Észak-Magyarország, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-30 / 203. szám
Vasárnap, 1970. cug. 30. ÉSZAK-MAGYARORSZAG 7 Jubileumi kiállításunk Moszkvában A könnyűipar ezüst szobája ! Rácsos kirakatok, szegényes reklámok Séta a barcikai city-ben Ami bántó: rácsos kirakat a _ .Csodálatos, gyönyörű, káp- hizatosan szép! — Ilyen és ®hhez hasonló jelzők hanginak el a moszkvai ma- SVar népgazdasági kiállítás •>ezüst” szobájában, ahol könnyűiparunk mutatja be '“Bszebb termékeit, a magyar ^■Vat újdonságait. Az elismerő szavakra vadban rászolgálnak a divat- *rvezők, a gyártó állami, takácsi és szövetkezeti ipar, a hódmezővásárhelyi Kötött- ítogyár, a Május 1. és a °ébreceni Ruhagyár, a Ma- Syar Gyapjú- és Kötöttárukor, a Selyemipari Vállalat J^Wnékei, a Savaria. a Duna Cipőgyár praktikus, elegáns 'Modelljei. Rajtuk kívül valamennyi kiállító kitett magért Moszkvában, hozzájárva könnyűiparunk hírne- "értek öregbítéséhez. E varázslatosán szép „ezüst” szo- ?áőrt, amelynek sikere vitat- ímitlan, elismerés illeti a ^állítás rendezőit is. kiismerő szavak Amikor az ünnepélyes m^Bnyitöt követően Koszigin r^társ, Foek Jenő és a szövői valamint a magyar kor- ^oy más tagjainak társa- pSában a kiállítás megte- ^Masere indultak, a köny- í^űipari bemutatóhoz érve, a öaovjetunió Minisztertanárnak elnöke megjegyezte: •‘tagúk, magyarok tudják, aőgy mi a szép, önök igazán ettenek a divattervezéshez. A nagyközönség, a látogatók, a moszkvai és a Szovjetunió más vidékeiről jött érdeklődők sem fukarkodtak az elismerő szavakkal. Az ukrajnai Donbészból érkezeit Moszkvába Vovszkája asz- szony kislányával, Natasával. Alig pihentek néhány órát, és jöttek a kiállításra. — Nem bántam meg, hogy első utam ide vezetett — mondja az asszony. — Esők csodálnivaló láttán az ember nem is érzi a fáradtságot. Az egész kiállítás pompás, de különösen a ruházati bemutató színes és eleven. Az. én tetszésemet elsősorban a szép cipők nyerték meg. — És Natasának mi tetszik itt leginkább? —: A divattáskák és a nadrágkosztümök — feleli. Remélem nem tűnik szerénytelenségnek. ha azt állítom: jó ízlése van. A divatbemutatók sikere A kaukázusi Szimonov család ezekben a napokban szabadságát tölti Moszkvában. — 1998-tól 63-ig Magyar- országon, Debrecenben éi - tünk, kislányunk is ott született — szól az asszony. — Ha már itt vagyunk Moszkvában, és kiállításuk szerencsére egybeesett ittlétünkkel, nem mulaszthattuk el, hogy meg ne tekintsük. Kiváncsiak voltunk, hogy hazatértünk óta mennyit fejlődött országuk. — Mi a megállapításuk? — Nagyon kellemes benyomásokat szereztünk. Különösen a könnyűipart reprezentáló rész tetszik. Művészi, gyönyörű árukat lehet itt látni. Ha vásárolni is lehetne, nem gondolkodnánk. Az „ezüst” szobában látottaknál Is nagyobb a sikere a Hungarotex divatbemutatóinak. A kiállítás 600 személyes mozitermében naponta kétszer lépnek a manökenek a minden alkalommal zsúfolt terem színpadára. Az 1970—71. év divatújdonságait, az orosz ízlésnek is megfelelő fazonú mini, midi és maxi ruhákat, újvonalú férfi öltönyöket mutatnak be. A közönség — s elsősorban is a férfiak — nem tudják, hogy a női ruhaköltemé- nyekben, vagy azok viselőiben, Andreában, Anikóban. Marikában és a többi, vonzó megjelenésű manökenekben gyönyörködjenek. 1 iálouatók Cl? gyönyörködnek A sok szép ruha láttán nem véletlen, hogy a nézők között többen is úgy vélekednek: ezeket a ruhákat kár viselni, ezeket csak nézni szabad és gyönyörködni bennük. Könnyúj párunk tehát kivívta a kiállításra látogatók tetszését. A sugárút ”Äevee: gig a Sajó völgyében elterülő városon. Szigorúságát megtörik és feloldják a színes virágszőnyegek, s a járda mentén őrt álló, lombos fák. Két-három egymáshoz simuló kőépület sivárságát hirtelen megbontja itt is, ott is egy-egy márványba, bronzba álmodott figura, életkép. Ha az ember nyitott szemmel végigsétál Kazincbarcika főutcáján, mégsem érzi igazán mai városban, modern és mégis kiegyensúlyozott környezetben magái. Nem kell sokat töprengenie azon a járókelőnek, mi okozza a harmónia megbomlását, a kontrasztot. Derűs terek, zöld fák, műalkotások — kell-c több a szépérzékünk kielégítésére? — kérdezhetné bárki. Az város sugárútján alig tízegynéhány éves Kazincbarcika szfve-lelke a sugárút mentén helyezkedik el. Hisz a Lenin út mentén épültek fel a város első házai. Forgalma is egy városéhoz méltó, egyre lüktetőbb és elevenebb. A sugárút egyben az üzletnegyed. A házak földszinti helyiségeiben, s az árkádok védelme alatt bolt boltot követ. A legkeresettebb, a legtöbb forgalmat lebonyolító üzletek itt kaptak otthont. És az üzletsor az, mely az idegenben mégis zavart, nyomasztó érzést, értetlenséget váll ki. A szocialista város őslakosai, de az ifjabb honpolgárai sem veszik észre talán a zavaró hatást — hisz a mindennapos élmény ezt megszokottá teszi. Lép az ember egyik kirakattól a másikig, s mindenütt komor, sűrű rács állja útját kíváncsi tekintetének. Régi zárak, elavult kirakatüvegek védelmét szolgálják a deteklivíümek hangulatát idéző, sok helyütt málladozó, ócska redőnyök, rácsok. Szegényesek a feliratok, nem simulnak az épületek vonalaihoz. Csupán egykét nemrég felújított, korszerűsített reklám állja meg a helyét a barcikai city-ben. Mert a városi tanács vezetői, szakemberei elhatározták: a következő években igazi city-vé, a város fő ütőerévé kell varázsolni a Lenin utat. Elképzelések, ügyes ötletek születtek. Csak éppen a megvalósításuk halad döcögve már kezdetben is. A sugárúti üzleteket fenntartó kereskedelmi vállalatok vezetőit felkerestek a város vezetői a közelmúltban. A tavaly kibontakozó városszépitési mozgalom követeiként arra kérték a vállalatokat: ki-ki a maga portáján tegyen rendet, teremtsen modern, hívogató, igazi üzleti szellemet árasztó környezetet. Tegye igazi kirakatba áruját, cserélje ki az elavult, nem működő reklámfeliratokat. Járuljon hozzá minden bolt ahhoz: este ne boruljon vidékies sötétségbe a főútvonal. Mert sok niég az ízléstelen, sápu-J: fényt is hunyorgón kibocsátó üzletfelirat. A sugárút néhány pontján van már követésre váró, ügyes és reprezentatív színfolt. Gondolunk a Volán ú,i reklámjára, vagy éppen a Borsodi Ruházati Kiskeres' ftégi kívánság teljesül tiely történeti wnú&euwn O&don , Az ózdi honismereti kör h8jai több éves munkájuk K°t'án szinte felbecsülhetet- 6ri értéket — régészeti leletet, település- és gyártör- 0neti dokumentumokat — ^űjtöttek össze. Állandó kioltási tereni hiányában Ilonban eddig csak az ös- y^Vtani és a ritkaságszámba n*nö csigagyüjteményüknek került helyei találni az >*ri szakmunkásképző inté- ‘*ethen, A honismereti kör gyűjteményének — nagyobb rész- en — az iett a sorsa, hogy ®8y-egy kiállítás bezárása tán a bemutatott anyagot ??ádosan ládákba csomagolok és egy szűk kis raktárba -sUfolták. Különösen fájó O^üeí csomagoltak tavasz- a. gyártörténeti kiállítás .járása után. Az Ózdi Ko- J^zati Üzemek fejlődését, *etét hűen szemléltető míi- °döképes modellek, diorá- makettek kerültek a dákba, amelyeket a szakév hét hónapjában vég- jSJ, munka jelentős erőfe- a fősekről tanúskodik. Amíg, nzrpzületi gépkocsik kihasz- t'él -a naP°nta 2 és fél, 5 és éra között mozog, a 3-as kih V-nél a gépkocsik napi laa?sználása a hét hónap át- V(é • an 11,2 óra. A jó szer- tnges> irányítás és a lelkiis- kr.,!'ulcs munka eredményedben Oben a« évben a válla- 11,4 százalékkal ért cl aá.v«ibfi eredményeket . az elmúlt évinél. ■*^8 r,, , kfirív elsősorban a termelé- het^ég növekedése tette le- hiszen a létszám alig ^^todett 2,4 százalékkal. kör tagjai és az üzem szocialista brigádjai sok ezer óra társadalmi munkával készítettek. A leállítás anyagának értéke sem megvetendő, hiszen egyedül a finomhengermű hengersorának működőképes kicsinyített mása közel félmillió forintot ér. A helytörténeti múzeum szükségessége már évek óta téma volt Ózdon, de különböző nehézségek miatt csak most sikerült állandó helyet biztosítani erre a célra. A Béke éttermet a közelmúltban megszüntették és az ÓKÜ vezérigazgatói tanácsa az ózdi városi-üzemi pártbizottsággal egyetértésben úgy döntött, hogy a helyiségei a honismereti körnek adják át. Az étterem helyiségeinek átalakítása után a helytörténeti és a gyártörténeti múzeum megnyitását 1971. május 15-re, a gyár alapításának 126. évfordulójára tervezik. A vállalat az aránylag jó eredmények alapján jelentősebb bérfejlesztést akar végrehajtani. Szeptember 1-től kezdve óránként átlagosan 1 forinttal emeli a gépkocsik javítását végző karbantartók órabérét. Ez 508 embert érint, akiknél kivétel nélkül emelik az órabéreket, differenciáltan, olyan elvek szerint, hogy 50 fillérnél kisebb öra- bérjavftás nem adható. Ez a szeptember 1-én életbe lépő bérfejlesztés •100 ezer forinttal több bért jelent ebben az évben a gépkocsi- javítást végző dolgozók számára. NEHÉZ elszakadni a látványtól. Kétoldalt zöld erdő borította, meredek hegyek, szemben messze fehér szikla, s lenn a 250 méter hosszú, 18 méter magas gát alatt kék víz. Hatmillió köbméter víz. Megváltozott a táj képe, a természet arca, pedig elsősorban nem ez volt a célja a iáról ókészítés hatalmas munkájának, hanem magának az ivóvíznek a megteremtése, mely itt kéklik, hullámzik, érezhető hűvösséget árasztva magából, megyénk vízellátási rendszerének űj, nagyszerű létesítményeként Lázbércen. Építését, az évekkel ezelőtti kezdettől fogva nyomon kísérhettük, ünnepélyes átadásáról nemrégiben számoltunk be. Arról is, hogy Ózdnak, Kazincbarcikának és a Sajó- völgye számos községének ad egészséges, tiszta ivóvizet. Vizet, mely növekvő szükséglet, növekvő gond világszerte. Hazánkban is növekszik az új ipari létesítmények városok, városrészek megteremtésével, nem utolsósorban pedig abból az igényből fakadóan, hogy a községek is egészséges, úszta ivóvizet kapjanak. Borsodban is évről évre fejlődik a vízellátási rendszer, vízműtársulásokkal, sok kilómét«* csatornával, tárolókkal. Az idei év végére a megye lakosságának 32 százaléka kap jó minőségű ivóvizet. Ez ugyan gyengébb az országos arányszámnál, de a negyedik ötéves terv végére Borsodban 550 kilométerrel bővül a hálózat, ezzel 54,5 százalékra emelkedik az ellátottság. A kormány 1955-ben hozott határozatot az ország első regionális vízellátási rendszerének megteremtésére, majd nyomba» utána megkezdődött a munka. 1958-ban elkészült a borsodi vízellátási rendszer I. üteme, vizet kapott Ormosbánya, majd megépült a Rakaca-tó, most íredig a lázbérci tároló. Özd, Kazincbarcika, Rudabánya, Szendrő, Miskolc között mintegy 600 négyzetkilométernyi területet hálóz be a vízvezeték-rend szer. A VEZETÉKEK, tárolok kiépítésének, az egészséges, jó ivóvíz biztosításának fontosságát érzékeltetendő, az egyik szakember nemrégiben az egész folyamatot a villamosítási programhoz hasonlította. Találóan, hiszen rendkívül fontos feladat megvalósulásáról van szó. Ország- építő munkánk egyik nagy feladatáról, amelynek megvalósult újabb része a iáz- bércj tároló. <pt — szgy) Bérfejlesztés a 3. AKÖV-nél A hegyek között levő víztároló, a gátról nézve. v* ; ** í: kedelpü Vállalat dicséretes törekvéséire. De az már igazán bántó és bosszúságot okozó, hogy a bútorüzlet fényfelirata legalább egy esztendeje kihunyt, s aztán a javítás céljából néhány bélre (!) leszerelt reklám ma is sötéten bámul bele az utca forgatagába. Az sem érthető mindenki számára, miért hever az üzletek amúgyis szűk helyiségeiben a már jó ideje várt. új felirat ,alan a/m' rendeli sem tartják érdemesnek e a fajta cégtáblát odabig^ gyeszteni üzletük homlokár: Mert így ’entről, közeli* szemlélve nem a legmode nebb, legszebb látván nyújtja égjük új felirat sei A nyílegyenesen végi ah. ladó sugárút összképe szépségét bántón csúfítják szeplök. Gyárfás Katalin Szociális otthonok A megyei tanács évről évre gondot fordít a magukra maradt idős emberek életkörülményeinek javítására, az öregek megsegítésére is. A negyedik ötéves terv időszakában a szociális otthonok befogadóképességéi tovább növelik. Több otthon mellé új pavilont építenek, így a befogadóképesség jelentősen növekszik. Az öregek napközi otthonait is tovább fejlesztik. Erre a célra részben a meglevő épületeket alakítják át, részben pedig teljesen újakat is épitenak. Lázbérc
