Észak-Magyarország, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-20 / 195. szám
Csütörtök, 1970.ioa9.20L ESZAK-MAGYARORSZÄG II Nagy történelmi dátumhoz érkezett a diósgyőri kohászat. Fazola Henrik egri lakatosmester kutatásai alapján Mária Terézia 1770. július 28-án keltezett okiratában közli döntését „Kincstárunk hasznát és édes magyar hazánk javát több vasbánya kiaknázásával óhajtjuk előmozdítani, ezért elhatároztuk, hogy a bőséges faanyaggal rendelkező diósgyőri kamarai uradalom területén vasgyár létesíttessék”. Az alapitó levél dátumozása óta két évszázad zúgott el. Az egykori virágzó vashámorok elpusztultak. Az ómassai vasolvasztóból és a hámorokból kifejlődő diósgyőri kohászai viszont hatalmas, Európa-szerte elismert üzemmé fejlődött. ■4 harmadik évszázad küszöbén tisztelettel emlékezünk az alapítókról, a hajdani és a. mai munkásdinasztiákról, az ö kezük munkája tette naggyá, s ennek alapján válik még hatalmasabbá a diósgyőri kohászat. <\ GY<XRAL<\PÍTÓ .7 cK:.v 5 Hatalmas hegyek, zúgó erdők keskeny ölén. mesésen szép völgyben fekszik Ömas- sa. Fazolának nagyon megtetszett ez a hely. A hegyiéi lerohanó Garadna patak, a vidéket körülvevő őserdő, a mészkőhegyek szinte kínálkoztak a vasmű megteremtéséhez. Fazola Becsbe utazik, s az Az 1760-as évek vége leié, •i8—40 év körüli, markáns arcú férfi, szinte megszállottként járja a Mátra vidékét, a Bükk hegységet. — Aranyat keres — vélték a hegyi pásztorok és a szénégetők. Ám a hegyek vándorát nem az arany, hanem a „vaskő” vonzotta. A gyáralapító Fazola Hen- rik születéséről, haláláról nem maradt okmány. (Az egyik Würzburgban. a másik Diósgyőrött lett a háború martaléka.) A gyártörté- net kutatói mindenesetre Megállapították, hogy Fazola Würzburgban I. G. Oegg ko- vácsmcster keze alatt gyakorolta — 25—30 társavai egyetemben — a művészi kivitelű vaskapuk készítését. A munka megszűnt, Fazola vándorlásai során a pompakedvelő Barkóczy Ferenc, egri püspök főispán meghívására 1758-ban telepedett le Egerben. Munkával bőven ellátták. Sok között 1761-ben készítette el világhírű vasműremekét: az egri megyeháza, barokk művészeti stílusban kovácsolt vasrácsait. Fazola világhírű vasmű remekei alapján jólétben élt. A széles látókörű, művészi érzékű embert azonban nagyobb alkotási vágy, elhivatottság fűtötte. Ebben az időTerézia 1770. július 28-án keltezett alapítólevelében, ''-res fordításban a következő olvasható: •kincstárunk hasznát es édes magyar hazánk javát több ^sbanya kiaknázásával óhajtjuk előmozdítani, ezért elhatá- o<.tulc hogy a bőséges faanyaggal rendelkező diósgyőri ka- uradalom területén vasgyár létesíttessék. Ezért Hűség- ' nei.- kegyelmesen megparancsoljuk a következőket: én'..,lerezett kamarai uradalom tisztjeit utasítsák, hogy az Palettái deszkát, lécet, zsindelyt és a többi szükséges épit- ■ anvagokat megfelelő áron bocsássák rendelkezésre, a t70r építéséhez és működéséhez szükséges vízvezeték létesi- 't* semmi módon ne akadályozzák, valamint hogy nu ° ,0*£énégetés céljait szolgáló faanyagokra állapítsanak ^megfelelő területbért akár ölenként méltányos áron. akár 'ni’u'teri faszénégető boksa után, évi taksát. Egy balcsának szá- íz. amelyben három faszénégető dolgozik egy legénnyel. '. Mép emlékezetünkben van, hogy 2—3 évvel ezelőtt az ho'liZ aíósgyőri uradalom térképéi elkészítették. Kívánjuk. 1, ezt bizonyos időre a mi használatunkra visszakérőleg Kl r'ék tel Ü.T Egg értesültünk, hogy a diósgyőri uradalom területén . e0et es hamuzsirt készítenek Ezek az üzemek 350 frt évi ellenében minden évben 4—5000 öl fát használnak 0_' ®zért elrendeljük, hogy ha nem is szüntetik be egészen ■tál" ”eünüár üzeméi és a hamuzsírégetést, legalább korlátoz- laa a2°k üzemét oly mértékig, hogy a diósgyőri erdőségek cle^fföát tartsák, fönn a vasgyár számára. Mert így tesztek !!et hegyes akaratunknak és szándékunknak/’ 1813 őszén helyezték üzembe az űjmassai nagyolvasztót. 1830-ban korszerűsítették. isiiben állították le véglegesen. 1952-ben a diósgyőri gyár dolgozói társadalmi munkában a hászati műemléket helyreállították. Európában ez a harmadik ilyen műemlék. A dolgozók létszáma lassan százra növekszik. F.gv része, mintegy 15 család a nagyolvasztó mássá, a többi i miskolc—egri országút mellett épült vashámoroknál telepszik le. A településeket később elnevezik Ómassának. Felső- és Alsó-Hámornak. A termelés növekszik eléri az évi hatezer bécsi mázsát, (egy mázsa 65 kilogramm). Bécs előbb tisztviselőkét ültet Fazola nyakára. A pereskedések sorozata következik. amely az eladósodott gyáralapító kifosztásával végződik. Fazola Henrik előbb a gyártól válik meg, majd 1779-ben az élettől is. (Folytatás a 12. oldalon.) ben építették az egri líceumot. Igen nagy gondot okozott a vasanyag beszerzése. Fazola saját költségén kezdett a kutatáshoz. Az egykori feljegyzések szerint ..nem sajnált gondot, fáradalmat sem éjjel, sem nappal. Nem sajnálta a vagyonát, nem rettent vissza a vándor élet kényelmetlenségeitől". Éveken át kutatott a Mátra vidékén, a Blikkben, vasércet keresett egy leendő vasműhöz. A sok között megfordult. Tardonán, Pa- rasznyán, Mályinkán. Up- ponyban, Nekézsenyben talált végre megfelelő ércet. A kutatás anyagilag, s egészségileg erősen megviselte. A bányakutatásért kilátásba helyezett királyi jutalom, s a gyáralapításhoz szükséges pénzbeli támogatás helyeit Fazola aranyérmet, s üres ígéreteket kapott. osztrák köznemesek közreműködésével, néhány miskolci kereskedő és földbirtokos bevonásával társulást hoz létre. Az osztrák gazdasági fejlődéshez több vasra van szükség, így Bécs, — legalábbis elvileg — támogatja Fazola törekvéseit, s ezért kegyeskedett Mária Terézia elrendelni a vasgyár felállítását. Fazola azonban kénytelen számára hátrányos szerződést kötni. A részvények egynegyedét az uralkodó átveszi. fenntartja magának az elsőbbséget, de a kincstár pontosan a legkritikusabb időben az első három évben minden anyagi terhet Fazo- lára hárít, A szentléleki zárdarom alatt 1770. nyarán jelölik ki a vasmű helyét. A királynő az építéshez ez év őszén A gyáralapító Fazola Henrik szobra a kohászati múzeumban ácsokat, kovácsokat küld. Másfél évi építés után 1772. március 12-én gyújtják be az öt méter magas, akkor az ország legnagyobb vasolvasztó massáját. Négy ló vontatta szekerekkel szállítják az ércet Upponyból, Nekézseny- ből, Rudabányáról, az erdő bőven adja az olvasztáshoz szükséges faszenet, s a Garadna vizével működtetik a levegöfújtató berendezéseket.
