Észak-Magyarország, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-22 / 222. szám
Kedd, T970. svept. 22. ESZAX-MAGYARORSZAG 3 A jelszó és tartalma Fvíinflii rohant, el azóta, r,/5CU hogy a mozgalom célkitűzései először szavakba sűrűsödtek, s a szocialista brigádok hármas követelménye — szocialista módon élni, dolgozni és tanulni — közben tíz- és százezrek jelmondata lett. Olajos gépek mellett, vaskohók csapolónyílásánál, bányák mélyén és szédítő magasságokban születtek kiemelkedő munkasikerek e szavak jegyében, a mozgalom olyan erővé terebélyesedett, amely- lyel ma már nemcsak a műhelyeikben, a vállalatoknál, de kormányszinten is számolni lehet. Igaz. mint minden jetezbt, a szocialista brigádokét is néha megérintette a formaságokba szürkülés veszélye Ám a mozgalom mégis megállta a próbát, a munkások, akik életre hívták, meg tudták védeni a becsületét. A mozgalom képesnek bizonyult arra, hogy megújítsa önmagái, a szocialista brigádok egyre magasabbra emelték a maguk állította mércét, Nem szűntek meg a jelszó mögött a tartalmat kutatni : vállalatok, intézmények szocialista brigádjai keresték egymással a kapcsolatot, majd az ország brigádjainak képviselői találkoztak, hogy közösen is elősegítsék a mozgalom lényegének megvalósulását. A követelmények megfogalmazásához, s a mindennapi munka gyakorlatának kialakításához a politikai és társadalmi szervektől is sok ktmqresszusi versenyben Alig egy hónapja kezdtek meg a Borsodi Vegyikombinátnál a fa utánzaté mű- anyagredőnylécek sorozat- gyártását. amelyet ma már naponta csaknem 3 kilométer hosszban állítanak elő. Újabb nagy teljesítményű műanyag-feldolgozó gép kezdte meg próbaüzemelését Szeptember 17-től próbaüzemei az új nagy fúvóberendezés. amely évente több mint ezer tonna, négy méter szélességű pvc-fóliát gyárt, elsősorban mezőgazdasági célokra. Ezzel a berendezéssel .jelentősen tovább bővül a Borsodi Vegyikombinál műanyag-feldolgozó kapacitása. imi\ ve tanácskozása Szeptember 25-én, pénteken délelőtt !) órakor tanácskozás kezdődik Encsen, a Iternádmentl Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének székhazában. A tanácskozáson a járás termelőszö- \ etkezeteinek elnökei, valamint a különböző kisipari szövetkezetek elnökei és a K1SZÖV megyei vezetői vesznek rész* Ezt a megbeszélést a TE- IS'ÓÜV elnöksége kezdeményezte. azzal a céllal, hogy a mezőgazdasági tsz-ek és a kisipari szövetkezetek a jü- v V,'«p e"'xüsék és javítsák aez .he-ági egyilt I működésüket. A tanácskozáson azt is :iv szelik, milyen közös v !'■■!],ii',:•■■■ .kát hozhatnának létre. — a gazdaságos üzemeltetés feltételeivel — a mezőgazdasági és a kisipari *"<n»e!eszü\ elkezelek. segítséget kapott a mozgalom. Különösen a szakszervezetek éreznek igen nagy felelősséget a szocialista brigádok sorsáért. Borsod megyében a szák- szervezeti szervek. szinte nap mint nap segítik a brigádokat. Igen jó kezdeményezésnek bizonyult a szocialista brigadvezelök fórumának megteremtése. Az SZMT közgazdasági bizottsága és- agitációs. propaganda és kulturális bizottsága a Rónai Sándor Művelődési Központtal közösen két esztendeje hívta életre ezt a fórumot. A megye csaknem negyven üzeméből több mint 130 brigádvezető vesz részt rendszeresen a fórum vitáiban. a szocialista brigádmozgalom minden fontosabb problémájáról szó esik. A kötelezettségvállalások minőségi követelményeitől az anyagi és erkölcsi elismerés módozatain át a különféle versenyformákig, a nevelés, a művelődés napi és távlati feladataiig minden kérdésben elmondják véleményűket a brigádvezetők. Munkájukat; az egyes témakörök legjobb ismerői segítik. Az elmúlt, két esztendő alatt a fórum bebizonyította éleiké pességét. A íóriimoii A ketesztendös fórum sikere azonban nemcsak önmagáért beszel. Hanem — ami sokkal fontosabb — azt bizonyítja, hogy a szocialista brigádok és vezetőik igen komolyan veszik a mozgalom célkitűzéseit. A viták szenvedélyes légkörében megfogalmazódnak a vállalatok gondjai, megfogalmazódik, hogyan látják a brigádok saját helyüket, szerepüket a termelésben és a szocialista társadalomban. Az ! előadókkal is. de egymással is vitába szállnak a fórum részvevői. Az elmondott eredmények, az ismertetett módszerek, de a felszínre kerülő problémák is segítenek abban, hogy az egyes üzemek, brigádok képviselői teljesebb, őszintébb képet kapjanak a mozgalom helyzetéről. legfontosabb feladatairól. Nagykorúság és felelősség Kulturális, szellemi életünk gazdagodásával egyre növekszik a kulturális művészeti fórumok, alkotóműhelyek jelentősége. Feladatukat önállósággal és nagy felelősséggel kell végezniük. (Ar. MSZMP Központi Bizottságának irányelveiből.) M A megy™ szakszervezeti szervek kezdeményezése sikeresnek bizonyult. Elsősorban azért, mer! találkozott a dolgozók kezdeményezte mozgalom céljaival. S abban segített, ami a mozgalom valameny- nyi részvevőjének őszinte célja • a szavak, a jelszó mögött levő tartalom teljesebb feltárásában, megvalósításában. Planck Tibor iskolc mind földrajzi helyét, mind a tengerszinthez viszonyított magasságát tekintve föntebb van a fővárosnál. Mondjuk- e mégis: íölmegyek Pestre? Mondják-e mégis ott. Pesten úgy: lemegyek Miskolcra? Bizony, lehetséges, hogy mondjuk és mondják. A nyelvi beidegzettségnek önmagában nincs azonban semmi jelentősége. Nem is leli volna bizonyosan, ha hajdanán letelepülő. s országalapító őseink nem úgy teremtenek hazát is. ahogy annak előtte, vándorlásaik közbeh a sátortáborokat, építették föl. Középen. a legvédettebb. egyben legfontosabb pooler vezérl sátorral, ami mindenkor „föntre". magaslatra került, nagyobb és díszesebb volt a többinél. Ez a ,.tá- borépitési reflex" aztán ugv belénk rögzült, oly megkövült makacssággal, ahogyan valóban csak a teljesen értelmeden és ezért: magyaráztgyoapi gyűjtőmunkával: 7533 torát az árvízkárosult iskatáknak A miskolci Szentpéteri- kapui új lakótelepen sokáig emlékezni fognak a XXII. számú (Kassai utcai) Általános Iskola „elmaradt” lúrán- dulására. Ez a kirándulás ugyanis azért maradt el, mert 6b‘f> kisdobos és úttörő elhatározta, hogy lemond a nagyon várt iskolai kirándulás örömeiről, s ezt a napot az árvízkárosult pajtások megsegítésére fordítja. Es ezen az egy napon sok olyan apró esemény történt, ami szülök, gyermekek, általában az egész lakótelep számára sokáig emlékezetes marad. A Kassal utcaiak ÖÖ6 tagú, lelkes kis hadserege szóval, kedves hangú kis levélkékkel már az előző napokon közölte a környéknek szinte minden lakójával, hogy csatlakoztak az. „úttörők az árvízkárosult iskolákért" mozgalomhoz. És arra kérlek mindenkit, segítse hasznos hulladékgyűjtési munkájukat, amelynek ellenértékét az árvízkárosult pajtásoknak juttatják el. És a gyűjtőnapon valóságos rohamra indultak, hogy minél többet szedjenek össze a háztartások sok hasznos hulladékából. . .Feltérképeztél!' a területet, valóságos hadi- tervet. dolgoztak ki. Az iskola pedagógusai és számos szülő is segítette példamutató akciójukat. És az eredmény nem maradt el. Hátizsákokban, kerékpárokra, rollerokra kötözve. néhány segítőkész szülő személygépkocsiját igénybe \ eve egyetlen nap j alatt annyi hasznos hiüladé- | kot gyűjtöttek össze, hogy a j MÉH Vállalat 11 tehergépkocsival tudta csak elszállí- j tani. 78 mázsa papirhulla- ' dék. 38 mázsa ócskavas és 7 j mázsa löxtilhulladék volt az ; eredmény. 7533 forintot kap- | tak ezért az iskola úttörői, s | az összeget már be is fizették az 508—5351-es csekkszámlára, hogy mielőbb eljusson az árvízkárosult iskolákba. Nagy' segítséget nyújtottak a sok másodlagos nyersanyaggal a népgazdaságnak is. Miskolc legifjabb boltja Szombaton nyílt meg a miskolci Hoffmann Ottó utcában a város legújabb szövetkezeti boltja, a Miskolci ÁFÉSZ korszerű „szuperettje”. A hárommilliós költséggel épült, 480 négyzetméter alapterületű üzletben máris nagy a forgalom. (Fölé: Szabados György.) hatatlan konvenciók szoktak megmaradni, dacolva az idő múlásával, a technika és tudás fejlődésével, nagy társadalmi átalakulásokkal. Nem véletlen, hogy a szocializmus teljes felépítésének időszakában vetődik i'el oly fokozott hangsúllyal ennek az ezeréves konvenciónak, ennek a „sátorrakó centralizmusnak”. mint szemléletnek a száműzése az élet minden területéről, a gazdaságépítésből és a szellemi-kulturális élet fórumairól, műhelyeiből egyaránt. Mert meg kell mondanunk őszintén: húszegynéhány éves szocialista fejlődésünk gyakorlata nem szüntette meg. nem szorította vissza a centralizmusnak ezt az avitt. feudális konvencióját életünkben; annyira nem. hogy a szemlélet olykor torzítólag hatott magára a szocialista építésre is. Bizonyító példákat hosszasan idézhetnénk. Hogy szellemi-kulturális életünknél maradjunk: nem munkál-e ez a szemlélet is abban például, hogy a vidéki színházak legtehetségesebb. legjobb művészei az első adandó alkalommal a fővárosba szerződnek, hogy író számára fővárosi megjelenés jelent. írói rangot, hogy a könyvkiadás a fővárosban összpontosult, stb.. stb. . . Sehol egyetlen európai országban nem jelent a fővároshoz tartozás oly értelemben minősítést, rangot, ahogy ez nálunk érvényesül még ma is. A decentralizáció programja ezért egyik kulcskérdése társadalmunk további fejlődésének. Ezért kell gazdasági életünkben következetes, elvi harcot folytatni a decentralizáció érdekében minden torzító, hibás törekvés ellen. Azok ellen a fővárosi vállalatok ellen, amelyek elavult gépparkkal rendelkező, deficites gyáraikat, részlegeiket igyekszenek , lekülde- ni vidékre”, s azok ellen a vidéki vállalatok ellen is, amelyek a fejlődést, az iparágban kivívható rangot és tekintélyt még ma is csak a „fővárosba felvitt” fiókok, kiállítások, irodák, irányító apparátus segítségével vélik elérhetőnek. Felmérhetetlen károkat okozott és okoz államunknak ez. az élet gyakorlatában makacsul megmaradt kétarcú provincializmus, ez a szemléleti kényelmesség, amely idegen a szocializmus eszméjétől -a fővárosban is, vidéken is. Ä provincializmus nem a vidék kizárólagos jellemvonása. Melegágya lehet o szemléletbeli parlagi Ságnak a főváros ugyanúgy. mint a legeldugottabb kis falu a ..sötét” Abaűj- ban, vagy az ország ellenkező sarkában. Ormánságban. A provincializmus ugyanis szemléleti-gondolkodásbeli korlátozottság, ami nagyon sokféle módon jut kifejezésre — a személyiség sokrétűségének. összetett voltának megfelelően. S nyilván nem kell bizonygatnunk, hogy ez a korlátozottság legkevésbé az. illetőség iüggvónve. Ellene harcolni, változtatni rajta társadalmi szinten os: k egyféle módon lehet: egyenlő feltételek biztosításával, s egyenlő felelősség megkövetelésével Nemcsak a munka leltél eleit kell decentralizáltan biztosítani. hanem a végrehajtott feladatnak, vállalás tel lestl^s^nek. a tei- lődés miatt való felelősségnek is decentralizáltnak kel' lennie. A decentralizációt ennek a szemléletnek követ - kezetes érvényesülése nélkül megvalósítani csak torzan felemásan lehet. Héra Zoltán a Nepszabad- sag szeptember 13-i szamában Műhelyek „lent” és ..fönt,” című írásában számot vet a provincializmusnak ezzel a fejlődést korlátozó, káros hatásával, s bizakodva összegezi az ellene való küzdelem kétségbevonhatatlan eredményeit. F ténvek valóban biztatóak Az a lendület. az a pezsgés, amely a vidék ..r.agykorűsításu", a decentralizáció szemléletének helyes érvényesülése óta országszerte kibontakozott, bizonyít az irányelvek célkitűzései. e törekvés helyessége és társadalmi szükségszerűsége mellett. Miskolc az északi iparvidék fővárosa, ipari centrum. De nemcsak az! Egyetemi város, nagy történelmi hagyományokkal rendelkező, jelentős szellemi bázissal bíró város is. amelynek pezsgő kultúrája, bontakozó irodalmi-művészeti élete van. Sajátos, más városokétól különböző ez s kultúra, s megvan ennek az irodalomnak és művészetnek is a maga karaktere, megvannak speciális tulajdonságai. Éppen ezért van rangja és értéke is. Országos mértékkel mérve éppúgy, mint a helyi kultúrpolitika mérlegén. A megbecsülés sokféle modort kifejezésre jut. Alkotóműhelyek, s alkotók anyagi támogatásában, az alkotómunka feltételeinek biztosításában (művésztelep) és az alkotásért kijáró erkölcsi elismerésben (művészeti díjak) egyaránt. Ezen a helyes úton kell tovább haladnia a helyi kultúrpolitikának. A feltételek, az anyagi és erkölcsi elismerésen kívül immár egy aktívabb, az élet teljességében hatékonyabban részt vevő, s munkáló szellemi - kulturális élet kibontakoztatásával . Hogy minden egyes alkotó közvetlenül érzékelje, tudja munkája társadalmi jelentőségét, részese legyen, lehessen az alkotás elkészülte után a hatásnak, a hasznossá válásnak is. A mű. a művésze' társadalmi közkinccsé, közhasznú tevékenység produktumává való teljesedésének. S így lesz igazan felelős részese minden művészeti ág, minden alkotó- művész a társadalom szellemi építésének, a tudat formálásánál! Ezzel a neki biztosított. s róla feltételezett felelősséggel. Hol és mennyiben konkretizálható ez az aktivizálódás? Milyen társadalmi-közéleti szerepe lehet azon túl egy alkotóművésznek, hogy alkotómunkája nyilván közéleti rangot, tekintélyt is ad számára, nemcsak szüli, szakmai elismerést” Ahány alkotó, any- nyiféle temperamentum, emberi adottság, szellem1 irányultság. Hadd mondjunk itt csak annyit: a közművelődés ügye össztársadalmi ügy. A közművelésnek tehát nemcsak hivatalos fórumai, s hivatásos szakemberei vannak. A közművelődés eredményei sem c hivatalos fórumok. s hivatásos tevékenységek eredményeinek statisztikai összegezését jelentik csupán. ha a „fönt" és ..lent” kettőssége egybeolvadhat. megszűnhet egy országos érdekben, egy ' ir- sadalmi közös eselckv-n való azonosulás alapján ’ é megszűnhetnek ugyanez t- dek és közös cselekvés nyomán mindama feszültség« k, meg-megmutatkozc kölcsönös fenntartások is. ameb k . lent”, egy-egv vidéki n- -iimban ma még a xzséges cselekvésre 'gyütt- munkálásra ösztönző atmoszféra. egy társadalomformáló szellemi műheK k'lv-mtnf o- zását nehezítik Papi! I ,u.jós s
