Észak-Magyarország, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-20 / 221. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG V Vasárnap, 1970. szept. 20. A tanítónő Évadnyitó premier a Miskolci Nemzeti Színházban Tóth Flóra ..polgári iskolára képesített tanítónő" tizen hal év után visszatért a mi.-- kolci színpadra. Hatvannyolc- éves. l!>08-ban csodáitatta meg magul először a világ goi. s ma is fiától, friss. ninrlcn aktualizáló kozmetikázás nélkül is élő. eleven. Az évadnyitó premieren a függöny felhúzása előtt a színház igazgatója kőszön- löttc néhány szóval a közön- éget. Idézte többek között Hevesi Sándortól a színháznak azt a feladatát, hogy- ha s.anézünk. akkor is előre :ell tekintenünk, előre kell 'égnünk. Bródy Sándor színműve, A tanítónő jól példáz- a n nagy színházi tanitő- mrster iránymutatásának va lóra váltását. A darab valóban visszatekint a század- orduló körüli múltba, még- s előrelépést tükröz, progresszív. Bródy Sándor annak ideit így jelölte meg A tani- . ónő műfaji hovatartozását: ..Falusi életkép, három felvonásban.” Miből áll össze ez az életkép? Alföldi falu. : lantikor a kilencszázas évek legelején, de — egy-kél vonásától eltekintve — lehetne sokkal laor abban is, hiszen az élet, a haladás itt látszólag megállt. Az urak és az egyház tisztelete a legdo- minálóbb vonás. És az egyház is, meg az urat játszó helyi hatalmasságok is behódolnak a pénz és a pénzzel rendelkező gazdag basaparaszt előtt, aki kegyura is a falunak. A föld nélküli parasztok, a férfiak kivándorolnak — ahogyan a főszolgabíró mondja: „A népben nincs semmi hazafiasság, munkaerejét idegen világrészbe viszi, és itt hagyja ezt az isten áldotta Alföldet” —, marad a Főúr, az öreg pap, akit már csak kártyapartnerként fogadnak el. Természetesen ott van a faluban a kegyúr, a gazdag basaparaszt családja, tizenegy birtok gazdája, es ott marad a kántorkodó boltos, az energikus, kéjsóvár káplán, a főszolgabíró, a bérlő, az orvos, a patikus, az urakhoz dörgölődző paraszt törvénybíró, a férjvadász, szűk iátókörű kántorkisasz- szony, a lelkileg is megalázott tanár-tanító és sok búzakék szemű, rongyos, éhes, csepegő orrú parasztgyerek. S ebbe a környezetbe csöppen bele Tóth Flóra, a polgári iskolára képesített tanítónő. Tóth Flóra tiszta teremtés. Korának haladó nőeszménye. Sok tettvággyal, tenniakarás- sal, népe iránti őszinte szeretettől fűtve érkezik a faluba. Ügy érzi, hogy nem elsősorban valláserkölcsi alapon kell állnia, hanem a földön „ezen a szép,- fekete, magyar földön", s politikai hitvallást is csinál magának, külön. Szocialista vagyok — mondja. bár a szó kemény, idegen számára — csakhogy érzelmi alapon. A költőknek, ha jók, szépek és fiatalok palotákat szeretne építtetni, a haza fogalmát pedig mindenkitől megvédeni. Lobo- gás. forradalmiság. szépség, tettvágy egyesül ebben a kis tanítónőben. Igazi lámpáslehetne a faluban, de el ke!) buknia, mert aki nem hódol be az. itt hajdan kialakult és már áporodott rendnek, annak csak bukás lehet az osztályrésze. Mellé csak a Főút- áll ki szép szóval, a szinte emberszámba sem vett tanár.' és valamennyire Kató. a kántorkisasszony, aki annak örülne, ha a tanítónőt elvenné a milliomos paraszt, itj. Nagy. s a rongyos ruháié tanító neki maradna. Kár lenne A tanítónőt va lamiféle képletként felfogni, aktualitást keresni (bár a nők helyzetéről nemrégiben hozott párthatározat e kap- csolattársitásra is csábít), s behelyettesíteni. Bródy müv■ a maga eredeti valóságában érték, es eltagadandó ma is és mert születése idején forradalmian progresszív volt. ma is így aktuális és möllern. (Brúdv annak idején a színházi kényszernek engedje egy jelenetnyi utó játékot is irt még a darabhoz, amelyben végül is a tanítónő megtörik a Nagy család és a helyi morál elötl. Ez azonban semmiképp sem illik a darab hangvételéhez, és hajdan is többnyire enélk.ül zárult a darab, csakúgy, mini most, amikor Flóra emeli fővel távozik.) A Miskolci Nemzeti Színház. együttese szép előadásban keltette újabb életre A tanítónőt. Jurka László ren dezö modern előadást produkált anélkül, hogy modern- kedő lett volna. Bródy realizmusát adta vissza: a játék, kicsit visszafogott indulatokkal, de éreztetve a belső ellentétek munkálását, amelyek végeredményben az ..ezeréves rendet” keserű grimasszal jelző falusi intelligencia, az űri Magyarország és a még bátortalanul lázongó kisember, majd a. friss, felvilágosultabb erőtől új. forradalmibb életre kapó szellem között feszülnek. Érezhető ez még akkor is, ha a hősnő kudarccal távozik — de felemelt fővel, ahogy jött. Az előadásban voltak még ellankadó részek, sodra nem volt egyenletes, valami hamar elmúló évadnyitási lámpaláz érződött a premieren, és nem egy főszereplő iátékán is. Egészében sikerült Jurka. Lászlónak Bródyt tisztán, hűen tolmácsolni. Gergely István naturális díszletei a játék felfogásához jól igazodva adtak hiteles keretet az előadásnak. hangsúlyozták annak légkörét. Hruby Mária jelmezeiről hasonlóan nyilatkozhatunk, talán az iskolás gyermekek rongyaiból lett volna elég valamivel kevesebb. A tanítónő nagyon jó megjelenítőre talált Balogh Zsuzsában. Bár játékán a premieren még érződött itt-ott, hogy a teljes érzelmi azonosulás mellé nem minden mozzanatnál sikerült megtalálnia a legtökéletesebb megjelenítési formát, s érzelmi, indulati kitörései talán néha visszafogottabbak lettek a szükségesnél, mégis úgy érezzük, ilyennek gondolhatta Bródy is Tóth Flórát, mert Balogh Zsuzsának sikerült érzékeltetnie e tiszta lányalak íelsőbbségét az önmaga ostobaságába beleszédült falusi intelligencia fölött, és kudarcában is igazolni a haladó értelem győzelmét a buta önteltséggel szemben. Varga Gyulát említjük mindjárt utána, aki a középiskolai tanári képesítéssel falun tani- tóskodó ember elnycmottsá- gát, lelki kisemmizettségét és feményveszlettségét érzékeltette igen jó vonásokkal. Farkas Endre Főura egy kedves, mindenbe belenyugvó. jóindulatú, csendesen filozofálgató falusi papnak nagyon meleg, hiteles emberi megformálása volt. A kántorkisasz- szony szerepében debütált a miskolci színpadon Antal Anetta. A fiatal színésznő ki tűnőén érzékeltette azt a hajdani falusi lánytípust, akinek egyetlen életcélja étellel-ital- lal. háziasszonyi kedveskedéssel megfogni magának az első kínálkozó vőlegényjelöltet, Különös figyelmet érdemelnek azok a jelenetei, amikor nem beszél, csak jelen van a színpadon, és arcával- szemével „lereagálja” partnerei játékát. A milliomos parasztcsalád- bóJ az ifj. Nagy Harkányi János megformálásában jól- sikeriilten ellenszenves figura volt, bár az elképzelésünkben élő elkényeztetett fiatal úrhoz képest kicsit puhának, erőtlennek tűnt, s nehéz elhinni, hogy ő tudjon kézben tartani és akarata ellenére irányítani egy olyan honol: kemény, vasakaratu. a maga gazdagságát érző és erez tető nyakas parasztot, mint amilyenné Somló Ferenc Öreg Nagyol nagyszerűen formálta. s mint. amilyen kegyetlen. mindenkit lealázni kész. szoborszerűen megközelíthetetlen Nagyasszony Nagynó volt Hamvay Lucy alakításában. A darab többi szereplői közölt Csiszár András kígyó- szerűen sima káplánját. Fü- :essy Ötig végtelenül ostobára fogott, máskor dürrögő fajdkakast idéző, de társadalmi rétegét nagyon jól jellemző főszolgabíróját kell elsőként említenünk, s közvetlenül utánuk mindjárt Kör nyei Oszkárt, aki a cigány- prímás egyetlen jelenetében tudta felmutatni a tanultabb művészembernek, a világban jártas muzsikusnak a falusi intelligenciával szembeni erkölcsi fölényét. Szabados Ambrus a testi fenyítést szorgalmazó törvénybíró alakjában, Bánó Pál pletykaéhes gyógyszerészként, Kendeffy Gyula, mint fontoskodó járási körorvos, Bősze Péter a falusi intelligencia perifériájára szorult bérlőként, Zoltán Sára szép művésznőként, Győri Ernő a szolgalelkű kántor alakjában nyújtott egy-egy jellemző figurát. Gyarmathy Ferenc postása oktalanul ütődöttre sikerült Szilágyi Lajos és ifj. Somló Ferenc nevét kell még feljegyeznünk a lovászinas, illetve komornyik megformálásáért, valamint Lukács Rózsát, a Nagyasszony kísérője szerepében. A tanítónő bemutatásával jól, szépen kezdte az évadot a Miskolci Nemzeti Színház. Jó. hogy ígéretes programú évadjának kezdetén a magyar drámairodalom kincsestárából merített. Jó, hogy ez a színmű ilyen felfogásban került a közönség elé. A tanítónő bemutatásával a színház magas művészi szinten, értékes megvalósulással, jó feladatot teljesített. Benedek Miklós Képzőművészeti alkotás A hét mi Inje A szeptember 21-gyel. csütörtökkel kezdődő filmhéten négy új film kerül a mozikban a közönség elé. Elsőként a Szép magyar komédia című magyar filmet. említjük, Banovich Tamás alkotását. A filmtörténet hőse Bálint, a költő, a különös sorsú, nyugalmat nem találó ember. A Mohács utáni Magyarország kúsjza világában él, szeret, harcol és esik el a csatában. Sztankay István kelti életre a főhőst, a három különböző nőalakot pedig Beáta Tyszkiewi.cz, Széles Anna és Gyöngyössy Katalin. Kaleidoszkóp címmel színes angol—amerikai filmet láthatnak az izgalmas művek kedvelői. Egy amerikai fiatalember nagyon ügyes trükkel fosztogatja a játék- kaszinókat. Erről a filmről nem illik többet, előre elmondani. Hasonlóan izgalmas az Egy az ezerhez című szovjet film, amelyben ejtőernyősök kalandjait kísérhetjük nyomon a második világháborúban. Végül, nálunk most kerül vászonra a Különös úr című csehszlovák film. egy ártatlanul bebörtönzött kibernetikus öregkorának drámája. A szépülő, épülő Kazincbarcika sok képzőművészeti alkotással dicsekedhet. A város terein, a középületekben szebb nél szebb szobrokban gyönyörködhet az arra járó. A városi kórház előcsarnokában Csckovszky Árpád ,.Se.jlmclszctck” című, 21 négyzetméteres alkotása hívja fel magára a figyelmei. Fotó: Szabados György Világnézetünk az iskolában ÖT ESZTENDŐVEL, ezelőtt — akkor még csak néhány középiskola negyedik osztályában — kezdték meg az új tantárgy, a világnézetünk alapjai kísérleti oktatását. Ebben u tanévben már nem kevesebb, mint hatszázötven középiskolai osztályba iktatták be az órarendbe. Megyénk középiskoláiban is Háromszáz szerencsi gimnazista segítsége a kutatóknak A Szőlészeti Kutató Intézet tarcali telepe évek óta jó kapcsolatokat tart fenn a szerencsi Bocskai Gimnáziummal. A hires kutatóintézet és az ugyancsak jó hírű középiskola már több esetben is nyújtott egymásnak kölcsönösen segítséget. A gimnázium és a kutatóintézet vezetői a napokban megállapodtak. hogy az idén a gimnazisták az előző éveknél is nagyobb segítséget nyújtaDALOS GYÖRGY’: nak a szürethez. A 160 holdas szőlőben nyolc napon át szüretel majd 300 szerencsi gimnazista. Október közepén, egy vasárnapon kezdik a munkát, s vállalták, hogy nemcsak a hét minden napján, hanem a következő vasárnap is szüretelnek. Az iskolában előre megalakítják a szüretelő KlSZ-brigá- dokal, s részükre még balesetvédelmi oktatást is tartanak. Ez történt velünk Berendeztük magunknak a szobát. Minden helyén volt: szekrény, ágy, kisasztal. Hiányzott még egy függöny és egy szőnyeg, továbbá terveztünk egy falilámpái, de erre már erőnkből nem futotta. E kettecskére méretezett álmok bekerítették lázas napjainkat, pókhálóként nőtt fölélik az idill, szegényen bár — mondtuk — ám hönszeretve, nem másképp, mint a régi jó rokonság. De látod, kedves, minden elmaradt, mint táj a vonatablak keretében. Kenyérmorzsák a konyhaasztalon, papír csomó széthull,vva, hamutartó, mellette csikk, vetctlen éjszakám szellőzni szállna hűvös hajnalokba. Most reggel van. Szemctcskoesik zúgnak, ablakot nyit ream a kora nyár. Rendezkedem, szobámban önmagámban és nem hiszem, hogy nem megy nélküled. egyre több negyedikes osztály sajátítja el az új tantárgyat, hiszen ebben a tanévben már harminc osztályban oktatják. Nagyon is reális igények alapján döntöttek úgy az oktatásügy vezetői, hogy az egyelőre kísérleti jelleggel működő tantárgyat bevezetik. Egyre inkább felvetődött ugyanis a követelmény, hogy rendszerbe foglalják a különböző tantárgyak oktatásánál és elsajátításában felvetődött világnézeti kérdéseket. Különösen azért volt s van erre szükség, mert sokan nem tanulnak tovább az érettségi megszerzése után, hanem közvetlenül a termelőmunkában helyezkednek el. Feltétlenül hasznos tehát felvértezni őket olyan, rendszerbe fogott ismeretanyaggal, amelynek segítségével könnyebben elboldogulhatnak, tájékozódhatnak mindennapjaink kül- és belpolitikai kérdéseiben, állást foglalhatnak az ideológiai hatások közepette. Öt esztendő tapasztalata bizonyította már eddig is: azokban az osztályokban, ahol bevezették a világnézetünk alapjai tantárgyat, a fiatalok tudatosabban keresik az iskola és a gyakorlati élet kapcsolatát, lényegesebben, világosabban látnak a felvetődött kérdésekben, s fejlődött értékelő képességük is. SAJÁTOS HELYET loglal el e tantárgy az iskolai oktatásban. Kapcsolata a többi tantárggyal a kölcsönös hatásokra épül. hiszen nemcsak merít a tantárgyakból. hanem a rendszerezett, általános következtetések segítségével segíti azt is, hogy jobban megértsék akár a matematika, akár a történelem nagy kérdéseit. Mindebből következik az is, hogy e tantárgy oktatása és elsajátítása nem lehet azonos — és nem is az — más tantárgyakéval. Lényegesen nagyobb szerepet kap itt a vita, a nevelő tevékenység, s ez az a tantárgy,' amely legközvetlenebb kapcsolatban van a mindennapi élettel. Felvetődhet, hogy még nem sikerült mindenütt megtalálni a világnézetünk alapjai oktatásának helyes módszerét. Az ifjúsági mozgalom, a KISZ a jövőben még jobban segítheti — elsősorban a különböző KISZ- fórumokra, politikai vitakörökre gondolunk itt — a tantárgy oktatásának előkészítését, a tanulók érdeklődésének felkeltését. Egy bizonyos: már megérlelődtek annak feltételei, hogy az elkövetkező tanévben, vagy az utána következőben ne kísér- leti jelleggel tanítsák középiskoláinkban. Ehhez a Művelődésügyi Minisztériumban már megtették a szükséges előkészületeket, megszervezték azt a bizottságot, amely kidolgozza e tantárgy végleges tantervét. Mindehhez azonban csak a jobb feltételeket teremti meg. A kivitelezés, tehát maga a tantárgy oktatása elsősorban azon múlik, hogy az iskola, az ifjúsági mozgalom, a szülői ház, nem utolsósorban maga a tanulóifjúság mennyire érzi sajátjának ezt a nem mindennapi tantárgyat. Mert. abban ma már senki sem kételkedik, hogy a világnézetünk alapjai kulcs- fontosságú szerepet kap a tanulók életre való felkészítésében, ifjúságunk politikai és erkölcsi nevelésében. Olt- ahol ez az együttműködés megvan, ahol a KlSZ-fóru- mok aktívan előkészítik a világnézeti kérdésekkel való foglalkozást. nemcsak érdeklődnek a tantárgy iráni " tanulók, hanem kedvvel >s tanulják. E SAJÁTOS TANTÁRGY — hiszen oktatása nem lehet azonos egyetlen más tantárgyéval sem — eredményessége tehat nem puszta'1 az oktató pedagóguson maiik. Közös feladatunk. Mai csak azért Is. mert ismerd * anyaga nem passzív isméiéi - anyag, hanem mindennap1 tevékenységünkben, állásion-' tolásainkban i-’mere!
