Észak-Magyarország, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-26 / 226. szám
Szombat, TOTO, svept. 26. ÉSZAK - MÄGYÄRORSZÄG 3 A srii i elk wtpolitik ui elvek szellemében Ac erők összpontosítása Megsolá szorozódik a kisipari szövetkezetek termelése és a munka koordinálása ...■ —nnnTTiiiam i wiiiii isnr ihit r -|--rir~ szivetkezetpolitikai aktívaülésen a beszámoló, a korreferátumok gondos alapossággal elemezték a megyei párt*végrehajtóbizottság határozatának a szövetkezeti mozgalom fejlesztésére vonatkozó megállapításait. Érthető és természetes azonban, hogy sem a beszámoló, sem a határozat nem foglalkozhatott részletesen minden szövetkezeti forma minden kérdésével. A cél az volt. hogy a gazdasági és politikai irányításban dolgozó emberek megismerjék pártunk helyes szövetkezetpolitikai. alapelveit, és azokat a maguk munkaterme - lón, az adott szövetkezeti .1formában vagy társulásban valósítsák meg. A határozat egyértelműen fogalmaz: „A jelen időszakban indokolt és célszerű a szövetkezetek gazdasági szerepének a növelése, működési körük további bővítése, az állami és szövetkezeti szervek viszonyának továbbfejlesztése. A/. állam jogszabályi előírásokkal és az anyagi érdekeltségen alapuló gazdaságpolitikai eszközökkel gondoskodik arról — a társadalmi érdekekből kiindulva —, hogy a szövetkezetek társadalmi és gazdasági jelentőségüknek megfelelően fejlődjenek.” Mindenekelőtt népgazdasági érdek, hogy a szövetkezetek olyan területeken fejtsék kí tevékenységüket, ahol a lakosság igényei, termelési, fogyasztási és más érdekei viszonylag nem nagy tőke- befektetéssel, kis- és közép- vállalati keretek között kielégíthetők. Koltai Zoltánnak (KI- SZÖV) a beszámolóhoz kapcsolódó korreferátumából kitűnik hogy a tervek szerint a IV. ötéves terv utolsó évében a megvalósításra kerülő beruházások eredményeként a. termelés értéke Borsod megye Icisipari szövetkezeteiben több mint egymilliárd forint lesz. E szövetkezetekben a gazdálkodás általános jellemzője, hogy rugalmasan alkalmazkodnak a piaci viszonyokhoz, s az igények figyelembevételével változtatják gyártmányösszetételüket. Elsősorban ennek eredményeként a termelés és a realizált árbevétel-növeke- j dés üteme általában mégha- ; ladja az állami vállalatok által mutatott növekedési j szintet. A közgazdasági sza- , bályozó rendszer finomítása- I nak eredményeként a több- I lettermelést, illetve a nyere-1 ség növekedését a szövetke- j zetek zömmel a termelékeny- : ség növelésével érték el már j az elmúlt évben is, de kü- j Ionosén ebben az esztendő- : ben. A bér- és jövedelem- szabályozás fejlesztése érdeA BORSOD MEGYEI „/ százalékkal többetu Mind több jelzés érkezik a szocialista brigádoktól az „1 százalékkal adj többet a népgazdaságnak” mozgalom kapcsán. Tegnap a MÁV Miskolci Igazgatósága távgépíró hivatalának Május 1. szocialista brigádjától kaptuk a hírt: a brigád a Nagymiskolci Állami Gazdaság fel.xözsolcai telepén húsz mázsánál több almát szedett le térítés nélkül. társadalmi munkában, hogy ezzel segítse a mozgalmat. A brigád ezzel a munkájával teljesítette a X. kongresszusra tett felajánlásainak egyik újabb pontját Is. tározat nyomán azonban lehetővé vált, hogy a javitó- szolgállató dolgozok 2—3 százalékos átlagbérsziní-növe- kedést élvezzenek, a részesedési alap csorbítása nélkül. Ez a kedvezmény 1971-ben is meglesz. A BESZÁMOLÓBAN többször is visszatérő gondolat volt a szakmunkásképzés, a szakmai utánpótlás biztosítása. A kisipari szövetkezetekben az ipari tanuló-képzés ma még hátrányosabb helyzetben van. mint az állami vállalatoknál. A korreferátum aláhúzta ezt, és utalt rá. hogy 1970-ben, a létszám- és bérgazdálkodásra vonatkozó közgazdasági szabályozók módosításának eredményeként a szövetkeze lekben kifejezetten hátrányt jelent majd a szak munkás- vizsgát tett ipari tanulók alkalmazása. Nem mehetünk e] szó nélkül e jelenség mellett. hiszen a tudományos vizsgálatok szerint 1985-ig s ja vitás-szolgáltatási munkához minjegy 60 ezerrel több emberre lesz szükség. Onodvári Miklós közös cél A téma először 1965 végén került hivatalosan rangos Có rum elé. A SZOT elnöksége és a KISZ Központi Bizottságának intéző bizottsága meghatározta a két szer', tervszerű kapcsolatának útját. A hasznos, azóta az élet által is bizonyított kezdeményezés hamar termőtalaj ra talált Borsodban is. 1886 nyarán az SZMT elnöksége és a megyei KISZ végrehajtó bizottság kidolgozta a együttműködés legfontosabl elveit és módszereit. A példa alacsonyabb szinten is követőkre talál!, az évek múlásával számos olyan együtt - működési terv látott napvilágot. amely hozzájárul! a fiatalok munka- es életkörülményeinek javításához, a kommu nista sza kém bér k é p zés eredményesebbé tételé hez. A kapcsolatok, amelyeket akkoriban kerestek, azóta együttműködéssé izmoson lak. keltté teszi a szövetkezeteket az élőmunka hatékonyabb felhasználásában, segíti a tervszerűbb és racionálisabb munkaerő-gazdálkodást, ugyanakkor lehetővé teszi a személyi jövedelmek, teljesítménytől függő, erőteljesebb differenciálását. róla. hogy a szövetkezetek tevékenységében. különösen 1968-ban. erőteljesen háttérbe szorult, a. la kossági javi tűs-szolgálta tó Ez elsősorban a közgazdasági szabályozó rendszer akkori negatívumainak tudható be. A korreferátum utalt rá. hogy a szolgáltatási díjak hazánkban lényegesen a világszínvonal i árak alatt vannak. Ezt a tényezőt a köz- gazdasági szabályozó rendszer figyelmen kívül hagyta, tgy alakulhatott ki az a helyzet, hogy az árutermelés lényegesen magasabb nyereség elérését lette lehetővé, mint a lakossági szolgáltatási tevékenység. Hozzá kell tennünk azt is, hogy az átlagbér-színvonal szabályozó különösen hátrányos helyzetbe hozta a szolgáltató tevékenységet folytató szövetkezeteket, ahol nem volt lehetőség a létszám duzzasztására a nyereség lényeges csők- ; kentése nélkül. Ezen a helyzeten segített a j kormány 1038-as határozata. 1 amely több preferenciában részesítette a szolgáltatásokat. Az eredmény: már az I970-es év első felében 4,S százalékkal nőtt a szolgáltatások. színvonala, az elmúlt óv azonos időszakához viszonyítva. Miskolcon és a megyében jelenleg 628 szolgáltató fiók áH a lakosság rendelkezésére. Amint azonban Koltai Zoltán korreferátumának további részéből kiderült, a szolgáltatások jelenlegi ütemével ennek ellenére sem lehetünk elégedettek. Az említett kormányhaA Gépipari Tudományos Egyesület negyedévenként tanulmány utakat szervez az ország különböző üzemeinek megtekintésére. Ezzel segítséget nyújt, hogy a vállalatok és üzemek műszaki és gazdasági vezetői megismerjek az. ország egyes vállalatainál: felépítését, gyártmányainak választékát és a termelés közben felmerülő problémákat. A Diósgyőri Gépgyár négy dolgozója a napokban vett részt ilyen jellegű tanulmányúton. Megtekintették a hódmezővásárhelyi mérleg- gyárat és a szegedi kábelgyárát. A kábelgyár gépeinek nagy részét a Diósgyőri Gépgyár szállította, igv a gyártás közben adódó problémákra. kérdésekre a jelenlevő szakemberek első kézből adtak választ. Ezek az utak nemcsak a látogatók, hanem az üzemek vezetői részére is hasznot hoznak. Erősítik a vállalatok vezetői közötti kapcsolatot, segítséget nyújtanak a termelési problémák gyors kiküszöböléséhez. továbbfejlesztve, a mindennapi élethez igazítva az alap- gondolatot. ( élők és módszerek E nemes célokat szolgálta az u tanácskozás is, melyre a napokban került sor az SZMT elnöksége és a KISZ Borsod megyei Végrehajtó Bizottságának együttes illésén. A cél egyre világosabb, hiszen pártunk Központi Bizottságának februári határozata, melyet ifjúságpolitikai kérdésekben hozott, nagyon egyértelműen állást foglal a közös feladatok koordinálása, az erők összpontosítása és a párhuzamos munka kiiktatása mellett. így azután, az együttműködés kapcsán Borsodban is hatékonyabban bevonhatjuk a fiatalokat pártunk politikájának megvalósításába. a IV. ötéves tervben előirányzott feladatok megoldásába. fejleszthetjük szocialista tudatukat, javítva az élet- és munkakörülményeket. Képzettség, műveltség Az együttműködésnek számos területe van. Ezek között is fontos a gazdasági épitömunka segítése és az eszmei-politikai nevelés. Borsod ipa ban és mezőgazdaságában is egyre jobban előtérbe kerül a választék bővítése, a gazdaságosság, a jobb minőség, az anyaggal, energiával és munkaidővel való takarékosság'. A termelés növekedését elsősorban a termelékenység emelésével akarjuk biztosítani. Ezért harcolunk a műszaki fejlesztésért, a technológiai fegyelem betartásáért csakúgy, mint a. kapacitások jobb kihasználásáért, vagy a korfeltételeit. hogy a művelődési házak igazgatóhelyettesei és a társadalmi bizottságok elnökhelyettesei lehetőleg a KISZ képviselői legyenek. Az érdekvédelemmel korábban külön-külön is sokat foglalkozott a szakszervezet és a KISZ. Most. éppen a közös erőben rejlő lehetősegek felhasználásával még inkább napirendre kerül a munkásvédelem, az egészség- ügyi tervek kidolgozása, ellenőrzése és végrehajtása, lehetőség lesz rá, hogy az ifjúságra vonatkozó munkás- védelmi szabályok helyet kapjanak a kollektív szerződésekben. A KISZ bekapcsolódhat a dolgozók érdek- védelmét szolgáló különféle társadalmi ellenőrzésekbe. Eljárhat a fiatalok bérproblémáinak ügyében, kezdeményező lehet olyan bérrendszer kidolgozásában, amely az eddiginél lényegesen nagyobb figyelmet fordít a kezdő szakmunkásokra, értelmiségiekre, a nők besorolására, egyszóval arra, hogy ne az életkor és a nem, hanem a munka legyen a mérce az anyagi és erkölcsi javak elosztásánál. Nagy szerepe lehet az együttműködésnek a fiatalok lakásszükségletének kielégítésénél is. A KISZ és a szakszervezet sokat tehet azért, hogy az ifjúság megkapja az előírt keretet, sőt, keresni lehet olyan lehetőséget, amelyeknek segítségével enyhíteni lehet a fiatalok amúgy is égető lakásgondján. SZÓLNUNK KELL Jolán, a rekorder anyakoca A két és fél mázsás .fokúi, ..aki” huszadszor néz anyakocát Néhányan az utódok közül, örömök elé. (Fotó: Sz. Gy.) Lónak, tehénnek, még a hitványabbjánák is, dukál a név. Az anyakocáknak azonban még a legszebbjeit is csak „koca-ne”-nek szólítják. Jolán, a sajóvámosi törzstenyészet anyakocája azonban kivétel. A névadást még ifjúkorában megérdemelte, s azóta sokszorosan rászolgált a megbecsülésre. Egy feudális disznóországban akár a föhercegi rangot is kiérdemelte volna. Jolán ugyanis egy valóságos, fehér hússertés-dinasztia megalapítója. Tíz esztendeje „szolgál” a sajóvámosi Aranykalász Tsz tenyészetében, s ezalatt 190 szép malacot fialt. Es milyen malacokat! A kanik 6—8 hónapos korukra 6000, a kocasüldők 3—3500 forintot érnek. Jolán utódait, a mostani árat alapul véve, úgy 800—850 ezer forintért értékesítette tíz esztendő alatt a gazdaság. Nem is szólva róla, hogy az utódok mint nagyszerű tenyészállatok, milyen hasznot hajtottak más gazdaságoknak is. Jolán küllemre alacsony, Konrjáti Gyula bácsi, a tenyészet brigádvezetője szerint amolyan víziló formájú. De ezt csak halkan mondja, mert a rekorder anyakoca nagyon odafülel. Arról már hangosabban esik szó, hogy Jolánnak és néhány anyakocatársának köszönhető a mostani mezőgazdasági kiállításon elért szép siker. Az ő utódaik, a 6 hónapos tenyészkanok most megkapták a kiállítás ezüstérmét. Legutóbb még csak bronzot érdemeltek, de a következő kiállításon nem adják alább az aranyéremnél. szerű munka- és üzemszervezésért. Mindez magával hozza, hogy a szakmai intelligencia egyre szorosabban kapcsolódik az általános műveltséghez. A munka és a tanulás nem kizáró tényezője egymásnak. A korszerű termelési folyamatok képzett szakembereket. jó vezetőket igényelnek a fiatalok körében is. így segíthetik az együttműködésnek azt a fontos területét, amelyet gazdasági építőmunkának nevezünk. Jgy lehetnek zászlóvivői a szocialista munkaversenynek, a tervek teljesítésének. A szakmai fejlődés persze, csak egyik oldala az éremnek. A másik az eszmei-politikai nevelés. A hétköznapok tetteinek a társadalmi és politikai akii vitásnak szocialista tudattá érlelése. Ez sem könnyű dolog, nagyon oda kell figyelni, hogy megtaláljuk a különböző rétegeknek megfelelő igényeket. formákat és módszereket. Mindez jól megfér a nevelőmunkában. A KISZ és a szakszervezet eddig is sokat. fáradozott az ifjúság helyesen értelmezett nevelésén. Jelentős területe e tevékenységnek például a politikai oktatás. Fontos a művelődési évadtervek kidolgozásának egyeztetése és olyan programok kialakítása, amelyek garanciái a klub- és egyéb kulturális foglalkozás megszerettetésének. Különös gonddal kell foglalkozni a lányok és fiatalasszonyok érdeklődési körének is megfe lelő programok összeállításával. Meg kell teremteni a Mi legyen a gyerekből!!1 Napjainkban a pályaválasztás nemcsak a továbbtanuló gyermek gondja, hanem a szülőké és a felnőtteké is. Talán a dolog természetéből fakad, hogy a két generáció elgondolása nincs mindig szinkronban a tehetséggel, a valós igénnyel és a reális lehetőséggel. Így alakulhattak tó divatos szakmák többszörös túljelentkezéssel, és olyan munkahelyek, amelyek iránt nincs érdeklődés. Éppen ezért az együttműködési tervben szó van róla, hogy a jövőben nagyobb figyelmet kell szentelni megyénkben az ipar és mezőgazdaság szakmunkásigényének Idelé- gítésére. Mindez csak akkor történhet meg, ha fokozódik a szülők felelőssége a fizikai dolgozók tehetséges gyermekeinek továbbtanulását, illetve helyesen értelmezett iskoláztatását illetően. Az üzemi szakszervezeti és KISZ-szervezeti szervek is sokat segíthetnek az iskolák pályaválasztási tanácsadásában. A diákok egy-egv üzem- látogatása helyesen orientálhat a szakma megkedvelte- tósénél. Korszerűsítésre szorulnak a MüM-intézetek, fokozni kell a szakmunkásképzés feltételeit. A szakma nélkül elhelyezkedő ifjaknak lehetőséget kell teremteni a tanulásra is. A szakszervezet és a KISZ éveken át nehéz feladatokat oldott meg külön-külön is. Erejéhez mérten segítette ifjúságunk nevelését, eligazodását az életben. Most. hogy 1 ervszerűen együttműködve teheti ezt, mindenképpen eredményesebb lesz a fáradozás. Paulovlts Ágoston Diósgyőriek Szegeden
