Észak-Magyarország, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-15 / 191. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 Szombat, T970. aug. 15. Magyar vezetők üdvözlő távirata Koreába Kim Ír Szén elvtársnak, a Koreai Munkapárt Központi ! Bizottsága főtitkárának, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa elnökének, Coj Jen Cen elvtársnak, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Legfelsőbb Népi Gyűlése elnöksége elnökének Phenjan Kedves Elvtársak! Korea felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány, és egész dolgozó népünk nevében ]orró üdvözletünket és szívből jövő jókívánságainkat küldjük önöknek, s önökön keresztül a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Legfelsőbb Népi Gyűlése elnökségének és kormányának, valamint a testvéri koreai népnek. A több évtizedes gyarmati igát lerázó, felszabadult testvéri koreai nép e jelentős évfordulóján új sikereket kívánunk önöknek, szocialista hazájuk felvirágoztatásáért, országuk békés egyesítéséért folyó nemes munkájukban. Budapest, 1970. augusztus 14 Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának | első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki, Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke I ilwenisilenc ország bejelentése Az ENSZ-közgyűlés küszöbön álló 25. ülésszaka minden idők legnagyobb szabású tanácskozásának ígérkezik. Hivatalos ENSZ-szemé- lyiség közlése szerint 43 állam-, illetve kormányfő jelentette be részvételét, 16 további közölte, hogy ei szándékszik menni az ülésszakra. Várhatólag Nixon elnök, Koszigin szovjet és Heath brit miniszterelnök is jelen lesz. Sztavropulosz ENSZ-főtil- kárhelyettes újságírók előtt kijelentette: arra számít, hogy Franciaországot Pompidou köztársasági elnök, illetve Chaban-Delmas miniszterelnök képviseli. Arra a kérdésre, hogy a négy nagyhatalom vezetői New Yorkban lesznek-e, azt válaszolta: „nem tudom elképzelni, hogy nem jönnek el”. Ronald Ziegler, Nixon elnök sajtólitkára újságírók előtt azt mondotta, még túlságosan korai arról beszélni, hogy az ENSZ megalapításának 25. 'évfordulója alkalmából sor kerül-e egy Nixon— Koszigin csúcstalálkozóra. Egy ENSZ-tisztviselő tájékoztatása szerint 59 ország jelentette be, hogy állam-, illetve kormányfője kíván felszólalni a közgyűlés októberi ülésszakán. Azt is közölte, illetékes ENSZ-szer- vek úgy határoztak, hogy az eredetileg tervezett október 19—24-e helyett október 14— 24-e között tartják meg a jubileumi ülésszakot. C* •» /? jurgos kérés Aláírták a SALT záróokmányát Pénteken a Belvedere-ben, a déli órákban került sor a bécsi Salt ünnepélyes záróaktusára. Szem.ionov szovjet külügyminiszter-helyettes és Smith amerikai fődelegátus ugyanabban a márványteremben írták alá a stratégiai fegyverek korlátozásával foglalkozó szovjet—amerikai tárgyalások bécsi ülésszakának záróközleményét, amelyben négy hónappal ezelőtt ünnepélyesen megnyitották a bécsi Salt-ot. Az aláírás után Kirchschlaeger osztrák külügyminiszter búcsúzott el a delegációktól, majd Szemjonov, a szovjet, és Smith, az amerikai delegáció vezetője mondott rövid beszédet. Megállapodás jött létre arra vonatkozóan, hogy november 2-án Helsinkiben felújítják a stratégiai fegyverzet korlátozásának kérdéseivel foglalkozó szovjet—amerikai tárgyalásokat. June L. Green amerikai körzeti bíró nem volt hajlandó megtiltani a mérgesgázok tengerbe süllyesztését, de azzal a „sürgős kéréssel” fordult a hadügyminisztériumhoz, hogy válasszon más helyet az elsüllyesztésre. A női bíró ugyanis azzal érvelt, hogy a kijelölt helyen az óceán túl mély és a víz nyo_ mása esetleg összeroppant- hatja a betontartályokat, amelyekben a több mint 12 000 mérglesgázzal töltött rakétát elhelyezték. A bírósági keresetet benyújtó szervezet ügyvédje nyomban közölte, hogy fel- , lebbez a bírói döntés ellen. A hadsereg szóvivője el- j mondta, hogy a mérgesgázokat { tartalmazó tartályok berakodását pénteken valószínűleg j befe jezik és a hajó már szombaton útnak indulhat a nyílt tengeVfe. A hadserég tervei- , be azonban még beleszólhat j az időjárás. A meteorológu- 'sok ugyanis hurrikánoktól tartanak a floridai partok - i nál. Szemjonov szovjet külügyminiszter-helyettes és Smith amerikai fődelegátus aláírja a zá- róközlcményt. t A koreai nép ünnepe N egyed százada, hogy a második világháború végnaiv jaiban, a szovjet hadsereg és a Kim ír Szén vezette partizánmozg'alom csapásai nyomán a Koreai-félsziget északi fele felszabadult a négyévtizedes japán gyarmati uralom alól. A 38. szélességi körtől északra 1945 augusztusa a koreai nép igazi felszabadulását, nemzeti felemelkedésének lehetőségét hozta meg. A koreai nép, a marxista—leni- * nista Munkapárt kipróbált vezetésével élni tudott ezzel a lehetőséggel, s megindult azon az úton, amely gyökeres társadalmi-gazdasági átalakuláshoz vezetett. Ennek első állomása a földreform volt, amelynek során 725 ezer földnélküli és törpebirtokos paraszt között felosztották a volt gyarmatosítók és a velük együttműködő nagybirtokosok földjét. Ezt — 1946-ban — a bankok, a közlekedés, a nagyipar államosítása követte. Közben az amerikai fél hibájából zátonyra futottak azok a tárgyalások, amelyek eredményeként — az 1945. decemberi moszkvai külügyminiszteri értekezlet közös elhatározásának megfelelően — meg kellett volna alakítani az egyseges és demokratikus Korea kormányát. Az akkor már körvonalazódó amerikai hidegháborús politika azonban Korea déli felében olyan választás elé került, hogy vagy a legreakciósabb erőket támogatja, vagy a tömegek követelésére — a 30. szélességi foktól délre is — alapvető társadalmi-gazdasági reformokat kell bevezetni. Washington ekkor Li Szin Mant, ezt az amerikai emigrációból hazavitt gyökértelen politikust választotta, akinek diktátori hajlamairól már akkor legendákat írtak a lapok. Ilyen előzmények után 1948 májusában Korea déli felében különválasztásokat tartottak, majd ennek a törvénytelen aktusnak a betetőzéseként, 1948 nyarán, tető alá hozták Li Szin Man szöuli rezsimjét. Válaszul az északon alakult Népi Bizottság általános választásokat hirdetett egész Korea területére. A választásokon — a rendőrterror ellenére — délen is részt vett a lakosság háromnegyede, s így 1948. szeptemberében voltaképpen egész Korea megválasztott képviselői határozták el a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kikiáltását. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság az ötvenes évek szörnyű háborús pusztítását, az amerikai agressziót követően begyógyította a sebeket, sikeresen építi szocialista társadalmát, s következetesen harcol a koreai nép nagy nemzeti céljának megvalósításáért: az ország békés egyesítésének kivívásáért. A magyar nép, amely mindig rokonszenvvel kísérte és támogatta a koreai nép szabad- s-gküzdelmét, a felszabadulás évfordulóján új sikereket kíván a KNDK népének szocialista építőmunkájáhaz, s Észak és Dél békés újraegyesítéséért folytatott nemes küzdelméhez. (KS) Brandt sajtóértekezlete Willy Brandt nyugatnémet szövetségi kancellár pénteken, egy nappal azután, hogy visszaérkezett Moszkvából, sajtóértekezleten vonta meg a moszkvai tárgyalások és a szerződés megkötésének mérlegét. A szerződés megkötésével, a kancellár szavai szerint, biztosabb lett a béke és életre kelt a feszültség enyhülésének egy eleme. Az NSZK Moszkvában <* bonni kormánynyilatkozat egyik fontos részét próbált*1 gyakorlati politikává változtatni. A szerződés megkötésével a szövetségi kormán}' most azoknak a kapcsolatoknak a szintjét érte el, amelyek a Szovjetunió és más nyugati országok között má® fennállnak. Ezzel pontot tettek a háború után és remélhető, hogy a szavak háború' Irta : Andrzej Zbych 66. — Megvan már. Egy fogorvoshoz jártunk — mondta egészen váratlanul Lajac. ^ — Igazán? — nézett rá csodálkozva Kloss, s e pillanatban rettenetes gyanú ébredt benne. S eszébe jutott egy másik találkozó is. Az erdészlak. Igaz. ott csak a hangját hallotta Lajacnak, de pontosan emlékezett arra, hogy mit mondott erről a csirkefogóról a sógora. — Nem emlékszem önre — Főhadnagy úr nem figyelte a várakozókat, de egy betegnek mindig feltűnő, ha valakit soron kívül engednek be előtte a rendelőbe — s aztán, mintha valami Falapnak ic eszébe jutott volna, felállt ■ — Bocsásson meg főhadnagy úr. de még van valami elintéznivalóm, s úgy lálom. Brunner Sturmführer úr nem jön. — Várjon csak nyugodtan — biztatta maradásra Iréna a Csempészt. — A főhadnagy úr kedveli a lengyeleket. — Gondolom — mondta Lajac, s ez a hangsúly felért egy fenyegetéssel Kloss számára. Szerencséjükre Brunner csengetett, s nagy robajjal lépett a szobába. Kloss előbbre húzta pisztolytáskáját. Hátha szükség lesz rá — gondolta. Nem sokat tévedett. Mert Lajac azonnal Brunnerhez fordult: — Beszélnem kell magával, azonnal. — Nyugodj meg Wolf, és ne fontoskodj. Először iszol velünk, aztán megint iszol, s végül beszélhetsz. A te szenzációd ráér holnapig. — Nagyon kérem — kezdte megint Lajac, de Kloss kezébe nyomott egy konyakkal leli poharat: — Természetesen ráéi az a beszélgetés. Előbb inni kell. — Segítenetek kell, fiúk — mondta Brunner, s egy fotelba dobta magát. — Holnap olyan beszélgetés vár rám. amit még az ellenségnek sem kívánok. Brunner töltött, s némán ittak. Két-három pohár is kiürült már. amikor Kloss hangoskodva szólt a csempészhez: — Ó, kedves Lajac úr, ez nem becsületes dolog, hogy ön nem iszik velünk. — Igazad van, Kloss. Ez a Wolf egy józan marha — majd Wolfhoz fordult, s egy decinyi konyakot tartott az orra alá, s elkiáltotta magát: — Irinka, zenét, hogy tudjon inni a barátunk! — Mennem kell — ugrott fel Wolf, amint Brunner elhagyta a szobát, hogy telefonáljon. — Sehova nem mész, hanem iszol, te disznó — mondta Kloss tettetett részegen, s az ellenkező Lajacba töltötte a konyakot. —- Itasd csak. Kloss — biztatta a visszatérő Brunner, s gyorsan két pohár vodkát töltött a Kloss karjaiban vergődő Wolf szájába. — Brunner úr, én igazán beszélni akarok. .. — Igyál, ha mondom — röhögött Brunner, s újra töltött. Kloss lehajolt, s egyetlen mozdulattal kitépte a iáiból a telefonvezetéket. — Geibel úrhoz kell mennem — könyörgött Lajac. — Kérem, Herr Brunner, kísérjen ki. Ugyanis ez a Kloss. .. — Mi az, hogy ez a Kloss? — fordult oda Hans, s a konyakos üveg nyakát nyomta Lajac szájába. Az kétségbeesetten kapálódzott, s kiütötte az üveget Kloss kezéből. — Ö.. . — befejezni már nem volt ideje, mert Kloss egy pillanatra vádlón nézett a konyakkal leöntött ruhájára, aztán egyetlen ökölcsapással elnémította Wolfot. — Ez a disznó leöntötte az egyenruhámat. Még a német egyenruhát sem tisztelik, ha isznak egy kortyot. De Brunner már nem figyelt rá. Részegen, szinte üveges szemekkel bámult a semmibe. Kezében megbillent a pohár, s a vodka végigömlött a nadrágján. Iréna most lépett a szobába, s dermedten állt meg: — Mit tett velük, főhadnagy úr? — rémült hangon kérdezte Klosstól. Hans gyors elhatározással lengyelül válaszolt az asszonynak: — Három házzal odébb van egy mángorlóműhely. Háromszor kopogjon az ablakon. Rögtön menjen oda, és adja át ezt az iratcsomagot. És még ezt is — mondta, s gyorsan egy noteszlapra írta a következőket: Mindent áttenni a hölgy lakására. Ö elkísér titeket, és várjátok itt meg a sofőrt. A lakásban található civilt likvidálni kell. Ö Wolf, az áruló. Aláírás csak egy J-betű volt, s átadta Irénának. — Ne kérdezzen most semmit — mondta gyorsan az asszonynak — fogja magát, és odasiet a mángorlóműhelybe. Az udvpr felől menjen, és ne ijedjen meg, ha ott fegyveres civilekkel találkozik. Majd csaknem úgy lökte ki a lakásból az asz- szonyt, akinek az arcán látta, hogy sok mindent megértett néhány perc alatt. S amikor Iréna elment, Kloss még egyszer leütötte a két embert, aztán végre töltött magának, és ivott. Ugyanis eddig minden csepp italt Iréna asszony virágcserepeibe töltött át, észrevétlenül. Teltek a percek, s Kloss várt. Közben arra gondolt, .hogy ha mór az akció első része ilyen jól sikerült, aligha jöhet közbe jelentős zavaró körülmény a folytatásnál. S ha így lesz. akkor Filip hamarosan szabad lesz újra. Nem kellett sokáig várnia. * A történet vége, ha úgy tetszik, uí. . ^as néhány hónap múlva játszódott le egy másik városban. Klossnak találkoznia kellett egy bizonyos Stefánszki nevű összekötővel, s amikor belépett a megadott lakásba, Filipet látta maga előtt Sokáig némán szorongatták egymás kezét, aztán Kloss elmondta annak az estének a történetét. A tervet a legapróbb részletekig, s az.tán Filipet faggatta, mi minder történt vele azóta. (Folytatjuk) | ja is megszűnik. Maga a szerződés — mondotta a kancellár —, egymaga nem eredni®' nyezi még a a kapcsolatot javulását, de megterem11 ennek reményét és lehetőségét. A kancellár hangsúlyozó1.: hogy a Moszkvához fűződ® kapcsolatokat a szerződés alapokra helyezte. A négf nagyhatalom Nyugal-Berlb1' nel és Németországgal kap' csolatos jogait egészükbe® véve a szerződés nem érint® Az egyezmény senkinek sei® árt, viszont sokaknak javát*1 válik — mondotta. Brandt kifejezte meggy®' zödését, hogy a szerződé5 hasznosan befolyásolja f. Nyugat-Berlinről folytató1 négyhatalmi tárgyalásokat 15' Az. ellenzékhez szólva f kancellár kijelentette, hogy * szövetségi kormány együ1*, működésre törekszik velük. kiegyezés a kelettel — hanfSj súlyozta — nem egy P®1. ügye. A szövetségi kormán.1 akarja ezt a kiegyezést & bizonyos abban, hogy „ebbe® a nép nagy többségének t®' mogatását élvezi”. 63 eves voll Pénteken Moszkvában, ^ éves korában, váratlanul e,t hunyt Vano Muradeli ism®1 szovjet zeneszerző. Muradelinek elsősorba® szimfóniái és operái szerezte nagy hírnevet. A krém* beli kongresszusi palotán® 6000 férőhelyes színházába mos' van műsoron OMV0 j című operája, amely zen^ formában először örökít®1 meg Lénia alakját.
