Észak-Magyarország, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-16 / 192. szám

Vasárnap, 1970. aug. 16. ÉSZAK -M&GYAUORSZAG 7 Szeged nyári ünnepei fy>nt téri esték - 4 kiállítások városa — Vendégvárás és vendéglátás Készülnek a karneválra Virágból épült őskohó Elkészültek az 1970/71-es Jinházi évad műsorát hirde- ,° Plakátok. A színházakban vadnyitóra készülődnek. A yári szabadtéri színpadok el- ^er>desülnek, megüresednek - széksorok. Eszünkbe jut az Jz- Szeptember kopogtat ^sokára. Szeged, Dóm tér... A ti- ^Pgyedik év utolsó előadá- aira szólítják a közönséget fanfárok. Tizenegy év bizo- /'totta: a Szegedi Szabadtéri atékok színháza, nemcsak Jeteiben, hanem előadásai j.1/1 vonalában, művészi rang- dban is legnívósabb szabad- jeri színházunk. Voltak és . s2nek nyilván ezután is si­keten produkciók, elhibá- í tt előadások, de egészében Megnyugtatóan egyenletes : Hívónál jellemzi, e ma már alföldön is kedvelt és elis- ei't színház működését. Mit láttunk idén Saege- V(.n? Ismét megpezsdült a Kodály Háry-jának q Porzójára s nevettünk Margit és • Kőműves áj^or mulatságos komédi­áén, élveztük Moldován is«ánia. vagy a színésznek ^.kitűnő Melis György éne­’ Harkányi Endre igényes ] hallatlanul komikus, mu- tar> ° Napóleon-alakítását; jósolhattunk a novoszibirsz- 2 balett-együttes Csipkeró- lian apadásának, vitatkoz- T,...U:nk Euripidész—Sartre nők bemutatójáról, ^'^Őrködhettünk Mascagni jyj Leoncavallo operáiban a s2eeyar Néphadsereg Művé­ig , Együttesének táncaiban falaiban. (j... fejai nők ... Az előadás, lópenekelőtt maga a vállal­tok valőban vitára ingerlő só Vámos László rendezé- p. |Az ember tragédiája, eddig is figyelmet nvrjóÍeií a felszínes látvá- Ó^ágról való tudatos tar- ii3°dásukkal. Most azonban LoL^nt’ h°gy ez nagyon ro- cgé^nves, meggondolt kon- Llím?ra valló szándék, nem y.;j L°z°t.t szerencsés darafo- ^ÓÓással. A Trójád nők Ootu6 átdolgozása dacára is veó dráma, amelyhez szer­ig1’1 hozzátartozik a szín­re ;,ar'í állítás klasszikus fe- %a ^e’ eszhöztelensége, egy , ora'torikus mozgásnél- *,*8, amit viszont ez a f(j . <! ®s nézőtér a három és rw 0rás időtartam mellett, i!>Vf, fűd elviselni. Vámos éterit Zett feloldani ezt az 9tonk '°ndást, igyekezete 1{^ ban helyenként stílusta­tig’ hektikus előadást ered- Olyannyira, hogy dwi®. ágy tűnt: más és más fÓan játszik Ruttkai .'Kasszandra), Latinovits fti$ an. (Hírnök), s megint Qy., iátszik például Benkő 4 „ (Menelaosz). Két alakí- | 'Hjó'Ó'Eedett ki igazán a j 0 ’„közül, s állt legközelebb Syvu kívánta stílushoz is: Máriáé (Hekabé) és f'hé) e^z.. Máriáé (Androma- ria ; Különösen Sulyok Má- | Lnüle^kel. Szinte eszközte- Han ’. belülről, gyönyörű U “Iából felizzóan érzékelte - tett t- ?á.iát, hatalmát vesz­ten Klrálynő, férjét, gyerme- ,Vesztett anya tragikus ka átlát, szenvedését. Játé- áfkán 'an élmény, amellyel i'es találkozik a rendsze- t06se5Zlnházlátogató is; s ne- teh a fiszta, érett színészi A 5vo„ szegedi ünnepnapok ktilö^m^a nagyon gazdag. ót'tjr.jnosen sok színvonalas, jcléjj es kiállítást láthattak ipari a. v,át'os vendégei. Az lében Vasar pavilonjai köze- ! cában a Horváth Mihály ut- : ?eÖi \Tnyílí m<’S a XI. Sze- ; évrg, Ayári Tárlat, amelyre ; két „ ávre elküldik művei- i kin -0lS7'ág különböző tá- ! .kobrái., , festők, grafikusok. : képvj s??k- Borsod megye M feleként Tóth Imré- j átftgi ^'koztunk a tárlaton, ♦és» !;n mintegy 100 mű­^ közei 300 alkotását lát­tuk. Öt kiállított grafikai lapja közül különösen a Há­zak című linómetszet és a Komlóstető című rézkarc szép, hatásos munka. Kár, hogy más miskolci, Borsod­ban élő művészeink nem küldtek erre az értékes tár­latra alkotásaikból. A nyá­ri tárlat csak egy — bár a legjelentősebb — a sok ki­állítás között. Nagyszabású kiállításon mutatták be gyűjteményeik legértékesebb darabjait a szegedi műgyűj­tők, a Somogyi Könyvtár ki­állította legbecsesebb, legér­tékesebb könyveit, a Móra Ferenc Múzeum kiállítássá rendezte a szegedi árvíz el­leni védekezés dokumentu­mait, s az őszibarack és bor- kiállítás, a virágkiállítás mellett számos más kisebb bemutatót, tárlatot láthatott az, aki szegedi programjába vette e kiállítások megtekin­tését. A város vendégei nem unatkoztak ezen a nyáron sem. Hogy olykor bosszan­kodtak, annak többnyire a vendéglátásban mutatkozó problémák az okai. Szállás­gondok mindenekelőtt. Szál­láshoz jutni olykor bizony különleges szerencse Szege­den ezekben a napokban. Itt lényges javulást ríyilván csak új szállodák építése hozhat­na. S ha már a vendéglátás­ról szó esett, hadd tegyük még hozzá; bizonyára sok ér­dekes tapasztalattal járna egy ellenőrzés az éttermek­ben, presszókban ezekben a nyári hetekben. Hogy mást ne mondjunk, a híres szege­di halászlé, ma már csak le­genda, emlék, aminek semmi köze a mostanában kapható agyonpaprikázott, de külön­ben ízetlen, tartalmatlan, híg léhez. Szeged a napfény városa ... Az utóbbi években az eső, a borulás mégis kulcskérdéssé lett. Idén három előadást mo- j sott el mostanáig az eső, rá­adásul bemutatókat. Esett a szezonnyitó Háry-előadáson, félbeszakadt a Trójai nők be­mutatója az eső miatt s özön_ víz mosta el az operabemuta­tót is. Kulcskérdés az eső .azért is. mert a Szabadtéri Játékok Igazgatósága meg­szüntette — teljesen érthetet­lenül — a korábbi pótelőadá sokat; a jegyeket vagy vissza­váltják, vagy átcseréliik más előadásokra, ha az a nézőnek megfelel. De más előadásokon van-e annyi jegy, hogy jus­son elegendő az elmaradt elő adás nézőinek is? Ez a nyil­ván anyagi megfontolásokból származó döntés elriaszthatja az érdeklődőket; félve az esetleges esőtől, a hoppommá, radástól, inkább el se mennek Szegedre. Gondolkodni kelle ne azon, volna-e mégis mód az eső miatt elmaradó elő­adások valamilyen, pótlására. DEBRECEN, az V. orszá­gos virágkarneválra készül. Mint már hírül adtuk, az idén is résztvevőként szere­pel a Miskolci Kertészeti Vállalat. Izgalmas napok ezek a vállalat életében. Si­ker koronázza-e a sok ter- vezgetést, a szorgalmas ké­szülődést? A miskolci kertészeket erős ellenfelekként emlegetik az ország többi kertészeti vállalatainak szakemberei. A miskolciak ott voltak vala­mennyi debreceni karnevá­lon. Az első alkalommal a budapestiekkel megosztott nagydíjat hozták el. A má­sodik karneválon a második Hiszen elkészült a követke_ ző, az 1971. évi nyári prog­ram; s ez nem kevésbé érde­kes, mint az előzők. Illyés Gyula Dózsa György _ című drámája, a Magyar Állami Népi Együttes reprezentatív előadásai (Ecseri lakodalmas, Kisbojtár, Jeles napok), Far_ kos Ferenc Csínom Palkó cí­mű daljátéka és első ízben orosz opera, Muszorgszkij Bo­risz Godunovja szerepel a Dóm téri színház jövő évi műsorán, amelynek közönség ge — köztük a megyénkből érkezők — bizonyára szép él­ményekkel gazdagodva térhet haza Ismét a Szegeden töltött, valóban ünnepi napok után. Papp Lajos A Miskolci Kertészeti Vállalat fiatal dolgozói legszíveseb­ben a népkerti szökőkút környékén dolgoznak. Itt ugyanis a kánikulában „jól jön" az a permet, ami a magasból hull rájuk. Foto: Szabados György. Tengerparti nyár Több mini ezer Kilómé­iul m teres aut(>út után alig vártuk, hoigy Vár­nánál megtekintsük a Fekete­tengert. Űgv bejutottunk azonban a nagyforgalmú vá­rosba, hogy a „nagy vizet” még mutatóban sem láttuk. A tenger ugyanis itt olyan si­mán, méltóságteljesen simul a parthoz, hogy csak alkkor venni észre, ha a város ut­cáin „átverekedve” már a partján áll az ember. Az át- verekedés egyáltalán nem túlzás! Várnában, ebben a 180 ezer lakosú városban, amely nyaranta félmilliónyira duz­zad, annyi a jármű, és a gya­logos, hogy ugyancsak nehéz a közlekedés. Ha pedig vala­hová el akar jutni az ember, jól nézze meg kitől érdeklő­dik. mert biztos, hogy csak a harmadik-negyedik megkér­dezett lesz helybeli, aki aztán érdemben tud felvilágosítást adni. (Nem is szólva a nyel­vi nehézségről.) A város hangulatát, idegen- forgalmát hűen tükrözik a Baikánturiszt késő estig nyit­va tartott irodái. A pul­tok előtt hosszú sorokban a legkülönbözőbb országokból érkező turisták, akik szállást keresnek, pénzt váltanak, a nevezetességek, a campinge- zén lehetőségek iránt érdek­lődnek. A hivatal csinos nő­dolgozói általában több nyel­utóbbi évtized alatt megdup­lázta szállodáinak számát, a nyári hónapokban azonban így is, szinte lehetetlen hotel_ szobát kapni. Így aztán ma­rad a fizetővendég-szolgálat! A Baikánturiszt ügyintézői Mert melegben ugye, jót tesz ám a felüdülés. A tusolás azonban nem olyan egyszerű Várnában ezen a nyáron. A helybeliek legöregebbje sem emlékszik Ilyen csapacláksze- gény nyárra. Persze, ez azt tengeren voltunk. A kényel­mesebb je a várnai strandot „ostromolta” nap, mint nap 15 stotinka belépő ellenében. Az autósok, vagy akik vették a buszozás fáradalmait, a Druzsba és az Aranyhomok fürdőhelyeire látogattak. A bolgár északi Riviérát látni kell! 1948-ban épült itt. az első szálloda, s azóta tíz­es száz szebbnél szebb ma­gasba törő hotelt, éttermet építettek, sétányokat, antó. .1: ÁS A . 'tJ/t ven beszélnek, de gyakori az eset: hogy a sorban állók ..csapnak’' fel alkalmi tol­mácsnak. Festőművész bará­tom, aki beszéli a bolgár nyel­vet, szintén vállalkozott al­kalmi tolmácsnak. Németbő! bolgárra fordított. Miikor ma gyárul megjegyezte, hogy ez a német milyen rosszul be­széli az anyanyelvét, lett nagy nevetés, mert az idegen — magyar volt. Várna, noha a bolgár ten­gerpart nagy kikötő városa, s idegenforgalmi központja, az kartotékokat vezetnek azok­ról a heljtóeliekről, akik kiad_ ,iák a szobáikat, s egy tele­fon a „tulajjal” és máris van hol lehajtani a fejét az agyon­gyötöri.. elcsigázott, tengerre vágyó turistának. Mert bár­hogy is érkezett e nyáron a kedves vendég a városba, a 40 fokos hőség kicsalta hóm. tokára a verejtéket, s alig várja, hogy shortba, trikóing­be és strandpapucsba búján. Nem is beszélve a tusolásról. eredményezte, hogy szigorú vízkorlátozást vezettek be a várasbán. Csak reggel 6—8-ig. s délután 4—6-ig folyik a víz a csapokból. (Ez bennünket is arra kényszerített. hogy első vásárlásunk egy 10 literes de. mizson volt.) A tenger partján azonban nem esik kétségbe az ember a vízkorlátozás miatt. Ha nincs édes víz, annál több a sós víz! — adtuk ki a jelszót, s -már kora déMőttónfcéwt a Mazsaroít' Miklós munkája utakat létesítettek a tenger­part buja fái között. Érzi, lát ja az ember, hogy a bolgár nép nagy áldozattal és hozzá­értéssel építette és építi a Fekete-tenger egyik legszebb ékességét, a ma már világhí­rű tengeri üdülőhelyet. Ma­gyar építészmérnök barátom megjegyezte: a szállodasoro­kat, az üzletházakat, a han­gulatos éttermeket, báróikat a tájba komponáltták, gondo­sam mérlegelve a kivágandó díj, a harmadikon pedig a nagj'díj birtokában vettek búcsút a karnevál-várostól. Pompás virágkosaraikkal el­kápráztatták a nézőközönsé­get, és az értékelő bizottsá­got is. Az idén rendhagyó témá­val jelentkezik a Miskolci Kertészeti Vállalat. A város egyik büszkeségét, a 200 éves Lenin Kohászati Műveket reprezentálják, ünneplik vi­rágaikkal. Hosszú hónapokig foglalkoztak a témával — tervezgettek, vitatkoztak, mó­dosítottak —, hogy méltóak legyenek a nagy jubileum­hoz. Százezer szál virágból mintázzák meg az őskohót, amely nemzeti színű virág­szőnyegen vonul majd végig Debrecen utcáin. Lenin portréjával és az előremutató vörös csillaggal, a nagy le­nini jubileumról is „szól” a kompozíció. A monumentá­lis „alkotás” előtt Miskolc címerét tartva, öt kohász halad majd. A virágkompozició vázát már elkészítették a vállalat lakatosai. Hétfőn szállítják Debrecenbe. A vasvázat két- három centiméteres, vizes habszivaccsal burkolják. A kötőnők kedden látnak mun­kához a helyszínen. Előre ki­festett minták szerint kötö­zik a virágokat a vázra. Szegfűt, tagáteszt, szalviát, és őszirózsát használnak. Lenin portréját a Rudbigia nevű egynyári növény apró bibéi­ből formálják. Körülbelül tízezer darab aprócska bi­bét kell felkötözniük. AZ AUGUSZTUS 20-i kar­neválra a vállalat szakszer­vezeti bizottsága 150 dolgozó részére kirándulást szerve­zett. Remélik, rajtuk kívül még sok miskolci tapsol a virág-őskohónak, és sikerük­nek is sokan örülhetnek a televízió képernyői előtt (lévay) fáik sorsát Az egész tenger­parti üdülő építkezésénél érzi az ember az egységes elgon­dolást. a jó tervezőmérnökök koncepcióját. És micsoda forgalom van e tengeri strandokon. A felfor­rósodott hoonlokplaccon, amely a hivatalos adatok sze­rint 3,5 kilométer hosszú és 20 méter stetes, ha népesebb társasággal vsán az ember, alig talál annyi helyet hogy leterítse törülközőjét Az ár­nyékot a szinte egymást érő napernyők adják, amelyet ha az ember messziről néz, úgy tűnik, mint egy színekben pompázó hatalmas virágágy. A nyüzsgő ember tömeget itt ugyancsak sajátosan „aszta, lyozzák”. Nem a nyelvük, ko­ruk, nemük, kilóik szerint hanem úgy. hogy ki milyen barna. A legtöbbünk piros volt. Olyan pecsenyepiros. Mert a nap itt nem kukoricá- zik. Süt-süt, olyan erővel, hogy a mentőknek is gyakran akad dolguk (rosszullét, nap. szúrás). Én is, és a társasá­gom többi tagjai is már az el- első fürdőzés, illetve napozás után megtudtuk, hogy miért fogy Várnában annyi üveges yoghurt. E tejféleség ugyanis a legjobb orvosság a felpiruli bőrre. A tenger vizéről majd- hogy elfeledkeztem. Az egy­szerűen leírhatatlan! Űgv ér. zi magát az ember a lágy. meleg hullámokban, mint a kamasz szerelmesének a kar jaiban. Felvidít, altat, pajkos- ságra ingerel . .. Megfigyel­tem, hogyan viselkednek az emberek a tenger vizében! Ügy, mintha valamennyien 20 évesek lennének. Labdáznak. vízibioiWiznek. csónakáznak. pocskolnak, úszni tanítják a gyengébb nemet. Utána pe­dig, mint akinek isten tudja mennyi idejük van, leheve. rednek az átforrósodott ho mokra. Pedig itt sem időmil­liomos ám az ember, hiába vette ki az egész évi szabad­ságát. No, de erről majd a kö­vetkező számban .. Fodor Lászto Wolytatjuli)

Next

/
Thumbnails
Contents