Észak-Magyarország, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-13 / 189. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 Csütörtök, 1970. aug. 13. Biztató előjelek A bejáró tanulók és a közlekedés Helytörténeti múzeum Edelényben Szeptember elsején újra megjelennek az iskolások a pályaudvarokon és az autóbuszmegállókban. A körzeti iskolákba, vagy éppen a városokban. a nagyközségekben levő középiskolákba, szakmunkástanuló intézetekbe igyekeznek. Naponta kétszer teszik meg lakóhelyük és az iskola közötti távolságot, ki vonaton, ki autóbuszon, s nem mindegy, milyen körülmények között. Biztosi íjuk A MÁV Miskolci Igazgatóságának területén az elmúlt tanév során 45 tanulókocsit biztosítottak a vonaton bejáró diákoknak. A kocsik nagy része a borsodi tanulókat vitte az iskolákba. — Az elmúlt esztendőben, az iskolák véleménye szerint megfelelő volt a kocsibiztosítás — mondotta ottjártunk- kor Bodnár József, az igazgatóság forgalmi osztályának vezetője. — Az igazgatók jelzik nekünk, melyik vonalról hány diákuk jár be, s mi ennek megfelelően biztosítjuk a tanulókocsikat. Azt hiszem, nyugodtan mondhatom, a MÁV Miskolci Igazgatósága minden körülmények között biztosítja a tanulókocsikat, s kalauzaink ügyelnek rá, hogy valóban csak a diákok vegyék igénybe. \ „Az iskolásvonatok” fél egytől indulnak ki Miskolcról, de a megye más iskola- központjaira is vonatkozik • az, hogy a tanítás befejezését! követő egy-másfél órán be-1 lül valamennyi diák hazain- i dúlhat Addig — a kialakuló i gyakorlat szerint — felügyelnek rájuk az iskolában. Régi óhaj volt A bejáró diákok zöme j azonban nem vonaton, ha- j nem autóbuszon utazik az is- j kola székhelyére. A 3. sz. i A-KÖV menetrendi csoport-! vezetője, Bíró Tibor elmon-! dotta, hogy az elmúlt tanév- | ben 6884 általános iskolást, 2368 középiskolást és 3198 ipari tanulót „szállítottak”. A legnagyobb feladatot — s ez a számokból is kitűnik — a körzeti iskolákba bejáró általános iskolások közlekedése jelenti. — Mi magunk is úgy érezzük, hogy a tanulójáratok megfelelő biztosítása több mint közoktatásügy. Ez társadalmi és politikai ügy is — mondotta Bíró Tibor — j hiszen sokszor azt vetik fel j aggályként a szülők a ltörze- j tesítésnél; biztosítják-e a i megfelelő bejárást. Pusztán központi támoga- j tásból ez nem menne. Hi- j szén mindeddig — a szép- í temberben beálló három új j iskolabusszal együtt — csu- j pán 21 iskolabuszt kaptak erre a célra. Ennél pedig jóval többre van .szükség, hogy a 91 körzeti iskolához biztosi tsák a bejárást 123 helységből. — Ez csak akkor mehet — folytatta Bíró Tibor —, ha a menetrendek összehangolásával, átcsoportosításával gondoskodunk róla. S ha nehezen is, de mindig lehet megoldást találni. Idén például éppen ilyen, saját erőből történő iskolajárat beállításával kapcsoljuk be Becs- ksházát az autóbusz-közlekedésbe. Hídvégardóra visz- szük a gyerekeket. Megoldjuk a varbóciak Perkupára, a garadnaiak Novajidrányba szállítását, s ugyancsak biztosítjuk a járatokat a megy- aszói és a esobaji körzeti iskolához. Sőt, örömmel mondom el azt is. hogy szeptembertől a Gönci Általános Iskola kollégiumának lakóit kéthetenként külön autóbusz- szal visszük haza, illetve hozzuk vissza a kollégiumba. Ez is régi óhaja volt, már a szülőknek. Versen yfelhí vas A már elmondottak is bizonyítják, hogy nemcsak a MÁV, hanem a 3. számú AKÖV is gondosan készül a szeptemberi iskolakezdésre. A 3. számú AKÖV-nél azonban még egy érdekes versenyfelhívással is találkozhatunk. Olyan mozgalom kezdődik meg szeptemberben, amelyre másutt még nincs példa hazánkban. A vállalat gazdasági és szakszervezeti vezetői, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályával egyetértésben, munkaversenyt hirdettek azoknak az autóbuszvezetőknek, akik a körzeti iskolásokat naponta oda-vissza „fuvarozzák”. A feltételek között szerepel, hogy a gépkocsivezetőknek udvariasnak kell lenniük, s az iskolás gyerekekkel szemben „nevelő magatartást” kell tanúsítaniuk. Vállalniuk kell azt is, hogy önhibájukból nem fordul elő késés, vagy járatkimaradás. A legjobbakat a megyei tanács vb művelődésügyi osztálya által adományozott elismerő oklevéllel és pénzjutalommal tüntetik ki. Nemcsak a versenyfelhívást küldték már ki az érintetteknek, hanem azt a szolgálati rendeletet is, hogy kezdjék meg a tanulókat szállító autóbuszok műszaki ellenőrzését, sőt a bérletek kiadását is. * Közeleg a szeptember, s az iskolások ezrei indulnak naponta útnak — vonaton, vagy autóbuszon —, hogy az iskolákba jussanak. Azok, akik utazásukról gondoskodnak, már megkezdték az előkészületeket. S mindkét helyen azzal búcsúztak tőlünk, hogy szeptemberben, ha megkezdődik a bejárás, önmaguk is kontrollálják: rendben van-e minden, megfelelő-e a közlekedés. Csutorás Annamária ] Hamarosan új közművelődési létesítménnyel gazdagodik Edelény. A jelenleg átalakítás, renoválás alatt álló kastély épületében ugyanis a községi tanács két nagyobb és egy kisebb helyiséget biztosít a járási könyvtárnak: abban rendezik majd be az 'állandó helytörténeti múzeum anyagát. A járási könyvtár dolgozói ugyanis régóta gyűjtik — a honismeret és a helytörténet szerelmeseivel karöltve — a régi idők felszínre bukkant emélkeit, Edelény és környéke néprajzi vonatkozású tárgyait. Már most is szép kis gyűjteménnyel dicsekedhetÉrtékes lelet Borsod megyében egyre szaporodik azoknak az értékes régészeti leleteknek a száma, amelyeket a dolgozók „fedeztek fel” és a lelőhelyet azonnal jelentették a miskolci Herman Ottó Múzeumnak. Legutóbb például az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság dolgozói Sátoraljaújhely környékén, a Bózsva patak szabályozásánál nagyobb mennyiségű ezüstpénzre bukkantak, amelyet beszolgáltattak a múzeumnak. A régészek szerint a 246 ezüstérme a XVII. századból maradt fenn, s nagyobb részük lengyel királyok pénzei voltak. A diósgyőri munkás művelődési krónikája Sárguló fényképek, öreg újságlapok, tagsági jegyek és egyéb dokumentumok gyülekeznek Kováts Györgynél, a Rónai Sándor Művelődési Központ igazgatójánál. Nehéz meghatottság nélkül kézbe venni e dokumentumok egyi- két-másikát. Mindmegannyi apró mozaikszemcse a diósgyőri munkásművelődés történetéből, s összességükben kialakul a nagy múltú iparváros egyik arculata, felraj- zolódik a munkáskultúra története. Kováts György hosz- szú évek óta foglalkozik a diósgyőri művelődéstörténet kutatásával. Korábbi beosztásában, a Bartók Béla Művelődési Központ igazgatója volt. egész élete a vasgyárhoz kötődik, nagyrészt személyes élményei is vannak a vasgyár kultúréletéből. Most a Vasas Szakszervezet Központi Vezetőségének felkérésére állít össze egy tanulmánykötetet a diósgyőri műÖn is nyerheUia LEHEl hűtőszekrény tulajdonosa, a HŰTŐGÉPGYÁR rSn érW^, 0--------"í v e <*>■ r MILLIOMODIK E EH E E hűtőszekrény legyártása aikalniabol rendez* A sorsoláson minden gyártási szám részt vesz. Figyelje hűtőszekrényének iwártási számát! velődéstöríénetröl. Az anyaggyűjtés a befejezéshez közeledik. A közelmúltban került elő a hámori Központi Kohászati Múzeumból több értékes fényképösszeállítás. Az egyik képen például az 1896-ban épült diósgyör-vasgyári munkásétterem belsejét láthatjuk. Ez az étterem, amelyet később lovarda és egyéb neveken emlegettek, több átalakítás. átépítés után, egész a közelmúltig fennállt. (1956— 59 között a Miskolci Nemzeti Színház is itt játszott.) Az étterem tulajdonképpen a budapesti, 1896-os millenniumi kiállítás egyik csarnoka volt, amelyet az ünnepségek után azonnal lebontottak a fővárosban, és ide szállítottak. Egy évvel később, 1897-ben építették hozzá a színpadi részt. Egy másik fényképről megismerhetjük az ebbe az étterembe beépített zeneszekrényt, amely előbb vízierővel, később villanyárammal működött. Ez az orgona a napi egyórás ebédidőben, amikor a 12 órás műszakban dolgozó vasmunkások részére a családtagok elhozták az ebédet. s azok ebben az étteremben fogyasztották el, egy órán át zenélt. Egy másik fénykép 1897- ből való. A Jószerencse Dat- és önképzőkör együttese előadta A vén bakancsos, meg fia, a huszár című darabot. Az előadás szereplői név és foglalkozás 'szerint, felsorolva megtalálhatók a kép hátoldalán, s ebből kitűnik, hogy a 22 szereplőből 12 volt gyári munkás, 7 pedig családtag, lány, vagy feleség, s mind-, össze három volt tisztviselő. Ez az adalék nagyon fontos bizonyíték a Jószerencse munkáskor mivoltának elbírálása szempontjából. Egy 1927-es kép a Noszty fiú esete Tóth Marival című színmű szereplőit mutatja be Vaskos dossziékat töltenek meg a hámori Központi Kohászati Múzeumban talált fényképek, amelyek még feldolgozásra várnak. Ugyanakkor előkerült más helyről Papp Miklósnak, a ma már 81 esztendős nyugdíjas vasmunkásnak, az énekkar nemrégiben nyugdíjba vonult tagjának lakásáról egy régi folyóirat, a Magyar Dal egyik 1925-ös különszáma. Ezt a különszá- mot a soproni dalostalálkozó alkalmából adták ki. A vaskos folyóiratból sok mindent megtudunk erről a találkozóról, és közvetve az ország munkás dalkultúrájáról. 112 kórus vett részt ezen a dalos- találkozón, és a lapszám mindegyikről elmondja, mikor alakult, hány taggal vett részt, hol, milyen minősítésekkel szerepelt. Borsod megyét hat kórus képviselte Sopronban. A diósgyőri Jószerencse Dal- és ötiképzőkör 54 taggal, a Diósgyőri Tisztviselők Dalegylete 52 taggal, a MÁV Miskolci Dal- és ön- képzőegylete 42 taggal, a MÁV Miskolci Vonatkísérők Dalköre 40 taggal, a Mezőkövesdi Rk. Egyházi Énekkar 43 taggal, s az Ózdi Vasgyár Olvasóegyletének Dalköre 47 taggal. Bár a részvevők kötött nem kis számban voltak nem munkás egyletek is, a soproni találkozóról készített különszám nagyon sok értékes adalékkal szolgál a 20-as évele elejének munkáskultúráját kutatók számára. Mint említettük, Kováts György befejezte az anyag- gyűjtést. A tanulmánykötet két részből áll, illetve valójában két kötetnek szánja. Az elsőt ez év december 31-ig fejezi be, az 1894-től 1919-ig eltelt 25 évet dolgozza fel, és 1971-ben szeretné feldolgozni a begyűjtött anyagok alapján, az 1920 és 1945 közötti negyedszázadot. Diósgyőr és a gazdag múltú diósgyőri munkáskultúra rangos helyet vívott ki magának az ország életében. A munkáskultúra elmúlt évtizedeinek krónikáját feldolgozó tanulmánykötetet érdeklődéssel várjuk. (benedek) nek, amelyet így. ha megvalósul a helytörténeti múzeum, az érdeklődő nagyközönség is megtekinthet. Ha pedig majd beköltöznek a már összegyű,itö(t tárgyak a helytörténeti múzeumba, tovább folytatják a népi emlékek felkutatását. A helytörténeti múzeum fenntartásáról egyelőre a járási könyvtár és a járási népművelési tanács gondoskodik. Fi lm jegyzet J Mérsékeli A film utolsó kockája uj Kezdi Kovács Zsoltnak, az ‘, magyar film író-rendezőjének neve régóta ismert a magyar filmművészétben. Hosszú évek óta dolgozott asszisztensként kiemelkedő rendezők mellett, most első önálló játékfilmjével jelentkezett. ' A Mérsékelt égöv vegyes érzelmeket keltő, felemás alkotás. Központi alakja egy orvos, aki a második világháború idején partizán volt, a felszabadulást követően, az ötvenes években aktív közéleti személyiség, s most önmaga — nem tudni, honnan származó — sértődöttségét táplálva elvonultan él egy apróka erdei településen, ellátja orvosi feladatát, egyébként a vadászat tölti ki életét. Valósággal össze van nőve fegyverével. Ezt az egyhangú életet néha-néha megtöri egy olyan baráti találkozó. amin hasonlóan vadászat kedvelő, környékbeli értelmiségiek, tanácsfunkcionáriusok jönnek össze, s a vadászatot rendszeresen nagy ivá- szatok. sírva vigadások kesergő beszélgetések követik. Neheztel ez az orvos — látszólag — az egész világra. De különösen elégedetlen az öt most körülvevő élettel, légkörrel. Ide, ebbe a környezetbe érkezik három vendég. Egyikük az orvos régi barátja, feleségének pedig hajdani egyetemi társa és szerelmese. Az egykori szerelmeseket a* orvos — nem tudni, miért -f mindenféle fondorlattal valósággal egymás karjába kergeti, majd utána egy közös vadászaton „véletlenül’ agyonlövi a fiút. Ezt követően felesége is elfordul tőle, s most már végleg magányos lesz. Peregnek a filmkockák, i° színészek — az orvos: So- mogyvári Rudolf, a felesége- Törőcsik Mari. a fiú: Kozák András, s a kisebb szerepekben is filmszínészgárdánk színe-java — kínlódnak a rosszul szabott szerepekben, a néző meg töpreng, vajon mi lehetett az alkotó mondanivalója. Az ötvenes évek értelmiségének mai sehová tartozása, gyölcértelensége? Annak megmutatása, hogy 8 sértődöttség, a visszavonult' ságban fortyogás adott esetben tragédiához vezethet, s e nemtelen bosszú forral ásnak áldozatául eshet az is. akinek mindehhez semmi köze" A kitalált társadalmi feszült' ség azonban szétfoszlik. nincs benne elég összetartó erő, * a társadalomtól, a jelenleg1 világtól sértett hős valójában tanyasi Otellóvá, majd hit' vány orgyilkossá degradálódik. Elég régóta nem szerepelj új magyar film a bemutat0 programban. Kézdi Kovács Zsolt önálló jelentkezését is t régóta várluk. Hát, így sikerült. Banditák hálójában Tom Courtenay Szomorú a kis szélhámos sorsa a nagy gonosztevők és bandáik árnyékában. Körül belül ennyiben lehetne összesűríteni a Dick Clement rendezte angol film mondandó ját. Kémbanda és ellenbanda harcának lesz csaknem áldozata a korgó gyomrű kis amatőr futballista, aki dísztárgyakat szeret zseb revágni, s később kiderül, hogy a dísztárgy nem is olyan ártatte11 iószág. Szinte követhetetlen a kémek és bandáik hova tarto- :ása. jó az előadás tempói®’ de még így is szokván)'0 film élvezői lehetnénk, ha ‘‘ kis csavargó alakjában nerr Tom Court enayt látnám esetleni-botlani. s partnere0' je nem Romi/ Schneider lenne. ők ketten fémjelzik filmet. Bencd«k iVíiklös
