogy egy-egy l körzetben több jelöltet is állítsanak, vagyis — valóban választhassanak a. szavazó polgárok. A gyakorlat azonban azt bizonyította, hogy ezt a rendszert tovább kell fejleszteni. Következésképpen, ha a szavazólapot a választó változatlanul dobta az urnába, , automatikusan az első helyen szereplő jelölt számított. Ily módon a második helyen feltüntetett jelöltnek igen kevés esélye lehetett a megválasztásra. Érdemes megjegyezni néhány számot: a legutóbbi választásokon összesen 752 választókerületben állítottak ki két vagy három jelöltet, a képviselő ős tanácstagi választókerületek nem egészen egy százalékában. A második helyen szereplő jelöltet mindössze 1)9. a harmadik , jelöltet pedig csupán egyetlen tanácstagi körzetben választották meg. Propaganda, adminisztráció A megvitatásra es elfogadásra váró lörvénymódosí- j tásnak ezt a helyzetet is meg kell szüntetnie. Akár az országgyűlési képviselőknek, akar a touácslagjelöl- teknek lehetőséget kell adni rá, hogy találkozzanak és beszéljenek választóikkal. Mindegyiknek egyforma lehetőséget kell adni rá, hogy a szükséges propagandaeszköz rendelkezésükre álljon. Nem elhanyagolható az sem: minden jelölt mellett csak úgy szabad agitálni, hogy az semmiképpen se legyen sértő a mandátumért versengő lobbi jelölt számára. Természetesen változtatni kell a választási adminisztráción; az elképzelések szerint csak azokat a szavazatokat lehet érvényesként; elfogadni, amelyeken a szavazó világosan meghatározta, hogy a több jelölt közül melyiket választotta. A Központi Bizottság és a kormány határozata alapján növelni kell a jelölőgyűlések jelentőségét is. Ü.j és erdekes lesz a módosító javaslatok törvényerőre emelkedése esetén az, hogy jelöltet állíthatnak például a nagyobb munkahelyek, gyárak, üzemek, termelőszövetkezetek. A jelölt személyére továbbra is a Hazafias Népfront területi bizottsága tesz javaslatot, de közvetlenül' A budapesti művészeti hetek eseményei jórészt a Bar- tók-évforduló jegyében zajlanak le. A nyitó és záró hangversenyeken Bartók-mü- Vek szólalnak meg, s a közbeeső negyven nap alatt műsorra kerül életművének tekintélyes része. Az Operaház új rendezésben, új szereplőkkel tűzi műsorra operáját és a két balettet. A trilógiának c mostani újrafogalmazol — Mikó András főrendező és Seregi László koreográfus — készítették el a Kékszakállú herceg vára, és A fából faragott királyfi színes televíziós filmjét, melyeket ugyancsak most mutálnák be. Közös műsorban mutatja be az Állami Bábszínház is híressé vélt Bartók- produkcióit. A rádió számos. Bartók-hangversenyl tűzöl f műsorra, köztük a műkedvelő kórusok sorozatos előadó sail. Ez alkalomra elkészül a lel - :ies életmű hanglemezfelvétele, az első Bartók összkiadás is jelölhetnék személyeket 3 munkahelyi kollektívák, más társadalmi szervezetek, sőt magánszemélyek is. A hizaíoiiiiioz méltóan A magyar dolgozó nép szilárdan áll a szocializmus talaján, ezzel a párt és a kormány tisztában van, ezt bizonyítják a választójogi 1 örvény módosításával- kapcsolatos tervek, elképzelések. A párt és a kormány kívánja a szocialista demokrácia erősítését. Olyan erőket akar a legfelsőbb törvényhozó szervbe és a helyi tanácsokba választani, akik élvezik a választók bizalmát, és ehhez méltóan dolgoznak majd. Az előkészítő munkák még folynak. Még csak tervek és j avaslatok vannak. Ezek egyeztetéséből azonban minden bizonnyal egy korábbinál demokratikusabb, politikailag felelősségteljesebb választójogi törvény születik meg. Biztosíték erre minden eddig megtett lépés, valamint a pártkongresszus irányelveinek szelleme. Csengeri Ervin magyar művészek tolmácsolásában. A Zeneműkiadó, a Corvina és a Gondolat kiadók magyar és idegen nyelvű kiadványok egész »órát jelentetik meg. Az UNESCO magyar és francia bizottsága Párizsban rendezett ünnepi koncertet, az ENSZ New York-i szék- házában Bartók-kiállítás nyílik, és koncertet ad a Bartók Vonósnégyes. Már a nyár folyamán megkezdődött a magyar művészek és együttesek külföldi Bartók-hangverse- n.yeinek sorozata, amely egy teljes ' éven ál folytatódik szerte a világon. A kulturális Kapcsolatok Intézete orosz, olasz, francia, német és angol nyelvű dokumentációk kiállítását rendezi meg mintegy harminc: ország városaiban. Csupán a legfontosabb eseményeket felsoroló összeállításunk arra vall. hogy az idei lesz az eddigi leggazdagabb Bartók-fesztivál, a leg változatosabb programmal. Bába M i h-á+y: A kétéltűk közlegényei —- Rá, se ránts, majd alszunk utána — csippentett Jani cinkosan. Mindág, mindenre talál biztató magyarázatot. A dübörgés nőtt, növekedett, aztán, gondolom, amikor felsorakoztak a kocsik, elnémult. Futólépésben mentünk az udvarra. Villámgyors számolás, jelentés. A hadnagy a lépcsőn állt. — Katonák!', Most kaptuk a jelentést. A víz átszakította a gátat, álmában lepte meg az embereket. Sok falut méter magasan árasztott el a víz. Menteni megyünk. Legelő- szöris a lakosságot, aztán az élőállatot és az értékeket kell biztonságos helyre szállítani. Utasítás a rajparancsnokoknál. Indulás! A raj parancsnokok csak azt közölték, melyik kétéltű- re kapaszkodjunk fel. Bekapcsolták a motorokat. A kocsik egymás után dübörögtek ki a laktanyaudvarról. Kellemes, hűvös nyári éjszaka volt. A rajparancsnokok a zseblámpa fényénél olvasták a sebtiben írt parancsokat. Fekete Janii oldalba bökött : — No, komám, ez igazi éjszakai gyakorlat lesz — mondta hangosan, hogy a motorzúgásban is megértsem. — Fiúk, rá lehet gyújtani, mert később kevés időtök lesz füstölni — adta meg az engedélyt a .tizedes, és ő maga is elővette cigarettáját. A rossz úton is a legnagyobb sebességgel mentünk. Csendben, szótlanul ültünk, cigarettáztunk. Az út szalagja derengett a sötétségben, Egy pillanatra lehunytam a szememet. Megpróbáltam elképzelni a gátak közül kilépő víztengert, mely álmában lepte meg a falut, bezúzta a kerítéseket, nekirontott az ajtóknak, aztán az ablakoknak, rombolt, sodort mindent, ami útjába akadt. Csak, akkor döbbentem meg a valóságtól, amikor szendergésemből felriadva megpillantottam az első házat. A szennyes áradat az ablakot is elnyelte. A ház végénél egy derefhg vízben gázoló ember próbált eljutni a létráig. Feje tetején batyut ci ne! t, kodtam a létrába, nem csúszik-e el, aztán intettem, hogy jöjjenek lefele. Nem mozdulták. Fekete Jani, katonacimborám gázolt mellém. — Ben t egy ' létek sincs. Hányán vannak? — Nem tudom. Fogd meg a létrát, felmegyek. K ötésig ért a víz. Otorri- nehéz lett a lábam, amikor a létrán lépkedtem felfele. Az asszony jajveszékelt, a nyolc- tízéves forma gyermekek riadtan néztek rám. — Ülj a nyakamba — mondtam a nagyobbiknak. Szó nélkül engedelmeskedett. A kétéltű a létráig farolt. Nyakamban vittem a gyerekeket a kocsihoz. Az asszony leereszkedett a létrán a víz széléig. Janival összefontuk karunkal. — Üljön .rá, és kapaszkodjon a vállunfeba — mondtam az aszonynak. — Maradt még fent valaki? — faggatta őket a tizedes. — Nem. — A szomszédban hányán vannak? — Csak a bét öreg. A kidőlt kerítésen át ment a kétéltűnk. A kertben egy kutya úszott a szalmakazal felé, amelynek tetején ázott tollú tyúkok gubbasztottak A szomszédos házakból jajveszékelés hallatszott. A kétéltű a tornác mellé sodródott. Az ajtót nem bírtuk kinyitni. Feszítővassal dobtuk le a sarkáról. A ház partosabb részen épülhetett, mert itt csak térdig ért a víz. Egy öregasszony guggolt a sutban. Jani átnyalábólta, és vitte ki. a kocsiba. Az én emberem az ablakpárkányon ült. Arca borostás, ráncos és komor volt. — Trézi, ne menj, yz istenedet. Ha a ház összedűl, dűljön ránk. Mert anélkül . . — Jöjjön bácsikéin, itt nem lehet maradni. — Menjen innen . . A tizedes bekiáltott: — Gyorsabban a verünk A Bartók évforduló jegyében