Észak-Magyarország, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-18 / 219. szám

VíUG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I XXVI. évfolyam, 219. szám Ara: SO fiilé: Péntek. 1970. szeptember 18. S== ------- .....■ ■................— ■■■■■■ ---------------­Ü örögnek az ágyúk, robbannak az aknák HEVES HARCOK AMMAVBAV Az amerikaiak valamit (orrainak Közel-Keleten állókhoz csatlakozva, vegyék fel a harcot az ammani ka­tonai kormány csapatai el­len — jelentette be a bag­dadi rádió. Abdel Khaled Hasszuna az Arab Liga főtitkára távira­tot intézeti az arab királyok­hoz és államelnökökhöz, amelyben kéri őket, hogy közvetítsenek Husszein király és Jasszer Arafat között. A líbiai Tripoliban megje­lenő A1 Thawra című újság csütörtökön arra hívta fel a figyelmet, hogy az ameri­kaiak — amint azt a 6. flot­ta gyanús földközi-tengeri hadmozdulatai bizonyítják — „valamit forralnak” Közel- Keleten, méghozzá Jordánia ellen. A lap szerint nem le­het tudni, vajon az ameri­kaiak nem a palesztinai kommandók leveréséhez akamak-e segédkezet nyúj­tani. A New York Times csütör­töki vezércikkében óva inti az amerikai kormányt egy Jordániái katonai beavatko­zástól. Csütörtök hajnal óta heves harcok dúlnak Ammanban, ahol a jordániai hadsereg kí­sérletet tesz arra, hogy a fő­várost ismét ellenőrzése alá vonja. A városban szakadat­lanul dörögnek az ágyúk és lobbannak a becsapódó ak­nák. Az El Fatah bejrúti szóvi­vője közölte, hogy a Jordá­niái kormánycsapatok a kommandók ammani főhadi­szállásának elfoglalására tör­nek. A védők azonban ered­ményesen védekeznek és hél tankot kilőttek. A Jordániában állomásozó iraki csapatok utasítási kap­tak, hogy a palesztinai ellen­Palesztinai kommandók őrjárata a jordániai Zerka város ban, a kormányerőkkel folytatott összecsapás után. Hatvanéves a kilátó fiO éve, 1910. szeptemberében avatták fel Budapest egyik jellegzetes épületét, a jánoshegyi kilátótornyot. Képünkön a Jubilál«' idegenforgalmi nevezetesség látható. Húszezer új szocialista brigád (2. oldal) Lehet százmillióval több (3. oldal) Rádó- és tv-musor (6. oldal) Lövés önvédelemből (8. oldal) Ülést tartott a képviselőcsoport Tegnap, Miskolcon, a Ha­zafias Népfront Kossuth ut­ca 11. szám alatti helyiségé­ben ülésezett Borsod-Abaúi- Zemplén megye képviselő­csoportja Varga Gálloménál:, a megyei képviselőcsoport vezetőjének elnökletével. Az ülésen részt, vett Cset.erki Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az El­nöki Tanács' titkára, Bor­sod megyei képviselő is. A részvevők nagy figye­vény javaslatról elmondotta, hogy a demokrácia újabb bázisát teremtik meg. növe­lik a jelöllek számát, az ed­diginél nagyobb lesz a vá­lasztási lehetőség. Felszólalásában Cseterki Lajos elmondotta: a népi de­mokratikus államokban sincs példa arra, hogy egy-egy törvényjavaslattal kapcsola­tosan ilyen szeles korú loru- mon vitázzanak, mint ná­lunk, az országgyűlést meg­előzően. Biztatta az ország- gyűlésen felszólalni kívánó képviselőtársait: bátran szól­janak a megye különböző problémáiról, gondjairól, kü­lönös tekintettel a kulturális területen mutatkozó hátrány­ra, elmaradásra. A szociális gondozás helyzete Miskolcon lemmel hallgatták Nagy Ist­vánná országgyűlési képvi­selő tájékoztatóját az ország- gyűlés őszi ülésszakának na­pirendjéről. Az előzetes tá­jékoztató alapján elmondta: a IV. ötéves terv törvényja­vaslatáról a legkülönbözőbb Országos tanácskozás az élelmiszer kereskedelem időszerű kérdéseiről fórumokon vitáztak tudomá­Ülésezett a városi tanács végrehajtó bizottsága A demográfiai és statiszti­kai adatok szerint a gondo­zásra szoruló öregek száma szaporodik, s ez megnöveli a szociálpolitikai feladatokat. Szeptember 17-i ülésén a vó-* rosi tanács végrehajtó bizott­sága elemző módon tárgyal­ta a vb egészségügyi osztá­lyának beszámolóját a szo­ciális gondozás helyzetéről. Miskolcon jelentős fejlődés tapasztalható az utóbbi évek­ben. Csak egy példát említ­sünk: A rendszeresen szo­ciális segélyben részesülők 1965-ben havonta 215 forin­tót, ez vben viszont már 36ti forintot kaptak. Azok a rendszeresen szociális se­gélyben részesülök, akik nem tudják teljes egészében ellátni saját maguk gondozá­sát, más jellegű támogatás­ban is részesülnek. Váro­sunkban jelenleg négy házi szociális gondozónő tevé­kenykedik, akik ezeket az jdős embereket ellátják. Az igény azonban olyan mér­tékben növekszik, hogy szük­séges lesz a gondozónők lét­számának emelése. Fiatal szociális intézmé­nyünk az öregek napköz, otthona. Városunkban az el­ső és a harmadik kerület­ben létesítettek ilyen intéz­ményt, de indokolt lesz ezek számának növelése is. mert jelenleg 30 százalékkal több a/, igénylő, mint a férőhely A szociális gondozás körébe tartozik a hadigondozottak kilátása is. Bár számuk év­ről évre csökken, mégis, je­lenleg Miskolcon mintegy 1200-an kapnak ilyen címen járadékot. Ehhez a témához tartozik a csökkent munkaképességű­ek támogatása. A róluk való gondoskodás legfőbb eszkö­ze a munkába helyezés. A tapasztalat szerint a csök­kent munkaképességűek bi­zonyos munkakörökben tel­jes értékű munkát végeznek. Ez év nyarán a Szentpéteri- kapui kórházban létrehozták a város első szociális foglal­koztatóját. Itt olyanok kap­nak munkát, akik üzemi ke­retek között nem tudnak dolgozni. A szociális foglal­koztató 61 bedolgozó munká­jához biztosit jelenleg papír- és textilanyagot. A szociális gondoskodás végleges formája a szociális otthoni elhelyezés. Bár a me­gyében az utóbbi években több korszerű szociális ott­hont nyitottak, az igényeket mégsem tudják kielégíteni. Sok gondot megold majd a Miskolcon épülő, csaknem 500 férőhelyes űj szociális otthon, amelynek1 költségei megközelítik a 40 millió fo­rintot. Sajnos, az áladási ha­táridő mar eltolódott, de re­mélhetőleg még ez évben be­költözhetnek az új otthon­ba. A Miskolci városi Tanács Végrehajtó Bizottsága a szo­ciális gondoskodási formák további fejlesztésére több fontos határozatot hozott. Ezt követően a város gép­járműparkolási es tárolási helyzetéről szóló jelentést vi­tatta meg a végrehajtó bi­zottság, .majd megtárgyalták a soron következő tanácsülés elé terjesztendő anyagot. nyos szakemberek részvételé­vel, valamint a legszélesebb néptömegek képviselőivel. Hangsúlyozta: a tervek sze- I rint a nemzeti jövedelemből1 az elkövetkező időkben na­gyobb rész jut az életszínvo­nal emelésére, mint eddig jutott, A választójogi tör­Az élelmiszer-kereskedelem időszerű kérdéseiről, a to­vábbi jó ellátáshoz szükséges tennivalókról tárgyalt dr. Sághy Vilmosnak, a belke­reskedelmi miniszter első he­lyettesének elnökletével csü­törtökön u Gellért-szállóban a fővárosi és a megyei taná­csok kereskedelmi osztályai­nak vezetői, a tanácsi élel­Lafkeji az épülő Gagarin Hőerőműről. miszerkereskedelem. a szö­vetkezeti kereskedelem, az élelmiszeripar nagy vállala­tainak vezetői, képviselői. Molnár Károly, a Belke­reskedelmi Minisztérium fő­osztályvezetője beszámolójá­ban egyebek között megálla­pította, hogy, az élelmiszer- ellátás összességében jó, a választék javult, a kereske­delem és az ipar között ál­talában megfelelő a kap­csolat A belkereskedelem egyik legegyenletesebben dolgozó ágazata az élelmiszer-keres­kedelem. munkájában akad­nak azonban olyan hiányos­ságok amelyek a partner vállalatokkal, üzemekkel együttműködve megoldhatók. Az utóbbi időben például sok voll a panasz a kenyér minőségére. A sütőipar a ke­reskedelem megrendeléseit önkényesen módosítva, nem egyszer késedelmesen szállít, s az ellátásban előnybe he­lyezi saját szaküzleteit. A minisztérium á MÉM-mel közösen kezdeményezi a ke­nyér. a péksütemény forgal­mazásában a szállítási szer­ződések rendszerének beve­zetését. A tanácsok feladata lesz, hogy a zavartalan ellá­tás követelményeinek — szükség esetén a kötelező szerződéskötés elrendelésével is — érvényt szerezzen. A legtöbb gondot változatlanul a tőkehús, ezen belül a ser­téshús ellátása okozza, an­nak ellenére, hogy a negye­dik negyedévben 5 százalék­kal több hús- és húskészít­mény kerül forgalomba a ta­valyinál.

Next

/
Thumbnails
Contents