Észak-Magyarország, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-22 / 196. szám

Szombat, 1970. oug. 22. ÉSZAK-MAG¥AROftSZÁC 5 Kongresszusi verseny Teljesíti feladatait a papírgyár A papírgyárban nem mil­lió, de még csak nem is százezer tonnákkal mérik eredményeket. Mór né­hányszor tíztonna nyi több­lettermelés, vagy alapanyag- hlegtakarítás is jobb munkál, nagyobb gondosságot, foko­zott erőfeszítéseket követei a gyár dolgozóitól. A Diósgyőri Papírgyár 'dei, mintegy 3 ezer tonnás tervfeladatát eredetileg 47 tonnával akarták túlteljesí­teni a szocialista brigádok. Az év közepén azonban — csatlakozva a nemzeti jö­vedelem 1 százalékos növelé­séért indított mozgalomhoz a gyár kollektívája fel­ajánlotta, hogy a X. párt­kongresszus tiszteletére, a tervezettnél csaknem 100 tonnával több papírt gyártanak, s ezzel egy- idöben a gyár költség- szintjét 0.5 százalékkal csökkentik. A vállalt termelési többlet körülbelül 2 millió forint­nak, a megtakarítás pedig —• az év végéig — mintegy 050 ezer forintnak felel meg A gyár hatalmas feladatai mellett a kongresszusi szo­cialista munkaversenyben lett felajánlások teljesítése távolról sem lesz könnyű. Alapos műszaki előkészí­tés. szervezési intézkedé­sek egész sora és az egész kollektíva jobb mun­kája. összefogása szüksé­ges az amúgy is elég feszí­tett program túlteljesítésé­hez. Igen nagy előrelátást, összehangolt munkát kíván meg a termelés mennyiségi növelése. A papírgyár gépei adott sebességgel dolgoznak, többet termelni tehát csak az állásidők csökkentésével leheit. A gépekei minden két hétben körülbelül 12 órá­ra le kell állítani, ekkor végzik el a karbantartási munkálatokat. Most, meg­felelő előkészítéssel és szervezéssel „ líOfih-’-ii-wfiiv V(i­rülbclül kilenc órára csök­kentik. Ugyancsak töre­kednek az üzemzavarok miatti állásidők lerövidí­tésére is. Az év végéig hátralevő időben így mintegy 60 órát szeretnének megtakarítani. 60 óra alatt körülbelül 24 tonna papírt tudnak gyár­tani. A különféle költségek csökkentése is nagyon fon­tos. Takarékoskodni kell az importált, drága anyagokkal, a felhasznált energiával és munkaidővel. A brigádok jó munkáján múlik, hogy egy tonna papírhoz valóban csak Szenzációs eredmény a vasúti szállításban Augusztus 20-án minden kocsit kiraktak — Szin le csodának számító eredményről számolhatunk he — közölték tegnaip a MÄ V miskolci igazgatóságán — Q*igiisztus 20-án minden vas­úti kocsit időben, kiraklak. %en eredményt eddig még *oö<t nem értünk el! A vasúti teherszállításban, s főleg a vagonok ki- beraká­sában bekövetkezett változás nagy társadalmi gonddal, s e8y igen ösztönző határozat­tal van összefüggésben. A vasúti teherkocsiforduló Meggyorsítása, a fuvarkapa­citás kedvezőbb kihasználá­sának biztosítása érdekében ' mint ismeretes — augusz­tus 15-től a jövő év február 28-i,g ideiglenesen felemelték a kocsi-állás pénzt, a felebért a bírságot. A különféle megrendelők, a hfAV-val együttműködve augusztus 15-ét megelőzően ■Ml felkészüllek a vasúti ko- gyorsabb ki- és beraká­sára. Ennek eredményekép­pen augusztus 15-én, szomba- és 16-án, vasárnap már . ig maradt vasúti kocsi, amelyet időben ne raktak mina tó, vagy be. Augusztus 2°-án pedig valamennyi Megrendelő olyan jól szervez­ni meg a munkát, hogy a “AV miskolci igazgatósága a legteljesebb elisme- 'essel tud erről nyilatkozni. . Valamennyi üzem és vál- alat között a legnagyobb el- -Mienéssel beszélnek a Lenin kohászati Művekről. Augusztus 15 és 20-a kö- —- hangzott a tájékozta- — a gyárban 1210 kocsit úktak ki, illetve be. A gyors, V 0 jó munkára jellemző, .0°V egy-agy kocsi tartózko- 5®* ideje a júliusi 40 órával minőén 22 és léi órára csök­kent. , a dolgozók jó munkáján j • a vezetők jó hozzáállását s dicséri. A gyár vezérigaz- s lo-helyettes minden nap npf^áinoltatja az érdekelt ve- SziV'^t a munkáról, és a ^ütóéges segítséget biztosít­^4 információ szerint igen jó eredmény mutatkozik a Berentei Központi Saénosz- tályozóműben, ahol 2484 ko­csiból — a korábbinál ötször­ié kevesebb —, mindössze 28 kocsi kirakásával késtek. Di­csérettel szóltak a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazda­ságról, amelynek emberei Felsőzsolcán 48 kocsit kése­delem nélkül raktak lei. Ko­rábban a DIGÉP-ben éjjel nem végeztek kirakást. Most itt is lényeges javulás mutat­kozik, mivel éjjel is készen­léti szolgálatot tartanak, s en­nek eredményeképpen 15 százalékkal csökkent a késve kirakott kocsik mennyisége. A Borsodi Vegyikomfoinát PVC-üzemében ez az arány 20 százalék. Jó eredményekről számoltak be a Miskolci Ház­gyárat, az ottani épületelem­gyárat. valamint az Ongai Csavarárugyárat illeti. Néhány vállalat azonban ma is álcád, ahol figyelmen kívül hagyták a Gazdasági Bizottságnak a vasúti kocsi- forduló meggyorsításával kapcsolatos rendelkezéseit. A 31. Állami Építőipari Válla­latnál az elmúlt szombaton és vasárnap „hagyományos” mó­don nem szervezték meg a vasúti kocsik ki- és beraká­sát. Itt még kevés kocsiról van szó. Sokkal jobban kiüt­közik a nagy társadalmi ügy­gyei szembeni közömbösség a Beton- és Vasbetonipari Mű­vek berentei egységében. Augusztus 15. és 20. között, 21 vasúti kocsiból mindössze egy kocsit raktak ki időben, így e vállalatnál számolhat­nak azzal, hogy a vasút 5988 forintról szóló számlát nyújt majd be. Még kellemetlenebb meglepetés éri a Borsod-He- ves megyei Élelmiszer és Ve­gyiáru Nagykereskedelmi Vállalatot. Egerben „elfelej­tettek” gondoskodni augusz­tus 16-án az áru fogadásáról, így az AKÖV a 'szállítást nem tudta elvégezni, ám a szigorított büntetéspénzt — iogeal — áthárította az em­lített vállalatra. A számla összege 12 ezer 328 forint lesz. (csorba) az ahhoz a papírfajtához szükséges rostanyag meny- nyiséget használják fel. A gondosságon, az előírt hőfo­kok betartásán múlik a gőztermelés gazdaságossá­ga, az energiával való ta­karékosság, a szénfelhasz­nálás csökkentése. A gyár minden munkahelyén szám­talan dologra kell figyelni, fel kell tárni a lehetősége­ket, s élni kell ezekkel a le­hetőségekkel. Csaknem ötszáz dolgozó, 14 szocialista brigád fo­gott össze a papírgyár po­litikai és gazdasági veze­tőivel, a kongresszusi fel­ajánlások sikeres teljesí­tése érdekében. A gyár vezetői minden brigáddal részletesen megbe­szélték az adott területek legfontosabb tennivalóit. Megszülettek a műszaki és szervezési intézkedéselv, kö­zösen kialakították az egyes brigádok, s azon belül a brigádtagok konkrét, „test­re szabott” feladatait. A gyár kollektívájának csaknem egésze megértette, magáévá tette az esztendő célkitűzéseit. Jól mutatja ezt a nemrégiben megtartott kommunista vasárnap pél­dája is: a papírgyár dol­gozói szinte kivétel nél­kül részt vettek a rendkí­vüli műszakon. Feltétlenül szólni kell a fiatalokról is: a Diósgyőri Papírgyárban dolgozó 72 KISZ-tag védnök­séget vállalt a gyár felada­tainak teljesítése felett. A vezetők jó előkészítő munkája, és a íélezres kol­lektíva összefogása a ver­senyben vállalt feladatok sikeres teljesítését ígéri. Ez pedig azt jelenti, hogy a Di­ósgyőri Papírgyár nem 1, hanem mintegy 1,6 száza­lékkal járul majd hozzá a nemzeti jövedelem növelé­séhez. F. T. Virágváros. Debrecen Öskohó válón. virágokból. Miskolciak az V. országos virágkarne­Különvonat s autóbuszok egész sora indult csütörtökön a Hajdúság fővárosába Mis­kolcról is. Nem szólva a sok személygépkocsiról, amelyek jócskán benépesítették a miskolc—debreceni műutat, vállalva a tengelytörés koc­kázatát is a várható szép él­ményért, az V. országos vi­rágkarnevál látványáért. ■■■■■ISI Kilenc órakor kezdődött meg a virágok menete. A mintegy negyven kompozíció felvonulása másfél óráig tar­tott s a virágok pompáján, színein és illatán kívül sok- sok élményt nyújtó ötlettel, humort és lírát vegyítő, han­gulatos képpel szolgált. Talán 100 ezernél is több volt a 4 kilométeres útvonal két olda­lán felsorakozott nézők szú­rnia. Teli voltak az ablakok, több helyen a tetőről is sokan nézték a színpompás mene­tet. öreg néniké, magával hozva a széket már jókor reggel kiült a járdaszélre, hogy jól lásson. Amott egy apa álldogált két kisgyereke a vállán, legalább azok lássa­nak. S szinte nem volt olyan kompozíció, amit ne fogadott volna sokáig hangzó taps. Szép volt ez a virágünnep, ez a vidám, színes menet alkot­mányunk ünnepén, az új ke­nyér ünnepén. Lelkes taps, tetszés fogadta a miskolciakat is. A Miskolci Kertészeti Vállalat és a Lenin Kohászati Művek közösen, a diósgyőri kohászat 200. évfor­dulóját ünneplő és reprezen­táló kompozícióval vonult fel idén. A kompozíció elkészíté­séhez 120 ezer szál virágot — tagáteszt, szalviát, szegfűt és rudbigiát — használtak fel. Impozáns látvány volt a vi­rágokból felépített őskohó, s szép munka mind a kompozí­ció élén vitt városcímer, mind pedig a rud'bigia bibéiből formált Lenin-arckép. Méltó volt ez a mostani szereplés mind az LKM jubüeumához, mind pedig ahhoz a ranghoz, A medve-legenda nagyon régen született. Még a vízi­malmok idején. Amikor ma­gas hegyek között „sebes vi­zű” patakok forgatták a bú- zaörlö köveket. Amikor még a molnárok házalóján éjsza­kánként gyakori vendég volt a hegyilakó bama bunda« mackó-. Nos történt egyszer akkor régen, hogy egyik nap sötéte­dés után a molnár, — hogy melyik és hol, az már fele­désbe merült —, bejárta a malmot. Mindent rendiben talált és lefeküdt aludni. Éj­szaka aztán, felébredt. S amint kinyitotta szemét, egy nagy, magas kupacot látott maga előtt. Nem tudta mi az, de nagyon megijedt, s így ki­áltott fel: „Jaj! Itt a medve!” Pedig csak a liszt ömlött ki a földre. Az esetnek híre ment, s azóta ma is medvének nevezik, ha a ma­lomban üzemzavar miatt ki­folyik a liszt. JMcgy emelet magasság A napokban azonban, ami­kor a miskolci István-malom­ban jártunk, nem láttunk medvét. A búza s a liszt, min­den baj nélkül járta négy emelet magas titokzatos út­jait. Titokzatos, mert csak a molnárok tudják, mikor me­lyik „állomáshoz”, őrlőhöz, csigához, vagy felvonóhoz ér­kezik a durva őrlet, a derce, a finomliszt, vagy á korpa. Különös hely a malom, az biztos. Az embert már mesz- sziről megcsapja a búza sem­mihez sem hasonlítható lehe­leté, édee-kesemjaés dUsta. Árad ez az illat, a résrenyi- tott ajtókon, s az öt sor nyi­tott szemű ablakon. S ezzel együtt fogadja a látogatót, az István-malom hangja is, a magas, koromtól sötétre fes­tett, épület előtt. Halk. mono­ton duruzsolásban egyesül transzmissziós szíják surro- gáso. az örlőhengerek bugása, a főcsatornákban búzával, liszttel futó levegő sziszegő- se, a kanalas szállítók cso- szogása, és a sziták zötvögé- se. Zsákok és papírzacskók Ha ebben a malomban min­den mennyezet és válaszfal üvegből volna, akkor egy­szerre látható lenne a tulaj­donképpeni malom. Az épület végében lisztrak­tárak vannak. Itt sorakoznak szép rendben a sütőiparnak szánt zsákok. S ezen az olda­lon állnak a négy emelet ma­gas betontartályok is. Ezek­ről viszik a láncra szerelt kagylói orma kanalak a laikus szemének egyformán hófehér, bársonyos tapintású, finom-, világos kenyér-, barna ke­nyér-. és sötét lisztet a ne­gyedik emeleti zsáktöltő gép­hez. Ugyanakkor a papír- zacskós, kiskereskedelembe kerülő csomagok, földszin­ten, egy NDK gyártmányú automatán készülnek. Elmés gépek Am mielőtt az első emele­ti hengerek fokozatosam liszt­té ónölnek a házát, s-az a har­madik emeleti osztályozó csa­tornákból a betonkádakba ke­rülne, meg kell tisztítani. Ez már elkezdődik a fogadó si­lóiban. illetve padozatos rak­táraiban. Innen kerül a szál­lítószalagon a malomba. Az emeleteken alaposan megtisz­títják a konkolytól és más idegen magvaktól. Van itt néhány elmés gép is, amely rézfoglalatú mágnes-szalag­jával összegyűjti a patkó- és sasszegeket, alátéteket, haj- csatokat és vasdarabokat, ami a búzával jön a földek­ről. A mágnes-szűrő után fürdik a búza. Alaposan megmossák, hogy a szemek betűrendeseiből és a tapadós héjról eltűnjék a por. De kell a víz azért is, hogy poriassza a mag fehér belsejét, s hogy a héj a későbbi őrlés során könnyebben és elválasztható darabokban váljon el a ne­mes résztől. Amikor a több. mint száz­eves István-malomban jár­tunk, sok-sok „fehér ember­rel” találkoztunk, akiknek bőrén, ruháján vékony réteg­ben megtapad a permetező liszt. Daraőrök. szitaőrök. hengerőrök, öreglegények, egyszóval molnárok «ők, akik­nek részmunkáját az al-. il­letve a főmolnár és az üzem­vezető irányítja. Nélkülük a malom mit sem érne, nem lenne liszt, nem lenne kenyér. S hogy ezen a napon az első emelet hengerei, a malomkő- j vek mai utódjai vagonszámra j őrölték a búzát, és seholsem j láttunk medvét, az Bállá An­dor üzemvezetőnek. Kozrony József almolnámak és „fehér ! embereinek” köszönhető. Bíró Péter | tekintélyhez, amit a miskol­ciak az eddigi virágkarnevá- lokon kivívtak maguknaic. Méltó még akkor is, ha — s a zsűri bírálatát is nyilván ez befolyásolta — a virágok eb­ben a kompozícióban inkább csak nyersanyagul szolgáltak, mint festménynél festékek, s ezért üdeségük könnved szépségük sem tudott telje­sen érvényesülni. A miskol­ciak kompozíciója a zsűri 20 e-'”- fi-mtos különdiiát kap­nagydijat idén a Debre­ceni Kertészeti Vállalat kom­pozíciójának ítélte a Szinetár Miklós vezette zsűri, amely a nagyerdei stadionban virág­kocsiban ülve értékelte a '.él- \ onuló !t) kompozíció' A debreceniek „Kolumbus tojá­saként” — virágot komponál­tak a virágokból. Pompáza­tos piros szegfűcsokruk egy- egy szál szegfűjét 1500 szál üvegházi szegfűből óllítoták össze. Az egész kompozícióra könnyedség, költői báj. a szí­nek és formák e virágokhoz illő harmóniája volt jellem­ző. Valamennyi felvonuló kü­lön méltatást érdemelne. Kü­lönösen az iskolák talán ke­vesebb anyagból, de gazdag ötletességgel megkomponált képei. Külföldiek — jugo- szlávok, bolgárok — is bemu­tatták virágkompozícióik'at. S virágkarneválhoz illőn népi táncosok menettáncai élénkí­tették a felvonulást. Különö­sen nagy sikert aratott a Deb­receni Népi Együttes remekül koneografáll menettánca, amely egyébként a menettán­cok díját is elnyerte. A délelőtti felvonulás után sokan indultak el Hortobágy- ra, hogy a híres hídi vásárt a kilenclyukú hídnál megte­kintsék, megkóstolják a nyár­son ropogósra sült ökör hú­sát, s jót igyanak rá sörből, borból. Elindultak már csak azért is, mert — s ezzel szá­mot. kell vetnie a város veze­tésének — a debreceni étter­mekben szinte minden asztalt lefoglaltak a karnevál hivata­los vendégei számára. Az egyszerű néző. a közönség, az a 20—30 ezer ember várha­tott amíg sorra került vala­hol. A vendéglátásnak e mo­mentumai bizony nem alkal­masak az idegenforgalom nö­velésére sem Debrecenben, sem 07 országban. A vásár hamisítatlan volt. Lehetett kapni similabdát és mézeskalácsot, ordító papír- dudát és habszivacs-sapkái, tarka karikás ostorokat és szaruból készített dísztárgya­kat. késélezőt és folttisztítót. S hogy ez a vásározás milyen jól jövedelmez még manap­ság is, arról az árusító bódék árnyékában meghúzódó Opel Kadettek, Fiat, DKW, Volks- wagen-kocsik árulkodtak. A híd lábánál lévő épületben berendezett pásztormúzeum szerény anyaga is hiteles ké­pet ad a pusztai életmód, a csikós, gulyás, juhász mester­ség dolgairól. Kevésbé lehet ezt elmondani a versenypá­lyán tartott bemutatóról, ahol eléggé esetleges, itt-ott redukált programot ültek vé­gig a nézők, akiket legfeljebb a díjugratás néhány lovas kárpótolt szép teljesítményé­vel s a lovasiskola apró. de nagyon tehetséges „artistái­nak” bemutatója szórakozta­tott igazán. Aki pedig meg­szomjazott a melegben, az bosszankodhatott amiatt is, hogy nem kapott sehol üdítő­italt, az árusok csak sört áru­sítottak. Az egész napos debreceni programot este a díjazottak parádéja és tűzijáték zárta. A fenti néhány zavaró mozza­nat ellenére szép, maradandó élmény volt ez a virágkiarne- vál, megérte a fáradságot és az utat mindazoknak akik így is énekelték a népdalt: „Debrecenbe el kiéli menni—” P»ty> La,}«* „Nem láttunk medvét..." Fehér emberek a malomban

Next

/
Thumbnails
Contents