Észak-Magyarország, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-29 / 202. szám

Smmdbat, W^0.wag.29. (Folytatás az 1, oldalról) hang hiánya az egyes élel­miszeriparai ágak és az el­sődleges faipar nyersanyag- ellátás és feldolgozó kapaci­tás között, A negyedik ötéves terv időszakában előtérbe ke­rül a gazdálkodás inten­zív irányú fejlesztése, amely mindenekelőtt a tech­nika és a tudomány eredmé­nyeinek széleskörű elterjesz­tése, az ehhez szükséges szaktudás gyarapítása útján lehetséges, A kiállítás sikeres meg­rendezéséhez nagy segít­séget adtak részvételük­kel a szocialista orszá­gok. Néhány tőkés ország válla­latai is érdemesnek találták a részvételt kiállításunkon. Az idei kiállítás 33 és fél hektár területen mutatja be anyagát. A miniszter befe­jezésül köszönetét mondott a kiállítás megrendezésében részvevő többeaer 'munkás­nak, szakembernek. S ez­után megnyitotta az 1970. évi mezőgazdasági kiállítást. A megnyitó beszéd el­hangzása után az ünnep­ség részvevői körsétára imtolíak, sorra látogat­ták a pavilonokat, meg­nézték a “Vásár kiállítá­sainak gazdag, változa­tos anyagát. A körséta után az MTI munkatársa megkérte Fock Jenőt, a kormány elnökét és Nyers Rezsőt, a Központi Bizottság' titkárát, hogy ösz- szegezzék tapasztalataikat, benyomásaikat. Fock Jenő nyilatkozatában a többi között elmondotta, hogy a mostani kiállítás ér­zelmileg, gondolatilag felidé­zi benne a BNV-n és a kö­zelmúltban a moszkvai ma­gyar népgazdasági kiállítá­son látottakat is. Azok is a ?" év eredményeit, a sok erőfeszítést és sikert, s nem utolsósorban lehetőségeinket tárják elénk. Mostani kiál­lításunk is azért kelt ben­nem mély benyomást — mondotta — mert népgazda­ságunk e fontos ágazatának jelentős előrelépését de­monstrálja. Nyers Rezső nyilatkozatá­ban elmondotta, hogy a ki­állítás szemre is nagyon szépen, racionálisan tárja a látogatók szeme elé a mező- gazdaság, az élelmiszeripar és a fagazdaság sok ágárnak folyamatos fejlődését. A városi lakosság, a mun­kások e kiállításon is ellen­őrizhetik, mi van a mező- gazdaságban. Meggyőződé­sem, hogy a kiállításra for­dított anyagi erő megtérül. Igaz, ez nem mérhető pon­tosan, de tény, hogy formál­ja a gondolkodást és új ter­melési sikerekre ösztönöz. Szovjet-Kazahsztán félévszázados jubileumát ünnepli. Ké­pünkön; az ünnepi ülésen Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára magas kitüntetést tűz Kazahsztán zászlajára, Mel­lette, jobbról, a Kazah KP Központi Bizottságának első tit­kára. Korrupció és feketepiac a dél-vietnami hadseregben Ptetn Vítfi Dang nyilatkozata Phran Van Dong, a VDK miniszterelnöke pénteken a Vietnami Demokratikus Köz­társaság alapításának 25. évfordulója allcalmából (szép- . temíber 2-a) nyilatkozatot adott a Neues Deutschland- nafk, az NSZEP lápjánál:. A m imszterelnok Nixon nagy hibájának nevezte az ame­rikai és seágoni csapatok kambodzsai bevetését és az indokínai háború kiterjesz­tését Ezt az agressziót még a vietnami háború úgyneve­zett vietnamizál ás i terve sem mentheti meg a kudarc­tól — mondotta. A minisz­terelnök kijelentette: Viet­nam, Kambodzsa és Laosz népeinek hosszú harca ked­vező körülmények között fo­lyik és egyre erőteljesebb nemzetközi támogatást él­vez. Ho.Si -Minh elnök vég­akaratát teljesítve á .vietna­mi nép eltökélt szándéka folytatni, a harcot az Egye­sült Államok élten a nemzet megmentéséért a teljes győ­zelemig, felszabadítani a délt, megvédeni az északot és az ország békés egyesítésének útjára lépni. A kambodzsai és a dél-vi­etnami katonai rendőrség vizsgálatot indított a Kam­bodzsában tartózkodó dél- vietnami csapatok körében uralkodó korrupció miatt — írja az AFP tudósítója, tájé­kozott forrásra hivatkozva. A vizsgálat elsősorban Meak I-eungot, a dél-vietnamiak Phnom Penhtől délkeletre fekvő iő utánpótlási támasz­pontját érinti. Ügy tudják, hogy Dél-Viet­namiak ezen a támaszponton virágzó feketepiacot terem­tettek, ahol fegyvereket és katonai felszerelést árulnak. A kambodzsaiaknak ,,M—16’’ típusú amerikai puskákat adnak el, amely iránt a rosszul felszerelt kambodzsai hadseregbén nagy a kereslet. | A .kambodzsaiak- azonban, akik azért mennek Meak Ne­un gba, hogy ott az említett típusú puskákat megvásárol­ják, gyakran üres kézzel tér­nek vissza onnan. Arról pa­naszkodnak, hogy a dél-viet­namiak erőszakkal vették vissza tőlük azokat a puská­kat, amelyeket feketepiaci áron adtak el nekik. Ugyanakkor vizsgálat fo­lyik két kambodzsai katonai rendőr halála ügyében is, akiket meggyilkoltak, miköz­ben nyomozást folytattak Meak Leungban. Az egyiket géppisztollyal lőtték le, a másikat egyes szemtanúk szerint egy katonai jármű gázolta el. Brezsnyev beszéde L eonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára tegnap délelőtt beszédet mondott Alma-Atában abból az alkalomból, hogy a Kazah SZSZK és a Kazahsztá­ni Kommunista Párt fennállásának 50. évfordulóját ün­nepli. A főtitkár beszédében azonkívül, hogy köszöntötte a szocializmus építésében nagy léptekkel haladó kazah né­pét, foglalkozott a nemzetközi politika időszerű kérdései­vel is. Brezsnyev három fő témát érintett. A szovjet—nyugatnémet szerződésről szólva kijelentet­te: a szerződés igen korrekt megállapodás, és nagyban tükrözi a szerződő feleknek azt a szándékát, hogy sajat eszközeiket a béke és biztonság szolgálatába állítsák. Az egyezmény részleteiről szólva elmondotta, hogy a jelen­legi európai határok elismerése az NSZK részéről olya11 alaplépés, mely szép reményekkel kecsegtet az európai biztonság végső megoldását illetően. Fontos eleme volt a főtitkár beszédének a Kínával kap­csolatos álláspont kifejtése. Itt — mint már nagyon sok­szor — arról szólt, hogy a Szovjetunió bármely pillanat­ban kész kapcsolatait rendezni a Kínai Népköztársaság­gal, amennyiben erre a másik fél hajlandóságot mutat. A pártközi kapcsolatokról szólva Brezsnyev megjegyezte: » kapcsolatok újrafelvétele, a jelenlegi helyzet felszámolá­sa nemcsak a világ két legnagyobb kommunista pártjának érdeke, hanem az egész nemzetközi munkásmozgalomnak is. Érdemes itt egy pillanatra megállni. Hiszen a tegnap1 beszéd summázata annak a politikának, amelyet a világ első szocialista országa Kínával kapcsolatban következe­tesen megvalósít. A közel-keleti helyzetről az SZKP főtitkára elmondot­ta; elképzelhetetlen, s példa nélkül álló lenne az a meg­oldás, hogy az agresszort megjutalmazzák, s ilyen rende­zés nem is jöhet létre. Ebben az egyetlen mondatban ben­ne van az egész szovjet közel-keleti politika; a veszélye? helyzet feloldásának az a módja, hogy a térségben él° valamennyi nép önrendelkezési jogát — természetesen a Palesztinái nép jogait is — ismerjék el a világ országai. Brezsnyev beszéde mozgalmas külpolitikai időszakban hangzott el. Olyan időszakban, amely nagy felelősséget ró a nagyhatalmakra, de mindazokra az országokra is, amelyeknek fontos a béke megőrzése: olyan nemzetköz1 helyzet kialakítása, amely minél messzebb űzi a háborá rémét. A föld valamennyi lakójának érdeke ez. Az egyet­len igazi érdek. Hegyes Zoltán Nagyobb lesz a fegyelem a munkavállalásban A megyei tanács és Mis­kolc megyei jogú varos Ta­nácsa Végrehajtó Bizottságá­nak elnökei, egyidejűleg ren­deletet adtak ki a kötelező munkaközvetítés szabályai­ról. A rendelet szeptember 1-én lép életbe. Ezzel kap­csolatban beszélgetést foly­tattunk a két tanács munka­ügyi osztályának vezetőivel, akik az alábbiakban nyilat­koztak — A munkaerőgazdálkodás és a munkafegyelem megszi­lárdításának kérdéseivel az utóbbi időben igen sokat fog­lalkoztak a párt- és állami Irta: Andrzej Zlbych 7?: — Felállni! — kiáltott most Kiáss, a fiú ne­hezen egyenesedett ki. Kloss átnézte a zsebeit, de a személyi igazolványon kívül nem talált nála semmit. — Szóval maga ölte meg —• mondta Kloss, mintha csak bűnjelet talált volna a fiú zsebében. — Nem! — kiáltotta hisztérikusan Waclav. — Üljön le! Mondja rheg most, hogy ki lépett ki elsőként a folyosóra? — kérdezte Kloss. —- Mindenki egyszerre — suttogta Waclav. — Valaki csak első volt — mondta a főhad­nagy. — Talán a doktor...-- És utána? — Klára nővér és ön egyidőben. — Utolsónak Krisztina nővér, igen? — Igen — mondta csendesen Waclav. Ez már valami, hiszen a fiú megszólalt. Kloss ínost azt akarta megtudni, hogy milyen kapcsolata van Sleíánnak Klárával, illetve Krisztinává]. Kláráról szinte remegő hangon beszélt a fiú Krisztináról elmondta, hogy együtt éltek Stefán- nal. Gondolt egyet, és megkínálta cigarettával Wac- lavot, s egy hirtelen jött ötlettel elküldte a fiút­— Egyelőre ez minden. Von Rhode még ki - hallgatja önt — s pillanatnyi szünet után hoz­zátette; — M—18-as. Az azonossági szám nem váltott ki semmifé­le hatást a fiúból. Felállt és megkérdezte; — Mehetek? Kloss bólintott és Krisztinát szólította be is­mét. Most egészen más szemszögből vizsgálta a lányt. Ennek a nőnek — gondolta — nem sok esélye volt, hogy megtarthassa maga mellett a fiút. — A szeretője voltam, ha ezt akarja tudni — mondta kérdezés nélkül a lány, s Kloss kezdte rosszul érezni magát a szerepében. Sajnálta most ezt a lányt, aki hirtelen jött. keserűséggel kite­regette előtte az életét. Krisztina keserűen beszélt. Elmondta, hogy két évvel ezelőtt ismerkedtek meg. Stefán bör­tönben ült, de ő soha nem kérdezte meg tőle, hogy miért. Aztán hirtelen jött hisztériával fel­ugrott, s kijelentette; — Hagyjon engem békén! Kloss kénytelen volt élesen reagálni: — Német tiszttel beszél! Vigyázzon a szavaira. — Nekem mindegy. Kihallgathatnak ezerszer. Tudom, hogy milyen módszerekkel dolgoznak. Ez ismét meglepte Klosst, s úgy döntött, hog.y Krisztinánál is kipróbálja a trükköt; — Előfordulhat, hogy von Rhode is hivatja M—18-as. Krisztina sem reagált a „varázsszóra”. Kiküld­te, s Klárát hivatta be. , — Kit látott, amikor a raktárból kilépett? — Mindenkit — vágta rá a lány. — Krisztina nővért is? — Igen. Hazudott. Waclav azt állította, hogy Krisztina utolsónak jelent meg, Klára tehát nem láthatta. — Ön hazudije — mondta Kloss, s a lány hall­gatott. — Azt gondoltam — folytatta Kloss —, hogy ön segít nekem felderíteni a tettest, a gyilkost... — Sok gyilkos jár szabadlábon — mondta Ki ára olyan hangsúllyal, hogy Kloss legszíve­sebben megcsókolta volna örömében ezt a lányt de nem tehette. Nem fedhette fel magát. — Tehát máén e'(e mer? Stefénf* — '•satta.nt a hangja. — Téved, főhadnagy úr. Én nem öltem meg. — ,Az majd kiderül —- mondta Kloss. — Most beszéljen, mit tud Stefán és Krisztina kapcsola­táról. — Semmit. — Krisztina a szeretője volt? — Nem tudom. — És Waclav? Waclav és Stefán barátkoztak? — Talán. Nem tudom. Klára színtelen hangon válaszolgatott. Kloss kegyetlen gyűlöletet olvasott ki a lány hangjá­ból, s ez egyre inkább megnyugtatta afelől, hogy Klára semmiképpen nem lehet sem gyilkos, sem pedig a titokzatos M—18-as. Még egy kísér­letet tett, mielőtt kiküldte volna Klárát; ,— Ha maga sem volt, akkor egyetlen lehető­ségként az orvost, doktor Kovalszkit kell gyanú­sítanom — mondta, s nagyon figyelte a hatást. — Nem!— kiáltott fel ijedten a lány. —Ö nem volt. Ha mindenáron gyilkost akar találni közöt­tünk, hát itt vagyok én. tartóztasson le engem. Kloss szívét ismét meleghullám árasztotta el. Utolsó próbaként megemlítette még Rhode ne­vét, s az M-—18-at,\de már nem is csodálkozott azon, hogy nem vált ki a lányból semmiféle ha­tást. Kloss szinte kétségbeesetten kereste a fonal­gombolyag végét. Egymásra rakta az elméleti téglácskákat, de azok már az első soroknál ösz- szedőltek. Képtelen volt valami elfogadható el­méletet felállítani. De e pillanatban valamicske felcsillant benne a megoldás reménysugarából; ha valamennyien tagadják, akkor talán éppen Stefán volt a ... S ha így van, akkor neki tulaj­donképpen nincs semmi dolga. Semmi oka, hogy tovább faggassa őket. Gondolt egyet, s ismét behívatta Krisztinát. Az orvos helyzetét, szerepét még mindig nem si­került tisztáznia. Vele szemben még voltak fenn­tartásai. — Egy kérdést szeretnék tisztázni — mondta a lánynak. — Kit látott a folyosón, amikor a lövés után ideért? — Senkit vágta rá gondolkodás nélkül a lány. — Waclavot? — kérdezte Kloss. Nem emlékszem, hogy itt lett volna. — Ö azt állítja, hogy egész idő alatt a folyo­són fekvő beteg mellett volt. — Hu ezt állítja, akkor biztosan úgy volt. Éri nem emlékszem. (Folytatjuk) szervek. Jelentős az eltérés a munkaerőkereslet és kíná­lat között. Több területen aZ indokolt munkaerőigények^ nem tudjuk kielégíteni- Rendkívül megnőtt a mun­kaerő vándorlása, s ezen be" lül is a szükségtelen, neh1 kívánatos munkaerőmozgás- A megyei adatokat figyelem­be véve, az elmúlt eszten­dőben mintegy másfél mil­lió munkaóra esett ki a tel­jesen indokolatlan munka­erőmozgás miatt. Borsod megyében 16 00® ember változtatott munkahe­lyet ebben az évben. A me­gyei és városi tanács elnöké­nek rendelete differenciálta11 ítéli meg a kötelező munka­közvetítést, tehát a munka- erőgazdálkodással befolyásol­ja, sőt irányítja a helyes vál­lalati magatartást, de korlá­tozza a munkahelyüket gyak­ran változtató dolgozókat is- Megakadályozza azt, hogy íl „vándormadarak” hasznot húzhassanak a becsületesen dolgozók rovására. A rendelkezés átmenet’ jellegű, mivel a kötelező köz­vetítés kiegészíti a munka- erőgazdálkodás javítására a fluktuáció csökkentésére irá­nyuló vállalati intézkedése­ket. Az említett számok beszé­desen bizonyítják, hogy a ki­adott rendelet sokoldalúan indokolt: az elmúlt eszten­dőben az indokolatlan mun­kaerőmozgás miatt a megye­ben mintegy másfélmill’0 munkaóra esett ki, s csupán Miskolcon közel kétezres munkaerőhiánnyal küzdenek a vállalatok. A tanácsi ren­delet egyébként nem érint’ az építőipart, az építőanyag- ipart, az ÓKÜ-t, a Borsodi Ércdúsítót, a Lenin Kohászati Műveket, a DIGÉP-et, a De­cember 4. Drótműveket eS számos nagy, jelentős üze­met. Cs. Iá Ünnepélyesen megnyílt a mezőgazdasági kiállítás

Next

/
Thumbnails
Contents