Észak-Magyarország, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-03 / 206. szám

ESZ'AK-MftSVARQIiSZAG 2

Csütörtök, 4^0. siept. 3.

Kongresszustól kongresszusig

Mérlegen a közművelődés eredményes

A IX. kongresszus óta eltelt időszak mérlegét vonták meg a közelmúltban a köz- művelődés szakemberei.

Egyebek közt megállapították;

A . két kongresszus között rohamosan gyarapodott a tömegközlés! eszközök nézőinek, hallgatóinak és olvasóinak száma is, s például a televízió további gyors terjedésével jelentősen megváltozott a művelődési munka arculata, feladata. A két és lél millió rádióelőfizető mellett 1,6 millióra nőtt a tv- tulajdonosok száma, s ez azt jelenti, hogy ma már minden, villannyal rendelkező településen van készülék. A két kongresszus között született határozat a csökkentett munkaidő fokozatos bevezetésére; a Magyar Televízió elsőként alkalmazkodott az így megnövekedett szabad idő tartalmasabb kihasználásához, és 1968. januárjától újabb, pénteki adásnapjának bevezetésével, hét végi műsorainak céltudatos összeállításával hozzájárult több millió ember igényes hétvégi pihenéséhez, szórakozáséhoz.

Múzeumaink tervszerűbben, céltudatosabban gyarapították gyűjteményeiket, javultak tudományos munkájuk feltételei és eredményesebben járultak hozzá a köz- művelődési feladatok megoldásához. A múzeumi kiállítások száma 22,6 százalékkal növekedett. A két kongresz- sztSS között további 11,6 százalékkal gyarapodott az érdeklődők száma, ami az elmúlt évben közel 6 800 000 látogatót jelentett. Az időközben bevezetett csökkentett munkaidővel függ össze a jelentős közművelődéspolitikai lépés: 1970. januárjától szombatonként országosan ingyenes a múzeumok látogatása.

Ami a művelődési otthonok munkáját illeti: csökkent az érdeklődés a táncos rendezvények, a műkedvelés néhány ága és az alkalomszert ismeretterjesztő előadások iránt. Ugyanakkor erőteljesen növekedett a közönsége a helyi társadalmi és termelési igényekre épülő tanfolyamoknak, a szakköröknek, a szabadegyetemeknek, a kiállításoknak — és általában a kis csoportos, klubszerű művelődési, szórakozási formáknak. Művelődési otthonainkat évente 50 —52 millióan látogatják.

Az ország közművelődési könyvtáraiban az olvasók száma az elmúlt évben 2 millió 210 ezer volt — jelenleg tehát a lakosságnak 21,5 százaléka már beiratkozott olvasója 9190 könyvtárunknak. A tanyai területeken 74 művelődési autó jelenti a „vándorkönyvtárat”, de en- • nek legalább kétszeresére lenne szükség.

A tervek szerint a következő ötéves tervben jelentősen emelkedik a közművelődés részesedése az állami költségvetésből: 1970-hez képest 1975-ben már 45,4 százalékkal többet fordíthatunk erre á célra.

Az első tanítási nap

Az általános és középiskolákban szerdán volt az első tanítási nap: megkezdődött az oktató-nevelő munka. Az első két hét mindkét iskolatípusban általában az előző évben tanultak ismétlésének jegyében telik majd el, .s csak azután kezdik meg az új tananyag oktatását.

Az általános és középiskolákban egyaránt különös gondot fordítanak a következő napokban az „újoncokra”, az elsősökre.

A kisdiákokat igyekeznek hozzászoktatni az iskolai élethez, az ottani magatartáshoz — ülésrend, munkaeszközök és ruhadarabok elhelyezése. óraközi szünetek eltöltése, felnőttek köszöntése stb.

Dajant leváltják?

D

ajan izraeli hadügyminiszter az izraeli liírögyoöK" ség tudósítójának adott nyilatkozatában ki jelen' tette, hogy „esetleges leváltásáról” a kormány ft* dönteni. Dajan nem közölte, mikor ül össze legköaelebö a kormány.

Közismert, hogy az izraeli szoldatesaka nem hagy ft* az újabb és újabb provokációkkal a szomszédos arab országok ellen. Mind ez ideig nincs válasz arca a kérdés*« sem, hogy visszatér-e Tekoah nagykövet New Yorkta- ahol Jarring révén kapcsolatot kellene teremtenie a-*»' zel-keleti konfliktusban érdekelt felekkel.

Az izraeli miniszterelnöknek az a kijelentése, bogi Tel Aviv hadereje nem szándékozik távozni a megszállt arab területekről, aligha minősíthető békés gesztusnak 3 jelenlegi helyzetben.

„A béke mihamarabbi helyreállításának érdekei azt követetik, hogy az izraeli uralkodó körök ne provokáljanak, ne csörtessék kardjukat, hanem álljanak elő konkrét javaslatokkal a Biztonsági Tanács novemberi határozatának minden rendelkezésére vonatkozóan”.

Dajan leváltása nem hozna ugyan gyökeres változást' az eddigi’ izraeli politikában, de ez lenne az első olyan intézkedés Tel Avivban, amely a józanabb politizál»5 kezdetét jelentené. A világ közvéleménye kíváncsian várja az izraeli kormány döntését.

Vietnam huszonöt éve

Suharío indonéz elnök 46 tagú kíséretével elindult Európába, ahol tárgyalásokat folytat a holland és nyugatnémet kormánnyal, majd tovább utazik Lusakába, az el nem kötelezett országok csúcsértekezletére. Mintegy ötezer ember vett, részt Amszterdamban azon a tiltakozó felvonuláson,,, amelyen az amszterdami látogatásra elindult Suharto indo- j néz elnök ellen tüntettek. „Suharto 250 ezer ember gyilkosa” — ilyen és ehhez hasonló feliratokat vittek a tüntetők. I

Huszonöt évvel ezelőtt, 1945. szeptember 2-án, a japán fegyverletételt követően Ho Si Minh elvtárs, a vietnami ellenállási mozgalom — a Viet Minh — vezetője a tömegek támogatásával kikiáltotta a független Vietnami Demokratikus Köztársaságot, amelyet a korábbi gyarmattartó, a háborúban legyengült Franciaország is elismert. Hamarosan azonban a japán csapatok lefegyverzése címén francia és brit hadsereg hatott be Kokin- kínába, ahol a feudális föld- birtokosok és a komprádor burzsoázia képviselőit, a népi erők által, elűzött, korábban a japánokkal is együttműködő Bao Dai császár rezsim- jét juttatták Saigon • székhellyel ismét hatalomhoz, majd KHe-tól véres gyarmati háborúban akarták a

VDK-t megsemmisíteni. Az 1954-es genfi egyezmény, amely lezárta a franciák indokínai háborúját, Vietnamot a 17. északi szélesség mentén ideiglenesen — az egész országra kiterjedő demokratikus választások megtartásáig — kettéosztotta. A jobboldali erők uralma alatt álló Dél-Vietnamban azonban meghiúsították e választásokat (amerikai becslések szerint ugyanis ezen a lakosság 80 százaléka a népi hatalomra szavazott volna) és megkezdték a haladó erők kíméletlen üldözését. Az így kialakult polgárháborús helyzetet az amerikai beavatkozás napjainkig indokínai háborúvá szélesítette ki, aminek során 196.5—68. között kíméletlen légihálborút folytatott a VDK területe ellen is. A terrorbomfoázások az

Irta: Andrzej Zbych

81.

— Azt nem tudom.

— És mit gondolsz?

Klára vállat vont:

— Nem gondolkoztam még ezen.

— Keveset tudsz, nagyon keveset — mondta Rhode —, pedig most nem ártana, ha többet tudnál. Még behívatlak,. most eredj.

Rhode rágyújtott, s láthatóan némi töprengés után megkínálta Klosst is.

— Lehet, hogy ez a lány helyettesíthetné Ste- fánt? — aztán kis szünet után folytatta. — De nem helyettesítheti — most ismét Klosshoz fordul. — Nem Is kérdezi, hogy miért nem helyettesítheti ?

Kloss hallgatott, s az ajtóban Kovalszki jelent meg.

— Folytathatnám a kihallgatást, de nincs rá időm, KÍoss. És nem is szórakoztató eléggé — elővette az óráját. — Adok magának húsz percet arra. hogy előkerítse Stefan gyilkosát. Ha ,az alatt nem kerül elő, kivégeztetem a kórház egesz

személyzetét. Értette, doktor? — nézett Ko- valszkira. — Én nem vagyok olyan rendszerető, mint Kloss főhadnagy. Háború van, s nekem nem kihallgatások kellenek, hanem Stefán gyilkosa. A kórház körül van zárva, menekülni tehát senki sem tud — most ismét Klosshoz fordult. — Nem sajnálja ezt a szép lányt, főhadnagy úr?

Kloss hallgatott. Ujjaival ismét kitapintotta a zsebében lapuló miniatűr fegyvert, s megállapította magában, hogy az egy ezrelékből ötven százalékot már elcsípett az idő. De maradt még öt tízezrelék. Tudta azonban, hogy Rhode végső kétségbeesésében határozta el magát erre a tömeges kivégzésre, s ettől aligha áll el, hacsak nem történik valami.

Az ezredes most már láthatóan Klosst figyelte.

— Persze ezt a kis szívességet megtehetném magának, de a többiek nagyon megharagudnának, s még azt gondolnák, hogy mi németek, kivételezünk.

Metsző gúny volt minden szava. Kloss már azon a ponton volt, hogy lelövi ezt a dögöt, s lesz, ami lesz. De e pillanatban nyílt az ajtó, s a küszöbön Krisztina állt. Kezében ismétlő rendszert pisztoly.

— Kezeket fel! — csattant a hangja. — Mindenki! — Intett az orvosnak és Klárának is.

Rhode kétségbeesetten nézett az asztalon heverő fegyverére, s lassan felemelte a kezét. Kloss vontatottan engedelmeskedett a lány parancsának.

— Én öltem meg az ügynöküket. Egyedül én. Mert szerettem, s mert maguk rongyot csináltak

ebből a szerencsétlenből. Tudtam, hogy beszervezték. Tudtam, s ő is tudta, hogy nincs titka előttem. De megmondtam: nem érheti meg a háború végét. Nem állhat oda a szabad lengyel nép elé többé. Jobb neki is, hogy megmentettem a további gyalázattól.

Krisztina eközben az ablakhoz ment, fegyverével terelve a szoba egyik oldalfalához a társaságot. Kloss azon töprengett, hogy a lány tényleg el akar-e szökni? S ha ezt teszi, biztosan halál fia. Csak legalább lőne. .Csak leterítené az ezredest...

Gondolkodásra és cselekvésre nem volt má: idő. Odakint géppisztolysorozat dörrent, s Krisztina élettelenül zuhant a földre. Kloss ugrott hozzá elsőnek, s elkapta a földre hulló fegyvert, s egy elegáns mozdulattal Rhode mellé tette az asztalra.

Csodálatos voltál, Krisztina! — gondolta Kloss, s tudta, hogy ez a lány most valamennyiük életét, s egy igen jelentős akció sikerét mentette meg — az élete árán.

Némán álltak a szobában, s Rhode ocsúdott fel elsőnek. Utasította Klosst. hogy fejezze be az ellenőrzést, kutassa át még a kórházat, hátha fegyver, vagy egyéb robbanóanyag van elrejtve, s az ezredes máris elviharzott teljes kíséretével.

Az éjszaka komoran és némán borult a városra. Rhode jelentette Berlinnek, hogy nem sikerült mind ez ideig Kruchka professzor nyomára akadnia, de folytatják a nyomozást.

Kloss gyorsan megbeszélte a tennivalókat Klárával, meg az orvossal, no meg Évával, s megkezdte a kapcsolat újra felvételét a „Nagy földedéi, ahol két nap óta türelmetlenül várták, hogy a J—23-as jelentkezzen, s továbbítsa az X—8-as kísérleteire vonatkozó adatokat.

Néhány nap múlva Éva és Kruchka már az erdei bázison voltak. Kloss egymás után adta a siírézett jelentéseket, s 1942. szeptember 29-én Borzentov környékén megkezdődött az X—8-as csodafegyver első kísérletsorozata, s néhány órával a sikeresnek ígérkező kísérlet megkezdése után nehézbombázók hasították fel az éjszaka sötétjét,, s a nagy titokban és rettenetes erőfeszítések órán iétrehozott kísérleti telep megsemmisült.

Klóssra és a többiekre újabb feladatok vártak

Edit

A vonat monoton zakatolással gyűrte maga alá' a kilométereket. A kék fényű fülkevilágítás fárasztotta a férfi szemét. Ennél kellemetlenebb csak az volt, hogy Edit, a vele szemben ülő nő minduntalan elbóbiskolt, pedig a főhadnagy egészen idáig hevesen ostromolta.

— Ostoba — gondolta Edit. — Kiküldték a keleti frontra, s most fél a főhadnagy úr. ezért altarja lázas udvarlással magára' hívni a figyelmemet.

— Rágyújt? — kérdezte a fiú, s látta, hogy a lány erőszakkal tartja csukva a szemeit.

*— Köszönöm, nem — válaszolt Edit. s összébb húzta magán a kabátot, s még erőteljesebben lecsukta szemeit. Nem volt kedve beszélgetni, pedig hosszúnak ígérkezett az út a Berlin—Lemberg vonalon. Igaz, nem a végállomásig, hiszen Lemberg már néhány hónapja ismét szovjet fennhatóság alatt volt, de egyben biztos volt Echt: minden kilométerrel a fronthoz közelítenek. Erre a gondolatra Editben is felébredt a félelem, akárcsak a vele szemközt ülő fiatal főhadnagyban.

(Folytatjuk)

ipari és katonai létesítmények mellett a polgári lakosságot sem kímélték: 3 nagyvárost, 13 tartományi székhelyet és 117 nagyobb települést, számtalan kórház»1, iskolát:, templomot pusztítok lak el. A szörnyű pusztítás nem tudta megtörni a g»Z- dasági élet fejlődését, például a gépipar 8, a vegyip»1 6,8 százalékos évi növekedés1 mutatott a bombázások időszaka alatt is.

A 158 750 négyzetkilométer területű ország gazdaság) élete korábban a Vörös íoly° 15 000 négyzietkilométer kiterjedésű medencéjében összpontosult (itt élt a lakosság háromnegyed része, a megművelt földek 74 százalék» található itt. ahonnan ^ élelmiszer-termelés 76 százaléka származott). Ide tel«' pültek a szocialista ország01’ támogatásával 1954 óta létesített nagyüzemek is. (A háború befejezésékor 1954-be» az ország területén csupá» egy üzemképes gyár volt, elpusztult a vasútvonalak százaléka is.) A Szovjetun)0 60 nagyüzemet épített — közöttük kiemelkedő létesil" mény a hanoi gépgyár — 45 ipari létesítmény rekonstrukcióját vagy bővítését végezte. Hazánk többek között a Thanh Hoa-i erőművet építette. A háborús eseménye, folytán az ipari létesítmények és a lakosság egy nesze a hegyvidékre menekült- A korábban gyakori éhínsé' gek leküzdésére a mezöguZ- daságot is fejlesztették: megkönnyítette a kollekt"' gazdálkodás térhódítása 't' Jelenleg a parasztság 9 V százaléka tömörül a tóim0' terület 91 százalékán gazdá'" kodó termelőszövetkezetedbe. A 200—300 hektár átlag08 birtoknagyságú gazdaságok 0 termelési színvonal emelésével ma már *az élalmisze1’' szükségletek nagy részét biztosítani tudják: a riz«terme lés körülbelül 1.5 millió l°!l" na, rizshozamaik Délkelé)lÁzsiában a legmagasabb»'” 50 mázsa hektáronként. a függetlenné válás előtti hozamok kétszerese. Az öntözött területek növelését és »Z árvizek megszüntetését biztosító víztárolórendszer kiépítését a háború akadályozta meg.

Jelentős eredményeket m»' lathal fel a háborús viszonyok ellenére a VOX a kosság szociális.* kultúrál)1’ ‘’Hatása terén is: a települe' sel; 90 százalékában vil.' egészségház, ehhez hazánk , több kórházzal járult hozZ»> minden községben , van lustább egy alsó tagozatta lS kola — ennek következtébe az analfabétizmus 5 százai«^ alá csökkent — és az orsz»’ 35 egyetemén 60 ezer !>»" gató tanuL