Észak-Magyarország, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-15 / 191. szám

ÉSZAK-MAGYAlRORSZAG 4 Szombat, 1970. aug. 15. A könyvtártörténeti kuta­tások újabban mind nagyobb figyelmet fordítanak a szak- szervezeti könyvtárak múlt­jának felkutatására, s arra, hogy tulajdonképpen mikor is hoztál: létre az első egy­leti könyvtárat Borsodban mi tekinthető a jelenlegi szakszervezeti könyvtárok ősének. Régi bélyegzők év­száma alapján 1869-et való­színűsítik, az első bizonyít­ható évszám pedig 1884. amikor az Ózdi Olvasó Hon­iéi Könyvtara megalakult. Nem sokkal később követ­ték ezt Borsodnádasd, Diós­győr, Sajószentpéter, Miskolc, és mások. Az egykori olva­sókörök könyvtárai szerve­zetileg nem voltak önállók, mindenesetre az egyletek ke­retében működtek. 1945-ben az egyleti könyv­tárak. olvasókörök öröksé­gét az üzemi tanácsok vet­ték át. majd nagyarányú se­lejtezések után megkezdő­dött az üzemi könyvtárak szervezése, de nagyobb Üte­mű fejlődés csak az államo­sítás után következett be. Minden üzemben létrejöttek a szakszervezeti könyvtárak, s a Diósgyőri Gépgyárban 1949-ben ünnepélyesen avat. ták jel az első üzemi szak- szervezeti könyvtárat. Az öt­venes években a könyvtára­kat az ipari jelleg'ű szakmák hálózatokba szervezték, és az egyes szakágak könyvtár- hálózatai között valójában I nem volt semmiféle kapcso- \ lat. A Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának központi könyvtára I960, júniusában alakult meg. Feladata volt az egységes szakszervezeti hálózat létrehozása, a szak­mai hálózatok könyvtárainak átszervezése, a kis- és élet- képtelen könyvtárak meg­szüntetése, új, korszerű könyvtárak létrehozása. 416 szakszervezeti könyvtár tar­tozott ekkor a központi könyvtárhoz. Többrendbeli szervezőmunka után nap­jainkban már csak 274 szak- szervezeti könyttár működik, 464 494 kötettel, és amilyen arányban csökkent a könyv­tárak száma, annál sokkal nagyobb tempóban emelke­dett az állomány. A jelenle­gi könyvállomány 185,2 szá­zaiéiba a tíz év előttinek, a beiratkozott olvasók száma másfélszeresére, a könyvtárak látogatói száma kétszeresére nőit. A Szakszervezetek megyei Központi Könyvtára újszerű törekvései közül is érdemes megemlíteni néhányat. A szakszervezeti és műszaki könyvtárak együttműködésé­re való törekvés Borsod me­gyében eddig három helyen I hozott figyelmet érdemlő eredményt: a pamutíonóban, a drótművekben és a 8-as AKÖV-nél. Itt az összevonás már megtörtént, s a tapasz­talatok azt igazolják, hogy e könyvtárak olyan tömegbá­zissal rendelkeznek, amelyek alapot adnak a munkások műszaki irodalommal történő ellátásának, és olvasottságuk­nak hatékony emelésére. Ugyancsak az SZMT közpon­ti könyvtára újszerű törek­vései közé tartozik a kórhá­zi betegek könyvtári ellátá­sa. öt év óta folyik ez a munka a miskolci kórházak­ban. A kórházi könyvtára* fenntartási költségeit az SZMT Központi Könyvtára fedezi, s évente 20—30 000 kötetes kölcsönzés jelzi, hogy érdemes volt ezzel próbálkoz­ni. Zene kultúránk terjeszté­sét az SZMT Központi Könyvtár hanglemezkölcsön­zés bevezetésével is támogat­ja. Elsősorban az LKM szak­szervezeti könyvtára ért el ebben kiváló eredményeket. A munkásmozgalmi hagyo­mányokat ápoló fúvószeneka­rok segítésében az SZMT Központi Könyvtára 3 évvel ezelőtt megyei kottatárat lé­tesített. Külön gondot fordít a köz­ponti könyvtár a könyvtáro­sok oktatására, képzésére, a kulturált környezet kialakí­tására. korszerű könyviárak teremtésére. * Részt vesz a könyvtár munkásmozgalmi hagyományainak felkutatá­sában, gyűjtésében. A Ma­gyar Tanácsköztársaság 50. évfordulója tiszteletére elké­szült az a dokumentumaim, amely a borsodi munkás- könyvtárak múltját mutatja be, ugyancsak elkészült az erre vonatkozó dokumen­tumkiállítás is. Végezetül érdemes meg­említeni az SZMT Központi Könyvtár sokirányú mun­kájának jellemzésére még egy adatot: míg a televízió igen jelentősen csökkentette például a mozilátogatók számát, a szakszervezeti könyvtárak látogatottságán nem érződik ez az elszívó hatás. A beiratkozott olvasók száma több mint másfélsze­resére emelkedett az SZMT Központi Könyvtár tíz éve alatt, ha pedig a tv jelentke­zési időpontját, 1957-et te­kintjük, megduplázódott. A Szakszervezetek Borsod megyei Központi Könyvtára most jubilál. Ez alkalomból jegyeztünk fel működéséről, amely egyben a szakszerveze­ti könyvtár mozgalcrm utolsó évtizedét is jelenti, néhány adatot. Benedek Miklós Díszítőművészeti és honismereti tanácskozás Mezőkövesden A VIII. ORSZÁGOS Kis Jankó Bori emlékpályázut es kiállítás kapcsán tegnap, augusztus 14-én Mezőköves­den megkezdődött a díszítő­művészeti és a honismereti szakkörök vezelóinek három- háromnapos tanácskozása. A Rónai Sándor Művelődé­si Központ által rendezett díszítőművészeti tanácskozás több mint hetven részvevőiét Remenyik Jenő, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának munkatársa kö­szöntötte. A tanácskozás nyi­tó előadását Kováts György. a megyei művelődési köz­pont igazgatója tartotta: a népművelési konferencia leg­főbb tapasztalatait ismertet­te. Részletesen szólt arról, hogy a díszítőművészeti szakkörök, a díszítő- és nép­művészek mit tehetnek a közművelődésért, hogyan tud­nak bekapcsolódni az eszté­tikai nevelésbe, az emberek ízlésének alakításába. A díszítőművészeti szak­körvezetők tanácskozásának első napján tartott előadást Varga Mariann, a Népműve­lési Intézet munkatársa is, Népművészet a közművelő désben címmel. Délután l.a jós Árpád, a Herman Ottó Múzeum munkatársa u hely­színi gyűjtésekről es azuk felhasználásáról beszélt a tanácskozás részvevőinél;. Az ugyancsak tegnap dél­előtt megkezdődött nonisine- reti tanácskozás mintegy hatvan részvevőjét Hegyi Imre, a Hazafias Népfront megyei titkára köszöntötte, majd Lajos Árpád tartott előadást a népi gyermekjá­tékok megőrzésének, gyűjté­sének fontosságáról és a ha­gyományoknak a közműve­lődésbe való bekapcsolásá­ról. Az előadás után két kor- referátum hangzott e): a né­pi gyermekjátékoknak az is­kolai nevelésben játszott sze­repéről és a gyűjtés tapasz­talatairól. Az első napi ta­nácskozást Töltési Imrének, az Országos Honismereti Tár­sadalmi Bizottság titkárának vitazúrója fejezte be. MA, AUGUSZTUS lö-fiN- délelőtt a VII!. országos Kis Jankó Bori emlékpályáz8> eredményhirdetésével és a pályaművekből megrendezett emlékkiállítás megnyitásával folytatódik u mezőkövesdi eseménysorozat. Ugyancsak ma kerül sor a népi gyer­mekjáték-bemutatóra is. Könyvjegyzet Készülődés az új tanévre Végéhez közelednek az új tanévet előkészítő munkála­tok a sátoraljaújhelyi járás iskoláiban. Az épületeket, tantermeket mindenütt kita­tarozták és szeptember 1-rc befeje­ződik néhány új iskola, napközi és óvoda építése is. A járási tanács összesen 18 millió 185 ezer forintot fordít ebben az évben kü­lönböző beruházásokra, s ebből 10 millió 335 ezer forint összegig kul­turális intézményeket lé­tesítenek. Szeptember 1-re Vajdácskán elkészül egy 25, Cigándon egy 50 személyes óvoda. Füzér­komlóson egy 2 tantermes iskolát és két nevelői lakást, Mikóházán szintén nevelői lakást, Kenézlőn egy 80 sze­mélyes napközit adnak át rendeltetésének a tanév ele­jén. Még ez év végéig elkészül Hollóházán egy 50 személyes óvoda és egy 40 személyes napközi, Kiesén egy 10 tantermes, korszerűen berendezett általános iskola. Napközit építenek Pálházán, iskolát Zemplénagárdon és nevelői lakást Tiszakarádon. A legnagyobb arányú isko­laépítés Sárospatakon folyik, ahol a városi tanács költség- vetéséből a tanév elejére el­készül egy 16 tantermes, mo­dem általános iskola, majd még az ősszel megkez­dik a Rákóczi Gimnázi­um és a hozzá tartozó kollégiumok korszerűsíté­sét. Erre a több évig tartó mun ­kára 20 millió forintot irány­zott elő a városi tanács. A szükséges tervek elkészültek, s a kivitelező vállalat a mun­kát a Zrínyi Ilona Leány­kollégium renoválásával kez­di, és a tél folyamán is foly­tatja, de úgy, hogy azért a tanításban fennakadás ne kö­vetkezzék be. A népzene ünnepe Kecskeméten Felvételre keresünk azonnali belépéssel; kőműveseket, férfi segédmunkásokat, és lehetőleg közgazdasági technikummal rendelkező aépirónőket Bérezés megegyezés szerinl! Jelentkezni lehet: Kohászati Gyárépítö Vállalat diósgyőri fpépítésveze- 'ösége (LKM területén), munkaügyi osztály, Mes- elvtársnál. Telefon: Kodály városában, Kecs­keméten augusztus 21-e és 23-a között rendezik meg a Magyar Rádió népzenei fesz­tiválját, valamint a IV. kecs­keméti népzenei találkozót. 21-én és 22-én este a Magyar Rádió népi zenekara hang­versenyt ad a Katona József Színházban. Mindkét alka­lommal a legismertebb nép­dalénekesek működnek köz­re. 23-án a fiatalok hangver­senyét tartják ugyanott. Az utolsó napon megrendezik a találkozó keretében a népi énekesek,* hangszeresek, nép­dalkórusok és népi hangsze­res zenekarok hangversenyét. A kettős ünnepséget néhány egyéb népművészeti rendez­vény egészíti ki. A népzene napjainkban címmel ankétot tartanak, szakmai tanácsko­zással egybekötve megszerve­zik a népművészek találkozó­ját térzenét adnak a citera- zenekarok, népzenei műsoro­kat adnak a tanyaközpontok­ban. Az ünnepség első nap­ján megkoszorúzzak Kodály Zoltán emléktábláját is. Ogyesszai történetek Mikor 1930-ban a Novij Mir külföldi írókat kérdezett, hogy mondanák meg, kit tar­tanak a legjobb szovjet író. nak, Thomas Mann, Barbusse és Brecht Iszaak Bábelt nevezték meg. Ehrenburg sze­rint „költő” volt. 1954-ben közzétett rehabilitációja után a Szovjetunióban külön bi­zottság foglalkozik elkalló­dott írásainak felkutatásával. Híres Ogyesszai történetek című novellaíüzéréből a Ma­gyar Helikon — Wessely László ragyogó fordításában, Szántó Piroska kitűnő illuszt­rációival, Miklósi Imre mű­vészi kötéstervével és tipog­ráfiájával — rendkívül ol­csó áron valóságos "* kis könyvremékművet jelentetett meg. A sajnálatos csak az, hogy ebbe a vékonyka kötet­be mindössze négy elbeszé­lés fért bele. Benya Krik, Kozák Ljubka, Froim Gracs kalandjainak értéke azonban nem a terje­delemben van, hiszen Iszaak Babel egész életműve elférne egy kötetben. Egyetlen mon­datba sorsokat tud sűríteni, egy jelzővel helyszínt, jelle­met, várható történést érzé­keltet. A világirodalomban nincs is talán olyan elbeszélő, aki ennyire tömören tudja magát kifejezni. Az Ogyesszai történetek hő­seit még kamaszkorában is­merte meg a Moldovankán, Ogyesszának e zsidó negye­dében, ahol tolvajok, kikö­tőmunkások, kerítők. keres­kedők, vendégfogadósok, rendőrök, matrózok, utcalá­nyok. bölos rabbik és koldu­sok élték színes életüket; ahol az utcákon a verejték az olajbogyó, a szerelem és ® sós víz szaga keveredett 8 forró szelekben; ahol — B®' bel látomásában — az él«1 minden titka, a bánat és a5® öröm, s a minden érzetni®' finoman árnyaló meg bon1' hatatlan, halk szomorúság koncentrálódott. Ecce homo, íme az embei'" tolul újra meg újra az »>' kunkra a mondás, íme ** ember, aki Ogyesszában, f Moldovankán kuporgat, ték»' zol, dolgozik, henyél, Kj* zsákmányol és kizsáktfüv nyoltatja magát, fecseg, sZf' retkezik, üzletel s mai sz°' vál szeret „szövegelni" — b®f ismeri a kényszeredett, a vaszságból vállalt, a bök* hallgatást is. Felvonul a vatal” és a közösség, a mag®' nak élő és a társas, a mag®' nyos és az örökkön embef' közeli. Látszólag egy végk' les, lumpen-világ, valójáb? szinte az egész emberist, rendjével, rendetlenségév®5' szeretetvágyával, kegyeli®"' ségével. Egyes kritikusai nagy íc*- tő kortársához, a vityebs»1" születésű Chagall-hoz has®"; lítják. Valóban, ha Ba"e művészetét jellemezni aJ5®' rom, nekem is azok a gall-képek jutnak az eszrí"j be, melyeken a vityebS^ házikók felett az égen bök, rabbik, vagy szerelmespá1'"1’ úsznak. Iszaak Babel művének lapzata a moldovankai reUf. tás, mely felett maga a "V úgy száll, mint Chagall ®" gyala. Sz. Kováts Laj®* Maigret felügyelő tévedése — Segítsééég! A vérfagyasztó sikoly so­káig lebeg a Szajna mocskos hullámai fölött. Maigret fel­ügyelő éppen az áhított lek­város pitéhez kezdene, ami­kor Pierre telefonja riaszt, ja. — Főnök — hangzik a te­lefonban —, jöjjön gyorsan! A Kék Rém ismét akcióba lépett! Maigreßt elfutja a méreg, kocsiba vágja magát, s meg­kezdődik Európán át a ha­talmas hajsza. Maigret sejti, ki a Kék Rém. Csak még nincs bizonyítéka. Elég egy perc, két mondat, és a bűnös le lesz leplezve. A zömök férfi sejti, hogy mögötte száguld a Végzet. Autóból repülőgépre száll, s k szakszervizei! jÉjfriároizgaiM rémülten veszi észre, Iwgy Maigret hat széksorral a há­ta mögött ül. A Kék Rém egy csempész tengeralattjá­rón ereszkedik az Atlanti Óceán mélyére, s riadtan lát­ja a pipázó Maigret figyelő pillantását. A Kék Rém kétségbeeset­ten Budapestre száguld. Már ott jár a Keleti pályaudvar­nál. Még annyi ideje van. hogy a miskolci expresszre helyjegyet váltson. Maigret nem kockáztál. Elsöosztályú jegyei fizet. A vonat teljes sebességgel robog. Maigret tudja, hogy embere nem menekülhet. A Kék Rém riadtan húzza meg magát egy másodosztályú ko­csi fülkéjében. A felügyelő láttán riadtan pillant az ab­lakra, ugrana már, de moz­dulatát a jegykezelő belépé­se akasztja meg. — Szabad a helyjegyét, uram? A Kék Rém átnyújtja, de közli, hogy a nagy sietség miatt nem tudott jegyet kap­ni. — Nem tesz semmit, uram — mondja a jegykezelő — 74 + 10 forint a kezeiés‘ költséggel . .. Tessék paraO' csolni, már ki is van állittrt- Legyen szerencsénk másk°r is. Maigret ekkor lép a fülke' be. A jegykezelő hozzáfordul­— Szabad a helyjegye‘ uránt? — Tessék, elsöosztálV^ jegy. Azt hiszem a másod' osztályon megfelel. És ke,‘ nék mellé egy helyjegyei■ — Lehel uram — közli f kalauz —, de szabályul11 értelmében a helyjegy l,a forint: s tetszik fizetni 40 f°.' Tint bírságot. . így mi. I;0' szűnöm . . A vonat közben llalvanna fékez. A jegykezelő Maigre‘ hez fordul: ... és szabályaink érlc} méhen a. helyjegyet nem yUy lőtt utast az első megálló köteleseic vagyunk le is sza Utáni. Kérem uram A vonat elrobog És Mart' rét tudja már. hogy a K® Rémet soha nem fogja el­Mindenre számított, esu ‘ a magyar vasút eme j letét nem ismerte 0‘*rb.i • rnabá* j

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents