Észak-Magyarország, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-23 / 197. szám
ÉffiW~MAGYAftORSZÚG B Vasárnap, 1970. aug. 23. Emeletes épület Tiszakarádon Pigyekaaawe roéíto eredményt hozott a sátoraljaújhelyi járáshoz tartozó Tiszti karódon a gazdasági koordináció. A Miskolci Postaigazgatóság, a helyi ÁFÉSZ, a já_ rási és a községi tanács ösz- szeiogásából. egymillió 600 ezer forintos költséggel felépült a község első emeletes épülete. A járási tanács költségvetési üzemének kivitelező munkáját a karádiak 50 ezer forint értékű társadalmi munkával segítették. Ezekben a napokban is folyik a földmunka az Engels utcában, de ezt már a posta- igazgatóság szakemberei végzik. Fektetik a kábeleket; szeptemberben elkészül az új postahivatal. Ugyancsak a földszinten leap helyet a csecsemő- és nővédelmi gondozó, amely eddig ideiglenesen az iskolaépületben volt. A földszint harmadik létesítménye az augusztus huszadikén megnyílt cukrászda. Három komfortos szolgálati lakás kapott helyet a szolgáltatóház emeletén. Fakóik — a postamester, a körzeti védőnő és a körzeti ápolónő —, már be is költöztök. Tábor a vízparton Az Észak-magyarországi Horgász Egyesület hatodik alkalommal szervezett tábort ifi horgászainak az idei nyáron. Minden évben más-más helyen verbék fel a sátrakat, most a kurityáni tó partján táboroztak. Két hét telt el a tábor érthető, helyénvaló rendje, fegyelme, bizonyos tekintetben szigora mellett is jókedvvel, vidámsággal versenyekkel. Kurityánban, megyénk egyik sajátos szépségű részén. Innen valók az alábbi apróságok. * Versenyek. Ezekből bőven a kishalfogóból, sőt, még „műsoron kívüli^ versenyből is. Megjelent ugyanis a falu srácainak küldöttsége, amely tisztelettel meghívta halfogó versenyre a táboriakat. Mindenki fellelkesült. A tábor vezetői és ifijei is úgy tartották viszont igazságosnak, ha a kurityáni gyerekek is ugyanolyan kitűnő felszereléssel versenyeznek, mint ők. így „fair!” Mindenki a helybelieket szerelte. Apró, általuk soha nem látott horgocskákkal. vékony zsinórral, kitűnő csalival, finom pedző- vel, ólommal — mindezt rögtön nekik is ajándékozták — magyaráztak, bemutattak. segítettek, azok pedig mindenre figyeltek, bólogattak. Jól sikerült az előkészítés. Túl jól. Másnap ugyanis a kurityáni srácok megnyerték a versenyt. A legjobbjuk kapott egy racsnit, a csapat pedig egy labdát. Azért amikor nagyon kellett. a táboriak is megmutatták, mit tudnak. A három „hivatalos”, maguk közötti versenyen Hudik János és Boda Gábor vezényletével megközelítően hatezer darab kishalat fogtak. * Koszt. Talán a legfontosabb tényező minden táborban. Itt az egyik kurityáni asszony Motkó néni főzött. Megszabott létszámra, megszabott mennyiségből. Ügy, mint bármelyik üzemi konyhán. Hiszen az üzemi kony- h Van is minden pontosan ki van szabva, meg Motkó néninek is mindent kiszabtak. Mégis! Micsoda különbség! . Izzasztó meleg, mindenki a sátrak hűvösében pihen. A parancsnoki sátor felől kiáltás hangzik; i — Aki focizni akar, az jöjjön, aki pedig halat akar tisztítani, az maradjon a sátorban ! Mintha forgószél csapna a táborra, olyan kavarodás támad. Mindenki felpattan, a térre fut. A két csapat már meg is alakul, amikor az egyik sátorból kilép egy fiú, és lassan bandukol a halaskosár felé. A többiek elámul- nak. Hiszen a fiú szeret focizni. — Mi az? Te nem jössz? — Nem — válaszolja — Inkább pucolom a halat, akkor hűvösön lehetek! Megfelelő időben majd játszo-lc! Lehet, hogy ebből a gyerekből válogatott focista lesz? * Protokoll-főnök. A tábor vezetője a legnagyobb komolysággal fordul az egyik felnőtthöz, aki már több napja tartózkodik itt, minden különösebb funkció nélkül. — Nézd, nekem riiagas a vérnyomásom, nem ihatok egy korty szeszes italt sem. A többi vezető sem igen iszik, mert. . . Elsorolja, ki miért nem iszik, márpedig a tábort gyakran meglátogatják kedves vendégek, akikkel illő meginni egy-egy üveg sört. — Nem vállalnád el, hogy megiszod velük azt a kis sört? — fejezi be előterjesztését a parancsnok. Volt egyszer egy vásár 40—50 icce tej naponta — Az első hazai mezőgazdasági kiállításról — Milyen sörről van szó? — Jugoszláv, meg lengyel, j de néha van Kinizsi is. — A hűtés? — Kitűnő! — Hát... Jó. Nem bánom. Vállalom. — Köszönöm! Nagyon köszönöm — nyújt kezet a parancsnok. * Tábortűz. A fiúk műsort adnak. Felavatják Szokolv Lacit, aki az első, igazi, nagy halát, egy szép domolykót fogta. Az avatottnak le kell hajolnia, jókora csattanások hangzanak. Pechjére vendégek is vannak, azok is avatnak. Ének következik, ami kissé gyengén sikerül. — Jaj, de botfületek van! méltatlankodik a „karnagy.” — Igen. Horgászbot-fül — egészíti ki valaki. De a tábortűz egyben a két hét végét is jelezte, melyben különben rudabányai kirándulás, múzeumlátogatás, a környék nevezetességeinek, szép tájainak megtekintése is szerepelt, hiszen a megye megismertetése, megszerettetése is célja a tábornak. Még nem tudható, jövőre hal verik fel a sátrakat, de biztos, hogy újra Borsod valamelyik szép részén. Mert. a szép helyekből bőven válogathatunk megyénkben. (pt) Hatvanhetedszer rendezik meg idén az országos mező- gazdasági kiállítást és vásárt, amelynek érdekes történeté van. Széchenyi István már egy —i 1829. január I8-án kelt levelében sürgette „az olyan Gazdasági Társaság kifejlődését, amely valósággal élet- szükséglet oly földművelő országra, ahol nyoma sincs a gyárnak”. A Társaság — több állattenyésztő egyesület egybeolvadásával — 1835- ben valóban meg is alakult és felvette az Országos Magyar Gazdasági Egyesület nevet. Az egyesület célkitűzései között szerepelt az állatbemutatók és tenyészkiállítá- sok intézményes rendezésének gondolata. Az állatbemutató egyesület lényegében a Széchenyi István által alapított „Lófuttató Társaságból” alakult. Széchenyi szervezte meg az 1833-ban sorra került „Mezőgazdasági gépek és eszközök kiállítását” — is. Az ő messze előre látó elképzelését valósította meg az Országos Magyar Gazdasági Egyeseület is, amely 1857. június 6—10-ig megrendezte az első általános, a mezőgazdaság minden ágára kiterjedő bemutatót, a „Gazdasági Termény-, Állat- és Gépkiállítást”, amelyen — a korabeli lapok tudósítóinak szavai szerint „diadal- ürmepet ült a mezőgazdaság:” Ettől a kiállítástól kezdve számítjuk a magyar mező- gazdasági kiállítások történetét, mert ez volt az első. az ágazat egészét átfogó nagyobb szabású kiállítás hazánkban. A kiállítást a főváros mai Köztelek utca és az Üllői út — Kálvin tér által határolt részén rendezték meg. A „táj” akkoriban a Károlyiak belső majorjához tartozott és elegendő helyet adott még a kisebb mezőgazdasági gépek kipróbálására. Az egykori tudósítók lelkendezve írtak az eseményről. A „Kalauz” riportere például ezeket vetette papírra: „Az ország minden részéből százankeni lódultak ide a gazdák és műkedvelőkhogy lássák a magyar ipar és gazdászat haladásai. fejlődéséi, hogy a kiállított tárgyakat összehasonlítsák gazríatársaik kiállított tárgyaival. Meri a látottak után ítélve nem lehet valami szebbel, valami tnaijasz- tosabbal, meglepőbbel még csak el sem képzelni, mint ez a gazdasági kiállítás/” 'A kiállítás anyagát négy osztályba csoportosították, Az egyikben a tenyészállatokat. a másikban a gabonaféléket (egyéb növénytermelési termelvények ós anyagok), a harmadikban a borokat cs a negyedikben a gazdasági gépeket láthatták a vendégek. A kiállításon 138 darab tehén „szerepelt”, közöttük aZ egyik „kiemelkedő képességű” volt: 40—50 icce tejet adott naponta. Az új tanév előkészületei Szeptember közeledtét a legbiztosabban az jelzi, hogy hétfőn, augusztus 24-én már újra megindul a munka az iskolákban. A tanulók ugyan még egy teljes hétig élvezhetik a vakáció hajráját, de a pedagógusok számára már a dolgos hétköznapok következnek. A sátowaljaújheLyi járás véWosasbasn és falvaiban hétfőn a Pedagógus szakszervezetek tisztségviselői beszélik meg az új tanévben rájuk váró feladatokat. Az általános iskolák igazgatói augusztus 26-án, szerdán tartják első értekezletüket. A pedagógusok szaktárgyi tanácskozásai augusztus 27-én, 28-án és 29-én lesznek Sátoraljaújhelyen, Sárospatakon és Cigánckm. Prédikátorok pincéje A Rákóczi u. I. — a nagy változások tanúja a XV. század derekán Miskolcról tízdtnköv“: gezte el a krakkói Jagelló- egyetemet 1500—1520 között. Nem voltak vagyonos ifjak. Magánosok és a tanács segítette őket. Az alapvető iskolai tudományokat abban a középkori scolában sajátították el, amely ekkor már közel száz éve működött a mai múzeumépület központi részében. Az egyetem évkönyvei kiemelik, hogy a magyar fiatalok előmenetele felülmúlta „még a sziléziaiakét is”. A legfelsőbb fokozatban „magister”. az alatta levő fokozatban a ..baccalaureatus” címet kapták. Az egyetemről kikerült fiatalok erjesztő szerepet játszottak a városok életében. A friss európai eszmei áramlatok iránt fogékonyak, tehetségesek és mozgékonyak voltak. De feljegyezték azt is, hogy „emellett nagyon viharosak és kötekedők .. Ők a vezetői annak az eszmei forradalomnak is, amely Miskolcon már 1530 után Kirakatnézők Miskolcon-'Bimm Fotó: Lsiczó József megindult, előbb az ágostai hitvallású gönci és szikszói reformátorok, majd Dévai Bíró Mátyás révén a helvét hitvallású tanokkal. A reformáció vallási külsőben vívott társadalmi harc volt a feudalizmus ellen — mondja Engels. Az élet minden vonalán tapasztalt visz- szaélések — Miskolc életében is — nemcsak a diósgyőri várkapitányok jogfosztó erőszakosságaiban jelentkeztek, de már elkezdődték Johannes plebanus 1490. évi éles gazdasági harcával is a város polgársága ellen. Beatrix királyné még „izgágaságnak” nevezi Johannes túlkapásait. Verancsics Antal esztergomi érsek később'' már így írja: ,,Mondjátok meg a mesterkanonoknak, hogy üt nem lehet egyszerre kanonok meg kereskedő is, mint Becsben ...” Az új eszmei vai Bíró Mátyá-s, Wittenberg és Krakkó után lett káplán Boldogkővárában. Pemf linger Kata, Török Bálint felesége vette pártfogásába új tanaival. Fiuk: Enyingi Török Ferenc és felesége: Guthi Ország Borbála, teljes hátaimat adtak a kezébe. Dévai követői közül Hevesy Mihály volt az. aki 1554-ben — 1 ugyancsak Ország Borbála támogatásával. fordulatot adott a Sajó és a Hermád völgyében az új hit terjedésének. Az egész Miskolc áttér 1554-ben a lutheri reformációra. 1565-ben pedig a kálvini hitvallásra. Az avas! templomot a török 1544-ben felégette. Romokban áll. a katolikus egyház — hatalmát vesztve — már nem tudia újjáépíteni. Ez! Hevesit Mihailt, a borsodi esoeres és híres miskolci prédikátor végzi el 1360 kü- *Ü1. A beomlott esi 1 lap,boltozat helyett sík födémet a tönkrement karcsú gótikus oszlopok köré ióal-minérho- "ítás-i emelnek. 1577-hpnHe- •'csv már egv szervezett re form-Hús eevfoiz élén áll 6v amikor Bük János katolikus plébános maradék hívével ál áll az új hitre, teljes a reformáció győzelme Miskolcon, \z új egyház átveszi a régi egyházi javakat. A főutca három nagy üzletházát, a határban levő egyházi birtokokat, szántót, kaszálót, halastavakat, malmokat, a2 avasi nagy „Szent István szőlőt”, a Papszer házait és zselléreit. A prédikátor ingatlant kap a Hunyadi utca, Petőfi utca és a Kilián György utca által határolt területen, ahol a kallómat- mok és a vászonfehérítők műhelyei húzódnak. Itt létesíti a ..Iievesy kertjét”, azt a híres pomáriumot, amiről az oklevelek is megemlékeznek. A nagy prédikátor nagy gazdaság} szervező is. Min- fagazdaságot létesít. Tíz év múlva. 1572-ben Ország Borbálától ajándékot kap „a hőségért és a szolgálatokban szerzett érdemeiért” — átadja Hevesynek saját házát és kúriáját. Ez a Rákóczi u. !. sz. ház nyugati szárnyán állott és portája lenyúlt a Szinváig. Pincéjét megtaláltuk több mint három méteres' mélységben a főutcai építkezés alkalmával 1955- ben. A nagy pince telies épségben megmaradt, öt méter szélességű. dongaboltozatos szakasz maradt belőle nyolc méter hosszban, folytatását» barokk korban elfalazták ős pinceablakát is eltömítette az úiabh kori feltöltés. is megvan a márványlapos lépcsőhöz alatti mélységben- Az új építkezés helyén hagyta.' Szilárd falai erősen álltak, elbontása külön költséget igényelt volna. Pár száz év múlva majd ismét felfedezik . .. A prédikátor “ládfu': János, Dániel. Mihály. Judit és Zsuzsanna, majd utódai, 1645-ig birtokolták ezi a házat. Ki számolja már, hány hordó bor gyűlt itt össze *} híres miskolci szüretek után Hány aöncl hordó? Pedig ezekben az években sokszor egv hordó bor ára — három tehén árát jelentette Komáromy József
