Észak-Magyarország, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-07 / 184. szám

Péníeíe, 1970. oug. 7. W» ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Három-négy évvel ezelőtt a gazdasági reform bírá­lói között még szép számmal voltak olyanok, akik attól tartottak, hogy a vállalatok növekvő önállósága nyo­mán erősödnek majd a spontán, anarchisztikus elemek népgazdaságunkban, veszélyeztetve elért eredményein­ket. a tervszerű szocialista fejlődést. A legutóbbi két és fél év tapasztalata azonban rácáfolt az aggályosko- dókra: a harmadik ötéves terv magasabb színvonalon teljesül, mint valaha is remélhettük. Nem volt megtor­panás, törés a fejlődés folyamatában, sőt, a tervgaz­dálkodás magasabb szintre emelkedett, felsőbb osz­tályba lépett. Ezt bizonyítja, hogy javult a munka haté­konysága, s a nemzeti jövedelem az ipari termelést meghaladó mértékben, 40 százalékkal növekszik a har­madik ötéves tervben. A negyedik ötéves terv, amelynek kidolgozásán már Párhuzamosan dolgoznak a kormányszervek és a válla­latok, a népgazdaság fej­lesztésének új távlatait, nyit­ja meg. A jövő formálásá­ból, az 1971—1975-ös eszten­dők arculatának kialakításá­ból tevékeny részt vállalnak kezdeményezéseikkel a vál­lalatok, a szövetkezetek gaz­dasági, műszaki szakembe­reinek tízezrei. Felelősségtel­jesen mérlegelik a népgaz­daság helyzetét, lehetőségeit, a negyedik ötéves terv irányelvéiben is vázolt cél­kitűzéseiket, a közgazdasági eszközök által diktált elvá­rásokat, a vállalat piaci ki­látásait, értékesítési lehető­ségeit, a gyártmány- és gyár­tásfej leszí és követeim ényei t, de nem azért, hogy leszerel­jék a magasba törő kezde­ményezéseket, a bátor koc­kázatvállalást, a minőségi lé­nyegi változásra irányuló tö­rekvéseket, hanem azért, hogy megismerjék a szárnya­láshoz szükséges felhajtó­erőt, az aerodinamikai tör­vényszerűségeket. Merjünk álmodozni — mondotta fecnin a polgárhá­ború leverése után. amikor a szovjet hatalom szinte ki­látástalan gazdasági helyzet­ben és nemzetközileg elszi­getelten elkezdte a helyreál­lítást. a szocializmus építé­sét. S a GOELRO, az első villamosítási terv hihetetlen álomból valósággá vált. Merjünk lelkesítő, nagy cé­lokat kitűzni minden válla­latnál — így fogalmazhatjuk meg napjaink feladatát. A negyedik ötéves terv irány­elveiben kitűzött célok, mind lelkesítő feladatok. nyeltet. A vállalatok között’ számottevő különbségek lesz­nek 1975-ben, attól függően, hol. milyen feladatok végre­hajtására mernek vállalkoz­ni. A lehetőségek persze, hosszabb távon sem korlát­lanok. De öt esztendő alatt az adott lehetőségeken belül is lényegesen meg lehet vál­toztatni a termelés, a gyárt­mányok, a piacok összetéte­lét, a technika, a termelé­kenység színvonalát, a szer­vezettséget, a munkások, a vezetők felkészültségét. A vállalati ötéves tervek részleteinek kidolgozásában sok osztály sok dolgozója vesz részt. Am, a felkészült és tehetséges vezető egyéni­ségek szerepe elvitathatat­lan a koncepciók, a stratégia kialakításában. A szakisme­reteken, a megalapozott népgazdasági, piaci és mű­szaki információkon túl bá­tor képzelőerőre van szük­sége annak, aki a szokvá­nyon, a rutinon túllépve a holnapot körvonalazó kollek­tíva ihletésére, lendületben tartására vállalkozik. Nagy próbatétel, ez a középtávú tervezés az irányító poszto­kat betöltők számára, s az előrelátás mértéke, színvo­nala akaratlanul is a veze­tői tehetség, a korszerű gon­dolkodás tükörképévé válik. ló operatív' döntések hosz- szabb távú kihatásait szin­tén mérlegelni lehet. Megfelelő előrelátással el­kerülhetők tehát a rögtön­zések, a félmegoldások a na­pi munkában. Az előrelátás viszont soha nem lehet töké­letes, a kontúrok, a részle­tek óhatatlanul elmosódot- tak. E bizonytalansági té­nyezőket csökkenteni lehet ugyan sokoldalú, alapos in­formációkkal, tervvariánsok készítésével, de megszüntetni nem. A kockázatmentes vál­lalati távlati terv fából vaska­rika. Szükséges erről beszélni, mivel a kockázattól való gör­csös félelem leszereli az al­kotó kezdeményezéseket. A legjobb elképzelést is meg lehet torpedózni óvatosko­dással : Mi lesz akkor, ha... Erre az egyetlen lehetséges válasz: Mi lesz akkor, ha nem merülik előre nézni, gondolkodni, szakítani mind­azzal, amit már túlhaladott az idő. A legtöbbet, a jövőt kockáztatjuk, ha nem me­rünk kockázatot vállalni. Aranygy tini-átadás uJ Ifjúsági ház-avatás Nagygyűlés Miskolcon az alkotmány ünnepén Borsod megyében változa­tos és gazdag programmal készülnek augusztus 20-ra, az alkotmány ünnepére és I. István államalapító kirá­lyunk születésének ezeréves évfordulójára. A városokban és a nagyközségekben mun­kás-paraszt találkozókat tarjanak, több helyen új lé­tesítményeket avatnak, és számos településen feleleve­nítik a régi népszokásokat: az arató-felvonulásokat és -bálokat. Ezeken a helyeken — el­sősorban az ..Alkotmány” ne­vet viselő termelőszövetkeze­tekben — a tagság idei bú­zából sült fehér kenyérrel köszönti a meghívott munká­sokat és a község vezetőit. Az ünnepségek Miskol­con már augusztus 19-én megkezdődnek. A Lenin Kohászati Müvek nagy­üzemi pártbizottsága és a Hazafias Népfront vá­rosi bizottsága közösen, ünnepi gyűlést rendez a diósgyőri Lenin-íéren. ahová 5 ezer embert várnak. Ezen dr. Énekes Sándor, az! LKM vezérigazgatója mond j ünnepi beszédet, és megem- j A X. kongresszus tiszleleíére lllMllilUli! ll!llllfflMfIllf1l|fllIllfflflltTTn"*{f iiaiaati Vállalati szinten szerények az anyagi lehetőségek és nem látványosak a feladatok — mondhatják a beavatot­tak. Olyanok, amilyet éppen érdemelnek — válaszolhat­juk erre, hiszen mindenütt helyileg szabják meg a mér­cét. alacsonyan, vagy maga­san a feladatokat és az igé­■ Az évi operatív progra­mok — többnyire csak ilye­nek készültek idáig a válla­latoknál — nem befolyásol­hatják lényegesen a fejlődés menetirányát, öt évre előre viszont már lehet olyan ter­veket összeállítani, amelyek, ha nem is 180, de legalább í?0 fokos fordulatot visznek a munkába. (Az persze kí­vánatos, hogy gondolják vé­gig a 180 fokos fordulat le­hetőségét is a hosszú távú tervekben, s ennek kidolgo­zottabb részlete szóljon» a legközelebbi öt esztendőre.) S az ötéves terv olyan fő irányvonalat ad, amelynek alapján jobb évi tervek is készíthetők, s a váratlan helyzetekben szükségessé vá­A Szerszámgépipari Művek Kőbányai Gyárában a „szo­cialista brigádvezetői tanács” egyhangúlag hozott határoza­tot a termelési terv túltelje­sítésére. Elhatározták, hogy a X. pártkongresszus tiszte­letére, az árvízkárok felszá­molásának érdekében 2 mii­Á teSkibáfiyai három csapás Másfóímül'ós jégkár — Pusztított a Csenkő patak ..iratnak” a rezervátum lakói lió 104 ezer forint értékű ter­méket készítenek terven fe­lül. Többlettermelésük nagy részét külföldön értékesítik. Vállalásuk teljesítése érde­kében a politikai, társadalmi és tömegszervezetek mozgó­sították a dolgozókat, hogy növeljék a munkaidő és a munkagépek jobb, gazdasá­gosabb kihasználását. Ké­pünkön: próbamegmunkálás a gyár különleges igényeket kielégítő gyártmányain. csdlték a jég okozta kain­kat. A jeget hatalmas felhősza­kadás követte. Percek alatt minden kis völgyben rohant a víz. A máskor csendesen folvdogáló Csenkő patak va­lóságos folyócskává duzzadt. A mélyebben fekvő épületek hamarosan vízben álltak. A szeszfőzdében például más­fél méter magasan állt a víz. Hidakat, pallókat: ron­gált meg, sőt. sodort el az áradat, s teljesen tönkre­mentek járhatatlan vízmosá­sokká váltak a tsz egyes te­rületeihez vezető utak. A község útjaiban és a hidak­ban mintegy félmillió forin­tos kér keletkezett. A rossz utak. a dőlt ter­mény miatt a tsz most a szo­kottnál i,s nehezebben birkó­zik meg az aratással. Mint­egy 700 holdnyi maradt az aratnivaló. Két saját kom­bájnnal és a rendrevágó ara­tógéppel nem is győzik a munkát. A harmadik csapás, ami még napjainkban is tizedeli a telkibányai határt: a már eddig mintegy százezer fo­rintnyi vadkár. A környező rezervátum gyönyörű szarva­sai. no meg a túlságosan el­szaporodott és szinte el- szemtelenedett vaddisznók mindennapos „vendégek” a tsz földjein. A felsó határ­részben, a Képecskén, a Harbóckán és a Sólyomalján a termés jó részét a rezer­vátum lakói „aratják” le. Jól äelpztak az Bjítók A kongresszusi munkaver­seny során az újítómozga­lom is megélénkült az Özdi Kohászati Üzemekben. Az év első 7 hónapjában 1055 újí­tási javaslatot adtak be, s eb­ből 581 javaslatot megvalósí­tásra alkalmasnak találtak az üzem vezetői. Előkalkuláció alapján az elfogadott újítá­sok mintegy 16 millió fo­rint’ többletnyereséget ered­ményeznek a kohászati üzemnek. Az eddig kifize­tett újítási díj is meghalad­ja az egymillió forintot. A legjelentősebb újítást a finomhengerműi gyárrészleg műszaki kollektívája dolgoz­ta ki, s a javaslat részleges megvalósítása már a nagyja­vítás alkalmával megkezdő­dött. Az újítás több mint hétezer tonna drótsori több­lettermelésre biztosít lehe­tőséget, s ez több millió fo­rinttal növelj a vállalat ár­bevételét és nyereségét. lékezik az Alkotmány tör­vénybe iktatásának, valamint L István király születésének évfordulója mellett a diós­győri gyár fennállásának 200. éves jubileumáról. A jubile­um alkalmából a dolgozók­nak kitüntetéseket adnak át — s az. idén először •— 451 törzsgárdatagnak — alak 35 éve a gyárban dolgoznak —. ünnepélyesen átnyújtják az LKM monogrammal ellátott, arany pecsétgyűrűt Az alkotmány ünnepének előestéjén avatja fel dr. Horváth István a KISZ Központi Bizottságának első titkára Miskolc új ifjúsági létesítményét; a Győri-kapuban fel­épüli, Molnár Béla nevét viselő ifjúsági és úttörő- házat. Augusztus 29-án, az alkot­mány ünnepén a Lenin Ko­hászati Művek és a Diósgyő­ri Gépgyár nagyszabású munkás-paraszt találkozót rendez a város kommunistái­nak egykori illegális találko­zóhelyén: a Bükk-hegy ség vadregényes CSanyik-völgyé­ben. Erre meghívják az ipar­város üzemeinek szocialista brigádjait, valamint a hiva­talok és intézmények dolgo­zóit. A találkozón részt vesz a Csanyik-völgyi KISZ fel­szabadulási emléktábor mintegy 300 részvevője, és a két üzem által pat­ronált közös gazdaságok csaknem 129 képviselője. Ezen a napon a párt-, álla­mi és társadalmi szervek megkoszorúzzák I. István ál­lamalapító király Alsóhámor­ban levő szobrát, és a Bükk másik oldalán, a lázbérci völgyben felavatják az új hegyvidéki víztárolót A mesterséges tóból a jövő év­től kezdve naponta 25 ezer köbméter egészséges ivóvizet továbbítanak majd a megye két fontos ipari központjába. Özdra és Kazincbarcikára. íJ] vízmüvek épüiuek DéJ-Ror&oei ham A mezőcsáti és a mezőkö­vesdi járásban igen kevés és minőségileg sem megfelelő vizet szolgáltatnak a falusi kutak. A Tiszához közel eső községek vízbeszerzése a kiskörei vízlépcső felépítése után, a megemelkedő talaj­vízszint miatt tovább rom­lik. Ezért a megyei tanács — az érdekelt lakossággal ösz- szefogva — nagy erőfeszíté­seket tesz a dél-borsodi táj vízellátásának megjavításá­ra. Az idén 8 millió forintos költséggel Egerlövőn, Bor­sodi vánkán, Négyesen és Tő­szavaikon törpe vízműveket építenek és vezetékes háló­zatot fektetnek le a közsé­geiében. A vízműtársulásokba tömörült lakosság családon­ként 3 ezer forinttal segíti a munkák meggyorsítását. A mélyfúrású kutakra telepí­tett törpe vízműveket szep­temberben adják át rendel­tetésüknek. A negyedik ötéves terv időszakában, mintegy 130 millió forintos beruházás felhasználásával épül fel a dél-borsodi regionális vízmű, amely Kács, Sály, Bükkáb- rány, Tibolddaróc, Mezőnyá- rád, Mezőn agymihály, Me­zőkeresztes, Mezőkövesd és Szentistván községeket lát- ja majd el egészséges ivóvíz- zeL A vízmű építése — a kácsi és a sályi karsztforrá­sok foglalásával — már meg­kezdődött Ózdi kezdeményezés A nyersvas-öntőgép szep­temberben új feladatokat old .meg. Jelenleg folyik a műsza­ki tervezése, a technológia ki­dolgozása annak, hogy a jö­vő hónapban gyártott ferro- mangánt teljes egészében az öntőgépen öntsék le. Remél­hetően az sem lesz akadály, hogy a Salgótarjáni Vasöntö­de késedelmesen szállítja az öntött kokillákat, amelyele a jelenlegi 226 darab esetleges pótlására szolgálnak. Vasutasok a kongresszus sikeréért (Tudósítónktól.) A kongresszusi munkaver­senyről, az árvízkárokkal kapcsolatos intézkedésekről, a különféle kezdeményezések­ről volt szó azon a megbeszé­lésen, amelyet a napokban tartottak a miskolci vasúti csomóponton a párt-, társa­dalmi és gazdasági vezetők. Értékelték ez év első felében elért eredményeket A meg­állapítás szerint mind a von­tatási, mind a forgalmi dol­gozók minden tényezőnél túlhaladták a kiváló szintet Az év második felében jelentős feladatokat kell megoldani a csomópont dolgozóinak. Ki kell elégíteniük a szállí­tási igényeket, nagy meny­n.viségű építőanyagot kell juttatniuk az árvízsújtotta te­rületekre, s számolniuk kell az őszi forgalommal. E fel­adatok irányítására operatív bizottságot hoztak létre, amelynek feladata a tervek maradéktalan teljesítésére való ösztönzésen kívül az üzemviteli folyamat tervsze­rűbbé és hatékonyabbá téte­le, a különféle szolgálati ágak tevékenységének össze­hangolása. A mozdony- és a vonat­kísérő dolgozók vállalták, hogy áldozatok árán is továbbítják a vonatokat az árvízsüjtetta terüle­tekre. A csomópont dolgozói ne­gyedmillió forintot adtak össze a bajba jutottak meg­segítésére, s vállalták két ár­vízsújtotta vasutas család há­zának teljes felépítéséhez szükséges segédmunka bizto­sítását. Ezen túlmenően 2-ÍOO óra társadalmi munkát vál­laltak az MVSC-pálya építésénél. A csomópont dolgozói ak­tívan akarják segíteni a nemzeti jövedelem növelését. Többek között a forgalmi dolgozók ezt segítik az anyag 1 százalékos megtakarításá­val, a vontatási dolgozók az önköltség 1 százalékos csök­kentésével. A csomópont te­rületén mindent megtesznek a balesetek, a balesetek okozta károk, sérülések meg­előzéséért, A csomópont dolgozói a vállalások teljesítésével kí­vánják ünnepelni a párt X. kongresszusát. Kovács Gyula 1(8 fH I r Megyénk egyik legszebu •ekvésű községében, Telki- öányán. ahová ilyenkor nyá- 1 °n. dé más évszakokban is ezrávei „zarándokolnak” a Nristák, sok panaszt hallani [^"st.anában. Nem is csoda. 1Í! ten rengeteg kár érte a községet, s a környékén el- terülő. amúgy is mostoha •hezőgazdasá gi területeket. A Béke Tsz kis irodájá­én Koncz Zoltán főkönyve- 'ö forintban kifejezve is el­mondja. milyen kárt okozott Telkib anyának a három csa- Az első a határ nagy ' ászét érintő jégverés, volt. ^ nagy szemű, viharos szél- *''' érkező jég néhány he- Jen földig tarolta a nö- Véjlyzetet. A tsz-ben mintegy rilú.sfól millió forintra be-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents