Észak-Magyarország, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-23 / 197. szám
t&CMi * M hGtfÁkCtítóié Aű 4 V« sew nap, 19/0. ewig. 23. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának irányelvei a párt X. kongresszusára (Folytatóm a 3. oiáxilrófc) Tömegesen elterjedtek olyan árucikkek, amelyekbe/, azelőtt csak a magasabb jövedelműek jutottak hozzá. Ma minden második háztartásban van mosógép és televíziókészülék, majdnem minden harmadik családnak van wHumor hűtőszekrénye és porszívó gépe. Tovább csökkentek az ország különböző te- redetei között a gazdasági fejlettségbeli különbségek. kiegyenlítettebbé vált, a lakosság szociális ellátottsága. Gazdasági építőmunkánk, szocialista * társadalmunk alapvető célja, hogy tovább szilárdítsa a létbiztonságot, kulturáltabbá tegye a munkakörülményeket, valamint a gazdasági eredményekkel összhangban növekvő anyagi jólétet biztosítson az ország népének, kedvező feltételeket teremtsen a tanuláshoz. a pihenéshez. A Központi Bizottság helyesli, hogy az élet- színvonal emelésében a reálbérek növelése kapron meghatározóbb szerepet, s a dolgozók jövedelmének növelése az eddiginél következetesebben kapcsolódjék a végzett munka eredményéhez, a termelékenység és a hatékonyság növekedéséhez. A negyedik ötéves 1erv ezzel összhangban az egy főre jutó jövedelem 25—27 százalékos, az egy keresőre jutó reálbér 16—18 százalékos növelését irányozza elő. A munkások és az alkalmazottak, valamint a parasztok jövedelmének növekedési üteme azonos legyen. A munka szerinti elosztás következetesen érvényesüljön. Az átlagosnál nagyobb mértékben emelkedjék a jól dolgozó, a társadalomnak többet nyújtó munkások és alkalmazottak keresete, termelőszövetkezeti tagok jövedelme. A differenciálás az általános kereseti színvonal emelkedésével együtt, fokozatosan mehet végbe. A szociálpolitikai intézkedések fő * célja a családi jövedelmek közötti különbségek mérséklése, a családi pótlék és a nyugdíjak emelése útján. A szociálpolitikában kapjanak nagyobb szerepet a közvetlen pénzbeli juttatások. Javítani kell az alacsony jövedelmű családok helyzetét. A munkaképtelen öregek és gyermekek eltartásából az állam a népgazdaság teherbíró képességének növekeA IX. kongresszus óta erősödött a • párt vezető szerepe. Idejében feltárta a társadalmi fejlődés legfontosabb kérdéseit, kidoLgozta megoldásuk módját, megvalósításukra szervezte, mozgósította a dolgozókat; elvi, politikai útmutatást adott az állami, a társadalmi szervek munkájához. A párt politikai irányvonala és alapvető határozatai megfelelően érvényesültek és megvalósultak az állami, a .társadalmi, a gazdasági, a tudományos, a kulturális életben. A párt tevékenységében fokozottabban előtérbe került az elvi, politikai irányítás. Jobban elhatárolódtak egymástól a párt-, az állami, a társadalmi és a gazdasági szervek sajátos, önálló feladatai. A párt elvi-politikai állásfoglalásokkal, a fejlődés irányának meghatározásával biztosítja vezető szerepét. A gyakorlati munka irányításában, szervezésében, ellenőrzésében növekedett az állami, a gazdasági és a társadalmi szervek szerepe. Ugyanakkor a pártnak, szerveinek és szervezeteinek, amennyiben a helyzet megköveteli, minden politikai jelentőségű kérdéssel foglalkoznia kell, bármely szerv vagy szervezet őrébe tartozik is. A Központi Bizottság nagy figyelmet • fordított a pártélet lenini normáinak érvényesítésére, a demokratikus centralizmus fejlesztésére, a párt munkastílusának javítására. A központi szervek határozatai növelték a pártszervezetek önállóságát, a választott testületek és a taggyűlések szerepét. A kollektív vezetés lenini elvét a vezető pártszervekben és az alapszervezetek többségében helyesen érvényesítik. Nem növekedett azonban megfelelően az egyéni felelősség a határozatok előkészítésében és végrehajtásában. A párt minden szintű szervében és szervezetében előtérbe kell állítani a határozatok következetes végrehajtását, aminek fontos feltétele az alapszervezeti munka hatékonyságának fokozása. Pártunkban a politika alapvető kérdéseiben a nézetek pártszerű vitában, eszmecserében tisztázódnak, és alakulnak ki a döntések. A beszámolási időszakban ennek eredményeképpen fejlődött a párt eszmei-politikai, szervezeti, cselekvési egysége. A párt egységéért folyó harcot folyamatnak kell tekinteni, az egységet állandóan meg kell újítani, minden állásfoglalást igénylő új kérdésben alkotó vitában meg kell teremteni. A pártszerű keretek között folvó viták erősítik a párt egységét, és nélkülözhetetlen feltételei a politika egységes értelmezésének, végrehajtásának. Az eddiginél is nagyobb lehetőséget kell biztosítani a párttagság jogainak gyakorlásához. ezzel egyidejűleg növelni kell a párttagokkal szemben támasztott követelményeket. A fontos politikai döntések előkészítésénél a pártszervek és a pártszervezetek rendszeresebben kérjék ki a párttagság véleményét. A párt elengedhetetlennek tartja a pártdemokrácia és a szocialista demokrácia fejlesztéséi, désévet fokozatosan vállaljon többet magára. A munkaidő-csökkentés folytatásával, a dolgozók életkörülményeit tovább javítva, a népgazdaság más területein is meg kell kezdeni az áttérést a 44 órás munkahétre. Tovább kell javítani a munkakörülményeket, előtérbe állítva a nehéz és az egészségre különösen ártalmas munkafolyamatokat, valamint a szállítást. A dolgozó szülők gondjainak további enyhítése érdekében növelni kell a gyermek- intézmények, a bölcsődék, az óvodák, a napközi otthonok férőhelyeinek számát. Fenntartásuk költségeit a jövőben fokozottabban meg kell osztani a vállalatok és a tanácsok között. A lakáshelyzet — a nagy építkezések ellenére — változatlanul nagy társadalmi gond. A Központi Bizottság ebből kiindulva tárgyalta meg a kormánnyal együtt a lakásépítés, -elosztás és -fenntartás legfontosabb kérdéseit, s hozta meg elvi döntését. A következő néhány évben erőnket a lakásépítés meggyorsítására, ezen belül a munkások lakáshelyzetének javítására kell összpontosítani. Biztosítani kell, hogy 1971—1975 között 400 000 lakás épüljön fel, s ezzel teljesítsük a 15 éves lakás- építési tervet: 1975-ig az egymillió új lakás felépítését. Az egészségügyi ellátás számottevően fejlődött. A lakosság 97 százaléka ma már társadalmilag biztosított. A negyedik ötéves tervidőszakban számos új rendelőintézet épül. növekszik az általános és gyermekorvosi körzetek száma, 6500—7000 ággyal gyarapodnak a kórházi férőhelyek, javul a fekvő- és járóbeteg-ellátás, általában az egészségügyi ellátás. Pártunk álláspontja, hogy a szo- * cialista társadalom építésének együtt kell járnia a dolgozók életszínvonalának rendszeres emelésével. Az életszínvonal további emelésének, az életkörülmények javításának teltételeit a jövőben is a termelés, a termelékenység emelésével kell megteremteni. Céljaink elérésének nagy emelője a dolgozó milliók szocialista munkaversenyének széles körű kibontakozása. Előrehaladásunk, társadalmi és egyéni boldogulásunk megkívánja, hogy mindenki legjobb tudása szerint dolgozzon a kitűzött célok mielőbbi eléréséért. ezért egyidejűleg mindkettő növelésére törekszik. A közéletünkben s még a párton belül is fellelhető egyes negatív jelenségek — a hatalommal való visszaélés, a bírálat elfojtása, a dolgozók véleményének lebecsülése, az önzés, az anyagiasság — ellen továbbra is határozottan harcolni kell. A pártfegyelem megtartása, a párt politikája és határozatai melletti aktív állásfoglalás minden párttag kötelessége. A párt szervezetileg is erősödött, • taglétszáma a IX. kongresszus óta több mint 77 000 fővel, mintegy 13 százalékkal növekedett. A tagfelvételi munkában a fő figyelmet továbbra is a párttagság összetételének javítására és nem a mennyiségi növelésére kell fordítani. Az ipari és a mezőgazdasági üzemekben elsősorban a közvetlen termelőmunkában részt vevők felvételét szorgalmazzuk. QQ A IX. kongresszuson elfogadott ká9 * derpolitikai elvek a gyakorlatban helyesnek bizonyultak. Erősödött a káderpolitikai elvek egységes értelmezése és gyakorlati alkalmazása, jelentősen csökkent a kádermunka elveit sértő egyoldalú szemlélet és gyakorlat. A vezető posztokra történő kiválasztásnál a szocializmushoz való hűség, a szakmai hozzáértés és a vezetőkészsóg követelményeit egyaránt és a korábbinál jobban figyelembe veszik. A párt káderpolitikái elveinek érvényesítésében növelni kell a pártszervek és a párt- szervezetek felelősségét. A káderek kiválasztásában jobban támaszkodjanak a párttagság, a dolgozók véleményére. Javítani kell a káderpolitika megvalósításában fontos szerepet betöltő állami személyzeti munka pártellenőr- zését. A pártszervezetek a kádermunkában fordítsanak nagyobb gondot az utánpótlás nevelésére. A vezetés stabilitásával egyidejűleg biztosítani kell a káderek szükséges és tervszerű cseréjét az állami, a gazdasági és a pártmunka különböző területei között. Bátrabban léptessék elő a szocialista szemléletű, a párt politikáját értő. felkészült és nagy élet- lapasztalatú munkásokat, nőket és tehetséges fia toi~kat. ,/fl fk A párt, a pártszervezetek sokoldalú " * irányító tevékenységében az elmúlt négy évben új módon vetődött fel a gazdasági munka irányítása, segítése és ellenőrzése. A pártmunka nagy eredménye, hogy mozgósította a dolgozókat a harmadik ötéves terv végrehajtására, hatékonyan segítette a gazdaságirányítás reformjának politikai előkészítését, majd zökkenőmentes bevezetését. A gazdasági területen dolgozó pártszervezetek munkája javult, többet foglalkoztak a gazdaság- politikai feladatok kidolgozásának segítésével és alkalmazásával. Az új, korszerűbb munka- módszerek elterjedésével a korábbi évekhez viszonyítva csökkent a felesleges operativitás, és növekedett a gazdasági vezetők önállósága, felelőssége. Az új körülmények között a pártszervezetek általában ne közvetlenül termelésszervező munkával foglalkozzanak. Erejüket mindenekelőtt a párt gazdaságpolitikai elveinek érvényesítésére, a gazdálkodás céljainak elérésére összpontosítsák. Ebben segítsék a helyi gazdasági vezetőket, erre mozgósítsák a dolgozókat. Fontos feladatuk a gazdaságpolitikai célok megismertetése a párttagsággal, a dolgozókkal; véleményük tanulmányozása, javaslataik összegezése, eljuttatása a gazdasági vezetőkhöz. Kísérjék figyelemmel a gazdasági egységben folyó munkát, dolgozzanak ki javaslatokat a párt- és a gazdasági munka megjavítására; ismerjék a vezetők tevékenységét, továbbra is vegyenek részt kiválasztásukban. ellenőrizzék és segítsék munkájukat. Az üzemekben, a vállalatoknál, az állami gazdaságokban, a termelőszövetkezetekben működő pártszervezeteknek a gazdasági munka átfogó ellenőrzése mellett, különös gondot kell fordítaniuk a vezető testületekben tevékenykedő kommunisták munkájának összefogására és irányítására. A párt politikai tömegmunkája az • elmúlt években jelentősen fejlődött; eredményesen segítette a párt politikájának megvalósítását. A két kongresszus közötti időszakban fejlődött a part agitációs munkája. A pártsajtó és a pártszervezetek agitációs munkája javult, az agitátorok politikai felkészítése, továbbképzése szervezettebb és alaposabb. A párt politikájának ismertetése, elfogadtatása megkívánja az agitációs munka színvonalának további emelései, a politika világosabb kifejtését, a meggyőzőbb érvelést, a feladatok, a közvélemény alaposabb ismeretét. Differenciáltabban és gyorsabban adjunk választ a párttagságot, a lakosságot foglalkoztató kérdésekre. Az alapszervezetek, a pártcsoportok a dolgozók, a lakosság körében végzett folyamatos politikai munkával erősítsék az egész párt. tömegkapcsolatait. Az agitációs munkában fokozzuk a tömegszervezetek aktív szerepét; jobban kell támaszkodni tapasztalataikra. A tömegpolitikai munka segítésére fokozatosan ki kell építeni a politikai közvélemény-kutatás átfogó rendszerét. Lényegesen javult a párttagság tájékoztatása. A sajtónak, a rádiónak, a televíziónak és a tömegtájékoztatás egyéb eszközeinek közvetítésével a lakosság egyre javuló tájékoztatást kap a bel- és külpolitika fontos eseményeiről. A jó és gyors tájékoztatás fontos feltétele annak, hogy a dolgozók aktívan részt vegyenek a gazdasági, a politikai, a társadalmi életben. A pártpropaganda keretei kibövül- • lek, a pártpropaganda tömegjellegű- vé vált. Ebben fontos szerepet játszottak a tömegszervezetek politikai alapismereteket nyújtó különféle tanfolyamai. A marximus—leninizmus propagálása, alapelveinek kifejtése, népszerűsítése, eszméinek védelme a pártpropaganda állandó feladata. A propagandamunka középpontjában a korunkban felvetődő, a szocializmus építését segítő időszerű elméleti kérdések oktatása álljon. A propaganda színvonalát emelni kell a tudományok, elsősorban a társadalomtudományok legújabb, megalapozott marxista kutatási eredményeinek céltudatos felhasználásával. Az alapképzésben elért eredményekre támaszkodva a következő években a továbbképzésre kell nagyobb gondot fordítani. Ki kell dolgozni a vezetők, a pártaktíva, a párttagság továbbtanulásának korszerűbb, fejlettebb rendszerét, folyamatos, magas szintű oktatását. /f,A IX. kongresszus óta jelentősen ja- vult a tömegszervezetek és a tömegmozgalmak munkája. A Hazafias Népfrontban a szocializmus építésének menetében a dolgozó osztályok, a kommunisták és a párlon- kívüliek politikai szövetsége fejeződik ki. Tovább kell növelni aktivitását, közreműködését a társadalmi és a politikai életben. Munkájában változatlanul fordítson nagy gondot, a dolgozókat, a lakosságot közvetlenül érintő helyi, község- és várospolitikai kérdésekre. A tanácsok önállóságának növekedésével a népfrontbizottságok munkája is szélesebben kibontakozhat. Erősödjön a tanács és a népfront szervei közötti kapcsolat. A következő években egyik fontos feladat a munkások fokozottabb bevonása a mozgalom vezetésébe. A szakszervezetek munkája fejlődött. Tevékenységükben a gazdasági munka segítése, a politikai nevelőmunka, valamint a tagság érdekeinek védelme a jövőben alkosson még szervesebb egységet. Megnövekedett jog- és hatáskörük lehetőséget ad arra, hogy fellépjenek a párt, a népi állam gazdasági és szociálpolitikáját sértő intézkedések, jelenségek ellen; több figyelmet fordítsanak a munkásosztály anyagi, szociális, kulturális helyzetére; védelmezzék következetesen a dolgozók jogait és valóságos érdekeit. Megerősödtek az ipari, a mezőgazdasági és a fogyasztási szövetkezetek területi és országos szövetségei. Helyesnek bizonyult, hogy aa állami feladatok ellátása alól mentesítették őket, és figyelmüket a szövetségekbe tömörült szövetkezetek gazdasági érdekképviseletére összpontosítják. A szövetségek tartsák tiszteletben a szövetkezetek önállóságát, ugyanakkor segítsék, bogy a szövetkezetek teljesítsék az állam iránti kötelezettségeiket. Szervezzék és támogassák a szövetkezeti tevékenység sokoldalú, a társadalmi igényeket kielégítő fejlesztését, képviseljék a szövetkezetek jogos igényeit, Gondjuk legyen arra, hogy a szövetkezeti életben megfelelően érvényesüljön a szocialista szemlélet, a szövetkezeti jelleg és a szocialista közéleti erkölcs. A Kommunista Ifjúsági Szövetség, a párt ifjúsági szervezete, a magyar ifjúság tömeg- szervezete betölti hivatását. Kívánatos, hogy munkájában jobban kifejeződjék a politikai, a kommunista jelleg. Ez szükségessé teszi a KISZ tagságával szemben támasztott erkölcsi, politikai követelmények növelését. Az ifjúsági szövetség szervezetei legyenek kezdeményezőbbek az egész ifjúság művelődési, kulturális és sportigényeinek kielégítésében; anyagi, szociális, egzisztenciális helyzetének javításában. érdekeinek védelmében. A KlSz. vezetői és szervezetei munkájukban vegyék jobban figyelembe az ifjúság különböző korosztályainak, rétegeinek sajátos helyzetét, e*' térő tapasztalatait és igényeit. A tömegszervezetek és a tömegmozgalmak egyre inkább betöltik szerepüket, tevékenységi területükön kezdeményezéssel és nagy felelősséggel dolgpznak. A tömegszervezetek' ’ en és a tömegmozgalmakban tevékenykedő orrirmn'stf'knak továbbra is az a legfontobb feladatuk, hogy segítsék e szervezetek s mozgalmak rendeltetésüknek megfelel" (Folytatás az 51 oldalon.) VII. A párt helyzete, a pártmunka feladatai
