Észak-Magyarország, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-23 / 223. szám
-■ 01. . a, ^ J». I pi. ||ML J* >|b A c S2ÄK ^1&t3*Ä*OfSZÄG 4 Széf do, WW. stept. 23, Kié legyen ^ megbecsülés? Hangverseny a Vörös-toronyban A múzeumi hónap eseményei Súrolna tábori A X. pártkongresszus irányelveiben társadalmunk ideológiai, kulturális állapotának elemzése és a feladatok között ezt olvashatjuk: „Az élet minden területén növelni kell a szocializmus aktív híveinek megbecsülését, a szocialista módon végzett munka, a szocializmus ügye iránt elkötelezett magatartás tekintélyét. A munkásosztály, a dolgozó nép érdekeit képviselő. az pnfeláldozóan dolgozó, felelősséget és áldozatot vállaló állampolgárok az élet egyetlen területén se szorulhassanak háttérbe azok mögött, akik csak haszonélvezői a szocialista társadalomnak. Erősíteni kell azt a közszellemet, amelyben a társadalom pozitív erői, a szocializmus hívei a hangadók, s amely nem tűri el a társadalom- ellenes magatartást, a cinizmust, a fegyelmezetlenséget, a harácsolást, a közösség megkárosítását.” Ez az iránymutatás társadalmi, gazdasági, egész közéletünk minden területére vonatkozik. De különös tanulságok vonhatók le belőle a művelődési életben is. A művelődésnek mind a négy fő területén, a közoktatásban, a művészeti életben, a tudományos életben és a közművelődésben egyaránt. Azért érdemel kiemelést a művelődési terület, mert egyes ágazatokban nem ritka az „ellenzékiesdi” játék, a társadalmon kívül állás póza, a köz gondjaitól való mesterséges önelszigetelés és bizonyos fokú lebecsülése azoknak, akik bátran és harcosan a szocializmus elkötelezettjének vallják magukat, aszerint élnek és dolgoznak. Nem ritka az sem, hogy a szocializmushoz hű emberes, művészek, népművelők, tudósok. nevelők éppen társadalmi feladataik miatt hátrányt szenvednek szakmai területen, vagy éppen mert mások helyett is végeznek társadalmi teendőket, olykor-olykor kénytelenek azt szakmai munkájuk rovására temri. MISAi Tudományos életünkben is szinte teljesen külön válik egymástól a ekak szűk szakterülete iránt érdeklődő tudományos dolgozó és a tudományos munkáján kívül, közéleti rangjának megfelelően. a társadalom gondjaiból is részt kívánó tudós. S míg az előbbi csak elvárja. hogy munkásságát az állam és a társadalom tisztelje, támogassa, a másik sokszor erején felül tesz is azért, hogy az a tisztelet és támogatás megteremtődjék minden tudósnak. Annak is, aki csak várja a tiszteletei és támogatást. A művészetek gazdag családjában is mindennapos, hogy egy-egy művész a társadalmi rendtől függetlenül érzi magát művésznek, és alkotó- vagy előadó munkáján kívül nem érdekli más. Mások meg részt vesznek a pártmunkában, tanácsi munkában, tömegmozgalmak tevékenységében, harcolnak azokért a körülményekért és lehetőségekért, amelyekkel elsősorban a visszavonulók, a közért nem munkálkodók élnek jól. Borsodi művészkörökben széttekintve is találhatunk példát rá, hogy művészember szinte feláldozta már közéleti tevékenységéért szakmai haladását. Ez nem kívánható el művésztől. De nem is lenne rá szükség, ha egyenletesebb lenne közöttük a köz gondjainak vállalása, s nem részesülne ki- sebb-nagyobb előnyjuttatás- ban az a művész, aki „hagyja magát a szocializmus számára megnyerni”. Míg az elkötelezett művész ingyenes . fellépéseket, közszerepléseket | vállal, vagy szinte csak eszmei tiszteletdíjért tevékenykedik a köznevelésben és egyéb fórumokon, a másik elzárkózik, elefántcsontto- ronyba vonul, de elvárja, hogy hamarabb kapjon lakást. útlevelet, autókiutalást, egyebet, mint a másik. Az Északmagyarországi Tégla- és Cserépipari Vállalat, Mályi, felvesz építésztervező technikust, épületgépészt és gépész- mérnököt a fejlesztési és beruházási osztályra. Továbbá szakoktatási előadót és kalkulátort • adminisztratív munkakörbe. Jelentkezni lehet a vállalat személyzeti vezetőjénél, a mályi központban. A közoktatás, legalábbis az alsó és középfokú oktatás dolgozóinál ez a gond nem jelentkezik talán ilyen élesen. a felsőoktatásban azonban megtalálhatók a társadalmi passzivitást tanúsító, de a társadalom fokozott tiszteletét elváró, különböző rendű és rangú dolgozók. És a népművelés sem mentes | attól, hogy a kevésbé elkö- [ felezett ismeretterjesztő elő- i adónak, szakkörvezetőnek — éppen akadékoskodásai révén — valami fetisizált szakmai tisztelettől indíttatva, nagyobb megbecsülést juttasson, több szereplési lehetőséVENDÉGÜL LAT BORSOD” Szombat esti programjavaslatunk, 197». szeptember 26.: Vendég k ongresszus a Kilián-tléli OTTHON étteremben. Felszólalnak: AMBRUS KYRI, MIKES ÉVA, BAKACSI BÉLA. MAGAY KLEMENTINA, KARDA BEÄTA, KELETI PÁL. A kongresszust vezetik: MOLNÁR MARGIT és HALMI GABOR. Zene: JUVENTUS EGYÜTTES. A szünetben OMNIA, RIO kávék ajándéksorsolása. Belépődíj: 10 forint. Szeretettel várjuk! MISKOLCI V E N D KG LATO IP A RI VÄLLALAT get biztosítson, mint annak, aki minden akadékoskodás nélkül, erején felül is vállal feladatokat. A társadalmi munkavállalás a művelődési és művészeti élet egyes köreiben nem kapja meg a kellő megbecsülést. Az elkötelezettség, a társadalmi tevékenység nemegyszer még gúnyolódás tárgya is, és a szó nélkül hagyott, lebecsülő megnyilatkozások sem fehér holló jelenségek azokkal és azoknak munkájával szemben akiknek a szocialista módon végzett munka, a szocializmus ügye iránt elkötelezett magatartás példaképének kellene lenniük közösségükben. Olykor-olykor háttérbe is szorulnak a kollektívákban, mert nem ők a pozitív erők képviselői, hanem a szocializmusnak csak haszonélvezői sokkal inkább hangadók, hiszen ők a „jópofák”, „a párt segítsége nélkül tehetségesebbek”. a „szakmailag tekintélyesebbek”, s egyebek. S nekik „jár” a több megbecsülés. esetleg a soron kívül juttatott előny, legalábbis így hiszik és követelik. Sajnálatosan nem egy helyen táplálják és támogatják ezt a hitet sokfelől, igen helytelenül. A művelődési életben ezért érdemel különös figyelmet a kongresszusi irányelvek bevezetőben idézett néhány mondata, főleg pedig annak majdani gyakorlati realizálása. Benedek Miklós AZ IDÉN IS HÍRÉHEZ méltó, gazdag programmal várja látogatóit a múzeumi hónapban a sárospataki Rákóczi vármúzeum. A rendezvénysorozatot szeptember 28- án, hétfőn este a Vörös-torony lovagtermében dr. Fü- lep Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója nyitja meg. Az ünnepségen közreműködik a nyíregyházi, országos hírű pedagógus kórus, Tarczai Zoltán karnagy vezényletével. Üj kiállítóteremmel is bővül a vármúzeum: a nevezetes Perényi-loggia alatt helyreállított tágas, boltíves alagsori szárnyban október 3-án. szombaton nyílik meg az Erdélyi János nevét viselő kiállítási terem, ahol már az idén időszaki kiállításokra kerül sor, s itt rendezik majd meg az ismeretterjesztő filmvetítéseket is. A későbbiekben itt nyílik meg a múzeum néprajzi részlege, a zempléni tájegységekről már összegyűjtött értékes anyagból. Az új terem névadóünnepségén dr. Manó Ákos. a vármúzeum igazgatója tart előadást Erdélyi János és a népköltészet címmel, majd néprajzi filmeket mutatnak be. A múzeum a művelődés- ügyi szervekkel közösen hirdette meg a népi hagyományok megőrzése, összegyűjtése céljából az iskolás gyermekek számára a Dédapáink élete című irodalmi és a Legkedvesebb játékaim témakörű gyermekrajzpályázatot. A sok váratlan értéket felszínre hozó pályázat ünnepélyes eredményhirdetésére, a jutalmak kiosztására is a múzeumi hónap szolgáltat keretet. Hazai képzőművészetünk széles körű megismertetését, a művészeti közízlés fejleszÁ kél kongresszus közölt A pedagógusok élet- és munkakörülményeinek alakulása Az oktatásügyi dolgozók, a pedagógusok élet- és munkakörülményeinek javítása a IX. pártkongresszus óta fokozottan előtérbe került. Az ott kapott iránymutatás alapján a Pedagógusok Szakszervezete állandóan napirenden tartotta és szorgalmazta élet- és munkakörülményeik javítását. Igen jelentős eredmény, hogy a felsőoktatásban dolgozók bérét 1970 tavaszán kormányhatározattal emelték. Erre, valamint a felső- oktatási óra- és vizsgadíjak rendezésére 110 millió forintot biztosítottak, s ez az ösz- szeg 10 625 oktatónak átlagban 17,5 százalékos, 13 685 egyéb felsőoktatási dolgozónak pedig átlagosan kilencszázalékos bérnövekedést jelentett. Kedvezőbben alakult az alsó- és középfokú oktatásban dolgozó pedagógusok alapbére is. A középiskolai tanárok átlagos alapbére 1966-ban 2082 forint volt, most 2219, az általános iskolai tanároknál 2007 forintról emelkedett 2114-re az átlag, míg az óvónőknél 152 forint éz a növekedés. A jobb munkát produkáló pedagógusok megfelelő anyagi ösztönzéséi a rendkívüli feljebbsorolás lehetősége biztosítja. Jó volt a szakszervezet és az állami szervek együttműködése. Közös összefogással biztosították a közös és az egyéni érdek összhangját, a jogos egyéni érdek védelme révén a törvényesség megtartását. Az elmúlt időszakban bővítették az oktatási intézmények vezetőinek munkaügyi hatáskörét, s most a szakszervezet arra törekszik, hogy e hatáskör tovább növekedjék, az iskolaigazgató ne csak elsőfokú tanügyi hatóság legyen, hanem teljes munkaügyi hatáskört is kapjon az intézet valamennyi dolgozóját illetően, beleértve a kinevezés jogát is. Egységessé vált a munka- viszonyban töltött idő számítása, negyvennyolc napra emelkedett a kollégiumi nevelők, javító-nevelőintézeti pedagógusok szabadsága, s most van napirenden a nevelőotthoni pedagógusok szabadságának rendezése is. Az új Munka Törvénykönyve kedvezményeket biztosított a jubileumi jutalom kifizetésénél, bővítette a tanulmányi kedvezményeket, bevezette a jutalomszabadság és a több gyermekes anyáiénak járó pótszabadság rendszerét. Örvendetesen javultak a két kongresszus közötti időszakban a pedagógusok lakáskörülményei. 1970 végéig 5663 lakás épül fel a kedvezményes lakásépítési köl- csönakció segítségével, s évi 27,5 millió forint ráfordítással folytatódott a költségvetési hitelből történő szolgálati lakásvásárlás. A IX. pártkongresszus óta jelentős összegeket fordítottak a tanácsi felügyelet alatt álló alsó- és középfokú intézmények épületeinek félti jí fására, k orszerű sí t ésére. Míg 1966-ban ez az összeg 262 millió forint volt, 1969- ben már elérte a 444 milliót. lését szolgálja az a négy előadásból álló sorozat, amelynek előadói nemzetközileg elismert művészettörténészek. Dr. Pogány ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója a képzőművészet nemzeti jellegzetességeiről: D. Fehér Zsuzsa, a Magy-r Nemzeti Galéria tudományos főmunkatársa a magyar festészetről: Csap Erzsébet. a Magyar Nemzeti Galéria szoborosztályának vezetője a magyar szobrászatról és dr. B. Supka Magdolna, a Magyar Nemzeti Galéria tudományos főmunkatársa a ma- gyar grafikáról tart előadás!, a témához kapcsolódó képzőművészeti filmek vetítésével. A ZEMPLÉNI TÁJ műemlékei, s legszebb tájai iránt ugyancsak filmvetítések kelül; fel majd az ide látogató érdeklődők, természetbarátok fi gyeiméi. —ez Árnyak a lényben A mezőgazdasági vásáron szeptember 18-án megrendezett borsodi művelődési nap — amint beszámoltunk róla lapunkban — összességében jól sikerült. A nap mégsem volt egészen zökkenőmentes. Olyannyira, hogy egy-két apróságot feltétlenül szóvá kell tennünk. Már csak azért is, mert a ..megyei napok” kezdeményezés megérdemli, hogy mindenki komolyan vegye. Megyénk öntevékeny művészeti életét jói szerkesztett művészeti műsor reprezentálta. A részvevők nemcsak szorgalmasan és alaposan, hanem lelkesen is készültek a bemutatkozásra. A legnagyobb és a legalapvetőbb problémát az okozta, hogy a színpadra tervezett műsort szabadtéren, de nem szabadtéri színpadon kellett bemutatniuk. Erről nem értesítették őket előre, s ez bizony zökkenőket okozott. A nem szakember számára is világos: a műsort valamilyen helyszínre szerkesztik. Ha nem ismerik előre a helyszínt, felmerülnek problémák. Különösen egy színdarab esetében. Így történt ez a Gárdonyi Géza Művelődési Ház irodalmi színpadának előadásával is. A zajos helyszín — közvetlenül a főbejárat mellett kellett bemutatniuk a produkciót — bizony, a színvonal rovására ment, s itt-ott a villamoscsörömpölés-, a megálló és induló autók zaja túlharsogta a szereplők hangját. Nem jártak jobban a cigándi népi táncosok sem, hiszen már a második sorban levők is csak üggyel- bajjal láthatták produkciójukat, akik pedig még hátrább voltak, szinte semmit sem láthattak belőle. Ismételjük: a felkészülés és az előadás művészi színvonalából mindez semmit sem von le. Ám a történtek, reméljük, elgondolkozásra késztetik a vásár művelődési pavilonjának vezetőit, s mindazokat, akik felelősek azért, hogy a szép elképzelések maradéktalanul megvalósulhassanak Már csak azért is, mert az ilyen „árnyak” kedvszegőek is lehetnek. Cs. A. Értesítjük megrenfle tőin két, hogy női méretes szalonunkat m egny itotiu k Miskolc, Szentpéteri-kapu, Katowice étterem mellett. „MÉHÉSZ” A XVI. s*. Autójavító Vállalat felvételre keres jól kvalifikált dolgozókat, azonnali belépésre, az alábbi munkakörökbe: kárpitos, lakatos Jelentkezés: 1. sz. üzemegység üzemvezetőnél, Miskolc, Zsolcai-kapu 9—11. Továbbá jól kvalifikált autószerelőket. Jelentkezés: 2. sz. üzemegység üzemvezetőnél, Miskolc, Besenyői u. 3., • 3. sz. üzemegység üzemvezetőnél. Hejőcsaba, Téglás u. 4, Kedvező munkafeltételek, jó kereseti lehetőség, korszerű üzem. kéthetenként szabad szombat.
