Észak-Magyarország, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-05 / 182. szám
ozertia, iy/ú. augusztus íj. Naponta reif gél héttől Új művelődési ház épül Sok un megállnak a kerítésnél és érdeklődnek Szem!rolód Jfi ZZi lett balra, nem messze a főtértől épül az új szendröi művelődési ház. A terep most "lég olyan, mintha egy ásatás, régészeti feltárás kellős közepébe csöppenne az ember. Mintha a méteres betonalap valamely régvolt, geometriai pontossággal épített település házainak földből kibúvó körvonalait jelentené. A gödröket, halmokat, s nagy tért öielö betonvonalakat deszkapallók kötik össze. Rajtuk, egy percig sem szünetel a forgalom. Megállás nélkül csikorognak a nehéz- járású. púposra rakott, vagy üresen forduló talicskák. A csákánnyal, lapáttal és fűlikkal dolgozó emberek pirosas- barnára sült háta merő verejték. Dél van. Több, mini harminc fok. — Még nincs sok látnivaló — szól Malisz József brigád- vezető, majd így folytatja: — De azért már sokan megállnak a kerítésnél. Érdeklődnek, hogy haladunk a niunt kával. — És hogy haladnak? — kérdezzük Pelrás István épí- tésve/előt. — Eddig a sok eső hátráltatott bennünket. Ettől függetlenül októberre kész leszünk az alapozással és a pincerésszel, a tervek szerint. Csak a további, az bizonytalan. Mert még mindig nincs a kezünkben a részletes építési terv. Pedig a községi tanács megtesz mindent. Nem tudom miért késik a tervező. Az anyagA göíicritszkai „páliÉagyár“ Szeszfőzdének már alig nevezhető a göneruszkai Dobó István Tsz új melléküzeme. Hiszen a pálinkát főző üstök, gé- | l<ek napi teljesítménye 1400 liter. Valóságos pálinkagyár ez, «'hol a gyümölcsösök, szőlők melléktermékeiből, évi 250 napos üzemelés mellett mintegy 050 ezer liter rövidital készül. ! Foto: Szabados György. í hiányról nem beszélek, mert az az árvíz miatt érthető. Az építkezés egyszerre elnéptelenedik. Matisz József brigád vezető is bejön a kis felvonulási épületbe, az építésvezetői irodába. Utcai ruhába öltözik, s kezében bukósisakkal Petras Istvánra vár. — Ebédidő van — magyarázza az építésvezető. — Az emberek hazamennek ilyenkor. Ugyanis mindnyájan szendrőiek vagyunk. Az Ede- lényi járási Tanács költség- vetési üzemének dolgozói, de szendröi lakosok. S ez jó. így biztos, hogy valameny- nyiünknek saját szívügye az új művelődési ház, — Mikor kezdték a munkát? — Május 10. körül érkezett az első kavicsszállítmány. — És milyen lesz az épület, ha elkészül? — Szép és modern. A föld- , szint klinker- (tégla-) burkolatot kap, az emelet pedig j konzolos .(kiszögeléses) lesz. | Az alapterület nyolcszézöt- ven négyzetméter. A pégi hetven négyzetméter volt. Egy helyiség mindössze. Lesz nagy színháztermünk, több klubszobánk és igazi könyv- j tárunk. Sőt ! Szabadtéri szín- [ padunk is. — Hány millió forintba I fog kerülni mindez? — Körülbelül nyolcba. A beszélgetés *mél megállt néhány ember ,a kerítés mellett. Szendrőiek és környékbeliek, akik autóbuszra vártak. Ök azok. akik nagyon várják már az új művelődési házat, akik figyelemmel kísérték eddig is a munkások minden lépését. Látták, hogy ástak ki, hogy furikoztak el háromezer köbméter földet, hogy dolgozták be a vizes talajba a háromszázharminc köbméter betont. Látták naponta reggel héttől délután ötig — s látják ma is —, hogy épít, a szendröi brigád új művelődési házal a szendrőieknek és a környékbelieknek. B. P. A FELFÜGGESZTETT bírósági tárgyalás után elindultunk, hogy megtudjuk, miért van ennek a falunak rossz híre, mi okozza ezt a viszonylag sok — néhányszor igen kirívó — bűnesetet, szabálysértést. Keskeny, magán művelésű parcellák közölt visz be az út csoda, hiszen a munkaképes férfiak 80 százaléka az innen alig tizenhárom kilométerre levő Miskolc nagyüzemeiben dolgozik. A közel 4000 holdas határban pedig szinte eltűnnek az egyenként dolgozó emberek. Kétlaki falu ez. méghozzá nem is akármilyen. A családokra átlagosan 10— Gazdag porta — szép liáz. a községbe. A takaros porták, a szép házak gazdagságot sejtetnek, a magas, erős kerítések pedig azt is jelzik talán, hogy ez a gazdagság nem közös cselekvés gyümölcse, s így nem is mindenkié. Az 1273 lelket számláló község a délelőtti órákban szinte kihaltnak látszik. Nem Foto: Szabados György. 15 katasztrális hold föld jut, de vannak olyan családfenntartók. akik valamelyik nagyüzemben dolgoznak, s otthon 25—30 hold várja még őket. Sokan foglalkoznak állattenyésztéssel is, ami a község egyik fő jövedelmi forrása. Az áprilisi oltás adatai szerint 430 szarvasmarha, 60 ló Teli liáz az IBUSZ-ban Megkezdődött a csúcsidény — Napi ezer ügyfél — Ötezren ÜBUSZ-utazáson A miskolci IBUSZ-iroda környékén hat külföldi ország gépkocsijai parkíroznak, azaz parkíroznának, ha lenne hol. Benn a pénztárak. a pénzváltók, a különböző boxok előtt vagy ötve- nen, akik legalább öt-hat nyelven beszélnek. — És ez a napnak aránylag egyik „legcsendesebb' órája — mondják fáradt mosollyal az IBUSZ-osok. — Té lennyáron erdők között t‘ÍÉntl? Szórta maga —" Í.íf f V/tí , I (/ Qy ÍS, / Iwmokult egész álon — szolt Fodor Bertalan vonalor.zetö helyettesének, Tölgyesi Sándornak a papírgyár után. — Szórta bizony. Pedig most nem is olyan párás a levegő — válaszolt társa, is tovább figyelte a csörgő-csat- togó kis kerekek alatt futó fényes sínpárt. Azután egy kis időre abbamaradt a. beszélgetés. Fölfelé bizony szusszanni kell egy- egy mondat között, hiszen kifárasztja a torkot, hogy túl kell kiabálni a Diesel-mozdony hangját. Mert Uusztí István mozdonyvezető már Majláth után teljes gázra állította a motort. Dolgozott is becsülettel az öreg. generálozás előtt álló masina. S mert az előttünk járó szerelvény mozdonyvezetője végig homokozta az utat, a mi „motorunk” egyenletes tempóban, „köszörülés” nélkül vitte a hét kocsit, s Huszti Istvánnak nem i'olt más dolga, mint az utal figyelni, meg azt, hogy szépen dolgozzon a gép. — Nézze csak ..gazdi”! — kialt tel Tölgyesi Sándor a Pv ikaporos előtti viadukt után. — Nézze csak mennyi keserű gomba! — Szép bokor, b‘ll int vissza a „gazdi”, ahogy beosztottjai a vonatvezetőt nevezik. — Iiát ez a jó nyáron a tehervonatban — folytatja feléin fordulva. — lgU, fölfelé nyugodtan elgyönyörködhet az ember az erdőben. Lilla fölött. Kerekhegyen kocsikat cserélünk. A hét üres helyébe ugyanannyi kerül, fával megrakodva. Ám, amíg a visszainduids előtt, a nehezebbre készülve rágyújtottunk egy cigarettára, jo negyedóra telt el. Addig a hegyi Diesel megállás nélkül járta a kitérői, tolta-húzta a kocsikat, s Tölgyesi István. Barcsai Gyula és Bán Jo^sc hol a szerelvény elejére, hol a végére futott. — No, most nyugodtan beszélgethetünk — áll meg az utolsó kocsinál Fodor Bertalan. — Va?i időnk, mert Lillánál úgyis meg kell állni. A személy előtt már nem tudunk elmenni. — Csendes, nyugodt szolgálat ez?... — Az, amikor az — válaszok — Csak olyankor más egy kicsit. amikor szakad az ember nyakába az eső meg a hú, s amikor ugyancsak kapaszkodni kell, hogy a szél ne tegye odébb, a fák közé, a hegyoldalba. Meg azután az sem leányálom — folytatja tovább tréfásan —, amikor fejszével, fűrésszel aprítjuk a nehéz vizes hó jóvoltából „sínre hasalt” fákat, végig Garadnáig. Olyankor nem számit a hideg. Kisbabáira vetkőzünk. És az is megesett már velem, hogy Lillánál elszaladt a mozdonytól a szerelvény, jó magasra rakott fával. Ráadásul a tetején rakodók ültek. Húztam, ahogy csak bírtam a féket. Alig hittem. hogy kiérjünk az alagútból. Megkönnyebbültem, amikor láttam, az embereknek nem esett bajuk. Puskaporosnál aztán nagynehezen meg is álltunk. / — Ilyen élményből elég egy is az életben. — Elégnek elég volna, de nem úgy mérik. Jutott több is a huszonnégy év alatt, amióta itt vagyok a kisvasúinál. Egyszer lesodort a fa a kocsi oldaláról, aztán a Puskaporos előtti viaduktnál a talpfák égtek. Régen volt. már, mert még gőzössel vittük a hajnali személyt Ga- radnára. Az volt a szerencsénk, hogy szembe fújt. a szél. és megláttuk a füstöt. Igaz, még így is csak pár méterrel a hid elüti álltunk meg. Hogy mitől gyulladtak meg? Biztosan még az előző este „elpergetett.” mozdonyparázstól. Visszafelé jövet, ahányszor felharsant fékezést kérve a mozdony kürtje. arra gondoltam, hogy bizony nagyon rászolgálnak a kisvasútóli dolgozók arra az ajándékra, amit a természet, szépsége ad, a csendesebb, békésebb hegyi utakon. Mert ilyenkor már nem figyelhetnek másra, csak a fékre. Télen-ayáron £££* járnak Parasznya. Garadna és Kerekhegy vot\alain. Amilyen szép, olyan nehéz is a munkájuk. Mert a vonat csak akkor engedelmes és ártatlan. ha nagyon vigyáznak. Bíró Péter tliaba, augusztus a csúcsidény. Ilyenkor utaznak a legtöbben, s ilyenkor jön a legtöbb külföldi is. — Most augusztusban naponta átlagosan több, mint ezer ügyfelünk van — tudjuk meg Tarnay Csabától, az IBUSZ-iroda vezetőjétől. — Mindent elkövetünk, hogy a lehető ieggyorsabban legyünk eleget minden megrendelésnek. A torlódás elkerülése érdekében különválasztottuk a belföldi és a k «. I földi pénzváltást. — Honnan érkezik a legtöbb külföldi? — Jelenleg a lengyelek és a németek vannak többségben. Akad olyan nap, amikor negyedmillió forint értékű valutacsekket váltunk be. — Akadnak-e augusztusban érdekesebb IBUSZ-utazások" — Mintegy ötezer embert .,utaztatunk" a csúcsidényben. A külföldi IBUSZ Izör- utazások, üdülések melleit lesz egy érdekes, tíznapos országjárásunk. Ilyen nagy, minden jelentősebb várost, szép vidéket érintő hazai túra még nem indult Miskolcról. Szegedre. Keszthelyre, majd a budapesti mezőgazdasági kiállításra indítunk különvonatokat. s lesz egy bécsi túránk is. — Akad-e valamilyen újdonság a külföldi útiprogramban ? — Egy oslói repiilötúra, a norvég—magyar válogatott labdarúgó-mérkőzésre. Az utazásra októberben kerti' sor, s most augusztus elején már csak néhány helyünk van. — Hány tBUSZ-os van szabadsávon ? A válasz csak egy fáradt mosoly. Hát lehet innen az üdülési idényben szabadságra menni"! (p. s.) 2. Tizenháraffl kilométerre a nagyvárostól és 370 serlés volt az istállódban, ólakban, de ezek szám* azóta megnőtt. A község lakossága 387 lakásban él. A faluban egyre többen építkeznek, de van még jócskán öreg ház, elhanyagolt porta is. Az épitő- kedv azonban valami fontosat jelez. Az utóbbi években erősen lecsökkent az elvándorlók száma. A nagyközség rangú Bükkaranyoson 1930- ban 1600-an éltek. 30 évvel később 1251-re, 1965-ben pedig 1166-ra csökkent a lakosok száma. Nyékládházan és Görömbölyön például egész aranyosi települések vannak. A jelenlegi 1273-as lélekszám viszont már azt jelzi, hogy az elvándorlás megszűnt. A község vezetői szerint ez főleg annak köszönhető, hogy megjavult a város és a falu közötti közlekedés. De még jobb lenne, ha délelőtt 7 és 12 óra, valamint este 8 és 11 óra között is lenne buszjárat Miskolcra, illetve vissza. A korábbi elvándorlásnak és a magángazdálkodásnak egyenes következménye, hogy az új iskola padjaiban az elmúlt tanévben mindössze 129 kisdiák üldögélt. A nyolcadik osztályt most tizennégyen fejezték be. Egyre kevesebb a gyerek — mondják a faluban. Pedig itt is van mit aprítani a tejbe. A falu postáján több mint egymillió forintot tartanak nyilván takarékbetétben. de sokan kamatoztatják pénzüket Miskolcon, Ernődön. Az Aranyos-patak völgye azonban még nagyobb gazdagságot rejt magaban. Persze, ma már nem a településnek nevet adó arany lehetne a fedezete az igazi emberi felemelkedésnek és életmódnak, hanem az, ha az egykori Aranymosó-malom, Aranyasd. Aranyas, Aranyos, majd Bükkaranyos dolgos lakossága egymáshoz igazítaná lépteit. Maguk a gazdák is látják, mennyivel több terem a környező közös gazdaságokban, mennyivel emberibb, kulturáltabb életet élnek a szomszéd falvak lakosai. De ehhez az kellene, hogy az Aranydűlő az Aranygomb szőlő és a határ többi részét is közösen műveljék, hogy a nagyüzem tehetségeit kihasználva, valóban aranyéletet teremthes t.tek maguknak és utódaiknak. Alig tizenhárom kilóméiért Miskolciól. az ország második városától, nagyrészt ugyanúgy robotolnak látástól fakulásig az emberek, mint apáik és nagyapáik, ugyanúgy télnek a magányos öregségtől, alig valamivel tudnak többet a világ soráról, ugyanúgy divat az orvvadászat. a mezei lopás, a tiltott leg’eltetes. a gyűlölködés, a bosszűállás, az önbíráskodás, a pereskedés, s ugyanolyan könnyen kerül elő a gyakori verekedésekkor a karó. a bicska, a metszőolló. a kés. a fejsze, a tőr. mint hajdanán. ALIG VALAMIVEL több mint száz napilapra fizetnek elő a községben. A vegyesboltban havonta csak 30—40 tubus fogkrémet vásárolnak. De: a vegyesbolt 10 naponként pálinkafajtából 200 fél- decis, 20 egy deci s, 20 kettő- decis üveggel, borból pedig 100 egyliteres üveggel rendel, a kocsma pedig 60 ezer forint forgalmat bonyolít le havonta. Csengcri Ervin Oravec János (Folytatjuk)
