Észak-Magyarország, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-16 / 192. szám

WTO. -owog. 96. E&5M. MAGM A«OKax AO Jz augusztusi taggyűlések tapasztalatairól nyilatkozik Veres Sándor elvtárs. a megyei pártbizottság N O-vczetöjc A KÖZPONTI BIZOTT­SÁG februári határozatának és a megyei pártbizottság intézkedési tervének megfe­lelően a pártalapszerveze- és a csúcsvezetőségek augusztusban tartják beszá­moló taggyűléseiket. Az augusztusi taggyűlések „fél­idejéhez” érkezvén, nyilat­kozatot kértünk Veres Sán­dor elvtárstól, a megyei párt- bizottság párt- és tömegszer - yezetek osztályának vezető­iétől, az eddig megtartott ^gyűlések megyei tapasz­talatairól. — Megyénkben eddig csaknem nyolcszáz beszámo­ló taggyűlést tartottak meg. Ezek tapasztalatait az ille­tékes pártbizottságok össze- oezték és továbbították. A Pártbizottságok vezetői, tag­jai, munkatársai, illetőleg aktívái csaknem valameny- nyi taggyűlésen jelen voltak, meghallgatták a vezetőség beszámolóját, a vitát és a határozati javaslatot s kifej­tették véleményüket az alap­szervezetek munkájáról. Az összegyűjtött tapaszta­latok hasznosak, tanulságo­sak a felsőbb pártszervek számára, sőt, némely vonat­kozásokban még azok az alapszervezetek is hasznosít­hatják, amelyeknek beszá­moló taggyűléseire augusztus második felében kerül sor. Az alapszervezetek vezető­ségei — egy-két kivételtől dltekintve — mind szerveze­tileg, mind pedig tartalmi­lag gondosan előkészítették a taggyűléseket. Jelen volt a Párttagság 72—82 százaléka, s a vitában felszólalt a je­lenlevők több mint egyne­gyede. Az átlagosnál nagyobb volt a megjelenés és áz ak­tivitás a mezőkövesdi, a sá­toraljaújhelyi, a mezőcsati és a szerencsi járások tag­gyűlésein, valamint Özd vá­ros, az Északmagyarországi Állami Építőipari Vállalat, és Miskolc város területén, továbbá az LKM és a DI- GÉP partalapszervezeteinek taggyűlésén; kisebb Lenin- város, a Borsodi Szénbányák, az ózdi járás és Kazincbar­cika alapszervezeteiben. A beszámolók általában kollektív munkával készül­tek, hasznosították benne a párttagsággal előzetesen foly­tatott beszélgetések tapasz­talatait is. A vezetőségek többnyire az utóbbi két év munkáját értékelték, kévés helyen tekintettek vissza a IX. kongresszus óta eltelt egész időszakra. A LEGTÖBB beszámoló megfelelő arányokban foglal­kozott az általános politikai helyzettel, a gazdasági mun­ka értékelésével, és a párt- szervezet belső életével. He­lyet kaptak benne a fiatalok és a dolgozók problémái, va­lamint a X. kongresszusra való felkészülés helyi tapasz­talatai is. Több helyen azon­ban nem ügyeltek eléggé az arányokra; az LKM. a MÁV és néhány más ipari és me­zőgazdasági jellegű alapszer­vezetben például aránytala­nul többet foglalkoztak a gazdasági munka problémái­val, és nem értékelték je­lentőségének megfelelően a pártszervezet belső életét és munkáját. Az ózdi járás né­hány üzemi pártszervezeté­nek beszámolója viszont nem. vagy alig foglalkozott a gaz­daságpolitikai problémákkal, több helyen csak utaltak az előzőleg megtartott termelési tanácskozások problémáira. A felszólalók túlnyomó Kevesebb lesz a must Már az őszre is gondolnak T okaj-hegyalján Még javában tart a rend­kívüli időjárás miatt hosszú­vá nyűit aratás, de a Hegy­ijén már folynak az őszi előkészületek is. Idejében kell felkészülni a szüreti tennivalókra, mindenekelőtt elegendő hordót és táro­lóhelyet kell biztosítani a várható mustmennyiség- nck. A Tokaj-hegyaljai Állami Pincegazdaság az előkészüle­tek jelenlegi állásáról és a soron következő tennivalók­ból tájékoztatta a Sátoralja­újhelyen rendezett tanácsko­záson a szakszövetkezetek es a szőlőtermesztéssel is fog­lalkozó termelőszövetkezetek szakembereit, valamint a hegyaljai két területi szö- '■’etség képviselőit. Az előzetes becslés szerint a termelőszövetkezetek és a szakszövetkezetek nagyüzemi tábláin, valamint a ‘agok saíát kezelésű szőlőiben az idén holdanként átlag 21 és fél mázsás termés várható, szemben a múlt évi 27 mázsás átlaggal. Á nagy szőlőtermesztő körze­tek közül különösen Tállyán es Tokajban csappan a tér- ftjes a kedvezőtlen időjárási tenvezők miatt. ^ felvásárolható must hiennyisége mintegy 20 szá­llókkal lesz kevesebb a te- valyinál. Az elmúlt évben 103 ezer 1 hektoliter mustot vásá • rótt fel az állami pince­gazdaság, az idén 92 ezer hektoliterre számít. A szerencsi járásból 56 ezer. a sátoraljaújhelyi járásból :sö ezer hektoliterre. A tárolóhelyek leggazdasá í^úbb kihasználása érdeké­ért tanácsos, hogy a ter­melőszövetkezetek és a szak­szövetkezetek minél több mustot tároljanak saját pin­céikben, s majd csak a ki­forrt bort adják át, olyan időszakban, amikor már nincs torlódás a szállításnál. A minőségi kategorizálást is a legcélszerűbb már a szü­retkor elkezdeni. A különbö­ző cukorfokú mustokat taná­csos külön hordókba szúrni. Ilyen módon végezhető el a tegmegbízhatóbban a minőségi válogatás, érlelés, alakíthatók ki és őrizhetők meg a különféle hegyaljai borok jellegzetes tulajdonságai. többsége kapcsolódott a be­számoló tartalmához, őszinte véleményt mondtak a vezető­ség munkájáról, a párttagok magatartásáról éppúgy, mint az adott területen tapasztalt hiányosságokról. Sok felszólalásból csendült ki a bizalom pártunk politi­kája iránt, sokan bizakodóan beszéltek az utóbbi évek eredményeiről, pártunk veze­tő szerepének érvényesülésé­ről. Ugyanakkor azonban bí­rálták a helyenként tapasz­talható ellentmondásokat is. Az eddig megtartott tag­gyűléseken sok szó esett a lakosságot foglalkoztató kér­désekről. főként a kereske­delem. az áruellátás helyi nroblémáiról, s az árak ala­kulásáról. Igen sok felszólaló foglal­kozott a pórtélét belső kér­déseivel. a pártcsoportok munkájával — érdeklődéssel várják a X. kongresszus irányelveit, és a módosított szervezeti szabályzatterveze­tet.. Nagyon lényeges: a tag­gyűlésekre az őszinteség, a. kritikus és önkritikus légkör a jellemző, a felszólalók vári- szerűek. A vitában, a válasz­ban és a határozatban a pártdemokrácia követelmé­nyei érvényesülnek. A határozati javaslatok, il­letőleg a határozatok több­sége .helyesen tartalmazza az adott pártszervezet jövőbeni legfontosabb feladatait, ame­lyeknek megvalósítására ha­tározatikig is kötelezik a szeptemberben megválasztan­dó új vezetőséget. Az akmszervezetek vezető­sége csaknem kivétel nélkül alkalmas elvtársakat java­solt a szeptemberi vezetőség- választó taggyűlés elnöké­nek, a jelölő és a szavazat­szedő bizottságok elnökeinek, illetve tagjainak, akiket a taggyűlés meg is választott. Mindössze az LKM egyik alapszervezetében, Özdon és az Élelmiszer Kiskereskedel­mi Vállalat egyik alapszerve­zetében választottak a java­solt személyek helyett mást. A megválasztott tisztségvise­lőket az illetékes pártbizott­ságok folyamatosan tájé­koztatják feladataikról. EZEK a legált alánosabb tapasztalatok megyénkben. Viszont az egyes taggyűlése­ken felszólalt kommunisták észrevételei és javaslatai a a további munkához ennél lényegesen differenciáltabbak és konkrétabbak. A javasla­tok nagy részét helyben hasznosítják majd. azokat pe­dig. amelyek meghaladják az alapszervezetek hatáskörét, továbbítják a felsőbb párt­szerveknek — mondotta Ve­res Sándor élvtárs. Csépányi Lajos A kommunisták példamutatása A Mákvölgyi Bányaüzem Szuhakálló II. aknai párt­ái apszervezete döntő többsé­gében fizikai dolgozókból áll. A párttitkár. Kormos József, is vájár. Amikor hozzákez­dett, hogy beszámoljon a pártvezetőség két és fél éves munkájáról, még nem lehe­tett sejteni, hogy milyen szenvedélyes hangú vitának, hozzászólásoknak leszünk ta­núi. A vezetőség beszámolója igyekezett minden területen bemutatni a pártvezetőség, a kommunisták tevékenységét a jelzett időszakban. Talán éppen az volt az egyik hiba, hogy igen sok szám, adat. tény került felsorolásra, ahe­lyett, hogy az eredmények és a hibák, a sikerek és a kudarcok okait, összefüggé­seit tárta volna fel. Hiszen a számvetés nem öncél. A be­számolónak csak akitor van értelme, ha az ebből adódó következtetések, tanulságok és tapasztalatok segítséget nyújtanak az előttünk álló feladatok megvalósításában. A kétszeres szocialista cím­mel kitüntetett akna kommu­nistái, pártvezetősége általá­ban jó munkát végzett az el­múlt időszakban. Szép ered­ményeket értek el a párt­oktatásban, a kommunisták, a dolgozók között kifejtett politikai munkában. Nem az ő hibájuk elsősorban, hogy az akna az idén igen nehéz helyzetbe jutott. Az első fél évet szénből 25 ezer tonna, pénzből — amit a vállalat közös asztalára’ kellett volna letenni — pedig 6,3 millió forint adóssággal zárták. Az történt — amiről már la­punkban is hírt adtunk —, hogy a nehéz geológiai vi­szonyok mialt a gépesített front helyett a hagyomá­nyos, fával biztosított műve­lési rendszerre kellett visz- sza térniük. BSSEHHI A beszámoló ezeket a prob­lémákat csak felszínesen érintette, azzal az indoklás­sal, hogy nincs erre idő, hol­ott az őszinteség nem idő, hanem felfogás, politikai ma­gatartás kérdése. Szerencsére a hozzászólások elemezték a hibák okát, rámutattak a si­kertelenség összetevőire, il­letve azok anyagi és erköl­csi következményeire, s így méltóképpen kiegészítették a beszámolót. Szenvedélyesen hangsúlyozták a szabad bí­rálat légkörének szükségessé­gét. a gazdasági vezetés fe­lelősségét a jó munkahelyi légkör kialakításához. Rá­mutattak arra is, hogy nagy felelősség hárul a pártveze­tésre, a párttagságra is. Arra kell törekedni — mondották el többen is —, hogy a kom­munisták példamutatóan vé­gezzék el feladatukat, ne tűrjék el a munkafegyelmi és a technológiai fegyelmezet­lenségeket, járjanak élen a termelési, gazdasági felada­tok megvalósításában, a szo­cialista brigádok vállalásai­nak teljesítésében. A beszámoló, de különösen a felszólalások hangsúlyoz­tak, hogy a kommunisták milyen nagy részt vállaltak a gépesítés bevezetésénél. Őszintén elmondották azt is, hogy nem lehet egyoldalúan az. objektív nehézségeket, a rossz geológiai viszonyokat hibáztatni a gépesített front kudarcáért. Az egyik felszó­laló őszintén, önkritikusan rámutatott arra, hogy olyan technikát kaptak, amivel — bizonyos okok miatt — nem voltak képesek megbirkózni. Ugyanakkor a szuhakállói II. akna kommunista bányászai tudják, és ennek hangot is adtak, hogy a jövőben nem mondhatnak le a gépesítés­ről, a műszaki fejlesztésről. Most arra van szükség, hogy — miután a vállalat központja „jóvá írta” az akna első féléves adósságát — a tiszta lap birtokában mindent megtegyenek az év hátralevő hónapjaiban a termelési, gazdasági feladatok megva­lósításáért. Ilyen kiegészíté­sekkel fogadta el az alap­szervezet tagsága a vezetőség munkájáról szóló beszámolót, illetve a beterjesztett hatá­rozati javaslatot. Az utóbbi­ról meg kell jegyezni, hogy az elfogadott határozatból még jobban kitűnik, mint a beszámolóból, hogy tulaj­donképpen hol is szorít a ci­pő. S a határozat következe­tes végrehajtása sokat segít majd a termelési, gazdasági feladatok megvalósításában is, a J. Még mindig sok az aratnivaló AZ ESZTENDŐ harminc- harmadik hete — mezőgaz­dasági üzemeink szempont­jából nézve — az izgalmak jegyében telt el. Nemcsak Borsodban, a bennünket kö­rülvevő megyék mezőgazda­ságában is nagyon rosszul állnak, augusztus közepéhez mérten lemaradtak a betaka­rítással. Tegnap, miközben megyei körképünkhöz a töb­bi között Molnár Józseftől, a Dél-borsodi Tsz Szövetség titkárától adatokat kértünk, interurbán telefon szakította meg beszélgetésünket. Heves megyéből érdeklődtek, hogy nem adhatnánk-e' nekik köl­csön gépeket? De hiszen mi­ből adjunk, mikor magunk is segítségre szorulunk! Az igazság az — s ezt a szövetség szakembereinek ta­pasztalatai is megerősítik —, hogy a hét első telében rendel­kezésre álló gépek sem dolgozhattak teljes erő­vel. Mintha most kevesebb pa­naszt hallottunk volna az al­katrészellátásra; úgyszólván minden használható kom­bájn kijavítva, bevetésre ké­szen áll, de csak áll a nagy gabonatáblák szélén, melyek­ben itt-ott még pénteken is megcsillant a víz. Mezőcsáton és környékén vasárnap, hétfőn és kedden 81 milliméter csapadék hul­lott. Az ezt követő napok hőmérséklete sem érte el a kívánatosat, erőteljes, lendü­letes aratásról nem beszél­hettünk. A napok pedig tel- nek-múlnak: augusztus má­sodik felében járunk. Nagy reményeink az időjárást il­letően nem lehetnek, a fel- melegedés ebben az időszak­ban csak átmeneti jellegű lehet és további esőzésre, nyirkos időre kell számíta­nunk. Már eddig is ez okozta a legtöbb gondot! A megye kü­lönböző területein levő ter­melőszövetkezetek munkája felől érdeklődtünk tegnap. Mindenütt az esőre, a nagy­mértékű gyomosodásra pa­naszkodtak. Igaza van tehát Bükkaíja — alkonyaikor Fotó: Laczó József Molnár Józsefnek abban, hogy a más területekről álcso­portosított gépekkel sem sokat jutunk előre mind­addig, amíg az időjárás miatt a tsz-ek saját gép­parkja is tehetetlenül áll. Egy-egy kombájn tíz holdat is levág egy munkanap alatt, most örülhetnek a gaz­daságok, ha a teljesítmény­ből 2—3 holdra futja. Ma­gunk is meggyőződtünk ró­la: a kombájnos, még a leg­jobb akarata, szaktudása elle­nére sem képes egy hold ter­mésnél többet egy menetben leszedni. Ezt követően le kell állnia gépével, és az úgyne­vezett végtelen csiga tenge­lyéről hosszadalmas, aprólé­kos munkával kell a felcsa­varodott gyomot, gazt eltávo­lítani, ami igen sok időt vesz igénybe. Mezőcsáton, Szerencsen, az encsi járásban és a bodrog­közi részeken is úgy számít­ják, hogy még a meleg, na­pos időjárás mellett is legalább 10—12 napra van szükség az aratás teljes befejezéséhez, te­hát ez a nagyon fontos munka mindenképpen el­húzódik augusztus vegé­ig­Hosszú-hosszú évek óta ez az esztendő lesz az, amikor augusztus 20-án, a kenyér ünnepén is zúgnak majd a kombájnok — ha nem esik az eső. . A MEGYE mezőgazdasági vidékei közül két járásunk­ban, a mezőcsátiban és a mezőkövesdiben az utóbbi két-három nap során sikerült jelentősebb terii- letről a termést bizton­ságos helyre juttatni, de még mindig nagy láb­iák várják, hogy munká­ba álljon n »reo. pr. pn­Minden leheiseges erőre szük­ség van — ez az általános felfogás és vélemény: ahol lehet, kézi kaszával is vág­ják a termést: nehéz nagyon nehéz körülmények közölt ■<zon fáradoznak, hogy mind többet mentsenek meg sok veszélynek kitett legfonto­sabb növényünkből, a ke­nyérgabonából. O. M.

Next

/
Thumbnails
Contents