Észak-Magyarország, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-02 / 180. szám

*iwnnw Vasárnap, 1970, aug. 2. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 7 n £'t közben ffogjan, s miért? . Tisztára megváltozott az elet sora. Ezelőtt csak az '“mber alkalmazkodott az órá­hoz, most meg életformájá- nak megfelelően, szinte a sa3át képmására formálja át, osztja be a napi 24 óráját. Például, mi lett a déli 12 órá- ból? Devalválódott. Manap­ság csak éppen annyi tekin­télye van, mint a többi szám- mik az óra lapján. Vagy ta- uui egy kicsivel több, vagy eppen, hogy csak annyi, ^mennyi a nap-felezőnek ki- 'ar- Azelőtt délben szinte megállt az élet. Most a leg­főbb helyen dolgoznak déli harangszókor.” Idős tanárom emlegette, bem kevés nosztalgiával a reSi déli 12 órákat. Ennek fyoinán indultam el, hogy .Megnézzem, megérdeklőd- Jem, mit csinálnak manap- saS délben az emberek. A gépkocsivezető ^ Porfelhőben állítottam meg ■^elyeb és Monaj között a ^.agyvendégi Állami Gazdá­ig tehergépkocsiját. , Ha úgy jön ki a lépés, monajon szoktam hallani a bek harangszót — mondja Jji'za István gépkocsivezető. 7~ De ez már nem jelent Számomra semmit. Hajnali “Ottókor kezdem a napot, es- e 5—6 között fejezem be. ^belőtt, míg gulyás, kanász, Juhász voltam, délben ebé­deltem. Most délután 2 óra ,a.lban. Jobban mondva ak- í°ri amikor megéhezem, ^fasznokvajda és Baktakék bűzött szedem össze a tejet, a dél legtöbbször úton talál. s ilyenkor dolgozom. A koíükájiovezető ~~~ Én a harangszót sose állom — mondja Porub- lánszki Lajos, az abaújszol- b°ki Alkotmány Tsz kombáj- bosa. ■— Talán azért, mert a §ep zúgásától nem hallani, J'bgy azért, mert nem figye- °k rá. Hajnalban kelek, és beszálltakor hagyom abba a Munkát. Óra nincs nálam, a napra nézek, ha tudni b^arom, hogy körülbelül bJennyi az idő. Hogy most Vari éppen dél? Lehet. Lát- 3a; bütykölöm ezt a gépet, "''Vei várni kell a pótkocsi- a. Nekem akkor lesz dél, ha a kislányom megjön az ebéd­del. A fiókposta-vezető Mamrus Klára két éve ve­zeti a gagyvendégi fiókpos­tát. Érettségi után és egy tanfolyam után került ide. — Délben elcsendesedik a falu — mondja —, szinte alig van forgalom. Ilyenkor hozza édesanyám az ebédet. A postát nem csukom be, csak egy kis szünetet tartok a munkámban, amíg megebé­delek. Ha jön valaki, termé­szetesen félretolom az ételt, felveszem a levelet, vagy a csomagot, vagy kapcsolom a hívott számot. Az élet dél­ben sem állhat meg. És en­nek a falunak a mi postánk az egyik világra nyíló ajta­ja, ablaka. mulató szőlőterületein és rétjein — rendszerint úgy igazítja lépteit, hogy délben vagy dél körül irat, vágj' forrás mellé érjen. A mezőőr 58 éves. — Nemsokára nyugdíjba megy ok — mondja, — de van olyan érzésem, hogy ebédel­ni sokszor kijárok majd azokra a helyekre, ahol mos­tanában jót pihenek, jót eszem, és friss vizet iszom. Oravcc János Esirra-cseppen a másodállásokból A Népi Ellenőrzési Bizott­ságoknak kétségtelenül egyik legnagyobb, s legmunkaigé­nyesebb feladatuk az idén a másodállások, mellékfoglal­kozások témakörében végzett vizsgálat Az országos vizsgálat ré­szeként az ózdi Népi Ellen­őrzési Bizottság a közelmúlt­ban fejezte be a felmérést a város és a járás területén. Űjpál Elemér, az ózdi NEB elnöke elmondotta, hogy a város és a járás területén 1967 óta 15 százalékkal nőtt Az ótőr Bakta és Forró között a fancsali kanyarban árkolnak az útőrök. Köztük van Tő- készki Sándor is, aki már húsz esztendeje hordja a közúti igazgatóságtól kapott egyensapkát. ök pontosan délben kezdik a félórás ebéd­szünetet. A mi kor Fancsalból ide hallatszik a harangszó, az útőr az út szélén megrak­ja a kis tüzet, megfaragja a nyársat, ráhúzza és bevag­dossa a szalonnát, hagymát tűz a hegyébe, a kenyérre meg sót szór. Aztán, ahogy zsírozza a kenyeret, harapja is mindjárt. A kihunyt tűz még füstö­lög, de az útőr már a lapát nyele mellett gyújt rá a ci­garettára. Pontosan fél egy van. — Nincs szükség arra, hogy felettünk álljanak — mondja az öreg. — A 30 mé­ternek mindennap meg kell lenni. mezőőr Bróth Lajos, erdőbényei mezőőrt ma az Alsóbénye- tetőn érte a dél. Leakasztot­ta a fegyvert a válláról, le­tette a fűbe, ráterítette a ka­bátot, levette a oldaltáskát és megebédelt. Sajtot, kenye­ret, hagymát evett, a kis két- decis bádogból meg vizet ivott. Közel 20 kilométeres őr­járatán •— ösztvér, Harsad, Barnamáj, Várhegyalj, Söté- tes, Szárhegy, Paperdő, Fél­Ä trombitás lány FOto: Szabados György. a másodállások, mellékfoglal­kozások száma, s mintegy 23 százalékkal az erre a célra kifizetett bérék összege. Bár a másodállású munka- viszony — ahogy mondani szokták — jogilag jól „beha­tárolt” terület, a vállalatok, intézmények mégsem fordí­tanak kellő gondot a jogsza- bályok betartására. Leggya­koribb eset, hogy összekeve­rik a másodállás, mellékfog­lalkozás vagy a szakértői te­vékenység fogalmát. Általá­nos jelenség, hogy nem töre­kednek a másodállásban vagy mellékfoglalkozásban végzett munka mennyiségének, s mi­nőségének ellenőrizhetőségé­re. S ugj'ancsak gyakori, hogy a másodállások betöltéséhez nem kémek engedélyt a mun­kahelyektől, ahol a dolgozók főállásban vannak. A plusz forintokért több­ségükben becsületesen meg­dolgoznak az emberek, a vizs­gálat során azonban néhány egészen furcsa másodállásra találtak a népi ellenőrök. * Az Ózdvidéki Szénbányák kereskedelmi osztályán B. Z. évi négyezer forintért másod­állású szerződést kötött az egj’ik partnervállalatukkal, megrendelőjükkel. Mit kellett érte tennie? Semmit! A vevő vállalat mindössze annyit kért az ÓSZ kereskedelmi dolgozójától, hogy az ö meg­rendelésük soronkívüliséget élvezzen. Esetleg más meg­rendelők rovására is. Igazán semmiség... A helyzet fonákságára, er­kölcstelenségére a vizsgálat folyamán figyeltek fel az ÓSZ vezetői, s gyors intézkedéssel megszüntették B. Z. másodál­lását. Hasonló ehhez az Ózdi Ko­hászati Üzemek termelési osz­tályán B. J. másodállása. A Borsodnádasdi Lemezgyár el­lenőri minőségben kérte az engedélyt B. J. másodállás­ban való foglalkoztatására — havi 400 forintért —, s való­jában a lemezgyárnak szállí­tandó platina sürgetésére kö­tött szerződést a dolgozóval. Ez neki sem gond, hiszen a hengerlendő anyagok progra­mozásával foglalkozik. A le­mezgyárival soron kívül. . Figyelemre méltó az egyik nagyobb bányaüzem vezető­jének mellékfoglalkozása is. Az üzemvezető évi jövedelme meghaladja a százezer forin­tot, mellette azonban még két közeli termelőszövetkezetben is mellékfoglalkozást vállalt. Az egyik tsz havi 1000 forint „honoráriumot” és 500 forint útiátalányt, a másik pedig 800 Ft-ot és 400 Ft útiátalányt fizet neki. Miért? A tsz-ek homokbányáinak „művelésé­hez” tanácsokat ad, hetente egy-két alkalommal megláto­gatja a bányát, és néha segít a homok értékesítésében is. Nehéz azonban elképzelni, hogjt egy felelős beosztású ember egyszerre három he­lyen is helytálljon, s egyik munka se menjen a másik rovására. Néhány tisztázatlan körülmény miatt ebben az ügyben még további vizsgála­tokat tart a NEB. Az ózdi városi-járási kór­ház is fura, s kifogásolható szerződést kötött az egyik építészmérnökkel. Napi há­rom órás mellékállásért 1300 forintot fizetnek. De sem a végzett munka, sem a mun­kában töltött idő nem iga­zolható, sőt, ami ennél is fur­csább, az összeg kifizetését sem „dokumentálták” megfe­lelően. Kiderült a vizsgálat során az is, hogy egy'es helj'eken nem fukarkodnak a szakta­nácsadói díjakkal. Az ÓSZ például egy évben 23 600 fo- rintott fizetett szaktanácso­kért az égjük egyetemi do- censnak. A pogonypusztai tangazdaságban pedig 59 ezer forintot fizettek ki tavaly tiszteletdíj címén. Teljesen szabáljttalanul, hiszen ilyen fogalomkört a pénzügyi fe­gyelem nem ismer... A másodállsú munkaviszo­nyok létesítésében a jogsza­bályok be nem tartása esetén a munkáltató ellen szabálj'- sértési eljárás indítható, s háromezer forint pénzbírság­gal büntethető. Helyes ezt szem előtt tartani! Tóth István Újfajta emberek újfajta dicsősége Kétszer huszonöt év Mint már hírül adtuk, bolgár újságíró vendége­ket köszöntöttünk szer­kesztőségünkben. K. Asze- nov, a Ludogorszka Pravda című lap pártro­vatának vezetője a razgrá- di terület egyik községét mutatja be cikkében az Észak-Magyarország olva­sóinak. Tollát a szeretet, a megbecsülés vezérli... A falu neve: Prosztomo. Azt jelenti: szabad térség, tá­gasság ... Nem tudom, kitől szárma­zik ez az elnevezés, amely annyi fényt és reménj't rejt magában. Mintha felmennél egy hegyre, ahol friss szél fúj, s kitárul előtted a látó­határ. Prosztorno — szabad térség... Ismerkedjenek meg me­gyénk legfiatalabb községé­nek történetével! 1919-től Bulgária felszaba­dulásának napjáig, 1944. szeptember 9-ig ezen a síksá­gon csak egy Topcsii nevű vasúti megállóhely volt. 25 éves uralma alatt a fasiszta rendszer annyit sem tett meg, hogy állomásépületet épít­sen; pedig nagy szüksége lett volna rá a környékbeli fal­vak lakosságának. A felsza­badulásunk óta eltelt másik negyedszázad alatt épületek sokasága született: a síksá­gon mindenfelé friss házte­tők piroslanak. 1961. novem­ber I3-án Prosztomo állo­mását hivatalosan pályaud­varrá nyilvánították. Fontos „állomás” volt ez az új köz­ség történetében is ... Cement, tégla, épületfa... Napjainkban megyénk leg­fiatalabb kis községének ki­lencven új lakóházában há- romszázötven ember él. Ha mostanában itt valamit kér­nek az emberek, akkor az a cement és a homok, a tégla és az épületfa: alakul a fa­luközpont. Az épülő terme­lőszövetkezeti székház a leg­nagyobb lesz a megyében, s elkészült a tanácsháza és a posta. Napról napra szebb lesz a falu. Kétszer huszonöt év telt el. Két különböző korszak: az első egyenlő volt a nullával, a második óriási lépés az em­beri boldogság kiteljesedése felé. Mit is mondhatnék még Prosztomo községről? Szól­jak a villamosításról? Az első rádiókészülékekről? Az egészséges ivóvízről? De hi­szen ezek ma már megszo­kott dolgok minden bolgár faluban. Inkább elmondom, hogy azt a régi házat, amely­ben vidékünk egyik legna­gyobb fia élt, múzeummá ala­kították : Dimitar Georgievet a fasiszták lőtték agj'on ... A múzeum a boldog életű utódok hálájáról beszél. Maguk az emberek... Dicsőség... Ez a szó nincs benne az országgyűlés el­nöksége által odaítélt rend­jelekről, kitüntetésekről szóló híradásokban. Nem szerepel a prosztomói állattenyésztők­ről írt riportokban, életké­pekben sem. Mégis: amit céltudatos munkájukkal ezek az emberek napról napra tesznek, igen, az maga a di­csőség. Prosztomo állatte­nyésztői évék óta elsők az or­szágban a szarvasmarha- és juhtenyésztésben Az elmúlt évben is lsét országos első helyet szereztek. Az embe­rek büszkék kivívott sike­reikre. elsősorban az ő önfel­áldozó munkájuknak kö­szönhető, hogjr megyénk el­sőként nyerte el a kiváló ál­lattenyésztőket megillető ki­tüntetést. A jó hagyományok, a fá­radtságot nem ismerő mun­kával párosulva, újra és újra meghozzák a sikert. 1964-ben 886 ezer leva volt a megter­melt állati termékek értéke (égj' leva = 17 forint). A leg­utóbbi évben már ez az ered­mény is kétszeresére nőtt! Az állattenyésztés évről évre jövedelmezőbb. Reszmie Meh- medov és Szaliha Sukireva 5011 liter tejet fejnek éven­te minden tehéntől. Csodá­latra méltó hozzáértéssel és gondossággal végzik munká­jukat a juhászok is; Ivan Ve­likov és Gancso Panov. Mindnyájan olyan emberek, akik szeretik a munkát. Sze­rény és tisztalelkű emberek. Életük szakadatlan, önfelál­dozó munka. Ezért kap a prosztomói közösség egyre több kitüntetést Immár negyven ember büszkélkedhet aranjr, ezüst vagy bronz érdeméremmel. S a kitüntetések hatása? Egjre jobb munkára sarkallnak. S van egy kitüntetés, amely minden tag számára nagyon drága: ez a Georgi Dimitrov Érdemrend. Tapasztalatcsere, üdülés De Prosztomo dolgozóinak eredményei nemcsak az ál­lattenyésztésben mutatkoznak meg, hanem más területeken is. Mozigépészük például az országos verseny első helye­zettje lett. A harmadik köz- társasági kulturális fesztivál döntőjében a termelőszövet­kezet versenj'zői ezüstérmet szereztek. Az utóbbi években a ter­melőszövetkezeti tagok közül igen sokan voltaic külföldi tapasztalatcserén, s ugyan­csak sokan üdültek idegen országokban. Évről évre nő a mezőgazdasági gépek száma, s nő az az összeg is, amelyet a termelőszövetkezet dolgo­zói kulturális célokra for­díthatnak. Üj beruházásait a terme­lőszövetkezet saját anyagi erejéből valósítja meg. Raiko Aszenov (Ford.: T. L.) Augusztusi csillagparádé b Mindenki TUDJA, aki figyeli az égboltot, hogy augusztus- „ n szinte parádéznak a csillagok. Valóságos tűzijátékok fi- tök meg az égbolton estétől reggelig. Az idén meg kü- s ?aaen szép égi jelenségeknek lehetnek tanúi azok, akik nem „ ''"álják átvirrasztani az éjszakákat és tekintetüket a csilla- a “ felé fordítják. Érdemes odafigyelni. Erről tájékoztattak „Csillagászok is. Lesz augusztusi „csillaghullás” és csillag­dádé bőségesen. e., z elsőt augusztus 3-án éjszaka lehet megfigyelni. Földünk ;s J,í01’ halad keresztül az Aquaridák nevű meteorrajon, annak j a legsűrűbb részén. Valósággal sereglenek majd a fények, la» iatra’ ~ ha tiszta lesz az égbolt — peregnek majd a csil- ng °“> villognak majd a meteorittestek. S még ennél is szebb, 0,,bb csillagparádét rendeznek a Perseidák tagjai (ez is ti-iu óriás meteorraj), amelyek már július 25-e óta száguldoz­ni.“ •a töW viszonylagos közelségében. Illetve: a föld halad ük. Ez a meteor-tömeg augusztus 17-ig lesz látható, ^gusztus 11-én kulminál a „csillaghullás”, akkor lesz leg- eE„ nyosabb az éjszakai égbolt. Aki nem sajnálja feláldozni ^éjszakáját, figyelje meg. Igaz, hogy a gyönyörködéshez Momentes, tiszta égbolt is szükséges, ja! !’ya.nesak augusztusban még további két nagy meteorraj- Cv . álkozik a föld. Augusztus 18-án a Cepheidák, 20-án a o{- ®*}tóák sűrűjében hajózik majd bolygónk. Ez a két mete- $j annyira nagy és annyira közel van egymáshoz, hogy *us” szemlélő meg se tudja különböztetni azokat. gy*18 lesz augusztusban, 17-én hajnalban részleges holdfo- ■ atkozás is. Magyarországról megfigyelhető, jel .tiL AUGUSZTUS utolsó napján még egy látványos g„.?nsé‘g zajlik le a föld és nap között. A hold pontosan a két Zást közötti egyenes vonalra kerül és gyűrűs napfogyatko- íJT °k°z. Ezt azonban — sajnos — Magyarországról ezúttal -m lehet megfigyelni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents