Észak-Magyarország, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-23 / 197. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 10 Vosömap, T970. <mg, 23. V Mérnökből és tanárból munkapszichológus Tulajdonképpen azt akartam megtudni a Lenin Kohászati Művek üzempszicholó- giai osztályán, miként lesz valakiből munkapszichológus, hogy tud eligazodni a pszichológus a nagy kohászati kombinát ezernyi munkaterületén. Váratlanul kopogtattam be dr. Zétényi Elekhez, az üzempszichológiai osztály vezetőjéhez, s máris egy olyan beszélgetésbe csöppentem, amely a munkapszichológia és a termelés kapcsolatáról adott számomra igen sok érdekességet, tudnivalót. Mint korábban hírül adtuk, a Lenin Kohászati Művek vezérigazgatója tart előadást az ENSZ szeptemberi budapesti vaskohászati szemináriumán. Előadásának címe: Munkahelyek hatása a termelékenységre. Az előadás nagyrészt a diósgyőri hertgerdei adatokra épül, adói a munkaszervezésnél már a munkalélektani vizsgálatok adatait is figyelembe vették. Az üzempszichológiai osztály vezetője és Simon Béla, a gyár műszaki tanácsiadója további adatokat gyűjtöttek ki a vizsgálati anyagokból, amelyek mind azt hivatottak alátámasztani, miként hat a jól, ésszerűen kialakított munkahelyi környezet a dolgozóra és ezen kérésziül a termelésre. , W igd/i képzést m üzem adja — Azz Eötvös Loránd Tudományegyetemen 1964-ben kezdődött meg a pszichológusképzés trifurkácíója, azaz három ágazatba tagozódása. — tájékoztat alapkérdésemre dr Zétényi Elek. — Az egyetem harmadik évétől történik az ágazati szétválás. Az egyik ágazatiban klinikai pszichológiát, a másikban pedagógiait tanúinak, s a harmadik ágazat érdekel minket. Ez a munkalélektani szak. A képesítést a fiatal az egyetemen kapja, de az igazi képzést az üzem adja„ szakpszichológussá itt, a gyárban fejlődik. Itt váltja fel az elméletet a gyakorlat, itt tamilja meg az üzemi éle■ tét, az üzemi ember lélektanát, s nem utolsósorban a technológiai folyamatokat. Műszaki lélektan A munkalélektan, az üzempszichológia kapcsán a legtöbb emberben az alkalmassági vizsgák asszoci álódnak. Ezeket a televízióból, meg a filmhíradókból, képeslapokból igen sokan ismerik. A Lenin Kohászati Művekben huszonnégy kiemelt munkakörben hatezer ember alkalmasságát vizsgálták meg. Kevésbé közismert. de nem kevésbé fontos a munkalélektani tevékenység. — Szerintünk az lenne az ideális, ha mái- a tervező intézetnél figyelembe vennék az emberi teljesítő-, információ- íelvételi képesség paramétereit, s jó előre vizsgálnák a gyártás és gyártmány kapcsolatait az emberrel, a munkafolyamatot irányító emberi tevékenységet, azt. hogy hány pedált, fogantyút, műszert, egyebet tud egy em - bér azonos időben figyelemmel kísérni, s dönteni azokf'vól. Kár. hogy az esetek j többségében kész berendezéJ. sekhez kell az emberi tevékenységet igazítani, s nem párhuzamosan történik a kettő kialakítása. A Lenin Kohászati Művekben már van törekvés erre az előzetes, közös kialakításra, — mondja dr. Zétényi többek között. — Érdekes vizsgálathoz kezdünk mostanában — | folytatja, — Megkezdjük a balesetei! emberi okainak j vizsgálatai Azt kéressük, vajon van-e műszaki jellegű 1 kritikus szituáció, s hogy az egyes ember adottságai ga- rantálják-e a íáradtsági állapotban is (pl. a műszak második felében) a biztonságos munkavégzést. Kétszáz ismételten balesetet szenvedett dolgozót fogunk megvizsgálni. Előreláthatóan decemberre befejezzük ezt a munkál. Testnevelő tanár és gépészmérnök Négy fiatalasszonyt találtunk együtt az üzempszichológiai osztály egyik szobájában. Egyforma fehér köpeny mindegyikükön, mindnégyen diplomás munkapszichológusok. A fehér köpeny eltakarja a korábbi pályát, illetve képzettséget. A két Kovács Jánosné közül az egyik, nevezzük a megkülönböztetés végett Máriának, a Testnevelési Főiskolán szerzett előbb diplomát. Korábban kohászati technikumban érettségizett, a kohászat egyik szerkesztő irodájában dolgozott. Onnan jött az üzempszichológiai osztályra, hogy mint testnevelő tanár munkamozgás- analízist végezzen. Feladata többek között a gépen dolgozó emberek biztonságos munkamozgásának vizsgálata, termelékenységi szempontból is. Pszichológiai tanulmányait az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetemen végezte. A másik Kovács Jánosné, Éva az osztály egyik legrégebbi dolgozója. 1062 óta dolgozik itt. Műszaki ismereteit a kohóipari technikum adta, több évet hallgatott az orvostudományi egyetemen is, hosszú kohászati gyakorlata van. munkalélektant ő is az ELTE-n tanult. Vass Ilona eredetileg gépészmérnök volt. Mint ilyen dolgozott a kohászat egyik szerkesztési irodájában. Az ELTE-n szerzett pszichológus diplomát. E kétfajta képzettségét felhasználva végez vizsgálatokat a munkaeszközök, berendezések, szerszámok, környezet és ember kapcsolatáról, a munkaeszközök és szerszámok alkalmazásáról. Nem utolsósorban az alkalmassági vizsgálatoknál is gyümölcsözteti technikai szaktudását. Végül a negyedik pszichológust, Barna Sándornál is érdemes megismernünk, ő az egyetlen, aki „steril módon” jutott az osztályra. Egyenesen az egyetemről. Itt volt gyakornok, itt ismerkedett a gyárral, a lélektan mellé az elengedhetetlen technikai ismeretekkel. A iö jov« gyara Dr. Zétényi Elek — mint fentebb mondotta — azt tartaná ideálisnak, ha a munka- lélektani követelményeket, az emberi teljesítőképesség paramétereit már az üzemek tervezésénél, a berendezések konstruálásánál figyelembe vennék. Ma még sok munkahelyen ez csak távoli terv, talán álom itt-ott. De a korszerű nagyüzemek, azok új üzemrészei már e kívánalom szerint épülnek.j.A jövő gyárától elválaszthatatlan a műszaki lélektan alkalmazása. És a gépészmérnökből, tanárból. egyebekből lett, jól képzett munkapszichológusok sokirányú tevékenysége nemcsak termelékenységemelést szolgáló tényező, hanem az emberi munka köny- nyebbé léteiének igen fontos tényezője is lesz. Benedek Miklós (Bíu czy Pál rajza) Szakirodalom: 15 százalék Borsod megyében az elmúlt öt esztendőben jelentősen megnövekedett a szak- irodalom iránti érdeklődés. Mint a Borsod megyei és Miskolc városi Népművelési Tanács legutóbbi ülésén megállapította, egyre szapO" lódnak a megyében a termelés sajátosságának megfelelő szakíró—olvasó találkozóki és a különböző országos hírű szakemberek találkozásai a helyiekkel. A szakismeretek növelésének egyik leghatékonyabb eszköze a szakirodalom. A Borsod megyei közművelődési könyvtárak állományának mintegy 15 százaléka szak- irodalom, és figyelmet érdemlő erőfeszítések történtek ennek az anyagnak ajánlására. A végrehajtó bizottság korábbi állásfoglalása alapján az üzemekben, a termelőszövetkezetekben megindult a szakmai kézikönyv- tárak kialakítása. Szélesebb körű elterjesztése még a következő idők fontos feladata' A mezőgazdasági szakemberek jobb szakkönyvellátása érdekében felmérést végzett a megyei könyvtár. A fel' mérés tapasztalatai alapján bevezették a vidéken lakó szakemberek számára a postai kölcsönzést. „Napjaink krónikáját írjuk... v \hiu>uiÍ a megyében, ÍCUM NÍH hanem — a nemrégiben megrendezett Hej, regö rejtem című rádi- ósvetélkedő jóvoltából — az egész országban is jól ismerik a karceai honismereti szakkört. A gyerekek 1963- tól keresik, kutatják községük hagyományait, szokásait, a régi népdalokat, meséket és mondákat. Tanáruk, Nagy Géza vezetésével sok régi Hegedűjével élt s halt Százötven éve hunyt cl Tállyán Lavotta Jams a magyar műzene kezdetét jelenti zenetörténetünkben. Ropogó verbunkosok, lassú magyarok, bájos menüettek, friss táncnóták, könnyű palotások és poloné- zek őrzik emlékét. De másfél század múltán is leg- élőbbé teszi muzsikáját szívesen énekelt, kedves dala: „Cserebogár, sárga cserebogár ...” Pozsony közelében, Pusz- tafödémesen született kurtanemesi családból. Apja műkedvelő hegedűs volt, tőle kapta gyermekkorában az első zenei leckéket. Anyja korán meghalt, s apja. aki helytartótanácsi hivatalnok is volt, új asszonyt vitt a házhoz, akit a gyermek ellenszenvvel fogadott. Így aztán a fiú a nagyszombati jezsuiták iskolájába került hazulról. Húszéves korában a pozsonyi akadémia stipen- diumos hallgatója, de tanul- ( mányaival nem sokat törő- ' dött. „Komoly tudományfélére keveset adott, leckére ritkán és rendetlenül járt. A múzsák közt már mint gyermek a zenészét istennőjét bálványozá” — olvashatjuk a róla készült régi életrajzban. Vakációra ment haza Pozsonyból, és heves szóváltásba került valami miatt a mostohaanyjával, akire hirtelen kési rántott, és csak a betoppanó aoának köszönhető. hogy végzetes tragédia nem lett a dologból. Ez az összecsapás mindenesetre így is kihatott egész életére, és elindította a haláláig tartó kóborlás útián. Előbb Pozsonyban felcsapott katonának. mógnedig nemes úrfi '•í(p,-p vrizlegénvnek állt be. Anja innen kiszabadította usvan de íogí tanulmányait nem volt hajlandó tovább folytatni, hanem Becsbe szökött, és ettől kezdve csalt zenével foglalkozik. Nótákat szerez, hegedül, fényes társaságok kedvence lesz. „Sok főrendű és nagyméitólságú urakkal és asszonyságokkal ismerkedik meg ... Becsben tett megfordulásával és sokaságot bámító próbatételeivel már úgyszólván virtuó- zus muzsikus volt” — olvashatjuk egyik régi életrajzában. „A bájoló hegedűs” — csak így emlegették a császárvárosban. Becs ntánsrs: borolt. Sokfelé járt az országban, szinte nem volt megye, ahol meg ne fordult volna. Gyakran hangversenyezett Pesten, de — különösen idősebb korában — még szívesebben kereste fel a vidéki nemesi kúriákat. Névnapokat, disznótorokat, lakodalmas vigasságokat hegedült és dorbézolt végig, s közben vagy 120 zeneművet szerzett, „botfülű úrfiakat és kisasszonyokat tanított kla- vírozni — kosztért, kvártélyért.” A kalandok, anekdoták egész sora fűződik nevéhez, kóbor életéhez. Gyakran megfordult megyénkben is. Miskolcon 1804 februárjában, a Szófrona uram kávéházában rendezett farsangi bokréta bál ban vonópárbajt vívott egy Zubli nevű nyegle báróval, aki a bálterem közepén fogadásból „orvul” megcsókolt egy miskolci leányt. A legszívesebben mégis Hegyalján szeretett vendégeskedni. A bor, amelyet latinul „servus humillímus- nuk”, legalázatosabb szolgájának- nevezett, az csalogatta ..a dúsan termő venyigék áldott aranykertjébe”. Sátoraljaújhelytől kezdve végig egész Hegyaiján sok nemesi kúriában. borospincében megfordult. Mindenütt örömmel fogadták a szellemes társalgót, virtuóz hegedűst. De ha a nektár gőzétől elnehezült a feje, vagy ha büszkeségében megsértették, hiába volt a kérlelő szó. Ilyenkor egyre azt hajtogatta: — Ego. qui regibus lu- do ... ? Én, aki királyok ak játszom ... ? ötvenhatodik évében járt, amikor 1819 végén betegen, dagadt lábbal, kisebesedett szívvel, megtört lélekkel Tally ára érkezett legjobb barátjához, Eöry Fülöp Gábor orvoshoz. Hónapokig gondosan ápolta a táUyai doktor Lavottát, s 1920 nyarán már talpra is állította, úgyhogy augusztus derekán maga ment a patikába orvosságért. Tréfálkozva vette kezébe az üveget, de mielőtt az első adagot lenyelte volna, hirtelen összeesett. A patikus szobájában vetettek neki ágyat, de ez már a halálos ágya volt, mert egy óra múlva — az egykorú orvosi lelet szerint — „tüdőnyavalyában” meghalt. Nagy pompával temették el a tállyai temetőben, kívánsága szerint a hegedűjével együtt. Bihari János, a híres cigánykirály vezényletével hatalmas zenekar búcsúzott tőle a legszebb Lavotta-nótákkal. Tizenegy év múlva, 1831-ben egy szatmárnémeti műkedvelő társaság díszes obeliszket állíttatott a sírjára emlékül, oldalán ezzel a felirattal: „Itt nyugszik, a maga idejének Orpheusa. Remek tete- mc'- 'sten ve’elek...” Hegyi József szokást, népdalt és mesét mentettek meg már a feledéstől. — Erre az esztendőre is nagy terveink vannak — kezdte a beszélgetést a szakkör vezetője, Nagy Géza. — Az egyik feladatunk, hogy tovább folytassuk a hagyományok gyűjtését, kutassuk községünk mondóit, meséit. Az elmúlt évben a gyermekjátékok gyűjtéséhez is hozzákezdünk, főleg azokat kutattuk, amelyeket a fiúk játszottak. Idén a lányok játékai kerülnek sorra. De mondanom sem kell, nem megyünk el egy-egy fiújáték mellett sem. A honismereti néprajzi szakkörök igazi területe a múlt. Önkéntelenül is adódik azonban a kérdés: ott, ahol már közel 400 mesét, számtalan mondát, népdalt felkutattak, van-e még gyűj- íenivaló? — A múlt kifogyhatatlan — folytatta tovább. — És Karosa némiképp kedvező helyzetben van.' Elzárt település volt, sajátos szokásokkal. A véletlen is úgy hozta, hogy története során szinte mindig volt valaki, aki ébren tartotta a régi szokásokat. Nem egy mondáról tudunk például, ami létezett, csak éppen még nem bukkantunk rá a szövegre. Van mit kutatnunk. Á L o i’jiLji | szakkör tagit dl Lbdl jai azonban nemcsak a múlt kutatását tekintik feladatuknak. Hazánk felszabadulásának 25. évfordulója tiszteletére Nagy Géza összeállította a község negyedszázados történetének krónikáját. — Amikor ezt a krónikát készítettem, akkor döbbentem rá,, mennyire nem, vagy milyen rosszul emlékszünk bizonyos dolgokra. Szeretnénk, ha a jövő krónikáiról' nak könnyebb lenne a dob guk. Ezért elhatároztuk 8 gyerekekkel, hogy szeptert' bértől rendszeresen leírjuk mi történt a községben. Eb készítjük napjaink krónika' ját. Ebben azután mindé0 helyet kap, az eseményektől egészen az időjárásig.. Tény, hogy nem látvány09 feladat, amit a szakkör tag' jai vállalnak. De ki vonhat' ná kétségbe hasznosságát- Azt hisszük, senki. A króni' kaíró kis csoport tagjai iga' zán szép feladatot kapnak. Terveik között persze mét> más is szerepel. Szeretnének részt venni a szokásos év1 néprajji pályázaton, s ahhoz* hogy eredményesen tegyék sokat kell dolgozniuk. — Van egy álmunk is. Sz°' retnénk diafilmen rögzítej® mindazt, amit a halászatról a régi halószmódról, hálás*' eszközökről már kiderítek tünk. Hiszen napjainkba11 lassan már feledésbe méh' nek. Később már nehéz 1°°' ne rekonstruálni. Megörök' tenénk a község létesítme' nyeit és a régi paraszti muh' kát is. Persze, ezt csak ok' kor tudjuk meglenni, áf anyagi segítséget kapunk Mert sajnos, anyagi lehet0' ségeinlc nagyon szűkösek. , \ le|Li>g szakkör lev°' l\ lUKCh kenységéne* eredményeként a községbe11 is egyre nagyobb értéke va11 mindannak, ami régi. M8 már mind több háznál őríjk a régi cserepeket, haszna' lati tárgyakat. Legutóbb P0*' (iául egy ház bontásánál éi” dekes, körte alakú lyukai í°' deztek fel. Nem rontották el üzentek a tanító úrért. Ep régi verem maradványait 1°' dezték fel. Annakidejé0 ilyenekben tárolták a gab«1' nát, a burgonyát. Cs. A". Harminc átfogó közművelődési téma A Borsod megyei és Miskolc városi Népművelési Tanács, mint a terület köz- művelődési irányító munkájának koordinációs szerve működésének négy és fél éve alatt mintegy 30 átfogi témát tárgyalt meg. A témák sokrétűsége, az előterjesztések színvonala, a kiadott állásfoglalások, ajánlások azt bizonyítják, hogy a Népmű velési Tanács eredményesen működött, sőt koordinációs leiadata mellett, tartalmi kérdésekkel is behatóan la 1 kozott. Irányelvei segít0* j tok az egységes népművelé^ ízemlélet kialakítását, a k0' ordináltabb munkát. B8’ nem ezen a színvonalon. lasonlóan jónak mondán* _ i járási és városi népmű''0 lesi tanácsok tevékenysége Sajnos. lényeges javula9 nem sikerült mér elérni , népművelésre fordíthat anyagi eszközök koordinál8 sában, rendeltetésszerű használásában.
