Észak-Magyarország, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-23 / 223. szám

-■ 01. . a, ^ J». I pi. ||ML J* >|b A c S2ÄK ^1&t3*Ä*OfSZÄG 4 Széf do, WW. stept. 23, Kié legyen ^ megbecsülés? Hangverseny a Vörös-toronyban A múzeumi hónap eseményei Súrolna tábori A X. pártkongresszus irányelveiben társadalmunk ideoló­giai, kulturális állapotának elemzése és a feladatok között ezt olvashatjuk: „Az élet minden területén növelni kell a szocializmus aktív híveinek megbecsülését, a szocialista mó­don végzett munka, a szocializmus ügye iránt elkötelezett magatartás tekintélyét. A munkásosztály, a dolgozó nép ér­dekeit képviselő. az pnfeláldozóan dolgozó, felelősséget és áldozatot vállaló állampolgárok az élet egyetlen területén se szorulhassanak háttérbe azok mögött, akik csak haszon­élvezői a szocialista társadalomnak. Erősíteni kell azt a közszellemet, amelyben a társadalom pozitív erői, a szocia­lizmus hívei a hangadók, s amely nem tűri el a társadalom- ellenes magatartást, a cinizmust, a fegyelmezetlenséget, a harácsolást, a közösség megkárosítását.” Ez az iránymutatás társa­dalmi, gazdasági, egész köz­életünk minden területére vonatkozik. De különös ta­nulságok vonhatók le belőle a művelődési életben is. A művelődésnek mind a négy fő területén, a közoktatás­ban, a művészeti életben, a tudományos életben és a közművelődésben egyaránt. Azért érdemel kiemelést a művelődési terület, mert egyes ágazatokban nem rit­ka az „ellenzékiesdi” játék, a társadalmon kívül állás póza, a köz gondjaitól való mesterséges önelszigetelés és bizonyos fokú lebecsülése azoknak, akik bátran és har­cosan a szocializmus elköte­lezettjének vallják magukat, aszerint élnek és dolgoznak. Nem ritka az sem, hogy a szocializmushoz hű emberes, művészek, népművelők, tu­dósok. nevelők éppen társa­dalmi feladataik miatt hát­rányt szenvednek szakmai te­rületen, vagy éppen mert mások helyett is végeznek társadalmi teendőket, oly­kor-olykor kénytelenek azt szakmai munkájuk rovására temri. MISAi Tudományos életünkben is szinte teljesen külön válik egymástól a ekak szűk szak­területe iránt érdeklődő tu­dományos dolgozó és a tudo­mányos munkáján kívül, közéleti rangjának megfele­lően. a társadalom gondjai­ból is részt kívánó tudós. S míg az előbbi csak elvárja. hogy munkásságát az állam és a társadalom tisztelje, tá­mogassa, a másik sokszor erején felül tesz is azért, hogy az a tisztelet és támo­gatás megteremtődjék min­den tudósnak. Annak is, aki csak várja a tiszteletei és tá­mogatást. A művészetek gazdag csa­ládjában is mindennapos, hogy egy-egy művész a tár­sadalmi rendtől függetlenül érzi magát művésznek, és alkotó- vagy előadó munká­ján kívül nem érdekli más. Mások meg részt vesznek a pártmunkában, tanácsi mun­kában, tömegmozgalmak te­vékenységében, harcolnak azokért a körülményekért és lehetőségekért, amelyekkel elsősorban a visszavonulók, a közért nem munkálkodók él­nek jól. Borsodi művészkö­rökben széttekintve is talál­hatunk példát rá, hogy mű­vészember szinte feláldozta már közéleti tevékenységéért szakmai haladását. Ez nem kívánható el művésztől. De nem is lenne rá szükség, ha egyenletesebb lenne közöt­tük a köz gondjainak válla­lása, s nem részesülne ki- sebb-nagyobb előnyjuttatás- ban az a művész, aki „hagy­ja magát a szocializmus szá­mára megnyerni”. Míg az elkötelezett művész ingyenes . fellépéseket, közszerepléseket | vállal, vagy szinte csak esz­mei tiszteletdíjért tevékeny­kedik a köznevelésben és egyéb fórumokon, a másik elzárkózik, elefántcsontto- ronyba vonul, de elvárja, hogy hamarabb kapjon la­kást. útlevelet, autókiutalást, egyebet, mint a másik. Az Északmagyarországi Tégla- és Cserépipari Vállalat, Mályi, felvesz építésztervező technikust, épület­gépészt és gépész- mérnököt a fejlesztési és beruházá­si osztályra. Továbbá szakoktatási előadót és kalkulátort • adminisztra­tív munkakörbe. Jelent­kezni lehet a vállalat személyzeti vezetőjénél, a mályi központban. A közoktatás, legalábbis az alsó és középfokú oktatás dolgozóinál ez a gond nem jelentkezik talán ilyen éle­sen. a felsőoktatásban azon­ban megtalálhatók a társa­dalmi passzivitást tanúsító, de a társadalom fokozott tiszteletét elváró, különböző rendű és rangú dolgozók. És a népművelés sem mentes | attól, hogy a kevésbé elkö- [ felezett ismeretterjesztő elő- i adónak, szakkörvezetőnek — éppen akadékoskodásai ré­vén — valami fetisizált szak­mai tisztelettől indíttatva, nagyobb megbecsülést juttas­son, több szereplési lehetősé­VENDÉGÜL LAT BORSOD” Szombat esti programjavaslatunk, 197». szeptember 26.: Vendég k ongresszus a Kilián-tléli OTTHON étteremben. Felszólalnak: AMBRUS KYRI, MIKES ÉVA, BAKACSI BÉLA. MAGAY KLEMENTINA, KARDA BEÄTA, KELETI PÁL. A kongresszust vezetik: MOLNÁR MARGIT és HALMI GABOR. Zene: JUVENTUS EGYÜTTES. A szünetben OMNIA, RIO kávék ajándéksorsolása. Belépődíj: 10 forint. Szeretettel várjuk! MISKOLCI V E N D KG LATO IP A RI VÄLLALAT get biztosítson, mint annak, aki minden akadékoskodás nélkül, erején felül is vállal feladatokat. A társadalmi munkaválla­lás a művelődési és művé­szeti élet egyes köreiben nem kapja meg a kellő meg­becsülést. Az elkötelezettség, a társadalmi tevékenység nemegyszer még gúnyolódás tárgya is, és a szó nélkül ha­gyott, lebecsülő megnyilatko­zások sem fehér holló jelen­ségek azokkal és azoknak munkájával szemben akik­nek a szocialista módon vég­zett munka, a szocializmus ügye iránt elkötelezett ma­gatartás példaképének kelle­ne lenniük közösségükben. Olykor-olykor háttérbe is szorulnak a kollektívákban, mert nem ők a pozitív erők képviselői, hanem a szocia­lizmusnak csak haszonélve­zői sokkal inkább hangadók, hiszen ők a „jópofák”, „a párt segítsége nélkül tehet­ségesebbek”. a „szakmailag tekintélyesebbek”, s egyebek. S nekik „jár” a több megbe­csülés. esetleg a soron kívül juttatott előny, legalábbis így hiszik és követelik. Saj­nálatosan nem egy helyen táplálják és támogatják ezt a hitet sokfelől, igen helyte­lenül. A művelődési életben ezért érdemel különös figyelmet a kongresszusi irányelvek be­vezetőben idézett néhány mondata, főleg pedig annak majdani gyakorlati realizá­lása. Benedek Miklós AZ IDÉN IS HÍRÉHEZ méltó, gazdag programmal várja látogatóit a múzeumi hónapban a sárospataki Rá­kóczi vármúzeum. A rendez­vénysorozatot szeptember 28- án, hétfőn este a Vörös-to­rony lovagtermében dr. Fü- lep Ferenc, a Magyar Nem­zeti Múzeum főigazgatója nyitja meg. Az ünnepségen közreműködik a nyíregyházi, országos hírű pedagógus kó­rus, Tarczai Zoltán karnagy vezényletével. Üj kiállítóteremmel is bő­vül a vármúzeum: a neveze­tes Perényi-loggia alatt hely­reállított tágas, boltíves alag­sori szárnyban október 3-án. szombaton nyílik meg az Er­délyi János nevét viselő ki­állítási terem, ahol már az idén időszaki kiállításokra kerül sor, s itt rendezik majd meg az ismeretterjesztő film­vetítéseket is. A későbbiek­ben itt nyílik meg a múzeum néprajzi részlege, a zempléni tájegységekről már össze­gyűjtött értékes anyagból. Az új terem névadóünnepségén dr. Manó Ákos. a vármúzeum igazgatója tart előadást Er­délyi János és a népköl­tészet címmel, majd néprajzi filmeket mutatnak be. A múzeum a művelődés- ügyi szervekkel közösen hir­dette meg a népi hagyomá­nyok megőrzése, összegyűjté­se céljából az iskolás gyer­mekek számára a Dédapáink élete című irodalmi és a Leg­kedvesebb játékaim témakö­rű gyermekrajzpályázatot. A sok váratlan értéket felszín­re hozó pályázat ünnepélyes eredményhirdetésére, a ju­talmak kiosztására is a mú­zeumi hónap szolgáltat ke­retet. Hazai képzőművészetünk széles körű megismertetését, a művészeti közízlés fejlesz­Á kél kongresszus közölt A pedagógusok élet- és munkakörülményeinek alakulása Az oktatásügyi dolgozók, a pedagógusok élet- és mun­kakörülményeinek javítása a IX. pártkongresszus óta fo­kozottan előtérbe került. Az ott kapott iránymutatás alap­ján a Pedagógusok Szakszer­vezete állandóan napirenden tartotta és szorgalmazta élet- és munkakörülményeik javítását. Igen jelentős eredmény, hogy a felsőoktatásban dol­gozók bérét 1970 tavaszán kormányhatározattal emel­ték. Erre, valamint a felső- oktatási óra- és vizsgadíjak rendezésére 110 millió forin­tot biztosítottak, s ez az ösz- szeg 10 625 oktatónak átlag­ban 17,5 százalékos, 13 685 egyéb felsőoktatási dolgozó­nak pedig átlagosan kilenc­százalékos bérnövekedést je­lentett. Kedvezőbben alakult az alsó- és középfokú okta­tásban dolgozó pedagógusok alapbére is. A középiskolai tanárok átlagos alapbére 1966-ban 2082 forint volt, most 2219, az általános isko­lai tanároknál 2007 forintról emelkedett 2114-re az átlag, míg az óvónőknél 152 forint éz a növekedés. A jobb mun­kát produkáló pedagógusok megfelelő anyagi ösztönzéséi a rendkívüli feljebbsorolás lehetősége biztosítja. Jó volt a szakszervezet és az állami szervek együttmű­ködése. Közös összefogással biztosították a közös és az egyéni érdek összhangját, a jogos egyéni érdek védelme révén a törvényesség meg­tartását. Az elmúlt időszak­ban bővítették az oktatási intézmények vezetőinek munkaügyi hatáskörét, s most a szakszervezet arra törekszik, hogy e hatáskör tovább növekedjék, az isko­laigazgató ne csak elsőfokú tanügyi hatóság legyen, ha­nem teljes munkaügyi ha­táskört is kapjon az intézet valamennyi dolgozóját ille­tően, beleértve a kinevezés jogát is. Egységessé vált a munka- viszonyban töltött idő számí­tása, negyvennyolc napra emelkedett a kollégiumi ne­velők, javító-nevelőintézeti pedagógusok szabadsága, s most van napirenden a ne­velőotthoni pedagógusok sza­badságának rendezése is. Az új Munka Törvénykönyve kedvezményeket biztosított a jubileumi jutalom kifizeté­sénél, bővítette a tanulmá­nyi kedvezményeket, beve­zette a jutalomszabadság és a több gyermekes anyáiénak járó pótszabadság rendszerét. Örvendetesen javultak a két kongresszus közötti idő­szakban a pedagógusok la­káskörülményei. 1970 végéig 5663 lakás épül fel a ked­vezményes lakásépítési köl- csönakció segítségével, s évi 27,5 millió forint ráfordítás­sal folytatódott a költségve­tési hitelből történő szolgá­lati lakásvásárlás. A IX. pártkongresszus óta jelentős összegeket fordítot­tak a tanácsi felügyelet alatt álló alsó- és középfokú in­tézmények épületeinek fél­ti jí fására, k orszerű sí t ésére. Míg 1966-ban ez az összeg 262 millió forint volt, 1969- ben már elérte a 444 milliót. lését szolgálja az a négy elő­adásból álló sorozat, amely­nek előadói nemzetközileg elismert művészettörténé­szek. Dr. Pogány ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója a képzőművészet nemzeti jellegzetességeiről: D. Fehér Zsuzsa, a Magy-r Nemzeti Galéria tudományos főmunkatársa a magyar fes­tészetről: Csap Erzsébet. a Magyar Nemzeti Galéria szo­borosztályának vezetője a magyar szobrászatról és dr. B. Supka Magdolna, a Ma­gyar Nemzeti Galéria tudo­mányos főmunkatársa a ma- gyar grafikáról tart előadás!, a témához kapcsolódó képző­művészeti filmek vetítésével. A ZEMPLÉNI TÁJ műem­lékei, s legszebb tájai iránt ugyancsak filmvetítések kel­ül; fel majd az ide látogató érdeklődők, természetbarátok fi gyeiméi. —ez Árnyak a lényben A mezőgazdasági vásáron szeptember 18-án megrendezett borsodi művelődési nap — amint beszámoltunk róla lapunk­ban — összességében jól sikerült. A nap mégsem volt egé­szen zökkenőmentes. Olyannyira, hogy egy-két apróságot feltétlenül szóvá kell tennünk. Már csak azért is, mert a ..megyei napok” kezdeményezés megérdemli, hogy mindenki komolyan vegye. Megyénk öntevékeny művészeti életét jói szerkesztett művészeti műsor reprezentálta. A részvevők nemcsak szor­galmasan és alaposan, hanem lelkesen is készültek a bemu­tatkozásra. A legnagyobb és a legalapvetőbb problémát az okozta, hogy a színpadra tervezett műsort szabadtéren, de nem szabadtéri színpadon kellett bemutatniuk. Erről nem érte­sítették őket előre, s ez bizony zökkenőket okozott. A nem szakember számára is világos: a műsort valamilyen hely­színre szerkesztik. Ha nem ismerik előre a helyszínt, fel­merülnek problémák. Különösen egy színdarab esetében. Így történt ez a Gárdonyi Géza Művelődési Ház irodalmi színpadának előadásával is. A zajos helyszín — közvetlenül a főbejárat mellett kellett bemutatniuk a produkciót — bi­zony, a színvonal rovására ment, s itt-ott a villamoscsöröm­pölés-, a megálló és induló autók zaja túlharsogta a sze­replők hangját. Nem jártak jobban a cigándi népi tánco­sok sem, hiszen már a második sorban levők is csak üggyel- bajjal láthatták produkciójukat, akik pedig még hátrább voltak, szinte semmit sem láthattak belőle. Ismételjük: a felkészülés és az előadás művészi színvo­nalából mindez semmit sem von le. Ám a történtek, remél­jük, elgondolkozásra késztetik a vásár művelődési pavilon­jának vezetőit, s mindazokat, akik felelősek azért, hogy a szép elképzelések maradéktalanul megvalósulhassanak Már csak azért is, mert az ilyen „árnyak” kedvszegőek is lehetnek. Cs. A. Értesítjük megrenfle tőin két, hogy női méretes szalonunkat m egny itotiu k Miskolc, Szentpéteri-kapu, Katowice étterem mellett. „MÉHÉSZ” A XVI. s*. Autójavító Vállalat felvételre keres jól kvalifikált dolgozókat, azonnali belépésre, az alábbi munkakörökbe: kárpitos, lakatos Jelentkezés: 1. sz. üzemegység üzemvezetőnél, Mis­kolc, Zsolcai-kapu 9—11. Továbbá jól kvalifikált autószerelőket. Jelentkezés: 2. sz. üzemegység üzemvezetőnél, Mis­kolc, Besenyői u. 3., • 3. sz. üzemegység üzemvezetőnél. Hejőcsaba, Téglás u. 4, Kedvező munkafeltételek, jó kereseti lehetőség, korsze­rű üzem. kéthetenként szabad szombat.

Next

/
Thumbnails
Contents