Észak-Magyarország, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-23 / 197. szám

t&CMi * M hGtfÁkCtítóié Aű 4 V« sew nap, 19/0. ewig. 23. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának irányelvei a párt X. kongresszusára (Folytatóm a 3. oiáxilrófc) Tömegesen elterjedtek olyan árucikkek, amelyekbe/, azelőtt csak a magasabb jövedel­műek jutottak hozzá. Ma minden második háztartásban van mosógép és televíziókészü­lék, majdnem minden harmadik családnak van wHumor hűtőszekrénye és porszívó gépe. Tovább csökkentek az ország különböző te- redetei között a gazdasági fejlettségbeli kü­lönbségek. kiegyenlítettebbé vált, a lakosság szociális ellátottsága. Gazdasági építőmunkánk, szocialista * társadalmunk alapvető célja, hogy tovább szilárdítsa a létbiztonságot, kulturál­tabbá tegye a munkakörülményeket, valamint a gazdasági eredményekkel összhangban nö­vekvő anyagi jólétet biztosítson az ország né­pének, kedvező feltételeket teremtsen a tanu­láshoz. a pihenéshez. A Központi Bizottság helyesli, hogy az élet- színvonal emelésében a reálbérek növelése kapron meghatározóbb szerepet, s a dolgozók jövedelmének növelése az eddiginél követke­zetesebben kapcsolódjék a végzett munka eredményéhez, a termelékenység és a haté­konyság növekedéséhez. A negyedik ötéves 1erv ezzel összhangban az egy főre jutó jöve­delem 25—27 százalékos, az egy keresőre jutó reálbér 16—18 százalékos növelését irányozza elő. A munkások és az alkalmazottak, valamint a parasztok jövedelmének növekedési üteme azonos legyen. A munka szerinti elosztás kö­vetkezetesen érvényesüljön. Az átlagosnál na­gyobb mértékben emelkedjék a jól dolgozó, a társadalomnak többet nyújtó munkások és al­kalmazottak keresete, termelőszövetkezeti ta­gok jövedelme. A differenciálás az általános kereseti színvonal emelkedésével együtt, fo­kozatosan mehet végbe. A szociálpolitikai intézkedések fő * célja a családi jövedelmek közötti különbségek mérséklése, a családi pótlék és a nyugdíjak emelése útján. A szociálpolitikában kapjanak nagyobb szerepet a közvetlen pénz­beli juttatások. Javítani kell az alacsony jöve­delmű családok helyzetét. A munkaképtelen öregek és gyermekek eltartásából az állam a népgazdaság teherbíró képességének növeke­A IX. kongresszus óta erősödött a • párt vezető szerepe. Idejében feltár­ta a társadalmi fejlődés legfontosabb kérdé­seit, kidoLgozta megoldásuk módját, megvaló­sításukra szervezte, mozgósította a dolgozó­kat; elvi, politikai útmutatást adott az állami, a társadalmi szervek munkájához. A párt po­litikai irányvonala és alapvető határozatai megfelelően érvényesültek és megvalósultak az állami, a .társadalmi, a gazdasági, a tudo­mányos, a kulturális életben. A párt tevékenységében fokozottabban elő­térbe került az elvi, politikai irányítás. Job­ban elhatárolódtak egymástól a párt-, az ál­lami, a társadalmi és a gazdasági szervek sajátos, önálló feladatai. A párt elvi-politikai állásfoglalásokkal, a fejlődés irányának meg­határozásával biztosítja vezető szerepét. A gyakorlati munka irányításában, szervezésé­ben, ellenőrzésében növekedett az állami, a gazdasági és a társadalmi szervek szerepe. Ugyanakkor a pártnak, szerveinek és szerve­zeteinek, amennyiben a helyzet megköveteli, minden politikai jelentőségű kérdéssel foglal­koznia kell, bármely szerv vagy szervezet őrébe tartozik is. A Központi Bizottság nagy figyelmet • fordított a pártélet lenini normáinak érvényesítésére, a demokratikus centralizmus fejlesztésére, a párt munkastílusának javítá­sára. A központi szervek határozatai növel­ték a pártszervezetek önállóságát, a válasz­tott testületek és a taggyűlések szerepét. A kollektív vezetés lenini elvét a vezető pártszervekben és az alapszervezetek többsé­gében helyesen érvényesítik. Nem növekedett azonban megfelelően az egyéni felelősség a határozatok előkészítésében és végrehajtásá­ban. A párt minden szintű szervében és szerve­zetében előtérbe kell állítani a határozatok következetes végrehajtását, aminek fontos feltétele az alapszervezeti munka hatékony­ságának fokozása. Pártunkban a politika alapvető kérdéseiben a nézetek pártszerű vitában, eszmecserében tisztázódnak, és alakulnak ki a döntések. A beszámolási időszakban ennek eredménye­képpen fejlődött a párt eszmei-politikai, szer­vezeti, cselekvési egysége. A párt egységéért folyó harcot folyamatnak kell tekinteni, az egységet állandóan meg kell újítani, minden állásfoglalást igénylő új kérdésben alkotó vi­tában meg kell teremteni. A pártszerű kere­tek között folvó viták erősítik a párt egysé­gét, és nélkülözhetetlen feltételei a politika egységes értelmezésének, végrehajtásának. Az eddiginél is nagyobb lehetőséget kell biztosítani a párttagság jogainak gyakorlásá­hoz. ezzel egyidejűleg növelni kell a pártta­gokkal szemben támasztott követelményeket. A fontos politikai döntések előkészítésénél a pártszervek és a pártszervezetek rendszere­sebben kérjék ki a párttagság véleményét. A párt elengedhetetlennek tartja a pártdemok­rácia és a szocialista demokrácia fejlesztéséi, désévet fokozatosan vállaljon többet magára. A munkaidő-csökkentés folytatásával, a dol­gozók életkörülményeit tovább javítva, a nép­gazdaság más területein is meg kell kezdeni az áttérést a 44 órás munkahétre. Tovább kell javítani a munkakörülményeket, előtérbe ál­lítva a nehéz és az egészségre különösen ár­talmas munkafolyamatokat, valamint a szállí­tást. A dolgozó szülők gondjainak további enyhítése érdekében növelni kell a gyermek- intézmények, a bölcsődék, az óvodák, a nap­közi otthonok férőhelyeinek számát. Fenntar­tásuk költségeit a jövőben fokozottabban meg kell osztani a vállalatok és a tanácsok között. A lakáshelyzet — a nagy építkezések elle­nére — változatlanul nagy társadalmi gond. A Központi Bizottság ebből kiindulva tárgyal­ta meg a kormánnyal együtt a lakásépítés, -elosztás és -fenntartás legfontosabb kérdé­seit, s hozta meg elvi döntését. A következő néhány évben erőnket a lakásépítés meggyor­sítására, ezen belül a munkások lakáshelyze­tének javítására kell összpontosítani. Biztosí­tani kell, hogy 1971—1975 között 400 000 lakás épüljön fel, s ezzel teljesítsük a 15 éves lakás- építési tervet: 1975-ig az egymillió új lakás felépítését. Az egészségügyi ellátás számottevően fej­lődött. A lakosság 97 százaléka ma már tár­sadalmilag biztosított. A negyedik ötéves terv­időszakban számos új rendelőintézet épül. nö­vekszik az általános és gyermekorvosi körze­tek száma, 6500—7000 ággyal gyarapodnak a kórházi férőhelyek, javul a fekvő- és járó­beteg-ellátás, általában az egészségügyi ellá­tás. Pártunk álláspontja, hogy a szo- * cialista társadalom építésének együtt kell járnia a dolgozók életszínvonalának rend­szeres emelésével. Az életszínvonal további emelésének, az életkörülmények javításának teltételeit a jövőben is a termelés, a terme­lékenység emelésével kell megteremteni. Cél­jaink elérésének nagy emelője a dolgozó mil­liók szocialista munkaversenyének széles körű kibontakozása. Előrehaladásunk, társadalmi és egyéni boldogulásunk megkívánja, hogy mindenki legjobb tudása szerint dolgozzon a kitűzött célok mielőbbi eléréséért. ezért egyidejűleg mindkettő növelésére törek­szik. A közéletünkben s még a párton belül is fellelhető egyes negatív jelenségek — a ha­talommal való visszaélés, a bírálat elfojtása, a dolgozók véleményének lebecsülése, az ön­zés, az anyagiasság — ellen továbbra is ha­tározottan harcolni kell. A pártfegyelem megtartása, a párt politikája és határozatai melletti aktív állásfoglalás minden párttag kötelessége. A párt szervezetileg is erősödött, • taglétszáma a IX. kongresszus óta több mint 77 000 fővel, mintegy 13 százalék­kal növekedett. A tagfelvételi munkában a fő figyelmet to­vábbra is a párttagság összetételének javítá­sára és nem a mennyiségi növelésére kell for­dítani. Az ipari és a mezőgazdasági üzemek­ben elsősorban a közvetlen termelőmunkában részt vevők felvételét szorgalmazzuk. QQ A IX. kongresszuson elfogadott ká­9 * derpolitikai elvek a gyakorlatban helyesnek bizonyultak. Erősödött a káderpo­litikai elvek egységes értelmezése és gyakor­lati alkalmazása, jelentősen csökkent a ká­dermunka elveit sértő egyoldalú szemlélet és gyakorlat. A vezető posztokra történő kivá­lasztásnál a szocializmushoz való hűség, a szakmai hozzáértés és a vezetőkészsóg köve­telményeit egyaránt és a korábbinál jobban figyelembe veszik. A párt káderpolitikái elveinek érvényesíté­sében növelni kell a pártszervek és a párt- szervezetek felelősségét. A káderek kiválasz­tásában jobban támaszkodjanak a párttagság, a dolgozók véleményére. Javítani kell a ká­derpolitika megvalósításában fontos szerepet betöltő állami személyzeti munka pártellenőr- zését. A pártszervezetek a kádermunkában for­dítsanak nagyobb gondot az utánpótlás neve­lésére. A vezetés stabilitásával egyidejűleg biztosítani kell a káderek szükséges és terv­szerű cseréjét az állami, a gazdasági és a pártmunka különböző területei között. Bát­rabban léptessék elő a szocialista szemléletű, a párt politikáját értő. felkészült és nagy élet- lapasztalatú munkásokat, nőket és tehetséges fia toi~kat. ,/fl fk A párt, a pártszervezetek sokoldalú " * irányító tevékenységében az elmúlt négy évben új módon vetődött fel a gazda­sági munka irányítása, segítése és ellenőrzése. A pártmunka nagy eredménye, hogy moz­gósította a dolgozókat a harmadik ötéves terv végrehajtására, hatékonyan segítette a gazda­ságirányítás reformjának politikai előkészíté­sét, majd zökkenőmentes bevezetését. A gaz­dasági területen dolgozó pártszervezetek mun­kája javult, többet foglalkoztak a gazdaság- politikai feladatok kidolgozásának segítésével és alkalmazásával. Az új, korszerűbb munka- módszerek elterjedésével a korábbi évekhez viszonyítva csökkent a felesleges operativitás, és növekedett a gazdasági vezetők önállósága, felelőssége. Az új körülmények között a pártszerveze­tek általában ne közvetlenül termelésszervező munkával foglalkozzanak. Erejüket mindenek­előtt a párt gazdaságpolitikai elveinek érvé­nyesítésére, a gazdálkodás céljainak eléré­sére összpontosítsák. Ebben segítsék a helyi gazdasági vezetőket, erre mozgósítsák a dol­gozókat. Fontos feladatuk a gazdaságpolitikai célok megismertetése a párttagsággal, a dol­gozókkal; véleményük tanulmányozása, javas­lataik összegezése, eljuttatása a gazdasági ve­zetőkhöz. Kísérjék figyelemmel a gazdasági egységben folyó munkát, dolgozzanak ki ja­vaslatokat a párt- és a gazdasági munka megjavítására; ismerjék a vezetők tevékeny­ségét, továbbra is vegyenek részt kiválasztá­sukban. ellenőrizzék és segítsék munkájukat. Az üzemekben, a vállalatoknál, az állami gazdaságokban, a termelőszövetkezetekben működő pártszervezeteknek a gazdasági mun­ka átfogó ellenőrzése mellett, különös gondot kell fordítaniuk a vezető testületekben tevé­kenykedő kommunisták munkájának összefo­gására és irányítására. A párt politikai tömegmunkája az • elmúlt években jelentősen fejlődött; eredményesen segítette a párt politikájának megvalósítását. A két kongresszus közötti időszakban fejlő­dött a part agitációs munkája. A pártsajtó és a pártszervezetek agitációs munkája javult, az agitátorok politikai felkészítése, tovább­képzése szervezettebb és alaposabb. A párt politikájának ismertetése, elfogadtatása meg­kívánja az agitációs munka színvonalának további emelései, a politika világosabb kifej­tését, a meggyőzőbb érvelést, a feladatok, a közvélemény alaposabb ismeretét. Differenci­áltabban és gyorsabban adjunk választ a párt­tagságot, a lakosságot foglalkoztató kérdé­sekre. Az alapszervezetek, a pártcsoportok a dol­gozók, a lakosság körében végzett folyamatos politikai munkával erősítsék az egész párt. tömegkapcsolatait. Az agitációs munkában fokozzuk a tömegszervezetek aktív szerepét; jobban kell támaszkodni tapasztalataikra. A tömegpolitikai munka segítésére fokozatosan ki kell építeni a politikai közvélemény-kuta­tás átfogó rendszerét. Lényegesen javult a párttagság tájékozta­tása. A sajtónak, a rádiónak, a televíziónak és a tömegtájékoztatás egyéb eszközeinek közvetítésével a lakosság egyre javuló tájé­koztatást kap a bel- és külpolitika fontos eseményeiről. A jó és gyors tájékoztatás fon­tos feltétele annak, hogy a dolgozók aktívan részt vegyenek a gazdasági, a politikai, a tár­sadalmi életben. A pártpropaganda keretei kibövül- • lek, a pártpropaganda tömegjellegű- vé vált. Ebben fontos szerepet játszottak a tömegszervezetek politikai alapismereteket nyújtó különféle tanfolyamai. A marximus—leninizmus propagálása, alap­elveinek kifejtése, népszerűsítése, eszméinek védelme a pártpropaganda állandó feladata. A propagandamunka középpontjában a ko­runkban felvetődő, a szocializmus építését segítő időszerű elméleti kérdések oktatása álljon. A propaganda színvonalát emelni kell a tudományok, elsősorban a társadalomtudo­mányok legújabb, megalapozott marxista ku­tatási eredményeinek céltudatos felhasználá­sával. Az alapképzésben elért eredményekre tá­maszkodva a következő években a továbbkép­zésre kell nagyobb gondot fordítani. Ki kell dolgozni a vezetők, a pártaktíva, a párttagság továbbtanulásának korszerűbb, fejlettebb rendszerét, folyamatos, magas szintű oktatását. /f,A IX. kongresszus óta jelentősen ja- vult a tömegszervezetek és a tömeg­mozgalmak munkája. A Hazafias Népfrontban a szocializmus építésének menetében a dol­gozó osztályok, a kommunisták és a párlon- kívüliek politikai szövetsége fejeződik ki. To­vább kell növelni aktivitását, közreműködé­sét a társadalmi és a politikai életben. Mun­kájában változatlanul fordítson nagy gondot, a dolgozókat, a lakosságot közvetlenül érintő helyi, község- és várospolitikai kérdésekre. A tanácsok önállóságának növekedésével a nép­frontbizottságok munkája is szélesebben ki­bontakozhat. Erősödjön a tanács és a nép­front szervei közötti kapcsolat. A következő években egyik fontos feladat a munkások fo­kozottabb bevonása a mozgalom vezetésébe. A szakszervezetek munkája fejlődött. Te­vékenységükben a gazdasági munka segítése, a politikai nevelőmunka, valamint a tagság érdekeinek védelme a jövőben alkosson még szervesebb egységet. Megnövekedett jog- és hatáskörük lehetőséget ad arra, hogy fellép­jenek a párt, a népi állam gazdasági és szo­ciálpolitikáját sértő intézkedések, jelenségek ellen; több figyelmet fordítsanak a munkás­osztály anyagi, szociális, kulturális helyzeté­re; védelmezzék következetesen a dolgozók jogait és valóságos érdekeit. Megerősödtek az ipari, a mezőgazdasági és a fogyasztási szövetkezetek területi és orszá­gos szövetségei. Helyesnek bizonyult, hogy aa állami feladatok ellátása alól mentesítették őket, és figyelmüket a szövetségekbe tömö­rült szövetkezetek gazdasági érdekképvisele­tére összpontosítják. A szövetségek tartsák tiszteletben a szövetkezetek önállóságát, ugyanakkor segítsék, bogy a szövetkezetek teljesítsék az állam iránti kötelezettségeiket. Szervezzék és támogassák a szövetkezeti te­vékenység sokoldalú, a társadalmi igényeket kielégítő fejlesztését, képviseljék a szövet­kezetek jogos igényeit, Gondjuk legyen arra, hogy a szövetkezeti életben megfelelően ér­vényesüljön a szocialista szemlélet, a szövet­kezeti jelleg és a szocialista közéleti erkölcs. A Kommunista Ifjúsági Szövetség, a párt ifjúsági szervezete, a magyar ifjúság tömeg- szervezete betölti hivatását. Kívánatos, hogy munkájában jobban kifejeződjék a politikai, a kommunista jelleg. Ez szükségessé teszi a KISZ tagságával szemben támasztott erkölcsi, politikai követelmények növelését. Az ifjúsági szövetség szervezetei legyenek kezdeménye­zőbbek az egész ifjúság művelődési, kultu­rális és sportigényeinek kielégítésében; anya­gi, szociális, egzisztenciális helyzetének javí­tásában. érdekeinek védelmében. A KlSz. vezetői és szervezetei munkájukban vegyék jobban figyelembe az ifjúság különböző kor­osztályainak, rétegeinek sajátos helyzetét, e*' térő tapasztalatait és igényeit. A tömegszervezetek és a tömegmozgalmak egyre inkább betöltik szerepüket, tevékeny­ségi területükön kezdeményezéssel és nagy felelősséggel dolgpznak. A tömegszervezetek' ’ en és a tömegmozgalmakban tevékenykedő orrirmn'stf'knak továbbra is az a legfonto­bb feladatuk, hogy segítsék e szervezetek s mozgalmak rendeltetésüknek megfelel" (Folytatás az 51 oldalon.) VII. A párt helyzete, a pártmunka feladatai

Next

/
Thumbnails
Contents