Észak-Magyarország, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-18 / 219. szám
Péntek, 1970. sxept. 18. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Ipari szövetkezetek rekonstrukciója a IV. ötéves tervben Hosszú töprengések, piackutatások mérlegelése ulán elkészüli a KISZÖV-ben az ipari szövetkezetek ötéves rekonstruk",A\ te’"--' A javaslatok szerint 155 milliós költséggel 25 jelentős Íriszben kerül sor fejlesztésre. Ennek kihatásaként a 25 szövetkezetben — amely a megye szövetkezeti iparának 75 százalékát teszi ki — a IV. ötéves terv végére 50 százalékkal nő a termelés, a szolgáltatás. i\u!*v fejlődés nagy tennivalók A szövetkezeti mozgalom igen sokat fejlődött az elmúlt években. 1950-ben 450 taggal mindössze 13 ktsz működött, s évi 14 milliós értéket adott. Ma pedig — beleértve a középüzemi jellegűeket is — 55 szövetkezetben 14 ezer ember dolgozik, s az ez évi várható termelés és szolgáltatás értéke megközelíti az 1 milliárd forintot! És a jövő útja'.’ „...az új ötéves terv megalapozottabban számoljon a társadalom és a gazdaság fejlődését lényegesen előmozdító tényezőkkel, a tudományos-technika i fejlődés követelményeivel es feltételeivel — olvashatjuk a X. kongresszus irányelveiben. — Az életszínvonal-politika gazdasági megalapozása érdekében gyorsuljon meg a tudományos-technikai fejlődés lehetőségeinek kihasználása. A gazdaságpolitika főbb irányvonala a társadalmi termelés hatékonyságúnak az eddiginél gyorsabb ütemű fejlesztése legyen." A kongresszusi irányelvek a szövetkezetekre is vonatkoznak. Vonatkoznak, hiszen az ipari szövetkezetek csak akkor tudják megállni helyüket, ha továbbfejlesztik kis- és középüzemi jellegüket, új technikai megoldásokat alkalmaznak, és ez csak az intenzív fejlesztéssel valósítható meg. A fejlesztés a szövetkezetekben nemcsak politikai, hanem létkérdés is. Sok ktsz ma is szétszórt egységekben, korszerűtlen helyiségekben, gyenge gépi felszereléssel dolgozik. Nehezíti a megoldásokat, hogy az anyagi lehetőség a termelékenység alacsony színvonalának következtében több szövetkezetben csak az egyszerű újratermelést teszi lehetővé. Bővítéshez tanácsi, OKISZ- és egyéb támogatás nélkül nincs sok lehetőség A bútor- és vct*yesipar fejlesztéséről Az utóbbi években felgyorsult a tartós fogyasztási cikkek, köztük a bútor forgalma. Az igény nagy. Egy sor szövetkezet azonban nehezen tud eleget tenni az óhajoknak. A Miskolci Asztalos Ktsz például 11 részlegben dolgozik, s több egységét szanálták. Üj üzemházra van szüksége, ahol korszerű gépi berendezésekkel sorozatban készítheti a bútorokat. Ugyanez a gond Özcjon. Az áttelepítés, a korszerűsítés folyamatban van. A Szerencsi Bútoripari Szövetkezet kétszintes épületet kapott a tanácstól. Itt némi bővítésre. s egy sor korszerű gépre van szükség. A Miskolci Kárpitos Szövetkezettől pusztán a miskolci kiállításon 23 millió forint értékű árul kértek 1971-re a kereskedelmi szervek — 1 millióval főbbet az idei kapacitástól. E szövetkezetben célgépek beállításával akarják növelni a termelést. A bútoripari gondok megoldására 32, s a vegyesipar fejlesztésére 30 millió forintot terveznek. Vegyesiparban a sajószentpéteriek fejlődnek sokat. A ktsz új helyre költözött. Terület bőven van, üzemcsarnokok építése, korszerű forgácsoló- és építőgépek beszerzése van hátra. A Sajó menti Vegyesipari Szövetkezet központját szanálják. Üj telephely szükséges Ez szociális érdek is. mivel a konfekció részlegben dolgozó nőknek továbbra is munkát kell biztosítani. A Putnoki Vegyesipari Szövetkezet a nők elhelyezésére konfekciós termelést szervezett bérelt helyiségben. A bérleményt felmondták. Üj központi üzemre van szükség. Már csak a 120 nő érdekében is. Az építőipar A lakásépítési programban jelentős szerep vár a szövetkezeti építőiparra is, hiszen országosan 60 ezer lakást kell készítenie 5 év alatt. Valamennyi között legjobban gépesített egység a Mezőkövesdi járási Építőipari Szövetkezet. Itt is szükség van azonban még egy sor gépi berendezésre. A műszaki fejlődésben a Hemád menti Építőipari Szövetkezet lépked a nyomában. A ktsz-bén tanácsi, OKISZ-segítséggel, saját erőből mintegv 6 millió fejlesztésre kerül sor Nagy gondban vannak az edelényi építők. Jelenlegi központjuk elavult, s a járási székhely fejlesztésének útjában áll. Üj központra van szükség. Az építésben e területen is a magasházak felé tolódott el az igény. Az edelényiek azonban megfelelő gépeli nélkül csak a földszinten tudnak dolgozni. Itt is jelentős értékben kell korszerű gépeket beszerezni. IIj termékek, kooperációk A rekonstrukciók kihatásaként jelentősen bővül a választék, sok olyan terméket készítenek, amely hiányzik. A Bodrogkeresztúri Kerámia Szövetkezetben automata gépsor és egyéb berendezések segítségével, s a létszám 20 százalékos növelésével négyszeresére szándékoznak növelni a termelést. A hagyományoson túl sok olyan cikket gyártanak majd — például mozaiklap, falburkoló-elem —, amely évek óta hiánycikk. Az új koncepciók szerint a szövetkezeteknek bizonyos tevékenységet át kell venni a nagyipartól. A bodrogkeresztúriak — a DI- GÉP-pel kooperálva — fokozni akarják az oxidkerá- mia termelését. Ez fontos a DIGÉP számára, ezenkívül ragyogó exportlehetőségek is mutatkoznak. A kormány kiemelt tevékenységnek tekinti többek között az autószervizek építését. Autószervizt épít Öz- don 14 milliós költséggel a Miskolci Vas- és Fémipari Szövetkezet. A tokaji vasasok, együttműködve az alumínium-alkalmazási központtal — új üzemcsarnok, új gépek beszerzése révén — olyan alumíniumtermékeket gyártanak majd. amelyek nagyon hiányzanak a bútoriparból. a kereskedelemből, a háztartásokból. (Csorba) Ózd kereskedelmét és a város fejlesztését érintő te makörökben tanácskoztak a napokban a Hazafias Nép front ózdi városi bizottságának ülésén. András Ernő, a városi tanács kereskedelmi főelőadója tájékoztatta a népfront aktíváit a város kereskedelmi helyzetéről. Szakáganként elemezte Ózd kereskedelmi ellátottságát. Az összehasonlító statisztikából kitűnt, hogy az utóbbi évben a város kereskedelmi ellátottsága javult, a hiánycikkek köre szűkült. Ózdon is általában csak azok a cikkek kerültek a „hiánylistára”, melyeknek beszerzése országszerte gondot okoI zott (szifontü, kerékpár-alkatrészek). A városi tan ács kereskedelmi főelőadója érdekes adatként említette meg, hogy Ózd kereskedelmi áruforgalma az utóbbi tíz évben majdnem megduplázódott. A HNF aktíváit a szolgáltatóház és a szolgáltatások további bővítéseinek lehetőségei, valamint olyan kérdések érdekelték, hogy mikor lesz tejcsárda, s mikor jelenik meg a régóta ígért palackozott tej a városban. Második napirendi pontként Dombi Sándor, a városi tanács építési és közlekedési osztályának főmérnöke ismertette a város általános rendezési tervét. Ezt a témát már tárgyalta az Ózdi városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. de csak a jövő hónapban, kerül a tanácsülés elé. Éppen azért ismertették a terveket a népfront aktíváival, hogy a tanácsülés előtt javaslatokat tehessenek a témában. A népfront város- politikai munkacsoportja Lé- vay Zoltán mérnök vezetésével már régen megkezdte a lakosság véleményeinek, észrevéte- - leinek összegyűjtését a városközpont építésének és Ózd fejlesztésének terveiről. s a végleges rendezési terv' elfogadása előtt erről is tájékoztatják az illetékeseket. ven utak A Badacsonyi Állami Gazdaság Badacsonvörsön eddig . 42 szétszórt pincében tárolta borait. Sok költséget, emésztett fel ez a helyzet, ezért Badacsonvörsön új feldolgozó, palackozó és harmincezer hektoliter tárolóhelyiséget (pincét) építtet. Az idén már 15 ezer hektoliter új termésű bort tárolnak. Képünkön: készítik a pince vasszerkezetét. JEGYZET Óváros — í Felső-sziléziai Ipari Körzet — Lengyelország legnagyobb városa Szalad végig a nyílegyenes főútvonal Kazincbarcikán. Az a varos ütőere: ott lüktet a helyi és a tranzitforgalom java egész napon át. Onnan futnak szerteszét a mellékutcák. Behálózzák a várost, körülölelik az új lakónegyedeket, kanyarognak a háztömbök és a terek között. Általában gondozottak, megfelelő teherbirásúak az újváros utcái. Néhány percnyire a modern, városi környezet után faluban találja magát az ember. Legyen bár gépkocsivezető, vagy utas egy járműben, esetleg gyalogos; rögtön megállapítja: rendkívül mostoha útviszonyok uralkodnak ott. Pedig az is Barcika — csak éppen az óváros. Neve után ítélve valamiféle hangulatos városnegyedet vár az idegen, a környezettel ismerkedő. Aztán egykettőre ráébred: a kommunális létesítmények fejlesztésekor egy kicsit „mellőzött gyerek” ez a terület. Girbe-görbe útjain kátyúk és váratlan emelkedők, por vagy sár „boldogítja” a járművel arra té- vedöket. Néhol az út még kiépítetlen — azt mondják, az olyan helyeket jobb elkerülni, ha az autós meg akarja úszni defekt nélkül. Nos, e helyzetei értékelte ószintén, s készített terveket az áldatlan helyzet javítására a városi tanács vb-testülete. Megállapították, hogy a következő években nemcsak az újvárosi utak felújítására, karbantartására kell majd ügyelnie a tanácsnak. Ideje, hogy a lehetőségekhez mérten — több ütemben — megfelelő útburkolatot, járművek számára is járható úthálózatot kapjon az óváros is. Ehhez — állapították meg a jelentésben — nemcsak pénz kell, hanem megfelelő kivitelező is. Eddig ugyanis az Üt- es Vasútépítő Vállalat végzett ilyen munkákat a város területén — általában (sajnos) csak kampányszerűen. Éppen ezért úgy tervezik Barcikán, hogy a tanács építőipari üzemében életre hívnak egy útépítő részleget. Remény van tehát rá, hogy az óváros vén útjai elöbb- utóbb megfiatalodnak 'Gyárfás) Nagyüzem a göncruszkai nálinkagyárbait A Felső-sziléziai Ipari Körzet (a továbbiakban FIK), Lengyelország legjobban iparosított körzete —, melynek fővárosa Katowice —, 33 különféle helységből tevődik össze, ezekből 13 kiemelt város. Ezen a csaknem 800 négyzetkilométer területen 2 230 000 ember él. Tehát Lengyelország legnagyobb népességű városa, s egyike Európa ilyen — meglehetősen kevés — városainak. Szimbolikus táblák Elfogadott tény, hogy a halmozódások nagyságát a népesedés sűrűsége határozza meg. A „FIK”-városok 1 négyzetkilométerén átlagosan több mint 2700 ember él. Ez azonban csak megközelítő statisztikai adat, hiszen az 1 négyzetkilométer terület lakosságának száma olykor eléri az 5000-et. Csak a szimbolikusan elhelyezett táblák jelzik a „FIK-város” határait a hatalmas, beépített területen. Azokon a helyeken, ahol néhány évvel ezelőtt üres telkek voltak, ma új lakótömbök, ipari üzemek stb. nőttek ki A FIK nemcsak statisztikailag, hanem szemmel láthatóan is hatalmas várost képez. Félmillió lakás A FIK területén csupán az 1950—70-es években csaknem fél millió lakást építettek, melyekben könnyen elhelyezhetnék Lengyelország fővárosának. Varsónak egész lakosságát. Ügyszintén sok új ipari üzem épült, s a már létező üzemeket is bővítettek. A FIK területén 52 kőszénbánya, 4 fémbámya, 16 vas- és acélkohó, 7 fémkohó, 80 gépipari, 30 kémiai üzem. 46 elektromos mű stb. működik. És mindezt képzeljük el 800 négyzetkilométer területen ! A FIK tagvárosokat sűrű úthálózat és közlekedési vonal köti össze. Itt található Lengyelország legsűrűbb út-, vasút- és villamosvasút-háló- zata. Pl. minden 100 négyzetkilométerre átlag 56 km kikövezett út, 40 km hosszú vasút (ezen szállítják az ország valamennyi teherszállítmányának 30 százalékát), és 300 km hosszú villamosvasút jut. A katowicei Vajdasági Közlekedési Vállalat 573 villamoskocsival és több mint 600 autóbusszal rendelkezik, melyek között az elsőbbség — közmegelégedésre — a magyar Ikaruszé. Az autóbuszok és villamosok naponta több mint 1,5 millió személyt szállítanak. Egyenes vonalon 40 km-en felüli távolságot lehet megtenni például villamossal. ! millió lakos ’IKKI-ben A FIK-város négy korszerű, megkülönböztetett rendeltetésű központból áll. Katowice a közeli helységekkel együtt ipari — adminisztratív és kulturális — szolgáltatási központ, Sosnowice (keleten) bányaipari, kohászati, gépipari és textilipari kerület. Hasonló jellegűek (északon) a Bytom körüli városrészek, Gliwice (nyugaton) viszont Katowicéhez hasonló funkciót fog betölteni. A tervezők, városrendezők és építészek még nem mondták ki a FIK fejlődése ügyében az utolsó szót. Valójában a moloch-város központjában már kevés a hely az új építkezéshez, viszont ott vannak a várost övező nagy, szabad térségek. Éppen ott, a déli és az északi irányban épülnek hozzá a FIK-városhoz az új központok. Előreláthatólag a FIK-város lakosainak száma már 1985-ben eléri a 2 millió 500 ezret és 2000 körül meghaladja a hárommilliót. A FIK gazdasági fejlődésének állandó kísérője lesz a lakosság életfeltételeinek változása, Mindenekelőtt korszerűsítik a városi építkezést több zöldterület, gyermekjátszótér kijelölésével. Nemrég kezdték beépíteni a FIK körül a zöldövezetei, a gigantikus parkot, melyben mintegy 150 üdülőközpont van, ahol egyszerre 1,5 millió személyt tudnak elhelyezni. Tervbe vették az utak korszerűsítését, ú,i közlekedési útvonalak föld feletti és föld alatti építését, továbbá az Odera—Wisla folyók közötti csatorna építését. Antoni Karon A göncruszkai Dobó Tsz új szeszfőzdéje az elmúlt idényben még csak amolyan próbaüzemelést tartott. A napi csaknem másfél vagon cefre feldolgozására alkalmas, valóságos pálinkagyár a napokban már teljes kapacitással kezdi meg a főzést. A szeszfőzde egyik részében a tagság és a környék lakóinak kis, hordós tételeit dolgozzák fel. A másik üzemrészben a több vagonos főzetők cefréjéből készül a finom kisüsti gyümölcspálinka. Ezzel a szolgáltatással a göncruszkai tsz szeszfőzdéje nagy segítséget nyújt messzi környék nagyüzemi gazdaságainak. A baktakéki tsz például 20 vagon, a krasznokvajdai pedig mintegy 15 vagon gyümölcscefréből főzet pálinkát az új szeszfőzdében. Népi ront aktívák a városért
