Észak-Magyarország, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-25 / 225. szám

ES2M -MAGYARORSZÁG 2 Péntek, 1970. szept. 25. Wy'*/ím ■'.;: rtv-Wk k. í • '' Emilio Colombo (bal oldalt) olasz miniszterelnök hivatalában fogadta a hivatalos láto­gatáson Itáliában tartózkodó Tímár Mátyás miniszterelnök-helyettest. A Minisztertanács ülése Minden munkaerőt a betakarításhoz I Erick Well ülüvÉÉIen Rövid látogatásra megyénk­be érkezett Erich Wolf, az Izraeli Kommunista Part Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára. Tegnap, csütörtökön délelőtt Deme László, a me­gyei pártbizottság titkára fogadta a vendéget és tájé­koztatta a megye, valamint Miskolc társadalmi-gazdasá­gi életéről, a pártszerveze­tek munkájáról. Délután Kovács Sándor, a megyei pártbizottság osztály- vezetője kalauzolta Erich Wolíot. Megtekintették a miskolci új lakótelepeket és a város érdekességeit. Ellá­togattak a papírgyárba és a Nehézipari Műszaki Egye­temre. Az egyetem KISZ-bi- zottságának nevében dr. Li­zák József köszöntötte a ven­déget. Erich Wolf ma me­gyénk több városába és köz­ségébe is ellátogat. (Folytatás az 1. oldalról.) tésére irányuló koncepciót jó­váhagyta. A kormány megtárgyalta és elfogadta a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter je­lentését a nyári mezőgazda- sági munkák végrehajtásá­ról és más időszerű kérdé­sekről. A jelentés szerint a több mint 3 millió hold ka­lászos gabonát a kedvezőt­len időjárás miatt csak szep­tember közepére, s jelentős, katasztrális holdanként mintegy másfél-kétmázsás, veszteséggel tudták betakarí­tani. Az árvíz és az esőzések nyomán keletkezett belvíz is hozzájárult, hogy a gabona-, szőlő- és gyümölcstermés lé­nyegesen kevesebb a tava­lyinál. Az őszi munkák: 4 millió holdról a termés beta­karítása, talajelőkészítés há­rom és fél millió holdon, a szőlő leszüretelése és feldol­gozása, valamint a közel 2 millió tonna gyümölcs és zöldség betakarítása jelentős erőfeszítéseket és körültekin­tő munkaszervezést kíván a mezőgazdaság dolgozóitól. Az őszi vetésekhez elegendő ve­tőmag áll rendelkezésre. A műtrágya-ellátás javult, de íoszfortartalmú műtrágyából nem tudják az igényeket ma­radéktalanul kielégíteni. A mezőgazdasági nagyüzemek­ben a rendelkezésre álló gé­pekkel az őszi mezőgazdasági munkák csak akkor fejezhe­tők be időben, ha nyújtott, illetve kettős műszakban az előző éveknél nagyobb arány­ban üzemeltetik a gépeket. Ezenkívül igen sok kézi mun­kaerőre van _ szükség, ezért minden mozgósítható, kisegí­tő munkaerőt be kell vonni a betakarítási r~"lkakba. A pénzügyi' "zter előter­jesztése alapján a kormány határozatot hozott a borfor- guimi adó ú.i rendszerének kialakításáról. Egyszerűbbé válik az adóztatás, mivel azok a termelők, akiknek évi bortermése nem haladja meg az 5 hektolitert (tehát a ter­melők csaknem 90 százaléka), a jövőben nem esetenként, hanem a többi adóhoz hason­lóan évenként, s az ötévi át­lagtermés alapján átalánnyal fizetik majd borforgalmi adó­jukat. A Központi Népi ‘Ellenőr­zési Bizottság elnöke beszá­molt az óvodák és napközi otthonok vizsgálatának eredményéről. Az óvodákban és napközi otthonokban 400 ezer gyermek felügyeletét és nevelését látják el. Az utóbbi tíz évben 136 ezer fő­vel növekedett az elhelyezett gyermekek száma. Az óvodai ellátottság aránya-33,7 skáza- lékról 54,3 százalékra, a nap­közi otthonokbap elhelyezett tanulók aránya 6,6 százalék­ról 15.4 százalékra növeke­dett. A kormány az előter­jesztést tudomásul vette és megállapította, hogy az újabb óvodai és napközi otthoni férőhelyek létesítése, fejlesz­tése és ellátása állandó, fon­tos feladat. Felkérte a Szak- szervezetek Országos Taná­csát, felhívta a vállalatokat és a tanácsokat, hogy az ed­diginél is fokozottabb együtt­működéssel segítsék ezt a munkát. A külügyminiszter előter­jesztésére a kormány jóvá­hagyta az ENSZ-közgyűlés jubileumi ülésszakára utazó magyar delegáció összetételét és tevékenységének irányel­veit. A Minisztertanács határo­zatot hozott az ENSZ fej­lesztési segélyprogramjaihoz történő hozzájárulásunk mér­tékéről az 1971. évre. A külügyminiszter jelen­tést tett Jan Marko csehszlo­vák külügyminiszterrel foly­tatott tanácskozásairól. A kormány a jelentést jóváha­gyólag tudorrv'cul vette. ® A honvédelmi miniszter jelentette a kormánynak, hogy a közeljövőben a Varsói Szerződés tagállamai közös hadgyakorlatot tartanak, amelyen magyar katonai egy­ségek is részt vesznek. A közlekedés- és posta ügyi miniszter a légi közlekedés biztonságával kapcsolatos kérdésekről adott tájékozta­tó jelentést, amelyet a kor­mány tudomásul vett. A Központi Statisztikai Hi­vatal elnöke — egyetértésben a mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszterrel — java­solta, hogy az ENSZ mező­gazdasági és élelmezési szer­vezete által ajánlott mező- gazdasági világösszeíráshoz Magyarország is csatlakozzék. A kormány a javaslattal egyetértett. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyiüt. Daud lemondott A damaszkuszi rádióban elhangzott — a felszabadító erőktől eredő — hírek sze­rint Jordánia északi részén folytatódnak a harcok Irbid közelében, a jordániai had­sereg nehéztüzérsége lövi a várost. Csütörtökön este gyorshír­ben jelentették a nyugati hírügynökségek, hogy Mo­hammed Daud dandártábor­nok, a jordániai katonai kor­mány miniszterelnöke Kairó­ból levélben közölte Husz- szein királlyal lemondását. A Kairóban tartózkodó arab állam- és kormányfők magyar idő szerint 18 óra 30 perckor tanácskozásra ül­tek össze a Hilton-szállóban. Hasszuna, az Arab Liga fő­titkára csütörtök este üzene­tet intézett Husszein király­hoz és Arafathoz. Az üzenet­ben felkéri a jordániai ural­kodót és a palesztinni ellen­állók vezetőjét, hogy hala­déktalanul szüntessék be a testvérgyilkos harcot. flz első kézfogás M s« szeptember 25-én megjelent a renusivüli ma- “IS gyár minisztertanácson Vorosilov marsall és '“Wn a következő szövegű levelet nyújtotta át a je­lenlevőknek: ,,A szovjet kormány — figyelembe véve azt a közreműködést, amellyel Magyarország hozzájárult a szövetségesek harcának sikeréhez a hitlerista Németor­szág ellen, és figyelembe véve, hogy az ideiglenes magyar nemzeti kormány lojálisán végrehajtja az 1945. évi ja­nuár hó 20-án megkötött fegyverszüneti egyezményt — elhatározta,' hogy Magyarországgal felveszi a diplomáciai kapcsolatokat, és ajánlja a kölcsönös követküldést.” S hogy ne csak az ország belső állapotát, hanem nem­zetközi helyzetét is jellemezzük, írjunk ide egy — ugyan­csak korabeli — mondatot. Truman amerikai elnök így nyilatkozott 1945 július végén, a potsdami értekezleten: „Nem szándékszunk diplomáciai kapcsolatokat létesíteni a szóban forgó országok kormányaival.” A megjegyzés Ma­gyarországnak is szólt. A Szovjetunió döntése voltaképpen az első baráti kéz- nyújtás volt, az első segítség, hogy Magyarország nemzet­közi rangot nyerhessen. A horthysták és a nyilasok bű­néből „az utolsó csatlós” bélyegét sütötték ránk, a le- győzöttek, a megvetettek közé sodortak bennünket az or­szág régi urai. A Szovjetunió azonban kezdettől különb­séget tett az uralkodó osztály és a nép között. Ma: az ENSZ-ben magas tisztségeket viselnek küldöt­teink. Ma: magas rangú külföldi politikusok érkeznek Budapestre, vezetőink véleményét kérik, tanácskoznak velük, és hivatkoznak rájuk, küldötteink négy világrész­ben ünnepélyesen és tisztelettel fogadott vendégek. A szép es fényes ív azt a nemzetközi pályát jelzi, amelyet Magyarország 1945-től 1970-ig megtett. Az első, nemzet­közi rangot adó szovjet kéznyújtástól máig. Magyarország nem nagy, nem is erős. Szerények aka­runk lenni. Régen is kis ország voltunk, ma is — mégis, hogy megváltozott helyünk, szerepünk a világban! Ma a kicsiséget ellensúlyozzák barátaink. A szocialista közös­ség megvédi minden tagját. A szocialista közösség erőt kölcsönöz minden tagjának. A szocialista közösség lehe­tőséget nyújt minden tagjának, hogy széles körű nemzet­közi tevékenységet fejtsen ki. Magyarország igyekszik becsülettel eleget tenni ennek a feladatának, s tiszteletre méltó helyet vívott ki magá­nak a népek családjában. Nem felejtjük el azonban, hogy az első segítséget, a kezdősebességet a Szovjetunió adta ezen az úton. A szolgáltatásfejlesztés terve Miskolc város Tanácsa előtt (Folytatás az 7. oldalról.) karító-szolgáltatás fejleszté­sére is, mivel várhatóan nö­vekedni fognak az igények. A városi tanács elé került az ügyfélfogadás, a tanácsta­gi és lakossági panaszok. Ragaszkodás és szeretet Külföldön nemcsak a ter­mészet — e nagyszerű festő, szobrász és mérnök — alko­tásait érdemes megtekinteni, hanem az emberi szorgalom és leleményesség bizonyíté­kait, produktumait is. Aztán azt is, hogy. e kecses, csillo­gó, vagy sok kéményből íüstkendőt lobogtató alkotá­sok tövében miként élnek az emberek. Hogyan látják kör­nyezetüket ők?... A válasz korántsem olyan egyszerű, mint amilyennek tűnik. Amikor például a Stockholmba vetődő idegen megcsodálja a város közepén ágaskodó sok-sok emeletes messziről szembetűnő épü- ietremeket, a hazai legyint, enyhe fintorát mosollyal próbálja ellensúlyozni, és tréfás szólással igyekszik „el­ütni” a dolgot: magas ház, magas adó. Az épületcsoda ugyanis a központi adóhiva­tal. Sok város nagyon sok la­kója úgy éli le életét, hogy talán még a szomszéd kerü­letbe sem jut el. Otthona a „vára”. Szeretik ezek az em­berek városukat, környezetü­ket, látnivalóikat? Bizonyá­ra. Szeretet és szeretet között azonban különbség van. * A lokálpatriotizmus na­gyon eleven és életre való formájával találkoztam a bulgáriai Razgradban. A 30 ezer lakosú város tulajdon­képpen nem nagy, de évről évre izmosodik, gyarapszik. A razgradiak nagyon szere­tik városukat, és mindent megtesznek érte. Talán a kamasz érzéséhez hasonlít­\\ Részlet a fel­tárt Abritusz- ról. Előtérben az egykori vá­ros útja. Abritusz rom­jai három ol­dalról fogják közre a gyógy­szergyárat. ható ez a szeretet, a kama­széhoz, aki felfedezi fiatal­ságát, erejét, szépségét és perspektíváit. Ez az érzés színezi a razgradi ember hangját, amikor a szaporodó üzemekről, az üveggyárról, tejfeldolgozó kombinátról, a gépgyárról, a borpincészcl­rom városa versengett a gyógyszergyárért, köztük Razgrad a legnagyobb ésély- lyel, hiszen az egyik alap­anyag, a kukorica termelése a környéken igen elterjedt, és magas fokú. Már a hely- kijelölés is megtörtént. És az új gyógyszergyár helyét a teljes feltárásra váró római kori város közvetlen szom­szédságában jelölték ki. Abrituszt titokban tartot­ták tehát, abbahagyták a kutatást, attól tartva, hogyha • „illetéktelenek” tudomást szereznek róla, városuk nem kapja meg a gyárat. A döntés megtörtént. A korszerű gyógyszergyár, a sok milliós beruházás Raz­gradban valósult meg. És ekkor szép lassan ismét elő­kerültek a feltáróeszközök, a szakemberek, történészek, múzeológusok folytatták Ab­ritusz titkának megfejtését... És ma? A régi római vá­ros három oldalról öleli kö­rül a gyárat. Az immár euró­pai hírű gyógyszerüzem csu­pán egyirányba terjeszked­het. . . Kegyes csalás? Tálán. De kétségtelenül jó ügy érdeké­ben. Emberek ezreinek igye­keztek munkalehetőséget biz­tosítani, öregbíteni, erősíteni a város hírnevét, ugyanakkor a történelmet, a régmúlt em­lékeit is féltő gonddal vi­gyázták. És a gondot, a ki­alakult helyzetet vállalják. A város vezetősége a lakosság­gal együtt keresi a megoldás legmegnyugtatóbb módját, s ennyi ügyszeretet, ragaszko­dás. igyekezet birtokában, bizonyára meg is találja. Beeze Károly ros, pontos helye azonban nem volt ismeretes. Egyszer, néhány évvel ezelőtt egy ásó nyomán aztán fény derült a titokra. Az örömet, a felfede­zést mégis hétpecsétes Htok­ként kezelték... Történt ugyanis, hogy eb­ben az időben Bulgária ha­ir özérdekű bejelentések in­tézésének tapasztalatairól szóló jelentés. A témával kapcsolatban felszólalók ja­vasolták, hogy az ügyfélfo­gadás rendjén ne változtassa­nak. Szükség van rá, hogy a hivatal dolgozói nyugodtan elvégezhessék a szükséges adminisztrációs munkájukat, félfogadási időn kívül. Ez a lakosságinak is érdeke, ezért kérni kell a dolgozókat, tart­sák be a félfogadási időket. Másrészt viszont elhangzott olyan javaslat is, hogy a ta­nácsapparátusban belső munkaerő-átcsoportosítással oldják meg, néhány osztály félfogadásán ne legyen olyan nagy zsúfoltság. Szóba ke­rült az is, hogy ha az ügyfél történetesen szabad szombat­jára kap valamilyen ügyé­ben idézést, akkor is men­jen el, s inkább ilyenkor in­tézze magánügyeit, mint munkaidejében. Dr.Sass Tibor NEB-elnök- helyettesnek, a NEB félévi munkájáról szóló beszámoló­ja után dr. Fekete László vb- elnök több, a lakosságot is érdeklő bejelentést tett a ta­nácsnak. Eddig a városi tanács 20 társadalmi ösztöndíjat adott ki. most a munkásszülők gyermekeinek fokozottabb tá­mogatása céljából 50-re emelték az ösztöndíjasok szá­mát. Ezt a bejelentést a ta­nács jóvába'n’tt' 1 Sok panasz ..angzott el a Búza téren levő kocsmára. Régen sürgetik felszámolá­sát A tanács több mint 200 ezer' forinttal járul hozzá, hogy a vendéglátóipari vál­lalat kulturált kisvendéglővé alakítsa á* n T-eWa *-Zrt kocs­mát. A városi tanács 1856-ban alapította a Társadalmi mun­káért emlékérmet. Az érem ábrái azóta elavultak, ezért új formában, rajta az új ki­látóval. s a város színeivel adják ki ismét az érmet arany-, ezüst- és bronzfoko­zatban. ről, a gyógyszergyárról, az egyre több helyi munkalehe­tőségről szól, amikor ecsete­li a technika házának jelen­tőségét, vagy vázolja az üze­mi, óvodai szociális helyze­tet. S ez az érzés bújkál sza­vaiban akkor is, amikor el­mondja Abritusz, római kori város feltárásának történetét. * Régen tudták már, hogy „errefelé”, tehát Észak-Bul- gáriának ezen a részén volt valahol ez a római kori vá-

Next

/
Thumbnails
Contents