Észak-Magyarország, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-24 / 224. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 4 Csütörtök, 1970. szept. 24. Az 1970-es esztendőt ha nem is arany, de feltétlenül nagy betűkkel fogják jegyezni Miskolc „könyvtár- történetében”. Jó fél évtizedig meglehetősen csendesen teltek el az évek. Ebben az esztendőben viszont nemcsak megfiatalodott, hanem mindenek felett jelentősen gazdagodott is a város könyvtárhálózata. n AVATÁSOK A közelmúltba vették birtokukba a Szentpéteri-kapui lakótelep iskolásai a gyermekkönyvtárai. Ezzel a gyermekek számára — ha napi négyórás nyitva tartási idővel is —, megteremtették a könyvtárba járás feltételeit. A könyvbarát felnőtteknek sem kell már sokáig várniuk. Itt épül az első olyan létesítmény, amely megfelel a kerületi könyvtári rangnak. A kétszintes új könyvtárépületben nemcsak a könyvek kapnak otthont, hanem különböző klubfoglalkozásokra, bemutatókra is lehetőség nyílik majd. A rohamosan benépesülő Győri-kapu déli telepének lakói is hódolhatnak az olvasás szenvedélyének. A Molnár Béla Ifjúsági Ház harmadik emeletén még az idén meg-- nyitják a könyvtárat. Érdekessége lesz, hogy az itt található könyvek jelentős része a kortárs magyar és világirodalom terméke lesz, s gazdag kézikönyvtára, középszintű, modern társadalomtudományi anyaga bizonyára megnyeri a lakótelep fiatal lakóinak tetszését. A szépen felszerelt könyvtárban már gyűjtik az anyagot. A Martintelepen ugyan 16 éve működik könyvtár, de az ottlakók a megmondhatói, mennyire kinőtték már. Az I. kerületi Tanács áldozat- készségét bizonyítja, hogy ebben az esztendőben megoldódik a martintelepiek gondja is. Átalakítják, na- gyobbítják, s úgy tervezik, hogy december 3-ra már el is készülnek a csaknem 300 ezer forintos befektetést igénylő munkával. Az új könyvtárépület alkalmas lesz rá. hogy betöltse egy művelődési ház- feladatait is. Nemcsak új létesítményekkel gazdagodik és gazdagodott az idén a város könyvtárhálózata. Felújították a libresszót, a Petneházi utcai Kaffka fiókkönyvtárát, és tágasa' b. korszerűbb otthont kap a hejőcsabai gyermek- és íelnőttkönyvtár is. ^ ElMimfiSEK Az igen jelentős felújítás és hálózatfejlesztés megteremtette az alapot a könyvtári munka objektív feltételeinek javításához. Hiszen senki sem tagadhatja: a jobb, szebb feltételek között működő könyvtárakban nemcsak a könyvtárosok, hanem az olvasók is szívesebben töltik az -időt. Győri Erzsébet, a városi könyvtár igazgatója gazdag elképzelésekről számolhatott be. FIGYELEM! \ FIGYELEM! FIGYELEM! Pehely-, vatta- és gyapjúpaplanok ^ készítését ■ és javítását vállaljuk Miskolc, L, Hunyadi u. 13. „MÉRUSZ’* A XVI. sz. Autójavító Vállalat ! felvételre i jól kvalifikált dolgozókat, azonnali belépésre, az alábbi munkakörökbe: kárpitos, lakatos. Jelentkezés: 1. sz. üzemegység üzemvezetőnél, Miskolc. Zsolcai-kapu 9—11. Továbbá jól kvalifikált autószerelőket. Jelentkezés: 2. sz. üzemegység üzemvezetőnél, Miskolc. Besenyői u. 3., a. sz. üzemegység üzemvezetőnél. Hejőcsaba. -''■•s u 4 Kedvező munkafeltételek, jó kereseti lehetőség, korsse- -n üzem. kéthetenként szabad szombat. — Ebben az esztendőben arra is volt lehetőségünk, hogy a korábbinál nagyobb összegért vásárolhassunk új könyveket. A szokásos 300 ezer forint helyett 630 ezei forint állt a rendelkezésünkre. így olyan könyveket is tudtunk vásárolni, amelyek régebben jelentek meg. Különösen szép elképzelé seik vannak a gyermekolva- j sók megnyerésében. Tovább javítják az iskolában elhelyezett öt-hatezer kötetes , gyermekkönyvtárak állományát, s egyre több helyen | alakítanak ki közvetlen kapcsolatot a pedagógusokkal. A Szilágyi Dezső utcai általános iskolában például szeptembertől bizonyos órákat a könyvtárban tartanak meg a pedagógusok, a könyvtáros segítségével. így szeretnék megszerettetni az olvasást a gyermekekkel, hiszen a gyakorlat azt bizonyítja, hogy a könyvtárlátogatók nemcsak az olvasással birkóznak meg könnyebben, hanem más tantárgyakból is jobb az előmenetelük. Tervbe vették azt is, hogy kiterjesztik a városban a folyóirat-kölcsönzést, s a jövőben az olvasók érdeklődési körén belül jobban irányítják olvasásukat. ■ MEGOLDÁSOK Régi probléma már, hogy a városban — a libresszón kívül csak a megyei könyvtár olvasóterme van nyitva szombat délután. — Egyelőre sajnos, nem tudjuk megoldani a szombati nyitva tartást, pedig érezzük, hogy szükség lenne rá. Változtatni szeretnénk rajta, hogy — főleg a lakótelepeken — este, mire az emberek hazaérnek, már zárva találják a könyvtárat. Október 1-től a Kilián-lakótelepen hétig tartanak nyitva — mondta Győri Erzsébet. Nemcsak ebben a könyvtárban hosszabbítják meg a hétköznapi nyitva tartási időt. Az átalakítás után a hajőcsabai könyvtár is este hétkor zár, a Szentpéteri-kapui felnőtt könyvtárban pedig már eleve azt tervezik, hogy délután nyitnak. Mindez nem tisztán formai megoldás: nyilvánvaló, hogy jelentős tartalmi változást is jelent. Újabb érdeklődőket nyerhetnek meg. A libresszóban is történik egy s más változás. A jövő évtől a mini-kiállítások jobban kapcsolódnak majd a könyvnyomtatáshoz és a könyvkiadáshoz: elsősorban illusztráció, ex libris és képes levelezőlap kiállításokat szeretnének itt rendezni. S arról is szó van, hogy létrehoznak olyan baráti kört, amelynek tagjait ezek a műfajok érdeklik. Csutorás Annamária A Művelődésügyi Minisztérium — mint már közöltük — nagyméretű Statisztikai Tájékoztatót adott közre, amelyben a pépművelés legjellemzőbb adatait mulatja be 26 fejezetre csoportosítva Rendkívül tanulságos, igen sok következtetés levonására alkalmas táblázatok sorakoznak a 332 oldalas kötetben. A táblázatok a közművelődési élet különböző területeinek hű képét adják, mint sokszínű mozaik ábrázolják az elmúlt évtizedeket. Érdemes kiragadni az 1938-tól 1969-ig terjedő több mint három évtizedet felölelő időszak összefoglaló adatait. Például művelődési otthonokról csak 1950-től vannak számadataink, s az akkori 433-ról 3673-ra emelkedett ezeknek az intézményeknek a száma, (Jóllehet, az ilyen névvel jelölt intézmények között nagyon sok a korszerűtlen, napjaink közművelődési munkájához alkalmatlan, az óriási fejlődés így is szembetűnő.) A köz- művelődési könyvtárak szánva az elmúlt 20 évben 4333- ról 6541-re emelkedett, ugyanakkor a könyvállomány 2 millió 300 ezerről 24 millió 400 ezerre, tehát jóval többre, mint tízszeresére. A beiratkozott olvasók száma pontosan tízszerese most az 1950. évinek, de még így is csak 2 millió 376 ezer, azaz könyvtári olvasóként még minden negyedik magyar állampolgárt sem tarthatunk számon. A TIT előadásairól csak 1955-től vannak adataink. Akkor 26 000 előadást tartottak egy évben, most 100 200-at, tehát csaknem négyszeresét, az érdeklődők száma viszont 1 millió 900 ezerről csak 4 millió 800 ezerre, azaz alig több mint két és félszeresére emelkedett. Szembetűnő a fejlődés a könyvkiadásnál. 1938-ban 8156 kiadvány jelent meg 17,3 millió példányban, 1969- ben a kiadványok száma 26 732, a példányszám 86.9 millió, s míg annak idején 1000 lakosra 1884 kötet jutott, most 8462. 383 500 rádióelőfizetővel szemben mos1 jóval több mint két és fél millióval számolhatunk, az akkor még ismeretlen televízió előfizetőinek száma pedig ugyancsak meghaladja már az 1 millió 700 ezret. 1938-ban 32 játékfilmet gyártottak Magyarországon, 69-ben csak 21-et. Ugyanakkor figyelembe veendő, hogy 1950-ben csak négyet 55-ben tizenkettőt, és I960- ben volt a felszabadulás óla Külföldi ív-kamerák hazánkban Egy nyugatnémet filmcég a közelmúltban fejezte be 13 részes tv-játékfilmjét, amely három fiatal magyar- országi látogatásáról szól. s elkalauzolja a nézőket hazánk legszebb vidékeire. Ugyancsak nálunk forgatott Bemard Vicki, a világhírű rendező is, akit a Malachias csodái és a Híd című filmjei révén ismerünk. Most egy nyugatnémet cég megbízásából a Hamis súly című filmjét készítette nálunk. A készítő bolgár Különös párbaj című tv-fiim több részletét is itt vették feL Az augusztus 20-1 ünnepségekről a bajor televíziósok forgattak színes filmet, míg osztrák tv-riporterek a bá- i bolnai lótenyésztést válasz- | tották témául. Az Orient ex- J pressz útvonalát kísérik végig Párizstól Isztambulig a manchesteri televíziósok, az NDK-ból jött tv-sek meg októberben tesznek’ egyhónapos körutat Magyarországon és interjúkat, riportokat készítenek iparunk, mezőgazdaságunk fejlődéséről. Ugyancsak októberben érkeznek televíziósok Maimból, s megkezdik A kések című filmjük ; forgatását. i legmagasabb a gyártott filmek száma. 1938-ban 544 mozi volt. Magyarországon. 1969-ben 3981, Akkor 22 millió ember fordult meg a filmszínházakban, most 87 millió 300 ezer, ami például az 1955-ös csaknem 116 millióhoz. illetve az 1900-as 140 millióhoz képest de különösképpen a mozik számánál emelkedését ismerve, erős csökkenést mulat. A színházakról csak 1950 óta vannak adataink. Akkor 6604 előadást 2 millió 961 200 ember nézett mos. most 11 060 e’ö- adást 5373 millió 300 ezer ‘Ugyanebben az idős''«''’'ön 507-ről 1949-re emelkedett filharmóniai koncertek száma, s a látogatók száma is ugyanilyen arányban, 380 000- ről 794 800-ra. Múzeumunk 1938-ban 46 volt. 1969-ben 180, Emelkedett a kiállítási intézményeink száma, a zeneoktatásban pedig az 1960-es 16 zeneiskolával szemben 1099- ben 103 tanintézetben oktatnak zenél. A Statisztikai Tájékoztató külön fejezetben foglalkozik az 1945 és 1969 közötti időszak főbb adataival, s ezekből képet kapunk a művelődési otthonok, az ismeret terjesztés. művészeti munka, a rendezvények, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, n közmüre’ödési könyvtárak. a rádió és a televízió, a könyvkiadás és könpvter- jesztés. a film-, a színház- és zeneművészet, a múzeumok és a zeneoktatás fejlődésének évenkénti adatairól. A kötet egésze rendkívül sok- maai.-;ivplít"sben tünteti f—1 Özeket az adatokat több alkalommal él szöveges magyarázattal és összefoglalóval is. Egészében a tájékoztató a közművelődés munkásainak hasznos böngészniva- 16, jó tükörképet ad 25 év — nem mindig egyenletes — fejlődéséről, és adataival igen sok érvet szolgáltat köz- művelődési munkánk, tudat- formáló tevékenységünk jobb megítéléséhez. (bin) Film jegyzet helyett O lvasóink mintegy másfél évtizede, hétről hétre találkozhatnak lapunk hasábjain filmjegyzetekkel. E kritikai megjegyzések, filmméltatások többségükben viszonylag rövid írások, és elsődlegesen nem a filmalkotókhoz szóló elemzéseknek szánjuk, hanem az olvasók, illetve mozilátogatók előzetes tájékoztatására. Ritkább esetben közlünk egy-egy kiemelkedőbb filmalkotás esetén terjedelmesebb. elemzőbb filmbirálatot, amely már nemcsak olvasói- nézői tájékoztatást szolgál. Az utóbbi másfél esztendőben olvasóink kívánságára, jobb tájékoztatásuk végett bevezettük az előzetes filmjegyzet közlését, azaz a filmhét kezdő napján, csütörtökön adtuk mindig közre kritikai jegyzetünket, hogy már az első előadásokra ellátogató közönség is kaphasson bizonyos tájékozódást. Hogy a bemutatás előtt megjelenhessék a kritikai jegyzet, ahhoz természetesen szükséges, hogy lapunk filmkritikával foglalkozó munkatársai korábban láthassák a műveket. Míg Budapesten a premier előtti megtekintésre több lehetősége is van a kritikusnak, addig vidéken korántsem könnyű előre látni a filmeket. Jóllehet, lapunk kritikusa is hivatalos az országos sajtóbemututókra Budapestre, és megtekinthet filmeket hónapokkal a bemutatás előtt, az úgynevezett igazgatói filmvetítéseken, s mint különböző filmfesztiválokon gyakran megforduló vendég, jó előre tájékozódhat sokféle filmről, a helyi premierhez igazodva mégis szükségessé válik, hogy a miskolci bemutatás előtt is találkozhasson azokkal az alkotásokkal, amelyekkel a fent felsorolt alkalmakkor nem volt módja megismerkedni. (Egyébként sincs lehetőség rá, hogy kritikusunk minden budapesti saj- lóberriutatón részt vegyen, hiszen akkor valósággal a fővárosban kellene élnie.) A Borsod megyei Moziüzemi Vállalat, és azon belül is elsősorban a Kossuth mozi üzemvezetője és személyzete, átérezve a filmforgalmazásnak nagy segítséget nyújtó előzetes filmkritika fontosságát, vállalkozott rá. hogy a bemutatást megelőző napon a sajtó érdekelt munkatársainak és a népművelés filmmel is foglalkozó dolgozóinak a Hevesy Iván Filmklubban hétről hétre bemutatja az új alkotásokat, amelyek másnap közönség elé kerülnek. Ez a gyakorlat nagyon jónak bizonyult. Olvasóink érdeklődéssel keresték csütörtöki napokon a filmjegyzeteket, s a kritikusaink által korábban, máshol látott filmek, valamint az itt frissiben megismert új alkotások kritikája jó clöhang- ja volt a kezdődő filmhétnek. (Még akkor is, ha a kritikák elmarasztalók voltak, mert akkor ilyen vonatkozásban segítették a közönség tájékozódását.) A kezdeti gyakorlatból alkotmányos műsorrendi tevékenység lett. s a Hevesy Iván Filmklub plakátján rendszeresen olvasható a sajtóvetítések meghirdetése. Az utóbbi hónapokban azonban a helyi filmforgalmazási szervek hibáján kívül állói okokból zökkenők adódtak a filmek előzetes megtekintéseben. ,S ebből adódóan a kritika írásában. Hol az egyik, hol a másik film nem érkezett meg nz újak közül, vagy éppen egyik sem. Ilyenkor segített a kritikus korábbi filmélménye. a budapesti bemutató, de nem minden esetben olyan film szerepelt a programban, amelyet már ismertünk. Lapunkban a filmkritika gyakorlata alakult ki, a közönség ezt ismeri és várja. Nincs szándékunkban olvasóinkat kritikai jegyzetek helyett általunk nem látott filmekről reklámszövegekből tájékoztatni. S ha az országos filíörgalmazá- si szervek nem tartják szükségesnek, hogy a filmek idejében megérkezzenek Miskolcra, és a saltó a közönséget úgy tájékoztathassa kritikai jegyzetekkel, kénytelenek vagyunk eQV-egy Új film méltatásától eltekinteni. Mint e héten is. amikor többek között egy új magyar film is megjelenik csütörtökön a mozik vásznán 0 " szintén sajnáljuk, hogy e héten önhibánkon kívül nem írhatunk kritikai jegyzeteket nem tájékoztathatjuk olvasóinkat, de kritikát most. és a jövőben is. csak olyan filmről adhatunk előzetesen, amelynek megtekintéséi az országos filmforgalmazási szervek lehetővé teszik számunkra. Hogy e lehetőség megteremthető, arra a Hevesy Iván Filmklub korábbi jó gyakorlata a példa. Csak a MO- KÉP-nek is jobban oda kellene rá figyelni. Könyvtárak a városban Gazdag év az idei... Harmincegy esztssdi §cö mii lódé" r lí r " "7 *
