Észak-Magyarország, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-02 / 205. szám

uJcHh-mwo 4t Szerda, 19/0. szept. 2. Provence-ból jöttünk Szűkeka tanárképzés keretei KÉT HÉTIG vendégsze­repelt Dél - Fra n c I u o t szú g bu n a sátoraljaújhelyi Hegyalja népi együttes, a provence-i városokban rendezett folk­lór-fesztiválon. Az újhelyi fiatalok együttese 11 alka­lommal lépett francia kö­zönség elé, s valamennyi szereplésével méltón képvi­selte a nemzetközi Jó hírne­vet kivívott magyar népmű­vészetet. A táncosok műso­ruk központjába szűkebb pátriánk, Borsod néptáncait állították, s a eigándi ke­ménycsárdás. az alsóberet'kl hatoztutó és a széni 1st vám táncok mindenütt sikert aratlak. — Nehogy bárki is az ön- dicséret bűnében marasztal­jon el bennünket, szóljanak inkább helyettünk és ér­tünk az ottani sajtóközle­ményék —- ezzel teríti elénk Ureczky Csaba, az együttes művészeti vezetője és ko­reográfusa a francia lapo­kat, Ízelítőül idézünk a — fényképekkel is illusztrált — beszámolókból: ..Ez az együt­tes Tóul Ónban elragadtatta a nézőket táncai fáradhatatlan lendületével, a népviselet gazdagságával. népzenéjük, énekük Üdeségével” — írja a République-Ee Provencel kritikusa, s külön méltatja a magyar népzene eredeti, sa­játos értékelt. Nálunk szo­katlan érzelmi telítettséggel, dicsérő jelzők halmozásával (amelyek között visszu-visz- szatér a „Trés, trés. bien' - .,nagyon, nagyon jó” kité­tel) részletesen értékeli a táncosok, az énekesek, s a zenekar teljesítményét j ugyanennek a lapnak egy másik számában a szakértő , munkatárs, „Nagyszerű sí* ! kér a provencc-i — magyar népművészeti esten. 4000 i néző előtt” című cikkében. AZ EGYÜTTES Toulonon kívül La Qarde-ban, Mai- Vivó-bun, I<es Sablcttes- ben. La Londe-ban, Le j Beausset-ban, Le Prűdét- j ben szerepelt, több ízben is. ! — Nemcsak a közönségei- kér bizonyítja,s. hogy ered- i menyes volt küldetésünk — j jegyzi meg a művészeti ve- I z.ető —. hanem számunkra talán még többel jelent, bogy La Garde-ban meghív­lak bennünket a francia né­pi együttesek vezetőinek tanfolyamára, s ott magnó­ra vettek teljes műsorunk zene- és ének kíséret ét. Ezenkívül Ureczky Csaba meghívott előadóként láncos magyar gyermekjátékokat, borsodi leány táncot és egy kalocsai páros táncot, taní­tott meg a tanfolyam rész­vevőivel. — Szakmailag is hasznos volt tehát az ütünk — mondja. — Minden műsor­ban égyütt .szerepeltünk provenee-l népi együttesek­kel. megismertük az. ő sajá­tos táncaikat, népzenéjüket, Provence-ban mindenütt fél­tő gonddal óvják és ápolják a régi népművészeti hagyo­mányokat. Ez. érthető, ha tudjuk, hogy ez a táj a kü­lönleges provunsz.ál kultúra szülőföldje, az Itteni nép évszázadokig megőrizte kü­lön nyelvét, folklórkincse, irodalma nemzetközi hírnév­re telt szert. De a tanfo­lyamra más vidékről érke­zett szakemberek egyöntetű tanúsága szerint egész Fran­ciaországban nagyra becsülik, támogatják a népművészeit hagyományokat ápoló együt­teseket. — Különösen közvetlen baráti kapcsolatba kerül­tünk a bennünket vendégül látó La Garde-1 ,.La Fa- rlgouleto” együttessel. A dal­lamos név magyurul kakukk­A Magyar—-Szovjet Baráti Társaság megalakulásának évfordulója alkalmából augusztus 31-én a D1GÉP pártbizottságának tanácster­mében Netties Eva, az, orszá­gos MSX.BT elnökségének aranykoszorús jubileumi jel­füvet jelent, Provence leg­kedvesebb, s jelképpé váll növénye ez. Az igazán ked­ves barátaikat az ottaniak ezzel ajáfídéközzák meg. Ezért ürülünk különösen an­nak, hogy mi is kaptunk be­lőle egy csokrot. Az újhelyi fiatalok nem­csak színpadi sikereik em­lékét őrzik maradandó él­ményként. Rokonszenves, szerény magatartásukkal is sok barátot szereztek. S még egy jellemző kedves epizó­dot említenek sikereik érzé­keltetésére: a folklór-feszti­vál hagyománya, hogy a szereplők közül szépségki­rálynőt is választanak, aki elnyeri az embernagyságú virágcsokron kívül az Ottani legkedvesebb becenevet, a „Provence tücsköcskéje” cí­met. Ezen a nyáron a híres Cole d'Azure-ről a mine­künk nem kevésbé nevezetes Hegyaljára került ez a szé­pen csengő nevű kitüntetés, Az újhelyi együttes fiatul táncosa, Antul Gabriella nyerte el. az Élményekben gaz­dug provence-i szereplés vi­szonzására jövőre a kakukk- füves La Garde táncosai lá­togatnak el a mi szőlőillatú Hegyaljánkra, vényét és oklevelet nyújtót! át Gácsi Imre és Fenyvesi András elvtársaknak. 1944 decemberében a gépgyár e két dolgozója sebesült szov- | jet katonák ■ életét mentette j meg. Amikor a tanév kezdetén számvetés készült az általá­nos iskolák tanerő-ellátott­ságáról, kitűnt, hogy a felső tagozaton kévé» a tanár, még akkor ís, hu összegészében az idei ellátottság az előző év­hez képest javulást mutál. Ötvenegy új tanár jött a fő­iskoláról Borsod megye ál• talános iskotálba, és négy év múlva Igen nagy számban kapunk majd akkor végző fiatal tanárokat, Az Egri és « Nyíregyházi Tanárképző Főiskola nappali tagozatán, valamint, a sárospataki ta­nítóképzőben ugyanis a bor­sodi fiatalok nagyon sikere­sen felvételizlek, és négy év múlva, diplomájuk elnyerése után többségük ide kerül majd. A képesítés nélküli nevelők küzUl 104-et vettek fel levelező tagozatra, mint­egy 00 százalékuk nyer majd tanári képesítést, és jelenleg is mintegy 350-en tanulnak közülük főiskolán. Közülük is sok új tanerőt nyer majd Borsod. Egészében azonban — figyelembe véve az idő­közbeni nyugdíjazásokat és egyéb eltávozásokat , ke­vésnek mutatkozik a sza­muk, s különösen kevés lesi a nappali tagozaton végzők szúrna, Kél évvel ezelőtt, 19UM- ban lépett életbe a területi elv alkalmazása, amely az általános Iskolai pedagógus­képzésben oly ként érvénye­sül, hogy a borsodi fiatalo­kat az Bgrl és a Nyíregyhá­zi .Tanárképző Főiskola, a Sárospataki Tanítóképző In­tézet, valamint a Kecskemé­ti Óvónőképző Intézet vehe­ti fel, Ez a területi elv min­denképpen helyes, ám a ke­retek szűkek, különösképpen a tanárképző főiskolákon és Borsodból eleve nem kerül­hetnek olyan számban fiata­lölt ezekbe az Intézetekbe, mint amilyenre majdan szük­ség lenne a megye iskolái­nak katedráin. Sárospatakon alsótagozatos tanítókat képeznek, valami kevéssel itt is szükséges len- | ne az intézet kapacitásának Bcrecz József MSZBT-kitiintetések növelése. A megyei tanács művelődésügyi osztályának előzetes számításai szerint csekély arányú növelés ese­tén is távlatokban megnyug­tatónak tűnne a tanítók kép­zése, illetve a tanító-igény kielégítése, A Kecskeméti óvónőképző Intézet nem túl frekventált lielv. Minden va­lószínűség szerint a távolság miatt nem mennek oda szí­vesen a borsodi lányok, pe­dig óvónőben ugyancsak van hiány a megyében. Így te­hát nem az intézet kapaci­tásával van baj, nem a fel­vételi keretek szűkek. He­lyeselni lehet azt az elkép­zelést, hogy Sárospatakon ís legyen óvónőképzés, A pata­ki keretnek ilyen módon va­ló bővítése is nagy segítség lenne a megye mai és maj­dani gondjainak megoldásá­ban. A tunárellétás — mint em­lítettük — nagy gond. Nyír­egyházán és Égerben a két főiskolán mindössze 90 je­lentkező vehető fel Borsod megyéből. Nyíregyházán hat­van, Egerben harminc. Ez nagyon kevés. Mint említet­tük, most 51 új tanár jelent­kezett a borsodi Iskolákban, holott az igény legalább 300 lenne. A két tanárképző fő­iskola kapacitása nem nö­vekedett az igényekkel együtt, nem bírt lépési tarta­ni azzal a fejlődéssel, ami a megye iskoláiban a szak­rendszerű oktatás területén az elmúlt években bekövet­kezett, Különösen nagy a hi­ány a természettudományi tárgyakat tanító, valamint az úgynevezett készség! tár­gyakat oktató nevelőkből. Az előzetes felmérések sze­rint, mivel a 90 személyes jelentkezés több éven át fo­lyamatos, as érkezés az idei­hez hasonló lesz, azaz 50— 01 fiatal lanárl várhatunk évről évre a főiskolákról. A halszoros igény viszont aligha fog csökkenni. Sajnálatos, hogy Borsodból Nyíregyházá­ra és Egerbe jelentkezett fia­taloknak csak egy hányada Irta: Andrzej Zbych 80. — Micsoda? — Gyilkosság. Ide futottam, s innen akartam telefonálni önnek, de valaki eltépte a vezetéket. Ezért lezárattam a kórházat, utasítást adtam, hogy senki nem hagyhatja el az épületet, s megkezdtem a kihallgatást. Rhode hallgatott. Kloss érezte, hogy kritikus pillanatok ezek, s minden idegszalával vigyá­zott, nehogy elrontson valamit. — Kit Öltek meg? — kérdezte végre Rhode. — Az ön ügynökét — mondta Kloss. s még ebben a helyzetben Is élvezte a bejelentés ha­tását. Rhode arca egészen megnyúlt a csodálkozás tói: — Stefánt? — Igen. — És honnan tudta, hogy ő az M—18-as? — Következtetés. Amikor a gyilkosságot kö­vető percekben Klára értem jött, s én Ideérkez­tem, uz M—lB-nak jelentkeznie kellett volna egy német főhadnagynál. — Ki ölte meg? — kérdezte Rhode, s az arca már rákvörös volt a dühtől. — Éppen most hallgatom ki a kórház sze­mélyzetét. — Kihallgatás? Ilyen helyzetben? itt egészen más módszert kell alkalmazni, főhadnagy úr — és kikiáltott az ajtón. •— Doktor! Kovalszki belépett. Rhode azonnal rákérde­zett: — Ma este behoztak Ide eg.v embert, faluról. Igen — Igen — mondta Kovalszki. — Hol.van? — kiáltott fel idegesen az ezre­des. — Meghalt — az orvos hangju nyugodt volt. — Sokkos állapotban hozta be egy paraszt, lo­vas kocsival. Azt. mondta, hogy u réten találta. A sokkos állapotból már nem Is tudtam magá­hoz téríteni. Szívrohamban meghalt. Holnap reg­gel akartam jelenteni a halóságnak. — Meg akarom nézni! — üvöltötte Rhode. — Kérem — mondta Kovalszki. — Még le sem vittük a hullaházba. Rhode az ajtóhoz lépett, de megállt egy pil­lanatra? — Hány ember dolgozik itt? — Három nővér és a felcser. A szanitéc már nem él. — Azt tudom, hogy az ördög vinné el az egész rohadt kórházával együtt — mondta az ezredes, s Kloss is meglepődött azon, hogy Rhode ennyi­re elvesztette önuralmát. Kiléptek a folyosóra. Rhode elordította ma­gát, s az ajtónál őrt állók szétrebbentek: — Átkutatni ezt a tyúkólat! A hármas kórteremben idős ember feküdt az ágyon. Az orvos odalépdt a holttesthez: — Harminc perce halt meg. Sérülésnek nyo­ma sincs — rántotta le a lepedőt a meztelen hulláról. — Sokk Szívroham Szegény az Ijedt­ségtől halt mea. Rhode a holttest fölé hajolt: — Ez nem Kruchka — állapította meg, s Klossra nézett — ön azt gondolta, hogy Kruchkát ide hoz­ták? — kérdezte Kloss. Az ezredes nem válaszolt. Idegesen legyin­tett. s kiment, a folyosóra. Dühösen nyitott az ötösbe. Odabent az egyik beteg ágya szélén nő­vér ült fehér köpenyben. Kloss rettegett, ne­hogy Rhode észrevegye, hogy u nővér válla be van kötve. Minden eshetőségre elkészülve, meg­igazította pisztolytáskáját, Rhode az ötös ajtaját is nagy erővel vágta be maga mögött, s beléptek a hullaházba. Két test feküdt ott, fehér lepedővel letakarva. — Megnézi Stefánt? — kérdezte Kloss, s szi­ve hevesen vert, nehogy Kruchka megmozdul­jon, Szerencsére valóban elég nagy adag áltálát adtak be neki Kovalszkiék, Rhode csak legyin­tett. s újra a folyosón voltuk. Beléptek az ügyeletes orvosi szobába, s most Rhode tette ki pisztolyát az asztalra: — Nem értékel magú kellően engem. Kloss főhadnagy. Nekünk még van tisztázandó dol­gunk egymással. Hívja csak be a barátnőjét! Klára megállt az ajtóban. Kloss nyugtalanul ügyelte a lányt, vajon jól játsza-c majd a sze­repét ? — Lépj közelebb — mondta az ezredes a lánynak, aztán Klosshoz fordult. — Nem mon­dom főhadnagy, jó ízlése van! — aztán ciniku­san folytatta. — Remélem az a lány, aki német tisztet választ magának az ágyba, az segíti a né­meteket? Klára hallgatott néhány pillanatig, uztán kő • zelebb lépett Rhodéhoz, s elmosolyodott, — Régen ismered a főhadnagy urat? — kér­dezte Rhode. — Pár napja — mondta Kláxa. — Rövid Ismeretség — mondta Rhode, — És kivel aludtál előtte? — Rendes lány vagyok — mondta önérzete­sen Klára. — No, persze, persze. De mondd csak, hogy Is volt azzal a gyilkossággal? — Lövést hallottam — kezdte Klára a törté­netet. — Mindenki a műtőbe rohant. Rögtön arra gondoltam, hogy értesíteni kellene Klossl. mert ő azt mondta, hogy mim’ női értesítsem ami itt történik. Egy pillanatra benéztem a mű­tőbe, láttam, hogy ott fekszik Stefán a földön s máris rohantam. — Nem féltél? Kijárási tilalom volt már ak­kor! — Van igazolványom, hiszen sokszor megyek éjszaka haza — mondta nyugodt hangon a lány. — Futottam egészen Kloss házéig — Ezt már hallottam - nv min- türelmetlenül Rhode. — Azt mondd meg. hogy ki ölte meg Stefánt ’’ (Folytatjuk) tér vissza ide, alig valami­vel több, mint a fele. s a többi részben a főiskolának otthont adó megyében fog­lal el katedrát részben más­hol helyezkedik el. Ez a ha­zatérő hányad nagyon kevés, igényeinket megközelít kelőéit sem elégíti ki. A tanügyi igazgatás megyei vezetőinek véleménye szerint a területi elv alkalmazása általában segített az iskolák ellátásának gondjain, de hogy ez az elv és a helyes gyakorlat valóbun jó gya­korlati segítség legyen, an­na!; gátja a: említett főisko­lák kapacitásának hiánya, a nagyon szűkre szabolt felvé­teli keret. Általában is ke­vés a főiskolákon képzett és Borsodba jutott tanárok szá­ma, de különösen kevés a már említett tantárgyaknál, a matematika, fizika, kémia szakokban, rajznál, éneknél, sőt még Idegen nyelvi szak­nál Is. A két főiskola kapacitását feltétlenül bővíteni, a felvé­teli lehetőségek szűkös ke­reteit mindenképpen tágíta­ni kellene. Ez természetesen nem tehet helyt feladat. A művelődésügyi kormányzat­nak kellene felmérni a reáll? Igényeket, és a főiskolák tel­jesítőképességét az igények­kel párhuzamosan emelni■ Mivel ez a hatszoros IgénV miatt rendeletileg is nagyon nehezen oldható meg, el­képzelhető lehetne esetleg * bővítés az érdekelt, a taná­rokra igényi tarló megyék bevonásával, azok sokirányú támogatásával. DlflllliHlilli A területi elv helyes, Azon­ban a gyakorlatban azt miiül következetesebben kellene érvényesíteni, hogy az elmúlt évek tapasztalatai *— ame­lyek az egyik főiskolán bizo­nyos területi torzulásról ta­núskodnak — ne ingassák meg a helyes elv alkalmazá­sába vetett hitet. Persze, ha bővülnének e főiskolák, hs több tanár hagyná el az in­tézeteket. és több jutna be­lőlük a falusi, községi isko­lák katedráira, nem adódná­nak e keserű szájízt okoz*’ rossz tapasztalatok sem. A megoldás tehát egyedül a tanárképzés kereteinek bő­vítése, a főiskolák kapacitá­sának növelése lehetne. Benedek Miklós Megjelent A belkereskedelmi minisz­ter — az erre vonathoz'1 kormányhatározat végrehaj­tásaként — rendeletet és irányelveket adott ki az üz­letek nyitva tartásának sza­bályozásáról, A rendelet előírja, hog? az üzletek nyitva tartás' idejét a lakosság igényeinek figyelembevétele, a taná­csokkal egyeztetve a válla­latok, a szövetkezetek veze­tői határozzák meg m ?P3" dlg úgy, hogy az ne járjon a kereskedelmi dolgozók he­ti munkaidejének meghos­szabbításával. Nem változik uz üzletek nyitva tartási időrendje a községekben, üdülőhelyeken és a nagyobb idegenforgalmi helységekben és változatlan marad a csak nyári időszakban vasárnap nyitva tartó tejet árusít® élelmiszerboltok, az édesség-- a dohány- és a virágüzle­tek nyitva tartási ideje. A nyitva tartási időt a taná­csok hagyják jóvá. Közér­dekből az illetékes tanáé* határozattal kötelezheti a vállalatok igazgatóját a nyit­va tartási rend megváltoz­tatására.

Next

/
Thumbnails
Contents