Észak-Magyarország, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-19 / 220. szám
Szombat, 1970. srejjt. 19. £SZAK-MAGYARORSZAG 5 ,f \L\k\a UQVlllPSI^QUCll A közelmúltban Békés megyeben rendezett szövetkezeti aktívaülésen Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnök- helyettese felszólalásában fontos elvi tételként hangsúlyozta, hogy „a mezőgazdasági termelőszövetkezetek gazdálkodósának szerves részét képezi a háztáji gazdaság. Az ott végzett munka a szocialista társadalmi termelést szolgálja”. A szemléletbeli fejlődést jelzi, hogy hovatovább általánossá válik a háztáji üzemág elnevezés szövetkezeteinkben. A legutóbbi időszakban megyénkben is több szövetkezeti tanácskozás napirendjén szerepeltek a háztáji üzemág fejlesztésének kérdései. Elvi igényességgel elemezték e problémakört az érdekelt szövetkezeti szakemberek a tokaj-hegyaljai tsz-ek területi szövetségének küldöttgyűlésén. S azért kívánkoznak a nagyobb nyilvánosság elé az ott elhangzott érdemi észrevételek, javaslatok, mert tanulságaik megyénk más vidékein is jól hasznosíthatók. A leglényegesebb megállapításokat Szabó László, a területi Szövetség titkárának tájékoztatója alapján összegezzük. Kölcsönös előnyök __ Kezdetben a háztáji g azdaság társadalmi szerepe került előtérbe, az, hogy segítségével is megkönnyítsük a szövetkezetek szervezését., a közös gazdasághoz édesgessük a tegnapi egyéni gazdákat. Amikor ez megtörtént, sokan úgy vélték, a ház- táji gazdaság betöltötte tor- ténelmi hivatását, s nem gondoltak arra, hogy a háztáji léte nemcsak társadalmi, hanem közgazdasági szükségszerűség is — emlékeztetett a probléma gyökereire Szabó László. . Az egészséges fejlődés jele, hogy az utóbbi időben a háztáji gazdaság közgazdasági szerepe került eloterbe. A jó közös gazdaságnak a háztáji üzemág nemcsak része, de feltétele is, mert egymást kiegészítik, s együtt képezik a termelőszövetkezetet. Ez a szemlélet nemcsak valóságos helyére emeli a háztájit, hanem olyan új típusú gazdálkodási forma elvi alapjait veti meg, amelyben már nem elég csupán a háztáji jelentőségét elismerni, hangsúlyozni, hanem sokkal inkább arra kell fordítani a figyelmet, hogyan helyezkedjék el ez az üzemág a termelőszövetkezet keretében, hogyan működjék együtt a közös nagyüzemmel. Alapvető tennivaló, hogy a közös gazdaság és a háztáji között önkéntes, kölcsönös es valóságos anyagi érdekeltség alapján kell hatékony köz- gazdasági kapcsolatrendszerl kiépíteni. A közgazdasági ösztönzők döntő feltételei a háztáji üzemág fejlődésének. A kölcsönös anyagi érdekek azt jelentik, hogy a kapcsolatból a tagnak — a háztájiban önként vállalt többlet munkájáért — olyan ellenértéket kell kapnia, ami számára ösztönzővé teszi háztáji gazdasága fejlesztését. Jelenti egyben azt is, hogy a közös gazdaságnak is anyagi előnye származzék az együttműködésből, vagyis növekednie kell a közös áruértékesítésnek, s a közös jövedelemnek is. Lássuk ezt a lehetőséget egy konkrét példán. A scrtéshizlalús haszna Közismert probléma az időszakos sertéshús hiány. A területi szövetség adatai szerint a sátoraljaújhelyi és a szerencsi járásban a sertésállománynak több mint 70 százaléka található jelenleg a háztáji és az egyéni gazdaságokban, a közellátási célokra felvásárolt hízott sertésnek, mégis csak 4,3 százaléka kerül ki ebből a kategóriából. Ha tekintetbe is vesszük ezekben a gazdaságokban az önellátás fontos feladatát, akkor sem indokolt ez az aránytalanul kis hozzájárulás az áruellátáshoz. A háztáji gazdaságokban a sertésállomány ciklusos változását idézik elő a szabadpiaci kereslet-kínálat ingadozásai. Amikor jó áron kél a malac és a süldő, érdemes több kocát tenyésztésbe állítani. A nagyobb szaporulatból egyre növekszik a kínálat a piacon, ennek következtében rohamosan csökken a malac és a süldő ára, ez értékesítési bizonytalanságra vezet. A kiút ebből a népgazdasá- gilag nem kívánatos hullámzásból csak úgy lehetséges, ha a háztáji gazdaságok malac és süldő helyett minél több hízott sertést értékesítenek, a termelőszövetkezettel kötött szerződés alapján. Kedvező feltételek A háztáji sertésállomány gyorsabb ütemű gyarapításának minden eddiginél kedvezőbbek a feltételei. A tartható állatok számának korlátozása gyakorlatilag megszűnt, a tsz-szel kötött megállapodás alapján a háztáji gazdaságban sertéstenyésztésre, hizlalásra fordított idő beszámít a közös munkakötelezettségbe. A tagok többsége szívesen is vállalkozik az előnyösnek ígérkező sertéstartásra, ha a szövetkezet biztosítja a közösből a szükséges abraktakarmányt hivatalos áron, s megszervezi a keveréktakarmányok közös beszerzését is. Elősegítheti a tsz a háztáji tenyésztés fejlesztését azzal is, hogy jó tenyésztulajdonságú, vemhes kocasüldőket ad el tagjainak, úgy, hogy azok árát a gazda a szaporulatból törleszthes- se. A háztájiban hizlalt sertéseket aztán a nagyüzemben neveltekkel együtt értékesítA Kanyaró elírni oltások bevezetése ólt varosunkban a kanyaró megbetegetlópek száma •gén jelentős mértékben csökkent. A mée szórványosan jelentkező megbetegedések az oltatlanok köréből kerülnek ki. Alapos remény van arra, lingy az évenként szervezett és most már kötelező tiltások végrehaj- , tása után a kanyaró — a járványos gyermekbénuláshoz hasonlóan — a felszámolás sorsává .int. Ebben az évnen az latüt. évben született gyermekek védőoltásává lterill sor. Az oltásokat a területileg illetékes gyermekrendelőkben szeptember *Í1—Ilit. közölt! Időben végzik országosan és városunkban is. Az oltásokra a behívókat az oltókörök kiküldték. A kanyaró és szövődményei egyetlen oltás hatására megelőzhetők, és a beoltottak védetté válnak a fertőzéssel szemben. Az 13IÍ8. évben született azon gyermekek, akik kanyaró elleni védőoltást még nem kaptak és kanyaró betegségen még nem estek át, ugyancsak megkapják védőoltásukat. Ezúton is kérjük a szülőket, hogy oltásra kötelezett gyermeküket az oltásra kijelölt Időbcp vigyék el az oltóhelyre. Az oltással kapcsolatban felvl- 'ágosltást a területileg Illetékes gyermekszakorvos és védőnő ad. Miskolc m. j. városi Közegészségügyi-Járványügyi Állomás heti, előnyös áron, nagy tételben a szövetkezet. A plusz hasznon méltányosan osztozna a közös és a háztáji üzemág. Egyúttal pedig számottevően enyhíthetnének ilymó- don a húsellátási gondokon is. Természetesen, az említett példához hasonlóan, még számos tenyésztési és termesztési lehetőséggel élhetnek a háztáji üzemágban — a közös gazdaság és a tagok kölcsönösen előnyös együttműködésével. Berecz József A BORSOD A ÉRKEZETI’ külföldi vendéglátóipari szakemberekből álló delegációk tagjait a miskolci Poló- nia étteremben látták vendégül csütörtökön este. A vendégek többségének ez volt az első találkozása a magyar vendéglátással. A Polónia szakácsai és felszolgálói mindent megtettek, hogy a három ország „zsűrije” elégedett legyen. Jozef Caleta, a ljubljanai Lev Ljubljana Hotel igazgatója is első ízben jár hazánkban. — Nem sokat láttam még az országból, hiszen egy napot töltöttem csak itt. Miskolcon szívből jövő barátsággal fogadtak bennünket. De ez talán természetes is. hiszen a vendégeik vagyunk. Azon lepődtem meg igazán, hogy az ország többi részében is — ahol átutaztunk — remek vendéglátásban volt részünk. Azt hiszem, hogy itt tartózkodásunk hasznára lesz a Lev Ljubljanának, mert néhány ötletet, fogást „ellopunk” a magyar kollégáktól. A német delegáció vezetője Günther Besso, a neuA népgazdaság érdekében ftz LKM szocialista brigádjai a vasúti szállítás gyorsításáért (Tudósítónktól) Ismeretes, hogy a Gazdasági Bizottság határozatot hozott a vasúti teherszállítás meggyorsítására, a vasúti teherkocsik tartózkodási idejének csökkentésére, a rakodási idő lerövidítésére. Az intézkedés hatékonyságának fokozása érdekében a közlekedés- és postaügyi miniszter, valamint az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke átmenetileg büntető jellegű progresszív fizetési kötelezettséget helyeztek kilátásba: felemelték a fekbért, illetve a kocsiálláspénzt. A Lenin Kohászati Művek szocialista brigádjai értesültek róla, hogy a határozott, gyors intézkedésekre azért volt szükség, mert az idén naponta kétezerrel kevesebb vasúti kocsit ürítenek ki, mint két évvel ezelőtt. Pedig a szokványos árufuvarozások mellett a szabolcsi újjáépítéshez szükséges építőanyagok és a szeszélyes időjárás miatt feltorlódott mezőgazdasági termékek szállítása csak fokozza a gondokat. A diósgyőri kohászat közlekedési gyárrészlegének dolgozói megértették, hogy a népgazdaságnak, s ezen belül a gyárnak is fontos érdeke fűződik a vasúti teherkocsik gyorsabb ki- és berakásához. Éppen ezért a közlekedési gyárrészleg szocialista brigádjai felhívással fordultak a gyár 19 000 fős dolgozó kollektívájához, hogy a maga területén mindenki tekintse elsőrendű kötelezettségének — a vállalatvezetőség által meghatározott — vasúti ■ kocsik ki- és berakásának meggyorsítását. „A közlekedési gyáregység dolgozói vállalják — hangzik a felhívás —, hogy a vagonrakodás maximális meggyorsítása érdekében a beérkező MÁV-kocsikat szervezettebben, az eddiginél nagyobb gondossággal, gyorsan beállítják a rakodóhelyekre, a kocsicseréket, a mérlegeléseket soron kívül, a legrövidebb időn belül elvégzik." A maguk részéről tehát a szocialista brigádok mindent megtesznek az alapanyagok gyors lerakása és a késztermékek gyors kiszállítása érdekében. A gyár szocialista brigádjaihoz szóló felhívás minden bizonnyal megértésre talál az üzemek dolgozói körében, és sikerrel hajtják végre a párt X. kongresszusának tiszteletére szervezeti szocialista munkaverseny- vállalások e kiegészítő részét is. Nagy Gusztáv brandenburgi Vier Tore Hotel igazgatója. — Két szakáccsal, egy cukrásszal. két pincérrel érkeztünk Miskolcra. Most nagy lázban vagyunk, hiszen vizsgáznunk kell holnap a világhírű magyar konyhához szokott miskolciak előtt. Cukrászunk és szakácsaink a legjobb neubrandenburgi szakemberek közé tartoznak. Egyébként remek ötlet ez a vendéglátó rendezvénysorozat, Jövőre mi is megpróbálkozunk egy hasonlóval. Takács László, a kassai vendéglátóipari vállalat delegációjának vezetője régóta jó barátságban van a miskolci vendéglátó szakemberekkel. — Jól ismerem a Vendégül lát Borsod rendezvény- sorozat lényegét. Mindig is sikeres volt, de az az érzésem, az idei még nagyszerűbb lesz, hiszen ez az első alkalom, amikor nemzetközi szintű lesz. AZ ISMERKEDÉS tehát jól sikerült. S Balogh Gyu- szi és népi zenekara még a nyelvi gondokat is megoldotta. L. Gy. Eddig 55 millió forint a kártérítés Sohasem tizeiéit még ennyit a biztosító Megyénk mezőgazdaságát nagy természeti csapás érte, aminek következtében horribilis károk keletkeztek. Ezek felmérésével, pontos megállapításával az Állami Biztosító megyei igazgatósága volt megbízva, részben azért is, mert a megkötött biztosítási szerződések alapján a kártérítési kötelezettségeket — az ide vonatkozó feltételek szerint — vállalnia kellett Dr. Fövenyesi József, az Állami Biztosító megyei igazgatója a megyei tanács végrehajtó bizottságának is beszámolt a keletkezett károkról, a kárfelmérésekről és a kártérítésekről. Az időjárás olyan, hogy az Állami Biztosító megyei igazgatóságának kárszakértői még nem tudták befejezni a munkát Eddig összesen mintegy nyolcvanezer ka- tasztrális hold területet szemléztek, megállapították, és jegyzőkönyvezték a károkat. Napi 15—16 órán át dolgoztak, hogy a kárt szenvedett termelőszövetkezetek és állami gazdaságok minél előbb pénzhez juthassanak. A kárfelmérési munka ugyanúgy rendkívüli volt. mint a károsodás. A megyei tanács végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén dr. Kardos Sándor vb-titkár elmondotta, hogy az Állami Biztosító megyei igazgatóságának dolgozói rendkívülien nehéz munkát végeztek. Ezért a megyei tanács végrehajtó bizottsága elismerését és dicséretét fejezte ki az Állami Biztosító megyei igazgatóságának. A károk, sajnos, elég nagyok. Augusztus 10-ig bezárólag csaknem 55 millió forint kártérítést fizettek ki csak a termelőszövetkezeteknek, a megkötött biztosítások alapján. S ennél a kár több, hiszen a biztosításnak kockázati feltételei is vannak. A belvíz 2378 holdon pusztította ki a vetést. A kártérítés összege csak 5 670 000 forint, mert belvízkár ellen Borsod megyében mindössze hét termelőszövetkezet kötött biztosítást. Viharkárt augusztus 10-ig 7 310 000 forintot, jégkárt 7197 000 forintot fizettek ki. Ebben azonban még nincsenek benne a szőlőkben és gyümölcsösökben keletkezett károk. Ezek után szinte hihetetlen, hogy a tavaszi időben tartó árvíz okozta Borsod megyében — viszonylag — a legkevesebb kárt. Az árvíz mindössze 6244 katasztrális holdon pusztított, a keletkezett kár — amit a biztosító már kifizetett — 13 millió 221 ezer forint. De keletkeztek károk a megye állami gazdaságaiban is: összesen mintegy ötezer katasztrális holdon 6 millió 270 ezer forint összegben. Illetve a biztosítási szerződések alapján az állami gazdaságoknak augusztus 10-ig bezárólag eny- nyit fizettek ki. Vízesés a Szalajka- völgyben A híres Szalajkavölgy új látványossággal fogadja a turistákat, Rendbehozták az erdei sétányokat és a Szalajka-patakon ún. íe- nékberendezéssel több új vízesés tarkítja a hangulatos tájat. Korszerűsítették a pisztrángtenyészetet is. Erős vízsugárral táplálják a tenyésztavakat, hogy mind több oxigénhez jussanak az értékes halak. Azok a mezőgazdasági károk, azonban, amelyeket a biztosító nem tud megtéríteni, sokkal nagyobbak az eddig felsoroltaknál. Az Állami Biztosító megyei igazgatóságának szakemberei ezeket is felmérték. Az összeg .öbb mint százmillió forint. Államunk azonban ennek a kárnak is megtéríti a 25 százalékát — az állami költség- vetés terhére Az állami költségvetésből Borsod megye termelőszövetkezetei ösz- szesen mintegy 24—25 millió forint kártérítésre számíthatnak. A borsodi állami gazdaságok körülbelül hatmillió forintra. Dr. Fövenyesi József igazgató régi biztosítási szakember. Emlékszik nehéz esztendőkre, súlyos jégverésekre, tragikus károkra, árvizekre. Mégis ezt mondja— Olyan esztendőre, mint az idei, nem emlékszem. Sohasem volt még Borsod megyében ennyi kár. (sz. i.) A háztájiüzent ág lehe tőségei üioprí elleni védőoltás
