Észak-Magyarország, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-07 / 184. szám
r<*nlek, iv/ü. aug. 7, tiMK-MAűYARORSZAG 5 Még egyszer a menedékhelyről Háremszázötven köbméter „tél“ A harminc, harmincöt fo7 1(os kánikulai melegben több j IT>int 270 hűtőkamra, hűtő- ] kép. hűtőpult és vitrin tart- | ■i;> hidegen a város legfontosabb élelmiszerkészletét, a j húst. a tejet, a felvágottat. A szezon elején, elég sok kendőt okozott a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnál a hűtőberendezések javítása. A külföldi gébekhez ugyanis nem tudott elegendő freongázt szerezni '* Finommechanikai Vállalat sem, mert a hiánycikkek listáján szerepelt, vagy éppen 1 Kevés volt belőle. Most a hyár közepén, amikor a leg- hhgyobb a meleg, már 350 köbméteres térségben tudjak hideget tartani a boltokban. Egyre ritkábban adódik olyan javítanivaló is, anyelv huzamosabb időre kiypnpá a forgalomból -i hűjóbeien ioz sokét. tgy már biztonságosan tárolható Miskolc lakóinak holnapi, hol-, bapor • i miszerkészlcle as. 4. „Maszek falu ’ — Egy hete mászkálok a városban a két gyerekkel. Segítsenek rajtunk . .. — Egy hete? És hol aludtak? — Az utcán, a padokon ... egy éjszaka szerencsére a rendőrőrszobán ... — Milyen idős ez a kislány ? — Kétéves, a Józsika 11 éves. — Honnan jöttek? — Ernődről. Elzavart az uram ... valahol laknunk kell. Segítsenek, hogy lakást kapjunk ... csak egy szobát ... © Elmúlt már este hat óra. Sok telefonálás után átadtuk az asszony és gyermekei gondját, de ismét a szerkesztőség portáján ülnek. A fiúcska elaludt a puha fotelban, szeme alatt két mély sötét árok, a végtelen kimerültség jele. Az asszony makacs. Már pénzt is kapott a tanácstól, hogy hazautazzék Ernődre, A reridőrseg intézkedett, hogy az ottani körzeti megbízott fogadja őket, helyezze vissza a lakásba, ha leéli, tartóztassa le a garázda férjet. Az asszony lejébe vette, hogy a két gyereket végighurcolva a városon, lakáshoz lut. Űjra telefon. Szeretnénk elérni, hogy átmenetileg vegyék gondozásba a két gyereket. míg a családi ügy rendeződik. Szeretnénk szállást kapni a városban a két bolt fáradt gyereknek. A diósgyőri otthon befogadná, de csak a nagyobbat, mert négyéves kortól tudnak gondozási bizS/cíz lóri síiért Vajon mi a gazdaságosabb, kicserélni egy százforintos alkatrészt, vagy helyébe inkább új motorkerékpárt adni ? A laikus észjárás szerint az előbbi volna a célszerű. A tájékozatlan kívülálló azonban nem láthat bele a műszaki kereskedelem bonyolult rejtelmeibe. Sátoraljaújhelyen történt, hogy egy megvásárolt Jawa motorkerékpárnak a garanciális időn belül eltört az egyik, ^száz forrni értékű fogaskereke. A vevő kérte kicserélését. Hát hónapig állt a motor a javítóműhelyben. s ennyi idő alatt sem lehetett volna beszerezni a hiányzó pótalkatrészt? A kereskedelem végül tosítani. A kicsi az ámokfu- tó asszony karján maradna. De az asszony fejébe vette: a nagyot sem engedi, hogy végre ágyba feküdhessen hét nap után. Nem. Viszi magával, ki az utcára. — Vegyék el erőszakkal — kérjük az illetékeseket. — Nem lehet. Törvénysértés lenne. Tanácsi határozat kell rá. — Hagyjuk, hogy ez az idegroncs asszony így kínozza szerencsétleneket? — Mit tegyünk? Nincs papír az intézkedéshez. Q — Kelj fel, Józsika! No, kisfiam, kelj fel, megyünk... A kislány a hátán, s köl- lügetné a fiúcskát a fotelból. Odakint éppen vihar készül. Mennek ki az utcára, végigcsavarogni a nyolcadik éjszakát, s nem tudunk mit tenni! Ernődön várja őket a körzeti megbízott. Csakhogy ez az asszony nem fog hazamenni. — Üljenek be a kocsiba! — szólok az asszonyra. — Hová visz? — kérdi ijedten. r — Ernődre! A két gyerek hamar elszunnyad. Az asszony pedig beszél, beszél, szavai összefolynak a motor zúgásával, az ablakot verdeső esővel. — Nemrég szabadultam .. . mert engem félholtra verhet az uram. az családi ügy. Amikor már nem bírtam idegekkel és belevágtam a kést, akkor leültettek... de ezt többet nem teszem. Világgá megyek a gyerekekkel, de őt motorkerékpár kénytelen volt új motort ad- j ni a jogosan türelmetlen ve- I vőnek. A közgazdasági és a mű-1 szaki szakirodalom erre vonatkozó bőséges utalásából j egybehangzóan kitetszik, i hogy a jármüvekhez, gépi í berendezésekhez, általában a műszaki cikkekhez megfelelő ( mennyiségben tanácsos al-1 katrészeket is készíteni, s j ezeket be kell szerezni a kereskedelemnek is, a készáru mennyiségének arányában. Ez a gyártó cég, az eladó és a vásárló közös érdeke. Lehetséges volna, hogy néhol a gazdasági ábécét is elfelejtették? — ez — A közlekedési vállalat csúcsszezonja Naponta 38 villamosszerelvény és 108—110 autóbusz indul ki a Miskolci Közlekedési Vállalat garázsaiból. Az idegenforgalom megnövekedésével a kisebb forgalmú napokon — hétfő, kedd, csütörtök — 30—40 járatot indítanak ráadásként. A legzsúfoltabbak a villamosok és az autóbuszok szerdán és pénteken. Ezeken a „meleg napokon” 120-szal több fordulói bonyolítanak le. mint máskor. Emellett különjáratokat indítanak vállalatok kérésére Kecskemétre. Hajdúszoboszlóra és a Hortobágyiba. Néhány autóbuszt a városi idegenforgalom szolgálatába állítottak. A közlekedési vállalat a jelenlegi járműpark mellett. szinte azonnal tud autóbuszt küldeni, ha valahol a járatok gyorsítására, sűrítésére van szükség. 1 Folo: Ajjolha. sok az elhanyagolt szőlő és gyümölcsös is. Aki pedig nem bír dolgozni, jövedelem hiányában adót sem tud fizetni. Az adókötelesek közel egynegyede van elmaradva a befizetéssel. De nemcsak faekék vannak még a faluban, hanem már traktorok is. Szám szerint öt, s mind magántulajdonban. Annyira új jelenség ez a gyors gazdagodása egyeseknek. hogy még az adót sem tudják a tanácsnál a traktorok után kivetni, mivelhogy a jogszabályokban sem szerepel ez az eset. Nem csoda, hogy a falu igazi gazdái azok a nagygaz- dák. akiknek 20—25 hold földjük van névlegesen, de 30—40 volt ténylegesen. Bérmunkában aratnak most is. Neveket is emlegettek, hogy kinek, kiknek van kezükben az egész falu, Ilyen szituációban pedig nehéz a közös gazdaságról, a nagyüzemi gazdálkodásról még csak szót is váltani. Az elmúlt tíz esztendőben kétszer is nekirugaszkodtak. 1960-ban már az alakuló gyűlésen megbukott a tszcs első típusa, ahová pedig 370-en iratkoztak fel. Volt, aki azt mondta, hogy beleugrik a kútba, ha be kell vinni a földet a közösbe. A hivatalos indoklás szerint a rossz minőségű föld, a dombos vidék, a gazdasági épületek és gépek, az állami támogatás hiánya okozta a kudarcot. Ez ismétlődött meg közel tíz esztendő múlva, amikor az új népházból egyszerűen kivonultak az emberek — nagyrészt az asszonyok —. amikor a közös szervezéséről került szó. Pedig cinkos szemhunyorítással mondták ta Kapás Pál. — Ac export jó dolog, de mi úgy gondoljuk, hogy a magyar ember is igyon jó tokaj-hegyaljai borokat. Ezért szélesítjük a választékot. Fogyasztás helyben A borpalackozó üzem építésével egyidőben a gazdaság vezetői azt is elhatározták, hogy reprezentatív borboltot nyitnak, vagy építenek Budapesten. a Kálvin téren. Kapás Pál terve, hogy a budapesti borbolt minden falát vastag, tetszetős metszett tükörrel takarják be. Magas pultokat szerelnek fel. körben magas, forgatható bár- székekkel. A borokat csak helyben lehet majd fogyasztani, kimérést ebben a boltban — pontosabban a tükrös borbárban — nem terveznek. — Mikorra készül el a budapesti borbár? Miskolcon nem?... — .4 palackozó üzemmel egyidőben a bárt is megnyitjuk — válaszolta az. gaz- gató. — Miskolcon nem építenek hasonló borbárt ? — Szívesen építenénk reprezentatív és olcsó borozót, akár többet is. de eddig nem kaptunk rá engedélyt. — És ha engedélyeznék? Gazdaságunk szeretne ott lenni Miskolcon, is ez nemcsak a mi érdekünk hanem úgy gondolom, a 'áros 'deke is. Kijelenthetem, kiváló borokat adnánk Miskolc lakosságának. <sz. j.) késük ct miskolci utcát nekünk, hogy „állítólag 860 forint van mgg a közös kasz- szában 1960-bol, csakhogy ezt az egykori pénztárostól kellene megtudni, de ö most éppen ül..." Mindez és főleg a környék hasonló adottságaival rendelkező közös gazdaságainak sikerei bizonyítják; végső soron az embereken múlik, hogy Bükkaranyos is előreléphessen a jólét és az emberibb élet útján. De ehhez elengedhetetlenül szükséges, hogy a felsőbb — elsősorban a járási — illetékes szervek megfelelő segítséget nyújtsanak. Az idő és az események bebizonyították, hogy a helyi államhatalmi és közigazgatási szerv, valamint a — főleg nyugdíjasokból és pedagógusokból álló — 16 tagú községi pártái apszervezet nem bír fordítani Bükkaranyos sorsán. „MASZEK FALU” — így mondják maguk az aranyosiak. Így igaz. Maszek- falu, magatehetetlen öregekkel, italozó, verekedő rendbontóival, pereskedő szomszédokkal, orvvadászokkal, tengődő Nem tudok adót fizetni — mondja F. Bajnok József Foto: Szabados György cigánysorral, és melldöngető, nagy hangú nagygazdákkal. Cscngeri Ervin Oravec János (Folytatjuk) Huszonkét milliós áruházé'' A gazdaság Tolcsva mellett hozzákezdett egy korszerű borpalackozó üzem építéséhez Kivitelezője a ME- ZÖBER megyei vállalata. Az építkezés — az üzem felszereléseivel együtt — 22 millió forintba kerül. 1972 elejére készül el Húszezer hektoliter saját termésű bort pala- koztat itt a gazdaság évente. — csak hazai fogyasztásra. — Törődni kell a hazai fogyasztókkal is — hangsúlyozKétezer katasztrális hold szőlője van már a Tokaj- hegyaljai Állami Gazdaságnak. Ebből 1500 hold terem, s a többi is termőre fordul három éven belül. Felsorolni is sokáig tartana, hányféle finom bor készül a szőlő levéből. — Es mind kiváló minőségű! — Ezt állandóan hangsúlyozza Kapás Pál, a gazdaság igazgatója. Eszembe jutott a régi közmondás. hogy a ..jó bornak nem kell cégér”. Kár annyira dicsérni a tokaj-hegyal- jai borokat, ismeri azokat mindenki. — Nem helyes a közmondás — mondta az igazgató. — A legjobb boroknak is kell a cégér, és a mi gazdaságunk ehhez tartja magát. — Hogyan javítja a gazdaság a propagandát? — Elsősorban úgy. hogy még jobb minőségű borokat érlelünk a pincékben, és az eddigieknél is szélesebb választékot biztosítunk a fogyasztók részére, új, tetszetős címkékkel ellátva palackjainkat. De vannak olyan üzleti-kereskedelmi elképzeléseink is, amelyek egyben propaganda jellegűek lesznek Délután a főutcán találkoztunk a legeltetési bizottság elnökével, ölezőt vitt a vállán, kezében pedig egy megviselt számtan és mértan könyvet, amelyet a Franklin Társulat még 1932-ben adott ki, polgári fiúiskolák második osztályai számára. A faluban több helyen láttunk faszerkezetű, még használatban levő ekéket. Maguktól, az aranyosiaktól hallottuk, hogy’ itt még sokan a régi módon szántanak, vagyis: két tehenet kötnek az, eke elé, egy ember vezeti, egy üti, veri az állatokat, egy nem bántom, mert árvák maradnak szegényeim... ez a fiúcska már kétszer felakasztotta magát... legutóbb a diófáról vágták le. Már eszméletlen volt, de életben maradt... Mire visz haza? Hogy újra kiüldözzenek minket? Legutóbb egy férfi ügyével kapcsolatban tettük szóvá, jó lenne, ha lenne a városnak valamiféle éjjeli menedékhely-féléje. Az élet sokszor lehetetlen dolgokat produkál. Az éjszaka ügyeletet tartó rendőrök tudnák elsorolni, mi mindennel találkoznak, hányszor állnak olyan helyzet előtt, amit nem lehet abban a pillanatban megoldani. Rendszerünk humánus, emberséges. Csakhogy humanitásunk gyakorlása egyelőre meglehetősen hosszadalmas. Nem tudunk adott pillanatban, átmenetileg segíteni. A tanács annyit le; hét. hogy gyorssegélyt ad. Az ilyen súlyos gondokat azonban nem lehet pénzzel megoldani, ezzel csak a hivatalnok lelkiismerete szunnyadhat el, hogy ami tőle telt, azt megtette. Újra szóvá tesszük: nagy- szüksége lenne a városnak olyan — bármily szerény körülmények között működő — létesítményre, ahol lehajthatnák fejüket az emberek addig, míg néhány napon belül a hivatali apparátus malma megőrli gondjaikat. Nem tudtuk megtenni, hogy a két gyermeket a nyolcadik éjszakára is az utcára zavarjuk. Ernődön elhelyezlek őket, s reméljük, azóta állami gondozásba kerültek. Rossz íze van az éjjeli menedékhely -szónak? Adjunk neki modernebb nevet! De lehetetlen állapot, hogy ilyen esetekben egyetlen szerv sincs a városban, amelyik segíteni tudna. Ahogy megoldottuk a kijózanító gondját, s mentesítettük a mentőket ettől, ugyanúgy megoldhatnánk ezt a kérdést is, s mentesítenénk vele a rendőri őrszobákat, melyektől mégsem várhatjuk el, hogy több napig szociális célokat szolgáljanak. Adamovics Hona Fackc az udvaron. pedig az eke szarvát fogja. Sok magára maradt öregember nem bírja már a földjét megművelni. A falu határában 380 katasztrális hold szántóterület van parlagon, de viszonylag Tokaji bor-bár Budapesten
