Észak-Magyarország, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-23 / 197. szám

ÉffiW~MAGYAftORSZÚG B Vasárnap, 1970. aug. 23. Emeletes épület Tiszakarádon Pigyekaaawe roéíto ered­ményt hozott a sátoraljaújhe­lyi járáshoz tartozó Tiszti ka­ródon a gazdasági koordiná­ció. A Miskolci Postaigazga­tóság, a helyi ÁFÉSZ, a já_ rási és a községi tanács ösz- szeiogásából. egymillió 600 ezer forintos költséggel fel­épült a község első emeletes épülete. A járási tanács költségve­tési üzemének kivitelező munkáját a karádiak 50 ezer forint értékű társadalmi munkával segítették. Ezekben a napokban is fo­lyik a földmunka az Engels utcában, de ezt már a posta- igazgatóság szakemberei vég­zik. Fektetik a kábeleket; szeptemberben elkészül az új postahivatal. Ugyancsak a földszinten leap helyet a cse­csemő- és nővédelmi gondo­zó, amely eddig ideiglenesen az iskolaépületben volt. A földszint harmadik létesítmé­nye az augusztus huszadikén megnyílt cukrászda. Három komfortos szolgálati lakás kapott helyet a szolgál­tatóház emeletén. Fakóik — a postamester, a körzeti vé­dőnő és a körzeti ápolónő —, már be is költöztök. Tábor a vízparton Az Észak-magyarországi Horgász Egyesület hatodik alkalommal szervezett tábort ifi horgászainak az idei nyá­ron. Minden évben más-más helyen verbék fel a sátrakat, most a kurityáni tó partján táboroztak. Két hét telt el a tábor érthető, helyénvaló rendje, fegyelme, bizonyos tekintetben szigora mellett is jókedvvel, vidámsággal versenyekkel. Kurityánban, megyénk egyik sajátos szép­ségű részén. Innen valók az alábbi apróságok. * Versenyek. Ezekből bőven a kishalfogóból, sőt, még „műsoron kívüli^ versenyből is. Megjelent ugyanis a falu srácainak küldöttsége, amely tisztelettel meghívta halfogó versenyre a táboriakat. Min­denki fellelkesült. A tábor vezetői és ifijei is úgy tar­tották viszont igazságosnak, ha a kurityáni gyerekek is ugyanolyan kitűnő felszere­léssel versenyeznek, mint ők. így „fair!” Mindenki a hely­belieket szerelte. Apró, álta­luk soha nem látott horgocs­kákkal. vékony zsinórral, ki­tűnő csalival, finom pedző- vel, ólommal — mindezt rögtön nekik is ajándékoz­ták — magyaráztak, bemu­tattak. segítettek, azok pedig mindenre figyeltek, bólogat­tak. Jól sikerült az előkészítés. Túl jól. Másnap ugyanis a kurityáni srácok megnyer­ték a versenyt. A legjobbjuk kapott egy racsnit, a csapat pedig egy labdát. Azért amikor nagyon kel­lett. a táboriak is megmutat­ták, mit tudnak. A három „hivatalos”, maguk közötti versenyen Hudik János és Boda Gábor vezényletével megközelítően hatezer da­rab kishalat fogtak. * Koszt. Talán a legfonto­sabb tényező minden tábor­ban. Itt az egyik kurityáni asszony Motkó néni főzött. Megszabott létszámra, meg­szabott mennyiségből. Ügy, mint bármelyik üzemi kony­hán. Hiszen az üzemi kony- h Van is minden pontosan ki van szabva, meg Motkó néninek is mindent kiszab­tak. Mégis! Micsoda különb­ség! . Izzasztó meleg, mindenki a sátrak hűvösében pihen. A parancsnoki sátor felől ki­áltás hangzik; i — Aki focizni akar, az jöjjön, aki pedig halat akar tisztítani, az maradjon a sá­torban ! Mintha forgószél csapna a táborra, olyan kavarodás tá­mad. Mindenki felpattan, a térre fut. A két csapat már meg is alakul, amikor az egyik sátorból kilép egy fiú, és lassan bandukol a halas­kosár felé. A többiek elámul- nak. Hiszen a fiú szeret fo­cizni. — Mi az? Te nem jössz? — Nem — válaszolja — Inkább pucolom a halat, ak­kor hűvösön lehetek! Meg­felelő időben majd játszo-lc! Lehet, hogy ebből a gye­rekből válogatott focista lesz? * Protokoll-főnök. A tábor vezetője a legnagyobb ko­molysággal fordul az egyik felnőtthöz, aki már több napja tartózkodik itt, min­den különösebb funkció nél­kül. — Nézd, nekem riiagas a vérnyomásom, nem ihatok egy korty szeszes italt sem. A többi vezető sem igen iszik, mert. . . Elsorolja, ki miért nem iszik, márpedig a tábort gyakran meglátogatják ked­ves vendégek, akikkel illő meginni egy-egy üveg sört. — Nem vállalnád el, hogy megiszod velük azt a kis sört? — fejezi be előterjesz­tését a parancsnok. Volt egyszer egy vásár 40—50 icce tej naponta — Az első hazai mezőgazdasági kiállításról — Milyen sörről van szó? — Jugoszláv, meg lengyel, j de néha van Kinizsi is. — A hűtés? — Kitűnő! — Hát... Jó. Nem bá­nom. Vállalom. — Köszönöm! Nagyon kö­szönöm — nyújt kezet a pa­rancsnok. * Tábortűz. A fiúk műsort adnak. Felavatják Szokolv Lacit, aki az első, igazi, nagy halát, egy szép domolykót fogta. Az avatottnak le kell hajolnia, jókora csattanások hangzanak. Pechjére vendé­gek is vannak, azok is avat­nak. Ének következik, ami kissé gyengén sikerül. — Jaj, de botfületek van! méltatlankodik a „karnagy.” — Igen. Horgászbot-fül — egészíti ki valaki. De a tábortűz egyben a két hét végét is jelezte, melyben különben rudabányai kirán­dulás, múzeumlátogatás, a környék nevezetességeinek, szép tájainak megtekintése is szerepelt, hiszen a megye megismertetése, megszerette­tése is célja a tábornak. Még nem tudható, jövőre hal ve­rik fel a sátrakat, de biztos, hogy újra Borsod valamelyik szép részén. Mert. a szép he­lyekből bőven válogatha­tunk megyénkben. (pt) Hatvanhetedszer rendezik meg idén az országos mező- gazdasági kiállítást és vá­sárt, amelynek érdekes tör­téneté van. Széchenyi István már egy —i 1829. január I8-án kelt levelében sürgette „az olyan Gazdasági Társaság kifejlő­dését, amely valósággal élet- szükséglet oly földművelő or­szágra, ahol nyoma sincs a gyárnak”. A Társaság — több állattenyésztő egyesü­let egybeolvadásával — 1835- ben valóban meg is alakult és felvette az Országos Ma­gyar Gazdasági Egyesület nevet. Az egyesület célkitűzései között szerepelt az állatbe­mutatók és tenyészkiállítá- sok intézményes rendezésé­nek gondolata. Az állatbe­mutató egyesület lényegében a Széchenyi István által ala­pított „Lófuttató Társaság­ból” alakult. Széchenyi szer­vezte meg az 1833-ban sorra került „Mezőgazdasági gé­pek és eszközök kiállítását” — is. Az ő messze előre látó elképzelését valósította meg az Országos Magyar Gazda­sági Egyeseület is, amely 1857. június 6—10-ig meg­rendezte az első általános, a mezőgazdaság minden ágára kiterjedő bemutatót, a „Gaz­dasági Termény-, Állat- és Gépkiállítást”, amelyen — a korabeli lapok tudósítói­nak szavai szerint „diadal- ürmepet ült a mezőgazda­ság:” Ettől a kiállítástól kezdve számítjuk a magyar mező- gazdasági kiállítások törté­netét, mert ez volt az első. az ágazat egészét átfogó na­gyobb szabású kiállítás ha­zánkban. A kiállítást a főváros mai Köztelek utca és az Üllői út — Kálvin tér által határolt részén rendezték meg. A „táj” akkoriban a Károlyiak belső majorjához tartozott és elegendő helyet adott még a kisebb mezőgazdasági gépek kipróbálására. Az egykori tudósítók lelkendezve írtak az eseményről. A „Kalauz” riportere például ezeket ve­tette papírra: „Az ország minden részéből százankeni lódultak ide a gazdák és mű­kedvelőkhogy lássák a ma­gyar ipar és gazdászat hala­dásai. fejlődéséi, hogy a ki­állított tárgyakat összehason­lítsák gazríatársaik kiállított tárgyaival. Meri a látottak után ítélve nem lehet vala­mi szebbel, valami tnaijasz- tosabbal, meglepőbbel még csak el sem képzelni, mint ez a gazdasági kiállítás/” 'A kiállítás anyagát négy osztályba csoportosították, Az egyikben a tenyészállato­kat. a másikban a gabonafé­léket (egyéb növénytermelé­si termelvények ós anyagok), a harmadikban a borokat cs a negyedikben a gazdasági gé­peket láthatták a vendégek. A kiállításon 138 darab te­hén „szerepelt”, közöttük aZ egyik „kiemelkedő képessé­gű” volt: 40—50 icce tejet adott naponta. Az új tanév előkészületei Szeptember közeledtét a legbiztosabban az jelzi, hogy hétfőn, augusztus 24-én már újra megindul a munka az iskolákban. A tanulók ugyan még egy teljes hétig élvez­hetik a vakáció hajráját, de a pedagógusok számára már a dolgos hétköznapok követ­keznek. A sátowaljaújheLyi járás véWosasbasn és falvaiban hét­főn a Pedagógus szakszer­vezetek tisztségviselői beszé­lik meg az új tanévben rá­juk váró feladatokat. Az általános iskolák igaz­gatói augusztus 26-án, szer­dán tartják első értekezletü­ket. A pedagógusok szak­tárgyi tanácskozásai augusz­tus 27-én, 28-án és 29-én lesznek Sátoraljaújhelyen, Sárospatakon és Cigánckm. Prédikátorok pincéje A Rákóczi u. I. — a nagy változások tanúja a XV. század derekán Miskolcról tízdtnköv“: gezte el a krakkói Jagelló- egyetemet 1500—1520 között. Nem voltak vagyonos ifjak. Magánosok és a tanács segí­tette őket. Az alapvető is­kolai tudományokat abban a középkori scolában sajátítot­ták el, amely ekkor már kö­zel száz éve működött a mai múzeumépület központi ré­szében. Az egyetem évköny­vei kiemelik, hogy a magyar fiatalok előmenetele felül­múlta „még a sziléziaiakét is”. A legfelsőbb fokozatban „magister”. az alatta levő fo­kozatban a ..baccalaureatus” címet kapták. Az egyetemről kikerült fia­talok erjesztő szerepet ját­szottak a városok életében. A friss európai eszmei áram­latok iránt fogékonyak, te­hetségesek és mozgékonyak voltak. De feljegyezték azt is, hogy „emellett nagyon viharosak és kötekedők .. Ők a vezetői annak az esz­mei forradalomnak is, amely Miskolcon már 1530 után Kirakatnézők Miskolcon-'Bimm Fotó: Lsiczó József megindult, előbb az ágostai hitvallású gönci és szikszói reformátorok, majd Dévai Bíró Mátyás révén a helvét hitvallású tanokkal. A reformáció vallási kül­sőben vívott társadalmi harc volt a feudalizmus ellen — mondja Engels. Az élet min­den vonalán tapasztalt visz- szaélések — Miskolc életében is — nemcsak a diósgyőri várkapitányok jogfosztó erő­szakosságaiban jelentkeztek, de már elkezdődték Johannes plebanus 1490. évi éles gaz­dasági harcával is a város polgársága ellen. Beatrix királyné még „izgágaságnak” nevezi Johannes túlkapásait. Verancsics Antal esztergomi érsek később'' már így írja: ,,Mondjátok meg a mester­kanonoknak, hogy üt nem le­het egyszerre kanonok meg kereskedő is, mint Becs­ben ...” Az új eszmei vai Bíró Mátyá-s, Wittenberg és Krakkó után lett káplán Boldogkővárában. Pemf lin­ger Kata, Török Bálint fele­sége vette pártfogásába új tanaival. Fiuk: Enyingi Tö­rök Ferenc és felesége: Guthi Ország Borbála, teljes hátai­mat adtak a kezébe. Dévai követői közül Hevesy Mihály volt az. aki 1554-ben — 1 ugyancsak Ország Borbála támogatásával. fordulatot adott a Sajó és a Hermád völgyében az új hit terjedé­sének. Az egész Miskolc át­tér 1554-ben a lutheri refor­mációra. 1565-ben pedig a kálvini hitvallásra. Az avas! templomot a tö­rök 1544-ben felégette. Ro­mokban áll. a katolikus egy­ház — hatalmát vesztve — már nem tudia újjáépíteni. Ez! Hevesit Mihailt, a borso­di esoeres és híres miskolci prédikátor végzi el 1360 kü- *Ü1. A beomlott esi 1 lap,bolto­zat helyett sík födémet a tönkrement karcsú gótikus oszlopok köré ióal-minérho- "ítás-i emelnek. 1577-hpnHe- •'csv már egv szervezett re form-Hús eevfoiz élén áll 6v amikor Bük János katolikus plébános maradék hívével ál áll az új hitre, teljes a re­formáció győzelme Miskol­con, \z új egyház átveszi a ré­gi egyházi javakat. A főutca három nagy üzletházát, a határban levő egyházi birto­kokat, szántót, kaszálót, ha­lastavakat, malmokat, a2 avasi nagy „Szent István szőlőt”, a Papszer házait és zselléreit. A prédikátor in­gatlant kap a Hunyadi utca, Petőfi utca és a Kilián György utca által határolt területen, ahol a kallómat- mok és a vászonfehérítők műhelyei húzódnak. Itt léte­síti a ..Iievesy kertjét”, azt a híres pomáriumot, amiről az oklevelek is megemlékez­nek. A nagy prédikátor nagy gazdaság} szervező is. Min- fagazdaságot létesít. Tíz év múlva. 1572-ben Ország Bor­bálától ajándékot kap „a hő­ségért és a szolgálatokban szerzett érdemeiért” — át­adja Hevesynek saját házát és kúriáját. Ez a Rákóczi u. !. sz. ház nyugati szárnyán állott és portája lenyúlt a Szinváig. Pincéjét megtalál­tuk több mint három méte­res' mélységben a főutcai építkezés alkalmával 1955- ben. A nagy pince telies épség­ben megmaradt, öt méter szélességű. dongaboltozatos szakasz maradt belőle nyolc méter hosszban, folytatását» barokk korban elfalazták ős pinceablakát is eltömítette az úiabh kori feltöltés. is megvan a márványlapos lépcsőhöz alatti mélységben- Az új építkezés helyén hagy­ta.' Szilárd falai erősen áll­tak, elbontása külön költsé­get igényelt volna. Pár száz év múlva majd ismét felfedezik . .. A prédikátor “ládfu': János, Dániel. Mihály. Judit és Zsuzsanna, majd utódai, 1645-ig birtokolták ezi a há­zat. Ki számolja már, hány hordó bor gyűlt itt össze *} híres miskolci szüretek után Hány aöncl hordó? Pedig ezekben az években sokszor egv hordó bor ára — három tehén árát jelentette Komáromy József

Next

/
Thumbnails
Contents