Észak-Magyarország, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-26 / 226. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG Szombat, 1970. szept. 26, 2 Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke fogadja Avery Brun- dagct, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökét, aki a MOB 75 éves jubileumi ünnepségeire érkezett hazánkba. Külpolitikánk, az MSZMP és a testvérpártok viszonya Ilu/ónL külpolitikáját lld/,dilit évtizedek óta a békére való törekvés, a szocialista építőmunka leg­jobb nemzetközi feltételeinek megteremtése vezérli. A ma­gyar külpolitika a nemzet-, közi politikai élet szerves ré­sze, a szocialista hazát kép­viselő államférfiak és diplo­maták tevékenysége — össz­hangban a testvéri országok­kal — az elvszerű béke, a mindenkori haladás szolgá­latában áll. A IX. kongresszus óta el­telt időszakban bekövetke­zett változások igazolják ezt a szilárd külpolitikai vona­lai. Hazánk nemzetközi te­kintélye gyarapodott, a ma­gyar képviselők száma meg­növekedett a nemzetközi po­litikai és gazdasági szerveze­tek vezető testületéiben. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának a két kongresszus közötti időszakban tagja volt a Ma­gyar Népköztársaság, az európai, ENSZ-kereteken be­lül működő kulturális, tudo­mányos és gazdasági szerve­zetek munkájából mind ak­tívabban veszik ki részüket hazánk szakemberei. Ide kap­csolódik, hogy egész sor or­szággal létesítettünk diplo­máciai kapcsolatokat az el­múlt négy évben. A kongresszusi irányel­vekben szerepel a jelenlegi nemzetközi helyzet értékelé­se. Az agresszív külpolitikát folytató imperializmus ko­runkban is érhet el kisebb- nagyobb nemzetközi sikert a béke megbontásában, mint napjainkban Közel-Keleten és Indokínában történik. A szo­cialista országok azonban — összefogva a világ más, ha­ladó erőivel — gátját tudják vetni az imperialista törek­véseknek. A világ vezető kapitalista hatalma, az Amerikai Egye­sült Államok politikája, az esztelen fegyverkezés a szo­cialista világrendszer védel­mi erejének, a nemzetközi béke legfőbb biztosítékának növelését követelte a leg­utóbbi időben. A Varsói Szer­ződés katonai szervezetének felkészültsége az utóbbi négy évben jelentősen fejlődött. elsősorban a hadseregek kö­zötti magasabb szintű együtt­működés kialakítása folytán. A Magyar Népköztársaság — híven a marxizmus—le- ninizmus eszméihez — tá­mogatja a még gyarmati sor­ban levő és nemrég felsza­badult országok politikai, gazdasági önállóságra való 1 törekvéseit, és legfőbb kül­politikai céljának tartja a termelőmunka alapjául szol­gáló béke megőrzését. A két kongresszus között eltelt: időszakban új erőkkel gazdagodon a nemzetközt munkásmozgalom. A Magyar Szocialista Munlwspárt fej­lesztette kfírcrplatail a test vérvártokkat. Párt"n'- jelen­tős szerepet vili az 1969 jú­niusi, moszkvai tanácskozás megszervezésében és előké­szítésében. Kongresszusunk ^ee' ünnepeljük az. alkotó mar­xizmus legnagyobb gondol­kodójának, Leninnek 100. születésnapját. Nincs egyet­len olyan párt sem a nem­zetközi munkásmozgalomban, amelynfek politikája elvá­lasztható lenne Lenin nevé­től. A magyar munkásosz­tály pártja nemcsak Lenin tevékenységét tartja irány­adónak, hanem a társadalmi és gazdasági építőmunka minden frontján tisztában van vele, hogy a marxiz­mus—leninizmus erőinek legnagyobb pártja, a Szovjet­unió Kommunista Pártja képviseli leghívebben a mar­xizmus—leninizmus eszméit. Antimarxista, nem egy esetben antikommunista, egy­ségbontó törekvések jelent­keztek az utóbbi években a marxista—leninista pártok vezetőségében, s ezek kiha­tották az egyes nemzeti pár­tok egymás közötti viszonyá­ra is. A marxizmus—le- ninizmust következetes elvi politikaként alkalmazó pár­tok — közöttük a Magyar Szocialista Munkáspárt — minden energiájukkal arra törekszenek, hogy ezeket az egységbontó törekvéseket szilárd elvi alapon történel­mileg minél rövidebb idő alatt felszámolják. A nemzetközi muníkásrnoz- galom utóbbi évtizedének mérföldköve volt az 1969 jú­niusi, moszkvai tanácskozás. A tanácskozás tudományo­san magas szinten elemezte a nemzetközi munkásmozga­lom jelenlegi helyzetét, prob­lémáit. egyben irányt muta­tott e problémák megoldá­sához. a keletkezett nézetel­térések mielőbbi felszámolá­sához. A Magyar Szocialista Munkáspárt teljes mérték­ben magáévá tette a tanács­kozás határozatait, és min­dent megtesz, hogy ezeket a határozatokat mind a párt- közi politikában, mind a párton belül megvalósítsa. A tanácskozás egyben azt is je­lentette, hogy fokozódott az imperializmus elszigeteltsége, különös tekintettel az ame­rikai imperializmusra. A magyar párt m”t eddig is tette — szembeszáll a marxizmus—leninizmuson belül jelentkezett egységbon­tó törekvésekkel. A párt to­vábbra is a szocialista inter- nacionalizmus magasztos esz­méjét követi, és következetes elvi politikával fejezi ki azt az elhatározott szándékát, hogy a 'marxizmus—leniniz­mus szilárd bázisának tekin­ti magát a nemzetirn7i mun- ' - MTvizaal om ba n. Hegyes Zoltán Magyar állam üdvözlő távirata Moszkvába a Lima—16 sikeres útja alkalmából L. I. BREZSNYEV elvtársnak, az SZKP KB főtitkárának. N. V. PODGORNIJ elvtársnak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöksége elnökének, A. N. KOSZIGIN elvtársnak, a Szovjetunió Miniszterta­nácsa elnökének: Moszkva Kedves Elvtársak! A világűrkutatás újabb nagy eseménye, a ,una—16 si­keres hold-utazásnak befejezése alkalmából szívből kö­szöntjük önöket, és az űrhajó. tervezésében, kivitelezésében részt vett tudósokat és munkásokat. Mély meggyőződésünk, hogy az automatikus hold-állo­más programjának sikeres végrehajtása jelentősen segíti előre a. világűrkutatást, az emberiség egyetemes érdekeinek javára. A Szovjetunió kozmikus tudományos vizsgálatainak újabb kimagasló sikere alkalmából legjobb kívánságainkat küld­jük önöknek, a testvéri szovjet népnek, az űrállomás vala­mennyi alkotójának. Elvtársi üdvözlettel: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. Nixon taktikázik Jé partnert keresve T egnap reggel óta Moszkvában tárgyal Schiller, nyugatnémet gazdasági miniszter Európa két leg­nagyobb gazdasági hatalma közötti tárgyalások első gyümölcseit ígérik a másfél hónapja megkötött po­litikai szerződésnek. A Szovjetunió a második világháborúban, valamennyi ország közül a legnagyobb áldozatokat hozta a fasizmus legyőzéséért. A kontinensnyi országot gazdasági életé­nek átszervezésére kényszerítette a fasiszta támadás, s ez még a békés termelésre való áttérés után is hosszú ideig éreztette hatását. A háború utáni ötéves tervek vi­szont újra stabilizálták a szovjet népgazdaságnak azon törekvéseit, melyek főképpen a fogyasztók igényeinek kielégítését szolgálják. Ez nemcsak a termelés és a belső piac kiszélesedésével bizonyítható, hanem azzal is. hogy a szovjet állam egyre több és több kooperációs szerző­dést köt a legfejlettebb nyugati országokkal. Természe­tes, hogy egy országnak iparágai nem egyformán fejlőd­nek, s így alakulhatott ki a szovjet népgazdaságon belül az a helyzet, hogy egyes ágazatok — autóipar, vegyipar, hűtőtechnika — felfuttatásához a nagyobb tapasztalattal rendelkező partner segítségére volt szükség. A Német Szövetségi Köztársaság gazdasági életének mai arculata tulajdonképpen szintén a második világhá­ború után alakult ki. Nyugat-Németország lakói nagy árat fizettek fasiszta elődjük vandál pusztításaiért, s az, hogy a Német Szövetségi Köztársaság ma a kapitalista világ második legteljesítőképesebb hatalma, egyben arra is mutat, hogy az akut nyersanyag-problémákkal küzdő országnak jelenlegi gazdasági potenciálja fenntartása ér­dekében partnereket kell keresni. A szovjet—nyugatnémet szerződés, mely egy enyhül- tebb európai légkör kezdetét jelentheti, tehát nemcsak po­litikai, hanem gazdasági kibontakozáshoz is vezet. Szó van arról, hogy a Szovjetunió óriás méretű teherautó- gyárat építtet európai részének keleti területén néhány nagy német céggel. Olvasóink közül bizonyára sokan emlékeznek még az 1963-as, úgynevezett „csőembargó­ra”. (A Német Szövetségi Köztársaság kormánya megtil­totta nagy átmérőjű csövek szállítását a Szovjetunióba, annak ellenére, hogy a gyártó cégeket erre szerződés kö­telezte, s ezzel a Szovjetuniót arra kényszerítette, hogy nagy erőfeszítéssel, saját szükségleteit maga elégítse ki.) Schiller és Patolicsev tárgyalásai az ésszerűség alapján jöttek létre, s azzal biztatják a békére törekvő világot, hogy a versengés mindinkább az emberi létet előrevivő gazdasági fronton folyik. H. Z. A hasai ellenzéket akarja lecsillapítani Ülést tartott a megyei tanács Henry Kissinger, Nixon el­nök nemzetbiztonsági főta­nácsadója, értesülések szerint szombaton Párizsba repül, hogy tanácskozzék David Bruce-szal, a vietnami négyes értekezleten részvevő ameri­kai delegáció vezetőjével. Ügy tudják, hogy Kissinger előkészíti Nixon elnök meg­beszéléseit Bruce nagykövet­lel és helyettesével, Philip Habib-bal. Amerikai források szerint David Bruce most azt igyek­szik megtudni, Xuan Thuy­Pénteken a Parlamentben Nagy Józsefné könnyűipari miniszter tájékoztatta az új­ságírókat a könnyűipar ez évi tevékenységéről, a lakos­ság ellátásáról és ismertette a textilipar rekonstrukciójá­val kapcsolatos feladatokat. A sajtókonferenciát Várko- nyi Péter, a kormány Tájé­koztatási Hivatalának elnöke nyitotta meg. Nagy Józsefné többek kö­zött elmondotta, hogy az életszínvonalnak a tervezett­nél nagyobb mértékű növe­kedése nyomán megélénkült a ruházati cikkek iránti keres­let. A miniszter az áruellátás helyzetéről szóló beszámoló­ja összefoglalójaként leszö­gezte: — tények, bizonyítják, hogy ez évben a hazai la­kosság ruházaticikk-ellátása javult, a könnyűipar dolgo­zóinak erőfeszítései nem vol­tak hiábavalók. Az azonban még nem mondható el, hogy mindenben eleget tudtunk tenni a belföldi piac igé­nyeinek. A könnyűipar a követke­ző ötéves tervidőszakban számottevően fejlődik, ter­melése évente átlagosan 6 százalékkal emelkedik* majd. Nagyszabású rekonstrukciót hajtanak végre a ruházati-, a bútor-, a nyomda- és pa­píriparban. A párt és a kor­tól, a VDK delegáció vezető­jétől, hogy vannak-e „új moz­zanatok" a dél-vietnami ide­iglenes forradalmi kormány nemrégiben közzétett béke­kezdeményezésében. Mérték­adó washingtoni megfigyelők már hosszabb ideje jósolják, hogy Nixon elnök a novem­ber 3-i részleges kongresszusi választások előtt időzített taktikával kívánja lecsillapí­tani vietnami politikájának hazai ellenzékét. mány a ruházati ' ipar re­konstrukcióját a legfontosabb i népgazdaságfejlesztési prog- ramok közé sorolta. A sátoraljaújhelyi jai .r termelőszövetkezeteinek lő- agronómusai megbeszélést tartottak Sátoraljaújhelyen. Szabó István, a járási’ ta­nács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályának veze tője részletesen elemezte ; mezőgazdasági nagyüzemei 1970. évi munkáját, Rámuta tott, hogy az ár- és belvíz károk miatt a járás mező gazdasági nagyüzemei ossz. területének 25 százalékai volt károsodás. A kalászosa1 termését megkésve takarító' ták be. Az átlagtermés : rossz körülmények ellenéi' is megfelelő, eléri a terve zett szintet. Különösen jó termésátlagot értek el a ri- csei Új Esztendő, a herceg kúti Remény, a bodroghaími Szabad Föld és a tiszakarú- di Üj Élet Termelőszövetke •/.elekben. Szabó István éli- méréssel szólt azokról a nagv­(Folytalás az 1. oldalról) dett a választott testületek, a tanácstagok felelőssége. A ciklus éveiben jelentős vál­tozások történtek gazdasági és társadalmi életünkben, s a demokrácia szélesedésével együtt az államigazgatásban is. Nagyobb önállóságot kap­tak a tanácsok, s örömmel mondhatjuk, általában me­gyénk tanácsai éltek is a megnövekedett , lehetőségek­kel. Mindezek ismeretében a Hazafias Népfront megyei bizottsága arra törekedett, hogy megfelelő tömegpolitikai bázist teremtsen a tanácsok számára. A tanácsi munka színvonalasabbá tételére a népfront különböző fórumo­kat biztosított a testületek és ,,..cinekről, amelyek munka­csúcsok idején erő- és mun­kagépekkel segítették az ala­csony gépesítettségi színvo­nalú termelőszövetkezeteket Részletesen elemezte az őszi mezőgazdasági munkákkal -opcsolatos feladatokul. Az. őszi szántási és vetési lunkákkal kapcsolatban kió Snösen a jó vetőmag bizto- ítását hangsúlyozta. A me- '.őgazdasági nagyüzemek idő­ben megrendelték a vetőma- ■;ot, de négy termelöszövet- ezet még nem kapta meg a megrendelt mennyiséget. A sátoraljaújhelyi járásban, az őszi mezőgazdasági munkák - ban mintegy négy hét lema­radás van, ezért különösen fontos a jó munkaszervezés, az erő- és munkagépek ka­pacitásának optimális ki­használása. Takács Inirc a tanácstagok tömegkapcso- latadnak elmélyítésére. Meg­állapították a jelentés készí­tői, hogy — különösen a ré­gebben tevékenykedő tanács­tagok — az állandó bizott­ságokban és a tanácsülése­ken hozzászólásaikkal, eset­leg interpellációkkal kapcso­lódtak be a testület életé­be, tartalmasabb munkájá­ba. Bár a fogadóórák néhol még hasonlítanak egy pa­nasznaphoz, ám sok és egy­re több közérdekű kérdést és elintéznivalót' is eljuttat­tak a választók a tanácsta­gokhoz. Sok esetben a me­gyei vezetők a helyi erők mozgósításával és segítségé­vel oldottak meg egy-egv fel­adatot. A megyei tanács ezután jóváhagyta a Népi Ellenőr­zési Bizottság második fél évre szóló munkatervét En­nek során dr. Ladányi József vb-elnök javasolta a népi el­lenőröknek. hogy a 111. öt­éves terv utolsó évében ad- iunal segítséget a vb veze­tőinek a beruházások, az v p í tkezések v i z.sgá tatával, 'i«'rnzésAvo’ Szervezeti kérdésekről is szó esett a tanácsülésen. Amint dr. Kardos Sándor vb- ‘itkár elmondotta: a tanács nemrég külön béralapot ka­pott a nagyközségi problé­mái megoldására. Így lehe­tőség nyílt rá. hogy idén november 1-től újabb két te­lepülés kapja meg a nagy- községi rangot. A megyei ta­nács határozattá emelte tegnap: Encs és Szikszó az. említett időponttól nagyköz­ség lesz. Nagy józsefné miniszter tájékoztatója FoairiBiniSBk lanacskezasa Sáloraliaúihelye»

Next

/
Thumbnails
Contents