Észak-Magyarország, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-18 / 193. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 Kedd, 1970. aug. 18. A KÉPERNYŐ ELŐTT Mi újság Pesten? — Fiimdömping A fiimdömping nem Pes­ten jelentkezett áradatként, hanem a televízió elmúlt heti műsorában. A zenei és ismeretterjesztő filmeket nem számítva, tizenkét já­tékfilm pergelt a képer­nyőn, volt olyan, amelyik kétszer is, s ezen belül öt volt az ismétlés. Volt még egy tizenharmadik film is, ezt azonban feltétlenül kü­lön kell kezelnünk. Ennek címe: Aíi újság Pesten? Ez­zel kezdjük heti krónikán­kat. Csurka István novellája, a Mi újság Pesten? az 1969-es Körkép kötetben olvasható. Már eleve forgatókönyvnek tűnt. S ha most egybevetjük az eredeti novellát a minap látott filmmel, viszonylag nagyon kevés eltérést lá­tunk. Lényegbevágó válto­zás nincsen. Félix László rendező és Ráday Mihály operatőr igen híven fordí­totta le képi nyelvre az ér­dekes és értékes irodalmi anyagot. Érdeklődéssel vár­tuk és örömmel fogad­tuk. Ritka napjainkban az olyan saját tv-játék, vagy tv-film, amely mai hétköznapjainkat vallatja, amelyben napi életünk. a minket körülvevő város, környezet a maga hétközna­pi valóságában jelentkezik. A Mi újság Pesten? ezt a hiányt pótolta. Egyéni sértődöttség alapja le>het-e egy olyan elhatáro­zásnak. hogy valaki elhagy­ja hazáját? A válasz hatá­rozott nem. Ezt a nemet mondja ki a játék áttétele­sen, e nem mellett érvel rgen hevesen a disszidálni készülő fiatalember barátja, aki már egyszer, 1956-ban megpörkölöd ott kicsit, de gondolkodásában egészsé­gesebbé lett, bár most tu­rista útra nem kapott útle­velet. Nem, nem lehet el­hagyni ezt az országot, ezt a várost, ahol esetleg okta­lanul meg is verik a Mátyás téren azt, akinek nem tet­szik: a képe. Boldogtalan a disszidálni szándékozó fia­talember? Bizonyára hiány­zik neki valami az életéből. Hiszen a váratlan találko­zás egy hajdani iskolatárs- sal. s az iránta fellobbant hirtelen szerelem nagy visz- szatartő erőként jelentke­zett, hatékonyabbnak bizo­nyult. mint a jó barát sok okos érvelése. Talán a futó kalandok tartalmatlansága. a sehová sem tartozás volt keserűségének egyik fontos összetevője, s úgy érezte, el­keseredettségével ki kell futnia vakon a nagyvilágba. Talán a szintén boldogta­lan barát érvei meggyőzőbb­nek tűntek volna, ha nem ágaskodik a nézőben az a gondolat, hogy ö úgysem mehetne, mert nincs útle­vele, s talán ezért beszéli le a másikat, de ő sem érzi jól magát itthon, mert a jó­módú kisiparos özvegy ki­tartottjaként élni — nem igaz élet a számára. De ke­serűségében, indulatosságá- ban is józanabb, hazájához ragaszkodó mai pesti fiatal. Hiteles a kömyezetrajz, hiteles a kép a városról, ta­lán egyedül a műanyagöntő kisiparosnő és annak házi- mulatsága sémák felé hajib­an elrajzolt kicsit. A két férfi alakjában Sinkó Lász­ló és Schweiz András hihe­tő. élő embert formált, a hajdani iskolatársat Moór Mariann nagyon rokonszen­vesen jelenítette meg, Kál­lai Ilona viszont szimpatiku- sabb volt az özvegy szere­pében, mint a szituáció kí­vánta volna. A Mi újság Pesten?-t jó tv-film emlé­keink között kell elraktároz­nunk. Mint írtuk, fiimdömping volt a héten. Nézzük csak! McGill detektívkalandjai kö­zül a Kastély a ködben cí­műt láttuk kedden. A soro­zat nem túl magas átlag­színvonala alatt mozgott. Szép élményt adott — legalábbis a szöveg élvezete tekintetében — A két vero­nai nemes című Shakespeare vígjáték filmváltozata, s jó vacsora előtti anekdotaként hatott a pénteki Szemléltető példa című rövidjátékfilm. S akik szombat délután vé­gignézték a Hattyúdalt, bi­zonyára kellemesen érezték magukat a képernyő előtt. Egyébként a hét végére szinte egymást érően össze­sűrűsödtek a filmek. E két napon nyolc filmet láttunk, ebből négy ismétlés volt. Igaz értéket jelentett, ezek között a Vercors-kisregény alapján készült A tenger csendje ismétlése, és a szür­ke képernyőn is bizonyára sokan élvezték szombat este a mozikban hajdan nagy si­kert aratott Őfelsége kapitá­nyát. Ilyen filmáradatban jó lett volna több emlékezeteset találni. A színházi, zenei és kép­zőművészeti adások között akadtak különösen figyel­met érdemlők. Alekszej Tolsztoj Rakétájának közve­títését szívesen fogadtuk, csakúgy mint a Szvjatoszlav Richterről készített portrét. Különösen tetszett a Kom­pozíció ’70 című képzőmű­vészeti összeállítás. Színesen, sokrétűen tájékoztatott egy sor időszerű képzőművészeti eseményről, tudnivalóról. A vasárnap esti rejtvény- esztrádot újabban keretjálék fogja át: egy család töpreng a játékbeli képernyő előtt, zsörtölődő nagymamával, pimasz gyerekekkel. De mi­nek ? A rejtvény egyébként gyorsan pergett — annak j ellenére, hogy egyes felad- j vány-betétek ugyancsak el- i nyúltak. Különösen sok volt a Szövkönyv vállalat nem j i-s burkolt reklámjából. Benedek Miklós ] Új pari házban Sárospatakon nemrégiben I átadták rendeltetésének az j új, szép küllemű pártházat, ezzel egyik régi gondja meg. j oldódott a már évek óta váró. j si rangú Pataknak. Az új épületbe az elmúlt szombaton költöztek át a pártbizottság régi helyiségei. I bői. és- ma, augusztus 18-án I már meg is tartják az első | nagyobb rendezvényt, a párt. ! bizottsági ülést. Közben járásunkra Miskolcon is bemutatják a Ili tust Az elmúlt héten augusz­tus 12-én beszámoltunk ró­la, hogy a filmforgalmazás or­szágos irányító szervénél, a budapesti MOKÉP-nél ér­deklődtünk, mi az oka a Rítus című Ingmar Berg­man rendezte svéd film mis­kolci bemutatója elhalasztá­sának. Akkor azt a választ kaptuk, hogy egy-két más vidéki város után majd ok­tóberben kerül a bizonyára nagy közönséget vonzó érde­kes film a miskolci premier­mozikba. Most arról értesültünk, ! hogy Bors Ferenc, a MOKÉP igazgatója intézke­déséibe — a korábbi tervet megváltoztatva — orszá­gos bemutatás napján, augusztus 27-én Miskolcra is eljut a film. A közönség az előzetes tervek szerint egye­lőre a Kossuth mozi melletti Hevesy Iván Filmklubban tekintheti meg Bergman új munkáját, amely egy artista­trió meghurcolását ábrázol­ja, akiket azért állítanak bíró elé, mert mutatványu­kat szeméremsértőnek talál­ják. A Rítus — alkotója szerint — polémia arról, mit jelent művésznek lenni, mi a művészet szentsége és átka. A MOKÉP igazgatójának gyors intézkedését örömmel és köszönettel regisztráljuk. A Miskolci Asztalos Klsz fel­vesz szakin ii likasokat, férfi se­gédmunkásokat, i tő traktorve­zetőt és nyugdíjas kőművest. Je­lentkezés: Laborfalvi R. 16. sz. alatt. Az építőipari Szállítási Vállalat miskolci szállítási üzemegység jogtanácsos mellé felvételre ke­res perfekt gyors- és gépirónöt. Jelentkezés, Miskolc, Tüzér u. 12. sz. alatt. A Közmű- és Mélyépítő válla lat leninvárosi föépítésvczetöségr több éves gyakorlattal mélyépf tőipari építésvezetőket és lecbni kusokat felvesz. Jó kereseti 1c hetöség. .Jelentkezés lehetőié* kedden cs csütörtökön délután Len in város, Építők u. 2. sz. alatt, építésvezetőségünkön. A Miskolci Mélyépítő Vállalat Miskolc, Partizán ti, 2. sz. felvesz kubikosokat, nehézgépkezelőket ács szakmunkásokat. Üzemi ebéd. Hetenként szabad szombat. Egy fő gépírónőt alkalmazunk Jelentkezés: kirendeltségvezetö MÉK, Sajó-part. Az. Építőipari Szállítási Válla­lat 2. sz. üzemegysége XVI. sz. kirendeltsége lóhajtót vesz fel í) forintos órabér mellett, vala­mint lópatkoló kovácsot 11 fo­rintos órabér mellett. Érdeklőd­ni lehet: Kazincbarcika, Táncsics u. ll. szám alatt. A Miskolci Építőipari Szövet­kezet, Miskolc, Szeles u. 8. sz., azonnal felvesz: ácsokat, kőmű­veseket, valamint férfi segéd­munkásokat, magas kereseti le­hetőséggel. Jelentkezni lehet: Bártfai Pál munkaügyi vezető­nél. Egyelőre meghatározott időre szóló munkaszerződéssel fiaiul gépésztechnikust, gimnáziumot, vagy közgazdasági technikumot végzett gyors- és gépírót, gim­náziumi végzettségű anyagbe­szerzőt, hegesztőket, lakatosokat, gépkocsivezetőket, dömperveze­tőket, autogénvágókat, valamint férfi segédmunkásokat felve­szünk. Bérezés megegyezés sze­rint. Szükség esetén munkás­szállót. térítés ellenében napi egyszeri étkezést biztosítunk. Vi­dékről bejáró dolgozóinkat a Ti­szai pu.-ról a munkahelyre ki­szállítjuk. Cím: Kohászati Alap- anyagcllátó Vállalat, Mískolc- Repüiötér. íTcIcfon: 17-898.) A Cement- és Mészművek hc- jőcsabai gyára felvételre keres női és férfi segédmunkásokat, valamint kohóipari technikuso­kat. Jelentkezni a gyár munka­ügyi osztályán lehet. A Miskolci Mélyépítő Vállalat, Miskolc, Partizán u. 2. sz. fel­vesz mélyépítésben jártas mun­kavezetőket. Üzemi ebéd, heten­ként szabad szombat. Felveszünk 1 .*> évet betöltött női dolgozókat, fonó, szövő, orsózó á(képzősnek. Betanulási idő alatt is megfelelő keresetet biztosí­tunk. Kellő gyakorlat és szak­mai tanfolyamok után szakmun­kás képesítést nyerhetnek. Fel­veszünk továbbá 16 évet betöl­tött női és férfi segédmunká­sokat. Munkarend: délelőttös és délutános váltóműszak, valamint állandó éjszakás műszak. Er* deklödés, jelentkezés: PamuttcX- tilművek központi gyára, mun­kaerő-gazdálkodás, Bp.. XI* ifauszmann Alajos u. 20. 16 évet betöltött lányokat szö­vőnek felvesz a Pamuttextilmű- vek Jacquard Szövőgyára. * betanulási idő 12 hét. Lakást minimális térítés mellett, leány- otthonszerű elhelyezésben adunk* Jelentkezés: írásban, a PT^ Jacquard Szövőgyár üzemgazda­sági osztályán. Budapest, XIII** Szekszárdi üt 19—25. Közg. technikust árukönyvelői munkakörbe felveszünk. Gépírni tudók előnyben. AMFORA U':- ERT, Besenyői u. 16. T.: 35-166* A Tokaji Vas- és Fémipar» ívsz technológust munkakörbe keres felső- vagy középfoké végzettségű gépésztechnikust. Fi­zetés megegyezés szerint. Lakást biztosítani nem tudunk. Jelent­kezés: Tokaji Vas- ps Fémipar* Ksz Tokaj, Bodrogkcresztúri u’ 18. szám. Az HM Sajószcntpétcri üveg­gyára azonnali belépéssel felvé­telre keres építészmérnököt é? építőipari technikust. Beruházási munkakörben jártas személyed előnyben! Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés a Sajószent- pétcrl Üveggyár személyzeti osz­tályán, személyesen vagy írás­ban. Kazánfűtőt azonnal felveszünk* Lehet nyugdíjas is. Cím: Dob© Katica bölcsőde, Bacsó Béla ü* 10. szám. Gépkocsikiséröket állandó mun­kára alkalmazunk, munkásszál­lást biztosítunk. Mérlegelői mu*1' kakörbe dolgozókat felveszünk* Jelentkezés: MEk kirendeltség* Sajó-part. A MÁV Járműjavító üzeme a1' kalmaz lakatos és hegesztő mun­kakörbe dolgozókat. Jelentkezés az üzem munkaügyi osztályán* Miskolc, Tiszai pályaudvar. (Be­járat az aluljáróból.) A Miskolci Élelmiszer Kiskor karbantartó üzeméhez felvétel?® keres épületlakatos, asztalos ©* villanyszerelő szakmunkások«1' Jelentkezés a vállalat központjá­ban, Miskolc, Széchenyi u. 3Ö* I. cm. 4. szoba. Azonnali hatállyal alkalmazunk 44 órás munkahét mellett autó­motor-szerelőket. továbbá gép' kocsi- és vontatóvezetőket, meg­egyezés szerinti fizetéssel. KP*** Közúti Igazgatóság. Miskolc* Győri kapu 23. az út be a sok-kertes, szét­szórt pavilonokból álló kirá­lyi nyaralóba, amelynek sétá­nyain végighaladva lehet el­jutni a tulajdonképpeni pa­lotához. De addig sokat meg­áll az ember, s annyiszor el- kattintja fényképezőgépét, hogy már vége is egy tekercs rályné — az idegenvezető szerint — innen nézte nap, mint nap a tengert, várva, hátha feltűnik az a vitorlás, amely kedvesét, a török ke- reskedőlegéríyt hozza. Aki pe­dig most beleül a trónusba, szerelmes lesz. (Gyermeklá­nyok és korosabb hölgyek s a gyilkos golyó az ő életét oltotta ki. A királyné nyaralójából ki­felé jövet, megcsodáltuk a kastély gondosan ápolt, szub­trópusi növényritkaságait, va­lamint azt a virágparadicso­mot, amelynek bejáratán az olvasható: Kaktuszkert. A kék, piros, rózsaszín, sárga virágokat hozó kaktuszok egyike-másika alatt szinte elvész a fényképezkedő .,mo­dell”. Szabadságunkat töltöttük a Fekete-tenger pátiján, egy iti’í nem id^niilliomos a szabadsá­gát töltő turista a tenger partján?! Egyszerűen azért, mert ha már lejutott Várná­ba, szeretne minél több neve­zetességet is megnézni. így aztán úgy „betáblázza” ma­gát az ember, hogy szinte önmagát hajtja. (Pedig ide­haza de megfogadtuk, csak fürdőnk és napozunk.) A térképről, a prospektusokból jó előre megnéztük, hogy Várnából hová érdemes ki­ruccanni. Például Balcsikra. S nem is csalódtunk! Az aranyhomok fürdőhe­lyei után egy másik világ Balcsik és környéke. Magunk mögött hagytuk a hatalmas szállodákat, a viszonylag egyenes autóutakat, s olyan kaptatón vitt, utunk, hogy a direktbő! többször vissza kellett, kapcsolni. A párttá1 szinte összeolvadó tengert fölváltották a szeszélyes szik­lák. a dimbes-dombos platók, az izzó mészkőfalak szom­szédságában meghúzódó ház­sorok. v Balcsik idegenforgalmi vonzereje abban rejlik, hogy itt van Mária román király­né egykori nyaralókastélya. Viszonylag fiatal az épület- komplexum, hiszen 1981-ben olasz építész, tervei alapján épült (Balcsik és környéke ekkor a románoké volt), még­is olyan érzésünk volt, mint­ha egy múlt század eleji mű­remeket csodálnánk. Volt íz­lése a romantikus királyné­nak! A nyaralókastély erdő­vel körülzárt, magas szikla­teraszokra épült, s kilátás csak a tenger felé nyílik. Boltíves kapun keresztül visz filmnek. Lépten-nyomon víz­esések, szökőkútak, bizánci stílusban épült kápolnák, ró­zsákkal szegélyezett kilátóte­raszok, márványtáblák állít­ják meg az embert. Az egyik kilátóteraszra alig fértünk be, annyian tolongtak a néhány négyzetméter területen. Ha­marosan megértettük miért. A tengerre nézve hatalmas fehér márvány trónus, támlá­jába vésett félholddal. A ki­sorakoztak, trónus-ülésre vár­va.) A minaretes kupolájú palota teraszán az idegenve­zető szintén „elsütött” egy igaz történetet. A királyné fiai, Károly és Miklós (való­színű, mamájuktól örökölték szerelmes természetüket), a gyönyörű, hírhedt, vörös ha­jú szépség, Lupescuné sze­relmén összeveszve, fegyvert rántottak egymásra. Édes­anyjuk azonban közéjük állt, „történelmi leckét” csak be­iktattunk programunkba, így jutottunk el a Várnától pár kilométerre levő vladisz- lovovói Vamencsik-emlékmű- höz. 1444. november 10-én itt zajlott le a tragikus végű várnai csata. Jagelló Ulászló, a húszéves magyar—lengyel király lovas seregével a bol­gár nép felszabadítására sie­tett a török ellep. A hadvezér a nagy törökverő, Hunyadi Tengerparti nyár (2) János volt. A csata reggel 9 órakor a török .gyalogság tá­madásával kezdődött. Az eg­ri püspök és a horvát bán dandárjai visszaverték a tö­rökök első támadásait, de az ázsiai lovasság kegyetlen ro­hama előtt hátrálni kezdtek. Ekkor érkezett ide Hunyadi és a király. Rövid küzdelem, és az ellenség futásnak ered. Hunyadi máris a magyar bal- szárnyon terem — a királyt és kíséretét tartalékba küld­ve —, s hamarosan itt is fu­tásnak ered az ellenség. Szinte már teljes a győzelem! Murád szultán és janicsárjai is a menekülésre gondolnak. És ekkor történik a végzetes baj. Ulászló, látva a győzel­met, csekély csapat élén el­szántan a janicsárok tömege felé száguld. A királyt és lo­vasait nyílzápor fogadja, majd árkok és palánkok fé­kezik le a könnyűlovasság rohamát, öldöklő a küzde­lem. Az egyenlőtlen harc nem tart sokáig. A magyar vitézeket, élén a királlyal le­mészárolják, Ulászló fejét póznára tűzik. A király eles- tének híre megfordítja a csa­ta kimenetelét. A magyarok között általánossá válik a ré­mület, Hunyadi tehetetlen, s maga is menekülni kénysze­rül néhány vitézével. Az egykori csata színhe­lyén ma fás, virágos emlék­park van. A bejáratnál zász- lórudak, amelyekre ünnep­napokon felhúzzák a csatá­ban részt vevő országok zászlóit. A park közepén Ulászló emlékmauzóleuma. A húszéves király teteme fehér márványból kifaragva. A ki­rály holtteste egyébként va­lamelyik tömegsírban pihen Hunyadi János emlékét a gyulafehérvári szarkofág má­solata, és a hűs fák közölt egy hatalmas méretű, teljes harci díszben megformál* szobor idézi. Vladiszlovovóhoz mindösá* sze pár kilométerre egy tett mészeti ritkaságot, a Kőerd?* csodáltuk meg. Ügy éreztük magunkat a hatalmas tisztái son, mintha egy feltárt réS' város megmaradt kőoszlop»1 közé tévedtünk volna. Ezé* a sokszínű, a legkülönbözőbb formát öltött sziklák (kinc8 milyen gazdag a képzelőerő' je) azonban, sosem voltai épületrészek. A geológusod szerint e vidéket — mintegl ötvenmillió évvel ezelőtt a Szarmata-tenger borított8' Az egykori tengerfenéken a/’ évmilliók alatt agyagos hV mok-, homokkő- és mészkő* réteg rakódott le. A tenSeI visszavonultával a teríÜc szárazfölddé vált, s a csap3' dék kioldotta a mészkőből 8 meszet, s az agyagos homok & homokkő a hosszú évszáza' dók alatt oszlopszerű töd1' bőkké változott, formálódott Persze, a mai képződnie11’ alakjához hozzájárult a'8 ember is, aki a későbbiek' ben innen „bányászta” háza' hoz az építőanyagot. A Höerdönek és állatvilága is. melyet 1118 gyakran zavar meg az ed1' bér. A ritka, fantáziát nőve'8 kőrengeteget ugyanis ested' ként reflektorok világítja8 meg. Ez ugyancsak vonzz8 az idegeneket, nem is beaze1' ve a Kőerdő vendéglőre' amely sajátos étel- és tt8,' különlegességeivel csáb1 ' Építész barátom kissé epé*®,^ jegyezte meg, a sziklatomé0' két fényképezve: e káoszig pok valamivel szebbek, mid 1 amelyeket a közelmúltba^ Budapesten, a Gellérthe"’ emberi beavatkozással 118 lyeztek el. f odor I.ászló (Folytaljuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents