Észak-Magyarország, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-22 / 196. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 Seombot, t970. aug. 22. Kádár János elvtárs látogatása a moszkvai magyar kiállításon Augusztus 20-án Moszkvában Fock Jenő miniszterelnök. Alekszej Koszigin szovjet kormányfő jelenlétében, ünnepé­lyesen megnyitotta a „Szabad Magyarország 25 éve” című jubileumi kiállítást. Képünkön: a megnyitó részvevői Ko- sziginnal és Fock Jenővel az élen, megtekintik a kiállítást. együttműködés a gazdasági (Folytatás az 1. oldalról) Központi Bizottságának tag­ja, az RSZK külügyminiszte­re. L. I. Brezsnyev, a Szovjet­unió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtit­kára, N. V. Podgornij, az SZKP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa elnökségének elnöke. A. N. Koszigin, az SZKP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke. A. D. Kirilenko, az SZKP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, az SZKP Központi Bizottsá­gának titkára, K. P. Katusev, az SZKP Központi Bizottsá­gának titkára, A. A. Gromi- ko, az SZKP Központi Bizott­ságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere, K. V. Ru- szaíkov. az SZKP Központi Revíziós Bizottságának tagja, az SZKP Központi Bizottsá­gának osztályvezetője. Az ülés célja az volt. hogy azon megvitassák az időszerű nemzetközi kérdéseket a Var­sói Szerződéshez tartozó szo­cialista országok közötti kap­csolatok kialakult gyakorla­ta mik megfelelően. Fő figyelmet szenteltek a jelenlegi európai helyzetnek. améty általános vélemény szerint fontos befolyást gya­korol az egész világhelyzetre. Az Országos Takarékpénz­tár szeptember 7-én és 8-án Budapesten rendezi az 1., az V. és a VI. Békekölcsön 1970. második félévi sorsolását. Az első napon az I. Béke­kölcsönből 99100 kötvényre A résztvevők megállapítot­ták. hogy a Szovjetunió és az NSZK tárgyalásai és az 1970. augusztus 12-én aláírt szerződés fontos lépés a fe­szültség enyhítésének és az európai helyzet normalizálá­sának útján, megfelel min­den nép érdekeinek és szol­gálni fogja minden európai ország aktív államiközi kap­csolatai fejlesztésének ügyét, a békés egymás mellett élés elvei alapján. A résztvevők kifejezték azt az eltökélt szándékukat, hogy megteszik a tőlük függő további lépése­ket az európai biztonság meg­erősítésének irányában, egye­bek között — más érdekelt országokkal együtt — aktív intézkedéseket foganatosíta­nak annak érdekében, hogy az összeurópai értekezlet ösz- szehívására vonatkozó, mind átfogóbb támogatásra találó javaslat a legközelebbi jövő­ben realizálódjék. Ugyancsak véleménycserét folytattak néhány más idősze­rű nemzetközi problémáról is. Ismét kifejezték azt a meg­győződésüket. hogy a szocia­lista országok közötti testvé­ri kapcsolatok és sokoldalú együttműködés erősítése a béke, és az európai biztonság szavatolásának záloga. Az ülés a teljes egyetértés, a barátság éss az együttműkö­dés szellemében folyt le. 26,6 millió forintot sorsolnak ki. Másnap az V. Béke­kölcsön húzásán 424 600 köt­vényre 56,5 millió forint, a VI. Békekölcsön 637 600 köt­vényére 84,6 millió forint jut a szerencsés nyerteseknek. Moszkvában az állandó népgazdasági kiállítás köny- nyűipari pavilonjában au­gusztus 20-án délelőtt ünne­pélyesen kitárta kapuit „A szabad Magyarország 25 éve” című jubileumi kiállítás. A kiállítást Fock Jenő minisz­terelnök nyitotta meg. Beszé­dében hazánk fejlődéséről szólt. Szovjet részről megjelent Alekszej Koszigin, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke, aki beszédében mél­tatta a kiállítás jelentősé­gét. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára pénteken látogatást tett „A szabad Magyaror­szág 25 éve” címmel Moszk­vában megnyílt magyar jubi­leumi kiállításon. Látogatá­sára elkísérte Fock Jenő miniszterelnök, Péter János külügyminiszter, valamint a kiállítás megnyitására érke­zett magyar kormányküldött­ség többi tagja. Kádár János meghívására megtekintették a kiállítást Andrej Kirilenko, Arvid Pe- lua és Genaggyij Voronov, az SZKP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tag­jai, Jurij Andropov és Pjotr Gyemicsev, a Politikai Bi­zottság póttagjai, valamint az SZKP több más vezető személyisége. A vendégeket Apró Antal miniszterelnök-helyettes, a ki­állítás kormánybiztosa, Rapai Gyula moszkvai magyar nagykövet, továbbá a kiállí­tás vezetői fogadták és kalau­zolták végig a bemutatón. A kiállításon tett, mintegy másfélórás körséta után a magyar vezetők villásreggelit adtak a szovjet vendégek tiszteletére, amelyen Kádár János és Andrej Kirilenko pohárköszöntőt mondott. A fogadást követően Kádár János nyilatkozatot adott a Magyar Távirati Iroda ki­küldött tudósítóinak, vala­mint a Magyar Rádió és Te­levízió moszkvai tudósítói­nak. — Eredetileg úgy volt, hogy nem lesz alkalmam ezt a jubileumi kiállítást Moszk­vában megnézni — mondot­ta Kádár János. — A körül­mények azonban úgy alakul­tak, hogy közös nemzetközi ügyben Moszkvába jöttünk, így mégis megnézhettem a kiállítást kedves szovjet ba­rátainkkal, szövetségeseink­kel együtt. Azt tudnám mon­dani, hogy a kiállítás sike­rült. Gratulálok a szervezők­nek, a kivitelezőknek, s azok­nak, akik a kiállítást lebo­nyolítják, mert áttekinthető és jó képet ad arról, hogy Magyarországon hogyan, mi­képpen épül a szocializmus. — Kiállításunk külön elő­nye, hogy nagyon érzékel- •hetően és jól bizonyítja, egy­ben demonstrálja, miként alakul a magyar—szovjet Augusztus 19. és 21. között Ulánbátorban került sor a Belorusz Szocialista Szovjet Köztársaság, a Bolgár Nép- köztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Kubai Köztársaság, a Len­gyel Népköztársaság, a Ma­gyal' Népköztársaság, a Mon­gol Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársa­ság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és az Ukrán Szocialista Szovjet Köztársaság külügyminiszté­riumai vezető képviselőinek tanácskozására. A tanácsko­záson megvitatták az ENSZ- I közgyűlés közelgő, 25. ülés-j szakával kapcsolatos kérdése- 1 két. élet térén, hogyan alakul es halad napról-napra a maga­sabb forma, a kooperáció és az integráció irányába. A Varsói Szerződés tagor­szágai Politikai Tanácskozó Testületének csütörtöki ülé­sére vonatkozó kérdésre Ká­dár János elvtárs így vála­szolt: — A kommünikében közül­ieket szeretném hangsúlyoz­ni. A magyar küldöttség vé­leménye szerint rendkívül fontos és hasznos volt ez a találkozás, s az egység és egyetértés szellemében ment végbe. Erősíti jövendő együttműködésünket. vala­mennyi szocialista ország ja­vára. Meggyőződésünk sze­rint egész Európa népeinek javát és a békés egymás mellett élést is szolgálja jelentette ki az MSZMP KB első titkára. Az értekezlet munkája a testvéri együttműködés és a teljes kölcsönös megértés légkörében folyt. A tanácskozás részvevői felkeresték Szuhe Bátor és Csojbalszan mauzóleumát, és ott koszorúkat helyeztek el. Autót nyertek Augusztus 19-én és 20-ófl tartotta az Országos Takarék- pénztár Gyulán, a szabadtéri színpadon a gépkocsi nyere- ménybetétkönyvek sorsolá­sát. A sorsoláson az április Jó­ig váltott és július 31-éo még forgalomban levő 5000 és 10 000 forintos betétköny­vek vettek részt. 131 063 db 10 000 forintos betétkönyv után 138, 571 139 db 5000 fo­rintos betétkönyv után 303- összesen 441 autót sorsoltak ki. 10 000 forint összegű betét­könyvek: 4 009 243 Wartburg Lim.. 353 4 010 472 Wartburg Lim., 3á3 4 019 824 Trabant Lim., 601 4 025 154 Zastava 750 4 026 786 FIAT 500, Lim. 5000 forint öss/.eaii betét' könyve.. 4 504 352 Trabant L , 41«. jl)l 4 507 805 Simca 1000 Lse 4 544 595 Simca 1301 S 4 .y47 499 Trabant Lim. 001 4 565 448 Skoda S—-100 4 566 209 Skoda S— 100 4 567 332 Wartburg Lüi.. Ú3 4 889 715 Moszkvics 412 4 571 824 Zastava 7 50 -1 4 572 153 Wartburg Lim. >:’3 4 572 825 Moszkvics 412 4 572 927 Skoda S— 1Ü0 4 578 545 FIAT 850 Lim. 4 587 128 Skoda S— 100 ma Közlemény __­A z Egészségügyi Miniszté­rium közli, hogy azok részé­re, akik az Egyesült Ara0 Köztársaságba. Iránba, Irak­ba, Izraelbe, Jordániába, K11' waitba, Libanonba, Szuód- Arábiába, Szíriába vagy Tö­rökországba utaznak, egészsé­gük megvédése érdekében * kolera elleni védőoltás köte­lező. Az érdekeltek az oltást Budapesten, az V. kerület- Madách téri rendelőintézet' ben. vidéken a lakóhely sze­rint illetékes közegészség ÜB)'1' járványügyi állomáson kaO' jak meg. Irta: Andrzej Zlbych 71. _Lehetetlen — mondta Hans. — Itt gyógyítsa'. K ovalszki vállat vont. Száraz hangon megmu gyarázta, hogy a vállbán ütőeret sértett a golyó. Egy órán belül érvarrásra van szükség, ellenke­ző esetben... — Súlyos műtét ez? — kérdezte Kloss. — Igen is, meg nem is. Annyira súlyos, hogy itt nem lehet elvégezni. Annyira nem. hogy mű­tőben életveszélyessé váljon. Javaslom, hogy azonnal vigyék a német kórházba. _ Lehetetlen — mondta színtelen hangon Klo ss, s érezte, hogy most kockáztatnia kell. So­kat. mindent. De a kórházban látottakra vissza­emlékezve, egv kicsit megnyugodott, s beszélni kezdett' — Vállalja a műtétet? — ön pontosan tudja, hogy mit kell tenni, ha lőtt sebbel jelentkezik valaki az orvosnál. A né­met parancsnokság megköveteli, hogy jelentsük. — Minden felelősség az enyém — mondta a főhadnagy. — Tegye, amit mondtam. Vigyük ma­gukhoz. — Többet szeretnék tudni — mondta most mái nyíltan, egyenlő társalgási partnerként az orvos. .— Többet, ha már kockáztatunk. — Már így is többet tud a kelleténél — mond­ta Kloss, s most döbbent rá, hogy az egész be­szélgetést lengyelül folytatták le.-— Kocsi van? — kérdezte kurtán az orvos. — Nincs kocsim, s ha lenne is, katonai jármű­vet semmiképpen nem vehetnék igénybe. Nem akarom tovább teregetni ezt az ügyet. — Rendben van — mondta Kovalszki. — Ön is látta, amit látott a kórházamban, én is láttam itt, amit láttam. Ne faggassuk tovább egymást. Szerezzenek egy kocsit. Kloss behivatta Kürtőt, s utasította, hogy a legnagyobb diszkréció mellett szerezzen egy bér­kocsit, s a lányt vigyék a Borzentov-kórházba. Kloss ideges volt már, hiszen Rhode várta, s nem akarta még azzal is tetézni a bajt, hogy Rhode haragját is maga ellen fordítja. * Krisztina el sem mozdult még az egy órával ezelőtt behozott beteg mellől. Néhány injekciói adott a karjába, s szünet nélkül mérte a pulzu­sát. Most végre úgy érezte, hogy normális a vér­keringése, s lélegzetvételnyi szünetet tartva az el­lenőrzésben. megtette a szükséges óvintézkedést: átkutatta a beteg zsebeit. Iratokat nem talált ná­la, s ekkor vette észre, hogy a sebesült ujján arany pecsétgyűrű van, rajta Á. K. monogram. Stefán állt meg most mögöttük: — Ki ez? — kérdezte a férfi. — Nem tudok róla semmit — mondta Krisz­tina. — Illetve csak annyit, hogy a mezőről hoz­ták be. — Ez az ő zakója? — kérdezte a fiú, s a ka­bátért nyúlt. — Hagyd csak. Én már átkutattam. Semmi pa­pír. — Aztán kitört belőle a keserűség, s a fiúra támadt: — Hol voltál tegnap? Vártalak. Stefán vállat vont, s hanyagul válaszolt: — Sajnos, nem vezetek naplót. De arra biztosan emlékszem, hogy rád gondoltam. — Tehát ma este várhatlak? — kérdezte a lány. — Várni várhatsz, de hogy mi lesz ma este.. — a fiú ismét megrántotta a vállát. A beteg most megmozdult, s alig hallhatóan kérdezte: — Schwester, wo bin ich? — - Nyugodjon meg, kórházban van, jó helyen — mondta Krisztina, s látta, hogy a férfi megérti szavait. Krisztina figyelmesen leste a beteg száját, de csak szótöredékeket tudott leolvasni. Wald.. Forsthaus... és egy dátum, amelyet többször egy­más utón elmondott: szeptember 25. Figyelme aztán a műtő felé fordult, ahol Waclav és Stefán ismét veszekedtek. Krisztina nem értette, hogy miről folyik oda­bent a vita, de ismét felébredt benne a félelem, illetve a féltés. Stefánt féltette valamitől, vagy valakitől, maga sem tudta pontosan, hogy miért. A műtő, amely az orvosi szobából lett átalakít­va, kicsi volt és zsúfolt. Stefán éppen befejezte a sebészeti eszközök sterilizálását, amikor Waclav belépett, s mindjárt szólt is neki, hogy rakja he­lyére a fogókat, szikéket, tűket. — Kovalszki doktor megköveteli, hogy a szi­kék és a fogók nagyságrendben legyenek a he­lyükre léve — mondta, amikor észrevette, hogy Waclav csak úgy, összevissza rakja el a műsze­reket. — Ezt egyébként minden orvos így köve­teli meg, tudnod kéne. Waclav hallgatott, csak szemeiben vibrált va­lami megmagyarázhatatlan nyugtalanság. Stefán érezte ezt, s most újra támadásba lendült, mint az elmúlt napokban már annyiszor: — Félsz? — kérdezte. — Én? Mitől félnék? — nézett le Stefánia a hórihorgas Waclav. — Attól, hogy valamire rájön a doktor. Pél­dául arra, hogy az orvosi egyetemnek még csak közelében sem voltál. — Tévedsz. Orvosira jártam a háború előtt. — Lehet, hogy voltál már az orvosi egyete­men, de az biztos, hogy járni nem jártál ott. A proszektúrában például összeesnék Waclav most hallgatott, s űgv tűnt, hogy tel­jesen belefeledkezett a műszerek elrendezésébe. Stefán dühbe gurult: — Az istenit a nyamvadt pofádnak! — esatlanl fel. — Legalább annyi gerinced lenne, hogy rám­szólj, hogy szálljak le rólad. — Hát akkor szállj le rólam — mondta egé­szen fásult hangon Waclav. Stefánt még jobban dühbe hozta ez a tettetett nyugalom. Hirtelen haragú, a meggondolatlan­ságig bátor fickó volt, s idegesítette Waclav ma­gára erőltetett nyugalma. Odaugrott hozzá, elkap ta a vállát: — A nevedet is kicserélted? Waclav elugrott, vállát az ajtónak támasztotta mint aki támadás elhárítására készül. — Ne lélj. te balek! Nagyon nyúl idegzetű vagy. Tőlem ne félj. De vigyázz Kovalszkitól és Klári­tól. (Folytatjuk) Szeptemberben Békekölcsön-sorsolás Tanácskozás Ulánbátorban £ Varsói Szenilis tagállamai i Politikai íaácskezó j Testületének ülése

Next

/
Thumbnails
Contents