Észak-Magyarország, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-20 / 221. szám
Vosémep, TWO. swBQt. 28. eSZAK-MAGYAROUSZÄG Ómadi /példa Község és tsz jó együttműködése EGY VAGY KÉT ÉVE tálán — pontosan már nem emlékszem —, a megyei képviselőcsoport értékelte termelőszövetkezeteink és községeink általános fejlődését. Ott hangzott el, hogy közös gazdaságainknak fokozottabb támogatást kell adniok a községi tanácsok szociális e.s kulturális céljainak megvalósításához. Több segítségei kell adniuk óvodák, bölcsődék. iskolák stb. építéséhez. Hiszen mindez közös ügy. mert község és tsz elválaszthatatlan egymástól. A képviselőcsoport ülésén hallottak Ónodon jutottak ismét; eszembe. Csabai Józsefiéi, a községi tanács vto- elnökével beszélgettünk — A község életéből? Csak jó hírrel szolgálhatok — kezdte a beszélgetést. — Statikai mérésekkel megállapították — lolvtatta — hogy a kastély-iskola emeletének olyan nagy a rezgése a gyermekek mozgása, szaladgálása következtében. hogy az a leszakadás veszélyével fenyeget. Tehát ú.i iskolát kell építeni. Pénzük nem volt. Adott másfél millió forintot a Miskolci járási Tanács. De terv is kellene. Hol vállalják ilyen rövid ha- láridőre? Magyar Gyula és tervező társai, az ÉSZAKTERV munkatársai társadalmi munkában, soron kívül elkészítették. Kivitelező azonban még mindig nem mit. Végül a helyi TI. Rákóczi Ferenc Tsz sietett segü - ségünkre. Mindez néhány hónap alatt, ez év februárjától májusáig játszódott le. NYEREGTETŐS, egyemeletes. díszkerítéssel körülvett, modern iskolából még csak a csupasz, ajtó- és ab- lakhíjas földszinti téglafalak látszanak, a régi kastély-iskola udvarán. A gyermekek, a jövendő lakók, már most együtt élnek az újjal. Ide látnak a tanteremablakok- ból, el-clnézegetik munka közben, ho a politechnikai kertben dolgoznak, és akkor is, ha a miskolci Molnár Bela Úttörő- és Ifjúsági Házból ide került repülőgépen játszanak. — Régen terveztük mar az epitőbrigád megalakítását saját: beruházásaink kivitelezésére — mondja IVagy Gabor tsz-elnök. amikor az épilke- zesen jártunk. — Az új iskola építése, a vállalt feladat azonban meggyorsította a cél valóra váltását — teszi hozzá Makrai Károly főkönyvelő. — S hogy már itt tartunk, az az építőipari alapanyag- gyartö vállalatoknak köszönhető — veszi át a szól Szőke József, a tsz melléküzemágának vezetője. — Akárhová megyünk, csak annyit kel! mondani, hogy az ónodi új iskolához szeretnénk ezt. vagy azt kapni és máris adják. Ha továbbra is így marad. nem lesz baj a határ- j idővel. — És milyen sors vár a j regi iskolára? — Nem teljesen hasznavehetetlen — válaszol Heisz- rnann Lajos iskolaigazgató, a község párttitkára. — Körülbelül egymillió forintból meg lehetne erősíteni az alagsort és a födémszerkezetet. Ez annál is inkább indokolt volna, mert az új iskola négy tanterme nem oldja meg teljesen gondjainkat. Továbbra is három külön épületben kell majd elhelyezni az osztályokat. AZ ÓNODI II. Rákóczi Ferenc Tsz tehát példát mutatott abban, hogy segíthet a közös gazdaság a község gondjainak megoldásában. Megértették, hogy község és tsz édestestvérek, egy fedél í alatt. S ez az első tett bízto- | sítéka további közös eredmé- j nyéknek, sikereknek. Bíró Péter A Ik on x aíi veszedelem Nagyon sok szó esik napjainkban a kó/.lek<MJes biztonságáról. Sokasodnak a járművek, « rendkívüli módón szaporodnak a balesetek. Sok fórumon tárgyalják, vitatják a szomorú országúti halálesetek, súlyos és könnyebb sérülések, anyagi károk okait. Figyelmeztetések hangzanak el, intézkedések születnek, d«* nagyon kevés szó esik arról a két járműről, amelyek talán a legtöbb baleset okozói az alkonyati érákban. \ minap alkonyod«» után indultunk gépkocsival Éltesről Miskolc felé. Ilyenkor legnagyobb a forgalom, s talán a legrosszabbak a látási viszonyok. — Nagyon kell ilyenkor vigyázni — magyarázta lassú tempónkat gépkocsivezetőnk. — A kerékpárok és a lovas ko- csik állandó életveszélyt jelentenek. Érdemes lenne statisztikát készíteni róla. hogyan közlekednek. r.ncs és Miskolc között vezettük is ezt a kis „statisztikáit". Hetvennyolc kerékpárossal találkoztunk, s összesen két jármű volt lámpával felszerelve. Legtöbbjéről még a kis „macskaszem*’ is hiányzott. Kilenc esetben baladtak egymás mellett veszedelmes párosával a ki világ itat lan kerékpárok. A kis útszakaszon talált lovas kocsi közül - égy sem volt Kivilágítva. Es ez ..csak" enyi^c szabálysértés. Mégpedig olyan szabálysértés, amelyet nagyon-nagyon ritka esetekben torolnak meg némi pénzbírsággal. Amíg c két lassú, de állandó éléivé szélyt jelentő járműtípusnál nem sikerül rendet teremteni, aligha lesznek eredményesek a biztonságosabb köziek fid ésér« folytatott erőfeszítések. tf>. a.) Részeg vonatok — Mondd csak. (o matyó vagy ? — A/, hál. — Akkor te, öregem, hülyébb vagy álló helyben, mint más nekifutással.. . — Ezt nekem mondtad, te szernél? A párbeszéd egyre nyersebb lesz, s már nem bírja el a nyomdafestéket. Áll a vonat a nyílt pályán, mert piros jelzést kapott. Valami hosszas közlekedési, akadály van. Az emberek leszabnak, literes borosüvege tekéi ülnek az árokparton. A vonat jó másfél órás késéssel ért a miskolci állomásra. Ezalatt több volt a részeg a munkásokkal megrakott hétvégi személyvonaton, mint a józan. Az Utasellátó nem panaszkodhatott. Eladtak minden bort. sört. ami csak raktáron volt. Miskolcra már úgy futott be a szerelvény, hogy nótától volt hangos. Megérkezett a részeg vonat. Ez a részeg vonat pénteken indul a fővárosból, viszi Borsodba. Nyíregyházára a hétvégére hazatérő munkásokat. Közben pedig az Utasellátó gondoskodik róla, hogy mire hazaérnek a családhoz, a boríték valamivel vékonyabb legyen. Már a Keletiben kezdődik. Literes üvegekkel vásárolják a bort, s ügy szállnak be. Ha útközben elfogy, van büfékocsi . Az utóbbi években sikerült elérniük a tanácsoknak, hogy a nagyobb városokban felszámolják a piszkos kocsmákat. A fővárosban és Miskolcon egyaránt; szép eredményeket értek el a vendéglátói pari egységek korszerűsítésében. Meg kell azonban nézni a vasútállomásokat! Ügy tűnik, az Utasellátó, amelynek az lenne a feladata, hogy leülte iáit szolgáltatást nyújtson az utazóközönségnek, mintegy átvette a „köpködő” kocsmák funkcióját. A miskolci Tiszai pályaudvaron korán reggel úgy terjeng a szilvapálinka bűze az előcsarnokban, hogy undor belépni. Semmivel sem jobb a helyzet a budapesti Keletiben. Mennyi baj származik u részegségből, arról a vonatkalauzok sokat tudnának mesélni! Balesetek, verekedések. kötözködések, szinte napirenden. Mindazt az eredményt, amelyet a MÁV a kulturált utaztatásban eddig elért, száz százalékosan lerontja az Utasellátó bora. söre. pálinkája! Ha az Utasellátó valóban az utazók igényeit kívánná kielégíteni, nem kellene mást árulnia,. mint élelmiszert, és üdítő italokat, esetleg az étkezőkocsikban sört, de az álló büfékben azt sem. Vasútjaink korszerűsítésével az utazási idő egyre rövideb b lesz. Nagyon hasznos lenne, ha ehhez a korszerűsítéshez azzal is hozzájárulnának, hogy e rövid idő alatt nem árulnának szeszes italt, s az álomáson sem, amelynek nem szükséges a hiányzó kocsmák szerepét átvenni. Mint ahogyan balesetveszély miatt lerakják a részeg embert a vilamosról, ugyanúgy le kellene rakni a vonatról is, nem pedig módot adni rá, hogy az állomáson, vagy éppen a vonaton rúgjon be. Ha a hétvégeken hazautazok közül egyszer-lcétszer lemaradna valaki egy későbbi vonatra azért, mert ittas, legközelebb meggondolná, ho- gvan induljon haza. ■■Hifi A MÁV-nak érdemes lenne megfontolnia, mi ér többet, a haszon, amelyet az utasellátó a szeszes italok árusításával szerez, vagy az, hogy maradéktalanul érvényesüljön mindaz az erőfeszítés, amit a jobb. gyorsabb, i kulturáltabb utazásért kifej-1 fenek? A. I. | uv-: ;■;>*: esztendős még csak. de már négy unokája van. Eddigi élete csupa munka volt. Haja éppen olyan kékesszürke,, mint munkásőr sapkája, egyenruhája. Itt a hegytetőn nehéz a szolgálat. Ä szél szinte eldönti az embert. Hideg van. K Nagy Sándor csak néha pillant a szomszédos szőlődomb aljába, ahn! a szél szinte kiszippantja a füstöl a takaros kis ház kéményéből. Pontosan 12 órakor fejeződött. be a gyakorlat. A felsorakozott egység előtt a század parancsnoka értékelte a munkát. Üdvözölte a mun- kásöröket es megköszönte szolgálatukat dr. Németh Pál elvtárs. a Sátoraljaújhelyi járási Pártbizottság első titkára. Rövid beszédében han- súlyozta, hogy a munkásörök. Erményi Géza híradós szolgálatvezető cs Os/lans/ky Béla rajparancsnok a rádiónál. Amikor hajnali 4 órakor K. Nagy Sándor, a karcsú; Dózsa Termelőszövetkezet állattenyésztési brigádvezető.i e és frissen választott parttitkára felkelt, még csattogott az ég, dúlt a vihar. Hat órakor azonban, mire a mun kásőrség sátoraljaújhelyi járási parancsnokságának épületéhez ért, az eső már elállt, de a szél nem vesztett epéjéből, A megye legjobb egységének, a kiváló címmel háromszor kitüntetett járási önálló századnak a parancsnoka, lgv lai István már az előtte való nap délután hareparancso t hirdetett a törzs- és az al- egvségparancsnokok részére. A gyakorlat íeggelén az al- egységparamcsnokok szóban adták tovább ezt a harcparancsot a munkásöröknek. Az évi kiképzést összefoglaló na gy gy a kort a l oi i ú tbi ztos ítás t kelleti az egységnek végre hajtania Sátoraljaújhely és Olaszlisaka között, több mint 20 kilométer hosszúságban. A feltételezés szerint diverzáns csoportok híd- és robbanóanyagra,klar megsemmisítési kísérleteit kelleti, meghiúsítani, A feladatot közvetlen őrzési és védelmi biztosítással kellett végrehajtuniok. A hajnali szélvihar meg- megűjúló rohamainak nehezen állt ellen a parancsnoki sátor. Ennek közelében be lyczték el a rádió adó-vevő készüléket, amellyel a kapcsolatot tartottak a három egységgel. A gyakorlat a tervnek megfelelően zajlói: le. Eközben jutottunk cl némahegyi kőbánya robbanóanyag-raktárához, amely e i többek között K. Nagy Kan dór őrzött. Az őrhelyről látszott Sátoraljaújhely bejárata. szemben a fűzfákkal -szegélyezett Bodrog, a vasút és a műül párhuzamosan, alattunk pedig a kőbánya. A szél esőcseppeket sodort homlokunkra. Amikor látótávolságra értünk, az őrhely felöl elhangzott : — .leiszó? — Bodi'og. Es vissza: — Jelhang? — Bárány. A parancsnok társaságában beszélgettünk a fáradt szemű munkásőrrel. Ebben a hidegben. zúgó szélben nehéz itt a szolgálat. K. Nagy Sár dór mégsem panaszkodó! Büszke rá, hogy mint kiváló munkásőr fegyverrel védheti mindazt, amit kél kezével eddig épített, s amit mos! eszével és szivével, mini párt- titkár alkotni fog. ötvenkét is készülnek a párt X. kongresszusára. és amint a gyakorlat is mutatta, jól készülnék. Dr. Kállai László, a munkásőrség megyei parancsnoka a gyakorlatról szólva kiemelte. hogy az előkészítés es a végrehajtás lelkiismeretes munkára vall. Kisebb hibáktól eltekintve a szazad jól oldotta meg feladatat. Bebizonyítottak. hogy a tanultakat a gyakorlatban is jói tudjak alkalmazni. Egy óra tájban kisütött a nap. Fénye halvány volt, s meleget sem adott. A táradt arcok mégis felderültek. A nehéz mupka után jókedvűen és jó étvággyal fogyasztottak el a munkásőrök a jóízű bédel. Szöveg; Oravcc János Kép; Laczó József K. Nagy Sándor kiváló inunkásőr. A gyakorlatot megszemlélte dr. Németh Pál, a járási pártbizottság első titkára. Majoros László, a járási tanács vb-clnöke. Korozs András rendőr őrnagy, a járási kapitányság vezetője, Tóth József, a városi tanács vb-clnöke és dr. Kállai László, a munkásőrség megyei parancsnoka is.
