Észak-Magyarország, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-25 / 198. szám

1 MlvVJfxa^MÜ fi ivedd, l»/ü. aug. Hj. Napjaink kérdései a második nap programjában Véget ért a népi kollégisták találkozója A Borsod megyei és mis­kolci volt népi kollégisták találkozójának második nap­ján az emlékezést, a múltba való visszafordulást napja­ink kérdéseinek napirendre tűzése váltotta fel. Ezt cé­lozta a program. A reggeli órákban dr. Gri- bovszki László tanszékvezető egyetemi tanár megmutatta a találkozó részvevőinek a Nehézipari Műszaki Egye­tem könyvtárát, több tanszé­két, műhelyét, laboratóriu­mát, előadótermét, a korsze­rű kollégiumokat, amelyek a ma tanuló, leendő műszaki ér­telmiségnek nyújtanak lehe­tőséget részben a szaktudo­mányok mind jobb elsajátí­táséhoz, részben pedig azt biztosit.iák, hogy a szocialis­ta társadalmat tovább építő, jó mérnökökké lehessenek, korszerű körülmények között készülhessenek hivatásukra. (Volt valami sajátosan nagy­szerű ezen a találkozáson: akatk a felszabadulást köve­tően fáradoztak a szocialista értelmiség nevelését bizto­sító kollégiumok megterem­tésén, vagy ilyen kollégiu­mokban ismerkedtek a tu­dással és az újfajta élet le­vegőjével, most láthatták, hogy párt és a kormányzat művelődés- és ifjúságpoliti­kájának megvalósításában egy adott területen meddig jutottunk, milyen az akkor még csak álmodott miskolci egyetem, amely ma várja a munkások és parasztok te­hetséges gyermekeit.) A volt kollégisták második napi tanácskozását is Hegyi Imre, a megyei népfrontbi­zottság titkára nyitotta meg. E tanácskozásra meghívták a megye kollégiumi igazgatóit és több nevelőt is. A megbe­szélést két vitaindító előadás vezette be. Elsőként Varga Gaborné, a megyei tanács vb-elnökhelyettese beszélt a népi kollégiumok jó hagyo­mányairól, illetve azok ta­nulságairól. Megemlítette, hogy a felszabadulás óta el­telt negyedszázad eredmé­nyeihez szellemében hozzá­tartozik a NÉKOSZ is, s napjaink egyik feladata an­nak vizsgálata, mit lehet a népi kollégiumok tapasztala­taiból ma gyümölcsöztetni. Takarítónőt alkalmazunk a Ki­lián Gimnáziumban. Jelentkezés augusztus 26-án .9—14 óráig. Felvételre keresünk azonnali belépéssel autómotor-szerelőt. Fizetés megegyezés szerint. Je­lentkezés: AGROKEB Vállala*. Miskjlc, Besenj'ői út 14. sz. altit . Gyakorlattal re-őelltező laka­tos. villanyszerelő, motorszere­lő és hegesztő szakmunkásokéi, toló- és rakodógép-kezelőt, nő és férfi segédmunkásokat fel­vesz a Beton- és Vasbetonipari Művek alsőzsolcai gyára. Alsó- zsolca. Jó kereseti lehetőség, 44 órás munkaidőrend, napi egysze­ri étkezést, a távol lakó férfiak részére munkásszállón elhelye­zést biztosítunk. Utazási költsé­gekben magas vállalati kedvez­ményt biztosítunk. Jelentkezés a gyár munkaügyi csoportján. Felveszünk leltárellenőri, anyagraktárvezető-helyettesi munkakörökbe közgazdasági technikumi végzettséggel és 2—3 éves gyakorlattal rendelkező dolgozókat. Jelentkezni lehet a vállalat székhelyén, Mályiban. a szem. csoportnál. A Borsod megyei Vízmüvek keres felvételre titkárságára, gyakorlattal rendelkező gyors- és gépirőnőt azonnali belépés­sel. Jelentkezni a vállalat Mis­kolc, Tümösi ti. 2. szám alatti titkárságán lehet. „ A Cement- és Mészművek be- jőcsabai gyára felvételre keres női és férfi segédmunkásokat, valamint kohóipari technikuso­kat. Jelentkezni a gyár munka ügyi osztályán lehet. A Miskolci Mélyépítő Vállalat Miskolc, Partizán u. 2. sz. fel vesz mélyépítésben jártas mun­kavezetőket. Üzemi ebéd, heten­ként szabad szombat. Alapos elemzést kíván ez a munka, hiszen a társadalmi körülmények megváltoztak, s mást jelent ma forradal­minak lenni, mint 25 évvel ezelőtt. Hangsúlyozta, hogy fontos nevelői feladat ifjú­ságunkban tudatosítani: a jó munka, a jó tanulás, a mind jobb eredményekre tö­rekvés az, ami a mai fiatal­ságnak forradalmi tettet je­lent. Forradalmi tett az, ha a tanulásba több lelkesedés vegyül, nem elégszik meg sem tanulásban, sem mun­kában az elégséges osztály­zattal. A népi kollégisták hajdan nehézségeket leküzd­ve, lelkesen tanultak — az­zal a céllal, hogy mind töb­bet tudjanak, értelmiségivé váljanak, belőlük kerüljön ki a népi származású új. szocialista értelmiség. Mai nevelőinknek azon kell töp­rengeniük, miként lehetne fiatalságunk előtt ma a célt. a perspektívákat jobban fel­mutatni és érzékeltetni, hogy jó tanulásának eredményeit a szocialista társadalomban fogja majd gyümölcsöztetni Szólt Varga Gáborné az új kollégiumok szervezésének nehézségeiről, majd mint napjaink egyik legégetőbb oktatás- és ifjúságpolitikai kérdését, a fizikai dolgozók gyermekeinek további segíté­sét említette. E legutóbbi témához kap­csolódott a második vitain­dító. Hegyi Imre arról be­szélt, milyen szerep vár a társadalomra a fizikai dolgo­zók gyermekei továbbtanu­lásának segítésében. A tár­sadalmi ösztöndíjakról szólva a megyei közös alap létesí­tését javasolta, mert úgy arányosabb lehet a rendel­kezésre álló javak elosztása, juthat belőlük az iparban szegényebb, gazdaságilag el­maradottabb területeknek is. A társadalmi feladatok kö­zött említette az egészsége­sebb társadalmi közgondol­kodás kialakítását, az egyé­ni, társadalmi és osztályér- dekekre figyelő, jobb pálya- választási és tanácsadási munka szervezését. Fontos­nak tartotta az olyan neve­lést, amely a népi származá­sú értelmiségieket diplomá­juk elnyerése után nem ide­A Miskolci Mélyépítő Vállalat Miskolc, Partizán u. 2. s/.. felvesz kubikosokat, nehézgépkezelőket ács szakmunkásokat. Üzemi ebéd. j Hetenként szabad szombat. Tehergépkocsi- vezetőt, száll! * tási rakodót, férfi és női se­gédmunkásokat, segédfütől, gyors- és gépírónőt, a sátoraljaújhelyi üzemünkbe hütőgépkezelőt al­kalmazunk. Heti 44 órás mun­kahét, kedvezményes vásárlás és étkeztetés. Jelentkezni lehet: B.-A.-Z. megyei Allatforgalmi és Húsipari v. Miskolc, vágóhíd u. 16. sz., munkaügyi osztály, és a sátoraljaújhelyi üzemben. A Miskolci Asztalos ütsz fel­vesz szakmunkásokat, férfi se­gédmunkásokat, 1 fő traktorve­zetőt és nyugdíjas kőművest. Je­lentkezés: Laborfalvi R. 16. sz­olalt. A Semmelweis Kórház Miskolc, Csabai kapu 9. lakatost, lehető­leg hegesztő vizsgával, szoba- festö-mázolót és férfi segédmun­kásokat felvesz. Jó karban levő, keveset futott Volga személygépkocsit veszünk — magánszemélytől — állami vállalatra előírt feltételekkel. Északmagyarországi Tégla és cserépipari Vállalat fejlesztési és beruházási osztály Mályi. Ügyintéző: Lukács. Telefon:, Miskolc. 16-60». Miskolci telephellyel szakkép­zett raktárvezetőt keresünk. Fizetés kollektív szerint. Jelent­kezni lehet a Borsodi Vendég­látóipar! Vállalat Miskolc. Sza­badság tér 2., munkaügyi osz­tály. Az Északmagyarországi Köt nya Vállalat Tárcái pályázat' hirdet egy fő geológusmérnök ■iPás betöltésére. A pályázatokat írásban vagy személyesen a köz- | nőni személyzeti osztályára kér- , iük benyújtani. Fizetés meg- - egyezés szerint. * geníti el falujuktól, üzemük­től, ahová vissza is térnek, tudatosítja bennük a haza és a nép szolgálatának elsődle­gességét, felerősíti őket, hogy ellenállók legyenek esetle- ( gesen adódó csábításokkal ( szemben. A két vitaindító előadást hosszú, sokrétű tanácskozás követte. A felszólalók döntő többsége pedagógus volt, észrevételeik, javaslataik ter­mészetszerűen az oktató­nevelő munkával foglalkoz­tak. Elhangzott néhány na­gyon értékes észrevétel, ja­vaslat, nevelői tapasztalat. Többen is szóvá tették a fiataloknál tapasztalható lel­kesedéshiányt, az „elégséges” szemlélet károsságát, s en­nek kapcsán azt. hogy ne­velőmunkánk javításának első számú letéteményese a jó nevelő. Mások arról be­széltek, hogy a hajdani kol­légiumi élet napjaink életrit­musával, s a diákok mai ta­nulmányi lekötöttségével nem állítható párhuzamba. A hozzászólások — a hasznos és tanulságos észrevételek mellett — jócskán tartal­maztak a megvitatandó témá­tól távoleső gondolatokat, nem egyszer ki lehetett érez­ni valami nosztalgiát is, s egészében úgy tűnt: emlé­kezni, emlékeket ápolni könnyebb, napjaink adódó nevelési nehézségeit konsta­tálni egyszerűbb, mint <u' realiásoklcal számolva, konst-* ruktiv javaslatokkal segíte­ni az előbbrelépést. A tanácskozás egészében mégis nagyon hasznos volt. Részben, mert az első napon említett dokumentumkötet összeállításához nyújtott és nyújt a jövőben segítséget, I részben pedig, mert a máso­dik napon o volt népi kollé­gisták figyelmét napjaink fontos kérdéseire irányította, s azok hihetőleg régi moz­galmi tapasztalataikkal, tett­vágyukkal e problémák meg­oldásának segítői lesznek. A találkozó délután tapol­cai kirándulással ért véget. (bml Íj köntösben a monoki Kossuth-ház Monokon, a falu közepén áll az egykori uradalmi inté­zői ház, melyben 1802-ben született történelmünk egyik legnagyobb alakja, Kossuth Lajos. A ház egésztyr 1870-ig szol­gálta az uradalmat, majd úgynevezett erdőgondnokság alakult benne. A homlokza­ton ma is látható emléktábla 1911-ben került a házra. A becses történeti emlék igazi gondozása a felszabadulás után kezdődött. Először 1948- ban, majd Kossuth születésé­nek 150. évfordulójára újí­tották fel. A házban ma tíz helyiségből álló múzeum van. Mivel az emlékház belső ta­tarozása már közel egy évti­zede megtörtént, a legújabb felújítási ütemben a ház homlokzatát hozták rendbe, visszaadván az épületnek eredeti jellegét, hogy teljesen korhű formában fogadhassa látogatóit. (Zsuffa Tibor leveléből) Dolgozókat alkalmaznak Gondoskodás a pályakezdőkről Új pedagógusok eskütétele Kazincbarcikán A tanúk aláírják az eskü szövegét. Fotó: Sz. ' ’ ­Midőn szeptemberben meg­szólal az új tanév kezdetét jelző iskolacsengő, negyven új pedagógus lép majd a ka­tedrára Kazincbarcika isko­láiban. Közülük is tizenki­lencen most szerzett, friss diplomával a kézben kezdik meg hivatásuk gyakorlását a szocialista városban. A pályakezdők hivatalos eskütételére, majd baráti ta­lálkozóra került sor tegnap délelőtt Barcikán, Az ünne­pélyes aktuson a város veze­tőin kívül ott volt dr. Heté- nyi György, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője, valamint Azary Zoltán, a pedagógus-szak­szervezet megyei titkára. Az ünnepség kezdetén tette le az esküt a pályakezdők csoportja. Kedves mozzanata volt az eseménynek: az eskü írásba foglalt szövegét a vá­. os vezetői hitelesítették. ír­ták alá tanúként. Köszöntőt Kerekes László, a városi tanács művelődés- ügyi osztályának vezetője mondott. Többek között arról szólott, hogy a fiatal szocia­lista város további építésé­hez. fejlődéséhez, a szocialis­ta tudatformáláshoz olyan nevelőkre van szükség, akik új lendületet, még több szint tudnak és akarnak adni e fe­lelősségteljes munkához. Be­szélt arról is. hogy a szakmai segítségen kívül milyen le­hetőségekkel, intézkedésekkel kívánnak enyhíteni a pálya­kezdők gondjain. Végül hét fiatal, pálya­kezdő lányt a város és a pe­dagógus-szakszervezet veze­tői elkísérték az egyik új, háromszobás kazincbarcikai lakásba. Országosan is szinte egyedülálló példaként említ­hető az az intézkedés, mely­nek nyomán egy berendezett, barátságos otthont kapnak az ifjú, most végzett pedagógu­sok. A városi tanács által adományozott, s a szakszer­vezet megyei és országos ve­zetőségének segítségével mo­demül berendezett leányszál­lás kulcsát tegnap a helyszí­nen adták át a hét pedagó­gusnőnek. Gy. K. A KÉPERNYŐ ELŐTT Az ünnep hetében Augusztus 20-a, alkotmányunk ünnepe nagy­részt meghatározta az el­múlt hét televízióműsorai­nak profilját. Részesei lehet­tünk a Székesfehérvárott tartott jubileumi ünnepség­nek, de nagyon sok szóra­koztató látványosságot is lakásunkba hozott az ün­nep kapcsán a képernyő. Most igazán sajnálhattuk, hogy a színes televíziózás még nem általános! (Milyen gyarlók is vagyunk! Tizen­három évvel ezelőtt, augusz­tus 20-án még örültünk a hírnek, hogy megkezdődön a magyar televíziózás, és a fő­városban. néhány készüléken már látható a rendszeres műsor, most meg már, ami­kor a fél ország előtt pereg­nek a műsorok, elégedetlen­kedünk. mert csak fekete- fehérben látjuk a képeket.) Az ünnepnap délelőttjén lá­tott víziparádé, a napfény­ben fürdő ünneplő város szép, kellemes látványa szí­nesben még jobb lett volna, a délután sugárzott debre­ceni virágkarnevál meg egye­nesen kívánta a színes ké­pet. Milyen fonák dolog is: felvonult több millió szál színes virág több tucatnyi ötletes kompozícióba kötve, virágokba fogalmazott nagy­szerű elképzelések hömpö­lyögtek előttünk a debreceni Vörös Hadsereg útján, mi meg hallgattuk, milyennek is látja azokat Vértessy Sán­dor, meg Molnár Margit. És ha már a színek után vágyó­dunk. az ünnep estéjén a Röpüli páva! gálaest is szép lehetaít színesben a szigeti fák alatt. A gálasetnél egyébként — az egyes dalok szépségének örömteli élve­zete mellett — hiányzott a verseny izgalma, ami a ko­rábbi bemutatóknál, elő- és egyéb döntőknél nagy mér­tékben növelte a Röpüli páva estek érdekességéi, iz- ga'ma ss ágúi élvezeifesséíét. Nem az ünnephez tartozik ugyan, de ha már színekről, meg a Margitszigetről szó esett, idejegyezzük Verdi operájának, az Aidának olasz nyelvű előadását, amit ked­den este láthattunk. Láttunk már élvezetesebb Aida-elő- adást is a képernyőn, bár vitatható, hogy ilyen nagy látványossággal operáló, óriá­si színpadon játszódó pro­dukció nyújthat-e maradék­talan élvezetet a televízió közvetítésében. De ha már láttuk, s színekről beszélünk, színes adásban legalább a látványosság érvényesült vol­na valamivel jobban. Csak­úgy. mint a Mit csinált felséged 3—6-ig? című ma­gyar filmnél, amely a szom­bati adásban minden vonat­kozásban szürkének tűnt. A vasárnap esti bukaresti revú- müsor is érdekesebb lehetett sz.ínes reflektorok fényében. Volt persze ^.s héten, s azoknál a színek nem is hiányoztak. Örömmel vártuk az Élünk című mű­sort, mert attól az 1945. ja­nuári Szabadság-matiné megismétlését reméltük. Bár­mennyire is meghaló volt a negyedszázad előtti emlékek idézése, a felszabadulás első mámorosán boldog napjai­nak újraélése az évforduló, 1970. januárjában, az emlé­kező ünneplés hangulatában, ez a részleteket adó, sok-sok riport töredékkel tarkított, s valójában az eredeti Szabad­ság-matinéból nagyon keve­set idéző, a jubileum után hét hónappal sugárzott adás veszített hatásából. Tetszett viszont a Radar munkásszál­lásokkal foglalkozó. igen határozott, harcos riportja. Két új magyar televízió­játék is szerepelt a hét prog­ramjában. Az egyik több mint három évtized előtti magvar múltból merítette tépná iát. a másik meg Goethe egv ifiúkori színpadi iátö’mí adapt,ália. A Zsurzs Éva j-pnri-'ífo vő Mihailt hafand- ini si'/'ihn Pál re'1"" vének 1»r_v úHnvfifp 1 °'1í{ - 'vi n ip + s'/n­dik, és egy kis lennelű pa­rasztember néhány napját mutatja be. Menyecskenéző­ben jár ez a kis emberke, véletlenül urak közé keve­redik, furcsa esetekbe keve­redik, de végül is hazajut, ahol már várja a menyecske. Furcsa ember ez a Só Mi­hály. Az urak között nem ő volt a furfangos, a népi böl­csességgel urat kinevetlető figura, hanem az urak vol­tak sematikusan ostobák. így aztán kalandjai nem is vol­tak érdekesek. A Kéz kezet mos című Goelhe-vígjátékol Horváth Tibor rendezte. A szellemes játék (a miskolci színház 1956-ban mutatta be) tisztes tolmácsolásra ta­lált, s különösebb élményt alig jelentett. Még néhány Srakoí­tató adásról. A Stúdió Zero II. része sztárparádét ígért. Az ígéret nagyrészt meg is valósult, bár az eredetileg paródia-műsornak készült Stúdió Zéró görbe tükre in­kább csak ártatlan zsebtü­körnek tűnt. legfeljebb Hofi Géza ismert Repülj pulyka száma, meg Mikes Györoy Benedek István-paródiájs je­lezte. hogy a szerkesztők nem feledkeztek meg az ere­deti szándékról. Egy laikus kérdés: vajon egy magyar paródia-műsor elkészítésébez miért leéli külföldi vendég­rendezői hívni, ismerhet: -e az annyira a magyar állapo­tokat. hogy azokat oerszif- lálni tudja? A másik iáté- kot szombat este láttuk, a Madách Színház Kamara- színházából közvetítették. A századfordulóról származó vígjáték a látott harsány, komédiázó előadásban. in­kább paródiának tűnik. Na­gyon hamar el fogjuk íe- leiteni. de amíg néztük, ne­héz volt nem nevetni Garas Dezső grimaszain. Pécsi Sándor ripac?-varódiá}án és a löbbiek°n. Móló derű. ér­iék nélkül — így sumiriáz- haHu1- ’> T év,’ véle­ményünké' Bgncdck Mikié#

Next

/
Thumbnails
Contents