Észak-Magyarország, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-13 / 189. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 Csütörtök, 1970. aug. 13. Biztató előjelek A bejáró tanulók és a közlekedés Helytörténeti múzeum Edelényben Szeptember elsején újra megjelennek az iskolások a pályaudvarokon és az autó­buszmegállókban. A körzeti iskolákba, vagy éppen a vá­rosokban. a nagyközségek­ben levő középiskolákba, szakmunkástanuló intézetek­be igyekeznek. Naponta két­szer teszik meg lakóhelyük és az iskola közötti távolsá­got, ki vonaton, ki autóbu­szon, s nem mindegy, milyen körülmények között. Biztosi íjuk A MÁV Miskolci Igazga­tóságának területén az el­múlt tanév során 45 tanuló­kocsit biztosítottak a vona­ton bejáró diákoknak. A ko­csik nagy része a borsodi tanulókat vitte az iskolákba. — Az elmúlt esztendőben, az iskolák véleménye szerint megfelelő volt a kocsibizto­sítás — mondotta ottjártunk- kor Bodnár József, az igaz­gatóság forgalmi osztályának vezetője. — Az igazgatók jel­zik nekünk, melyik vonalról hány diákuk jár be, s mi en­nek megfelelően biztosítjuk a tanulókocsikat. Azt hiszem, nyugodtan mondhatom, a MÁV Miskolci Igazgatósága minden körülmények között biztosítja a tanulókocsikat, s kalauzaink ügyelnek rá, hogy valóban csak a diákok vegyék igénybe. \ „Az iskolásvonatok” fél egytől indulnak ki Miskolc­ról, de a megye más iskola- központjaira is vonatkozik • az, hogy a tanítás befejezését! követő egy-másfél órán be-1 lül valamennyi diák hazain- i dúlhat Addig — a kialakuló i gyakorlat szerint — felügyel­nek rájuk az iskolában. Régi óhaj volt A bejáró diákok zöme j azonban nem vonaton, ha- j nem autóbuszon utazik az is- j kola székhelyére. A 3. sz. i A-KÖV menetrendi csoport-! vezetője, Bíró Tibor elmon-! dotta, hogy az elmúlt tanév- | ben 6884 általános iskolást, 2368 középiskolást és 3198 ipari tanulót „szállítottak”. A legnagyobb feladatot — s ez a számokból is kitűnik — a körzeti iskolákba bejá­ró általános iskolások közle­kedése jelenti. — Mi magunk is úgy érez­zük, hogy a tanulójáratok megfelelő biztosítása több mint közoktatásügy. Ez tár­sadalmi és politikai ügy is — mondotta Bíró Tibor — j hiszen sokszor azt vetik fel j aggályként a szülők a ltörze- j tesítésnél; biztosítják-e a i megfelelő bejárást. Pusztán központi támoga- j tásból ez nem menne. Hi- j szén mindeddig — a szép- í temberben beálló három új j iskolabusszal együtt — csu- j pán 21 iskolabuszt kaptak erre a célra. Ennél pedig jó­val többre van .szükség, hogy a 91 körzeti iskolához bizto­si tsák a bejárást 123 hely­ségből. — Ez csak akkor mehet — folytatta Bíró Tibor —, ha a menetrendek összehangolá­sával, átcsoportosításával gondoskodunk róla. S ha ne­hezen is, de mindig lehet megoldást találni. Idén pél­dául éppen ilyen, saját erő­ből történő iskolajárat beál­lításával kapcsoljuk be Becs- ksházát az autóbusz-közle­kedésbe. Hídvégardóra visz- szük a gyerekeket. Megold­juk a varbóciak Perkupára, a garadnaiak Novajidrányba szállítását, s ugyancsak bizto­sítjuk a járatokat a megy- aszói és a esobaji körzeti is­kolához. Sőt, örömmel mon­dom el azt is. hogy szeptem­bertől a Gönci Általános Is­kola kollégiumának lakóit kéthetenként külön autóbusz- szal visszük haza, illetve hoz­zuk vissza a kollégiumba. Ez is régi óhaja volt, már a szü­lőknek. Versen yfelhí vas A már elmondottak is bi­zonyítják, hogy nemcsak a MÁV, hanem a 3. számú AKÖV is gondosan készül a szeptemberi iskolakezdésre. A 3. számú AKÖV-nél azon­ban még egy érdekes ver­senyfelhívással is találkozha­tunk. Olyan mozgalom kez­dődik meg szeptemberben, amelyre másutt még nincs példa hazánkban. A vállalat gazdasági és szakszervezeti vezetői, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályával egyetértésben, munkaver­senyt hirdettek azoknak az autóbuszvezetőknek, akik a körzeti iskolásokat naponta oda-vissza „fuvarozzák”. A feltételek között szerepel, hogy a gépkocsivezetőknek udvariasnak kell lenniük, s az iskolás gyerekekkel szem­ben „nevelő magatartást” kell tanúsítaniuk. Vállalniuk kell azt is, hogy önhibájukból nem fordul elő késés, vagy járatkimaradás. A legjobbakat a megyei ta­nács vb művelődésügyi osztá­lya által adományozott elis­merő oklevéllel és pénzjuta­lommal tüntetik ki. Nemcsak a versenyfelhívást küldték már ki az érintet­teknek, hanem azt a szolgá­lati rendeletet is, hogy kezd­jék meg a tanulókat szállító autóbuszok műszaki ellenőr­zését, sőt a bérletek kiadását is. * Közeleg a szeptember, s az iskolások ezrei indulnak na­ponta útnak — vonaton, vagy autóbuszon —, hogy az isko­lákba jussanak. Azok, akik utazásukról gondoskodnak, már megkezdték az előkészü­leteket. S mindkét helyen az­zal búcsúztak tőlünk, hogy szeptemberben, ha megkez­dődik a bejárás, önmaguk is kontrollálják: rendben van-e minden, megfelelő-e a közle­kedés. Csutorás Annamária ] Hamarosan új közműve­lődési létesítménnyel gazda­godik Edelény. A jelenleg átalakítás, renoválás alatt ál­ló kastély épületében ugyan­is a községi tanács két na­gyobb és egy kisebb helyisé­get biztosít a járási könyv­tárnak: abban rendezik majd be az 'állandó helytörténeti múzeum anyagát. A járási könyvtár dolgozói ugyanis régóta gyűjtik — a honismeret és a helytörténet szerelmeseivel karöltve — a régi idők felszínre bukkant emélkeit, Edelény és környé­ke néprajzi vonatkozású tár­gyait. Már most is szép kis gyűjteménnyel dicsekedhet­Értékes lelet Borsod megyében egyre szaporodik azoknak az érté­kes régészeti leleteknek a száma, amelyeket a dolgozók „fedeztek fel” és a lelőhelyet azonnal jelentették a miskol­ci Herman Ottó Múzeumnak. Legutóbb például az Észak­magyarországi Vízügyi Igaz­gatóság dolgozói Sátoralja­újhely környékén, a Bózsva patak szabályozásánál na­gyobb mennyiségű ezüstpénz­re bukkantak, amelyet be­szolgáltattak a múzeumnak. A régészek szerint a 246 ezüstérme a XVII. század­ból maradt fenn, s nagyobb részük lengyel királyok pén­zei voltak. A diósgyőri munkás művelődési krónikája Sárguló fényképek, öreg újságlapok, tagsági jegyek és egyéb dokumentumok gyüle­keznek Kováts Györgynél, a Rónai Sándor Művelődési Központ igazgatójánál. Nehéz meghatottság nélkül kézbe venni e dokumentumok egyi- két-másikát. Mindmegannyi apró mozaikszemcse a diós­győri munkásművelődés tör­ténetéből, s összességükben kialakul a nagy múltú ipar­város egyik arculata, felraj- zolódik a munkáskultúra tör­ténete. Kováts György hosz- szú évek óta foglalkozik a diósgyőri művelődéstörténet kutatásával. Korábbi beosztá­sában, a Bartók Béla Műve­lődési Központ igazgatója volt. egész élete a vasgyár­hoz kötődik, nagyrészt sze­mélyes élményei is vannak a vasgyár kultúréletéből. Most a Vasas Szakszervezet Köz­ponti Vezetőségének felkéré­sére állít össze egy tanul­mánykötetet a diósgyőri mű­Ön is nyerheUia LEHEl hűtőszekrény tulajdonosa, a HŰTŐGÉPGYÁR rSn érW^, 0--------"í v e <*>■ r MILLIOMODIK E EH E E hűtőszekrény legyártása aikalniabol rendez* A sorsoláson minden gyártási szám részt vesz. Figyelje hűtőszekrényének iwártási számát! velődéstöríénetröl. Az anyag­gyűjtés a befejezéshez köze­ledik. A közelmúltban került elő a hámori Központi Kohásza­ti Múzeumból több értékes fényképösszeállítás. Az egyik képen például az 1896-ban épült diósgyör-vasgyári mun­kásétterem belsejét láthatjuk. Ez az étterem, amelyet ké­sőbb lovarda és egyéb neve­ken emlegettek, több átala­kítás. átépítés után, egész a közelmúltig fennállt. (1956— 59 között a Miskolci Nemze­ti Színház is itt játszott.) Az étterem tulajdonképpen a bu­dapesti, 1896-os millenniumi kiállítás egyik csarnoka volt, amelyet az ünnepségek után azonnal lebontottak a fővá­rosban, és ide szállítottak. Egy évvel később, 1897-ben építették hozzá a színpadi részt. Egy másik fényképről megismerhetjük az ebbe az étterembe beépített zeneszek­rényt, amely előbb vízierővel, később villanyárammal mű­ködött. Ez az orgona a napi egyórás ebédidőben, amikor a 12 órás műszakban dolgo­zó vasmunkások részére a családtagok elhozták az ebé­det. s azok ebben az étte­remben fogyasztották el, egy órán át zenélt. Egy másik fénykép 1897- ből való. A Jószerencse Dat- és önképzőkör együttese elő­adta A vén bakancsos, meg fia, a huszár című darabot. Az előadás szereplői név és foglalkozás 'szerint, felsorolva megtalálhatók a kép hátolda­lán, s ebből kitűnik, hogy a 22 szereplőből 12 volt gyári munkás, 7 pedig családtag, lány, vagy feleség, s mind-, össze három volt tisztviselő. Ez az adalék nagyon fontos bizonyíték a Jószerencse munkáskor mivoltának elbí­rálása szempontjából. Egy 1927-es kép a Noszty fiú ese­te Tóth Marival című szín­mű szereplőit mutatja be Vaskos dossziékat töltenek meg a hámori Központi Ko­hászati Múzeumban talált fényképek, amelyek még fel­dolgozásra várnak. Ugyanakkor előkerült más helyről Papp Miklósnak, a ma már 81 esztendős nyug­díjas vasmunkásnak, az énekkar nemrégiben nyug­díjba vonult tagjának laká­sáról egy régi folyóirat, a Magyar Dal egyik 1925-ös különszáma. Ezt a különszá- mot a soproni dalostalálkozó alkalmából adták ki. A vas­kos folyóiratból sok mindent megtudunk erről a találkozó­ról, és közvetve az ország munkás dalkultúrájáról. 112 kórus vett részt ezen a dalos- találkozón, és a lapszám mindegyikről elmondja, mi­kor alakult, hány taggal vett részt, hol, milyen minősíté­sekkel szerepelt. Borsod me­gyét hat kórus képviselte Sopronban. A diósgyőri Jó­szerencse Dal- és ötiképzőkör 54 taggal, a Diósgyőri Tiszt­viselők Dalegylete 52 taggal, a MÁV Miskolci Dal- és ön- képzőegylete 42 taggal, a MÁV Miskolci Vonatkísérők Dalköre 40 taggal, a Mező­kövesdi Rk. Egyházi Ének­kar 43 taggal, s az Ózdi Vas­gyár Olvasóegyletének Dal­köre 47 taggal. Bár a részve­vők kötött nem kis számban voltak nem munkás egyletek is, a soproni találkozóról ké­szített különszám nagyon sok értékes adalékkal szolgál a 20-as évele elejének mun­káskultúráját kutatók számá­ra. Mint említettük, Kováts György befejezte az anyag- gyűjtést. A tanulmánykötet két részből áll, illetve való­jában két kötetnek szánja. Az elsőt ez év december 31-ig fejezi be, az 1894-től 1919-ig eltelt 25 évet dolgozza fel, és 1971-ben szeretné feldolgoz­ni a begyűjtött anyagok alap­ján, az 1920 és 1945 közötti negyedszázadot. Diósgyőr és a gazdag múl­tú diósgyőri munkáskultúra rangos helyet vívott ki ma­gának az ország életében. A munkáskultúra elmúlt évtize­deinek krónikáját feldolgozó tanulmánykötetet érdeklődés­sel várjuk. (benedek) nek, amelyet így. ha megva­lósul a helytörténeti múze­um, az érdeklődő nagykö­zönség is megtekinthet. Ha pedig majd beköltöznek a már összegyű,itö(t tárgyak a helytörténeti múzeumba, to­vább folytatják a népi emlé­kek felkutatását. A helytörténeti múzeum fenntartásáról egyelőre a já­rási könyvtár és a járási nép­művelési tanács gondosko­dik. Fi lm jegyzet J Mérsékeli A film utolsó kockája uj ­Kezdi Kovács Zsoltnak, az ‘, magyar film író-rendező­jének neve régóta ismert a magyar filmművészétben. Hosszú évek óta dolgozott asszisztensként kiemelkedő rendezők mellett, most első önálló játékfilmjével jelent­kezett. ' A Mérsékelt égöv vegyes érzelmeket keltő, felemás al­kotás. Központi alakja egy orvos, aki a második világ­háború idején partizán volt, a felszabadulást követően, az ötvenes években aktív köz­életi személyiség, s most ön­maga — nem tudni, honnan származó — sértődöttségét táplálva elvonultan él egy apróka erdei településen, el­látja orvosi feladatát, egyéb­ként a vadászat tölti ki éle­tét. Valósággal össze van nő­ve fegyverével. Ezt az egy­hangú életet néha-néha meg­töri egy olyan baráti találko­zó. amin hasonlóan vadászat kedvelő, környékbeli értelmi­ségiek, tanácsfunkcionáriu­sok jönnek össze, s a vadá­szatot rendszeresen nagy ivá- szatok. sírva vigadások ke­sergő beszélgetések követik. Neheztel ez az orvos — lát­szólag — az egész világra. De különösen elégedetlen az öt most körülvevő élettel, lég­körrel. Ide, ebbe a környezetbe ér­kezik három vendég. Egyi­kük az orvos régi barátja, fe­leségének pedig hajdani egyetemi társa és szerelmese. Az egykori szerelmeseket a* orvos — nem tudni, miért -f mindenféle fondorlattal való­sággal egymás karjába ker­geti, majd utána egy kö­zös vadászaton „véletlenül’ agyonlövi a fiút. Ezt követő­en felesége is elfordul tőle, s most már végleg magányos lesz. Peregnek a filmkockák, i° színészek — az orvos: So- mogyvári Rudolf, a felesége- Törőcsik Mari. a fiú: Kozák András, s a kisebb szerepek­ben is filmszínészgárdánk színe-java — kínlódnak a rosszul szabott szerepekben, a néző meg töpreng, vajon mi lehetett az alkotó monda­nivalója. Az ötvenes évek ér­telmiségének mai sehová tar­tozása, gyölcértelensége? An­nak megmutatása, hogy 8 sértődöttség, a visszavonult' ságban fortyogás adott eset­ben tragédiához vezethet, s e nemtelen bosszú forral ásnak áldozatául eshet az is. aki­nek mindehhez semmi köze" A kitalált társadalmi feszült' ség azonban szétfoszlik. nincs benne elég összetartó erő, * a társadalomtól, a jelenleg1 világtól sértett hős valójában tanyasi Otellóvá, majd hit' vány orgyilkossá degradáló­dik. Elég régóta nem szerepelj új magyar film a bemutat0 programban. Kézdi Kovács Zsolt önálló jelentkezését is t régóta várluk. Hát, így sike­rült. Banditák hálójában Tom Courtenay Szomorú a kis szélhámos sorsa a nagy gonosztevők és bandáik árnyékában. Körül belül ennyiben lehetne össze­sűríteni a Dick Clement ren­dezte angol film mondandó ját. Kémbanda és ellenbanda harcának lesz csaknem ál­dozata a korgó gyomrű kis amatőr futballista, aki dísz­tárgyakat szeret zseb revágni, s később kiderül, hogy a dísz­tárgy nem is olyan ártatte11 iószág. Szinte követhetetlen a kémek és bandáik hova tarto- :ása. jó az előadás tempói®’ de még így is szokván)'0 film élvezői lehetnénk, ha ‘‘ kis csavargó alakjában nerr Tom Court enayt látnám esetleni-botlani. s partnere0' je nem Romi/ Schneider len­ne. ők ketten fémjelzik filmet. Bencd«k iVíiklös

Next

/
Thumbnails
Contents