Észak-Magyarország, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-15 / 191. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 Szombat, T970. aug. 15. Magyar vezetők üdvözlő távirata Koreába Kim Ír Szén elvtársnak, a Koreai Munkapárt Központi ! Bizottsága főtitkárának, a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság Minisztertanácsa elnökének, Coj Jen Cen elvtársnak, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Legfelsőbb Népi Gyűlése elnöksége elnökének Phenjan Kedves Elvtársak! Korea felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány, és egész dolgozó népünk nevében ]orró üdvözletünket és szívből jövő jókívánságainkat küld­jük önöknek, s önökön keresztül a Koreai Munkapárt Köz­ponti Bizottságának, a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság Legfelsőbb Népi Gyűlése elnökségének és kormányá­nak, valamint a testvéri koreai népnek. A több évtizedes gyarmati igát lerázó, felszabadult test­véri koreai nép e jelentős évfordulóján új sikereket kívá­nunk önöknek, szocialista hazájuk felvirágoztatásáért, or­száguk békés egyesítéséért folyó nemes munkájukban. Budapest, 1970. augusztus 14 Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának | első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki, Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke I ilwenisilenc ország bejelentése Az ENSZ-közgyűlés küszö­bön álló 25. ülésszaka min­den idők legnagyobb szabá­sú tanácskozásának ígérke­zik. Hivatalos ENSZ-szemé- lyiség közlése szerint 43 ál­lam-, illetve kormányfő je­lentette be részvételét, 16 további közölte, hogy ei szándékszik menni az ülés­szakra. Várhatólag Nixon el­nök, Koszigin szovjet és Heath brit miniszterelnök is jelen lesz. Sztavropulosz ENSZ-főtil- kárhelyettes újságírók előtt kijelentette: arra számít, hogy Franciaországot Pom­pidou köztársasági elnök, il­letve Chaban-Delmas mi­niszterelnök képviseli. Arra a kérdésre, hogy a négy nagyhatalom vezetői New Yorkban lesznek-e, azt vála­szolta: „nem tudom elkép­zelni, hogy nem jönnek el”. Ronald Ziegler, Nixon el­nök sajtólitkára újságírók előtt azt mondotta, még túl­ságosan korai arról beszélni, hogy az ENSZ megalapításá­nak 25. 'évfordulója alkalmá­ból sor kerül-e egy Nixon— Koszigin csúcstalálkozóra. Egy ENSZ-tisztviselő tájé­koztatása szerint 59 ország jelentette be, hogy állam-, illetve kormányfője kíván felszólalni a közgyűlés októ­beri ülésszakán. Azt is kö­zölte, illetékes ENSZ-szer- vek úgy határoztak, hogy az eredetileg tervezett október 19—24-e helyett október 14— 24-e között tartják meg a ju­bileumi ülésszakot. C* •» /? jurgos kérés Aláírták a SALT záróokmányát Pénteken a Belvedere-ben, a déli órákban került sor a bécsi Salt ünnepélyes záró­aktusára. Szem.ionov szovjet külügyminiszter-helyettes és Smith amerikai fődelegátus ugyanabban a márványte­remben írták alá a stratégiai fegyverek korlátozásával fog­lalkozó szovjet—amerikai tárgyalások bécsi ülésszaká­nak záróközleményét, amely­ben négy hónappal ezelőtt ünnepélyesen megnyitották a bécsi Salt-ot. Az aláírás után Kirchschlaeger osztrák kül­ügyminiszter búcsúzott el a delegációktól, majd Szemjo­nov, a szovjet, és Smith, az amerikai delegáció vezetője mondott rövid beszédet. Megállapodás jött létre ar­ra vonatkozóan, hogy no­vember 2-án Helsinkiben fel­újítják a stratégiai fegyver­zet korlátozásának kérdései­vel foglalkozó szovjet—ame­rikai tárgyalásokat. June L. Green amerikai körzeti bíró nem volt hajlandó megtiltani a mérges­gázok tengerbe süllyesztését, de azzal a „sürgős kéréssel” fordult a hadügyminisztéri­umhoz, hogy válasszon más helyet az elsüllyesztésre. A női bíró ugyanis azzal érvelt, hogy a kijelölt helyen az óceán túl mély és a víz nyo_ mása esetleg összeroppant- hatja a betontartályokat, amelyekben a több mint 12 000 mérglesgázzal töltött rakétát elhelyezték. A bírósági keresetet be­nyújtó szervezet ügyvédje nyomban közölte, hogy fel- , lebbez a bírói döntés ellen. A hadsereg szóvivője el- j mondta, hogy a mérgesgázokat { tartalmazó tartályok berako­dását pénteken valószínűleg j befe jezik és a hajó már szom­baton útnak indulhat a nyílt tengeVfe. A hadserég tervei- , be azonban még beleszólhat j az időjárás. A meteorológu- 'sok ugyanis hurrikánoktól tartanak a floridai partok - i nál. Szemjonov szovjet külügyminiszter-helyettes és Smith amerikai fődelegátus aláírja a zá- róközlcményt. t A koreai nép ünnepe N egyed százada, hogy a második világháború végnaiv jaiban, a szovjet hadsereg és a Kim ír Szén ve­zette partizánmozg'alom csapásai nyomán a Ko­reai-félsziget északi fele felszabadult a négyévtizedes japán gyarmati uralom alól. A 38. szélességi körtől északra 1945 augusztusa a ko­reai nép igazi felszabadulását, nemzeti felemelkedésének lehetőségét hozta meg. A koreai nép, a marxista—leni- * nista Munkapárt kipróbált vezetésével élni tudott ezzel a lehetőséggel, s megindult azon az úton, amely gyöke­res társadalmi-gazdasági átalakuláshoz vezetett. Ennek első állomása a földreform volt, amelynek során 725 ezer földnélküli és törpebirtokos paraszt között felosz­tották a volt gyarmatosítók és a velük együttműködő nagybirtokosok földjét. Ezt — 1946-ban — a bankok, a közlekedés, a nagyipar államosítása követte. Közben az amerikai fél hibájából zátonyra futottak azok a tárgyalások, amelyek eredményeként — az 1945. decemberi moszkvai külügyminiszteri értekezlet közös el­határozásának megfelelően — meg kellett volna alakí­tani az egyseges és demokratikus Korea kormányát. Az akkor már körvonalazódó amerikai hidegháborús poli­tika azonban Korea déli felében olyan választás elé ke­rült, hogy vagy a legreakciósabb erőket támogatja, vagy a tömegek követelésére — a 30. szélességi foktól délre is — alapvető társadalmi-gazdasági reformokat kell beve­zetni. Washington ekkor Li Szin Mant, ezt az amerikai emigrációból hazavitt gyökértelen politikust választotta, akinek diktátori hajlamairól már akkor legendákat ír­tak a lapok. Ilyen előzmények után 1948 májusában Ko­rea déli felében különválasztásokat tartottak, majd en­nek a törvénytelen aktusnak a betetőzéseként, 1948 nya­rán, tető alá hozták Li Szin Man szöuli rezsimjét. Vála­szul az északon alakult Népi Bizottság általános válasz­tásokat hirdetett egész Korea területére. A választáso­kon — a rendőrterror ellenére — délen is részt vett a lakosság háromnegyede, s így 1948. szeptemberében vol­taképpen egész Korea megválasztott képviselői határoz­ták el a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kikiál­tását. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság az ötvenes évek szörnyű háborús pusztítását, az amerikai agressziót követően begyógyította a sebeket, sikeresen építi szocia­lista társadalmát, s következetesen harcol a koreai nép nagy nemzeti céljának megvalósításáért: az ország békés egyesítésének kivívásáért. A magyar nép, amely mindig rokonszenvvel kísérte és támogatta a koreai nép szabad- s-gküzdelmét, a felszabadulás évfordulóján új sikereket kíván a KNDK népének szocialista építőmunkájáhaz, s Észak és Dél békés újraegyesítéséért folytatott nemes küzdelméhez. (KS) Brandt sajtóértekezlete Willy Brandt nyugatnémet szövetségi kancellár pénte­ken, egy nappal azután, hogy visszaérkezett Moszkvából, sajtóértekezleten vonta meg a moszkvai tárgyalások és a szerződés megkötésének mér­legét. A szerződés megkötésével, a kancellár szavai szerint, biztosabb lett a béke és élet­re kelt a feszültség enyhülé­sének egy eleme. Az NSZK Moszkvában <* bonni kormánynyilatkozat egyik fontos részét próbált*1 gyakorlati politikává változ­tatni. A szerződés megkötésé­vel a szövetségi kormán}' most azoknak a kapcsolatok­nak a szintjét érte el, ame­lyek a Szovjetunió és más nyugati országok között má® fennállnak. Ezzel pontot tet­tek a háború után és remél­hető, hogy a szavak háború' Irta : Andrzej Zbych 66. — Megvan már. Egy fogorvoshoz jártunk — mondta egészen váratlanul Lajac. ^ — Igazán? — nézett rá csodálkozva Kloss, s e pillanatban rettenetes gyanú ébredt benne. S eszé­be jutott egy másik találkozó is. Az erdészlak. Igaz. ott csak a hangját hallotta Lajacnak, de pontosan emlékezett arra, hogy mit mondott er­ről a csirkefogóról a sógora. — Nem emlékszem önre — Főhadnagy úr nem figyelte a várakozókat, de egy betegnek mindig feltűnő, ha valakit soron kívül engednek be előtte a rendelőbe — s aztán, mintha valami Falapnak ic eszébe jutott volna, felállt ■ — Bocsásson meg főhadnagy úr. de még van valami elintéznivalóm, s úgy lálom. Brunner Sturmführer úr nem jön. — Várjon csak nyugodtan — biztatta maradás­ra Iréna a Csempészt. — A főhadnagy úr kedveli a lengyeleket. — Gondolom — mondta Lajac, s ez a hangsúly felért egy fenyegetéssel Kloss számára. Szerencséjükre Brunner csengetett, s nagy ro­bajjal lépett a szobába. Kloss előbbre húzta pisztolytáskáját. Hátha szükség lesz rá — gondolta. Nem sokat tévedett. Mert Lajac azonnal Brunnerhez fordult: — Beszélnem kell magával, azonnal. — Nyugodj meg Wolf, és ne fontoskodj. Elő­ször iszol velünk, aztán megint iszol, s végül be­szélhetsz. A te szenzációd ráér holnapig. — Nagyon kérem — kezdte megint Lajac, de Kloss kezébe nyomott egy konyakkal leli poha­rat: — Természetesen ráéi az a beszélgetés. Előbb inni kell. — Segítenetek kell, fiúk — mondta Brunner, s egy fotelba dobta magát. — Holnap olyan beszél­getés vár rám. amit még az ellenségnek sem kí­vánok. Brunner töltött, s némán ittak. Két-három po­hár is kiürült már. amikor Kloss hangoskodva szólt a csempészhez: — Ó, kedves Lajac úr, ez nem becsületes do­log, hogy ön nem iszik velünk. — Igazad van, Kloss. Ez a Wolf egy józan marha — majd Wolfhoz fordult, s egy decinyi konyakot tartott az orra alá, s elkiáltotta magát: — Irinka, zenét, hogy tudjon inni a barátunk! — Mennem kell — ugrott fel Wolf, amint Brun­ner elhagyta a szobát, hogy telefonáljon. — Sehova nem mész, hanem iszol, te disznó — mondta Kloss tettetett részegen, s az ellenkező Lajacba töltötte a konyakot. —- Itasd csak. Kloss — biztatta a visszatérő Brunner, s gyorsan két pohár vodkát töltött a Kloss karjaiban vergődő Wolf szájába. — Brunner úr, én igazán beszélni akarok. .. — Igyál, ha mondom — röhögött Brunner, s újra töltött. Kloss lehajolt, s egyetlen mozdulattal kitépte a iáiból a telefonvezetéket. — Geibel úrhoz kell mennem — könyörgött Lajac. — Kérem, Herr Brunner, kísérjen ki. Ugyanis ez a Kloss. .. — Mi az, hogy ez a Kloss? — fordult oda Hans, s a konyakos üveg nyakát nyomta Lajac szájába. Az kétségbeesetten kapálódzott, s kiütöt­te az üveget Kloss kezéből. — Ö.. . — befejezni már nem volt ideje, mert Kloss egy pillanatra vádlón nézett a konyakkal leöntött ruhájára, aztán egyetlen ökölcsapással elnémította Wolfot. — Ez a disznó leöntötte az egyenruhámat. Még a német egyenruhát sem tisztelik, ha isznak egy kortyot. De Brunner már nem figyelt rá. Részegen, szinte üveges szemekkel bámult a semmibe. Ke­zében megbillent a pohár, s a vodka végigömlött a nadrágján. Iréna most lépett a szobába, s dermedten állt meg: — Mit tett velük, főhadnagy úr? — rémült hangon kérdezte Klosstól. Hans gyors elhatáro­zással lengyelül válaszolt az asszonynak: — Három házzal odébb van egy mángorlómű­hely. Háromszor kopogjon az ablakon. Rögtön menjen oda, és adja át ezt az iratcsomagot. És még ezt is — mondta, s gyorsan egy noteszlapra írta a következőket: Mindent áttenni a hölgy la­kására. Ö elkísér titeket, és várjátok itt meg a so­főrt. A lakásban található civilt likvidálni kell. Ö Wolf, az áruló. Aláírás csak egy J-betű volt, s átadta Irénának. — Ne kérdezzen most semmit — mondta gyor­san az asszonynak — fogja magát, és odasiet a mángorlóműhelybe. Az udvpr felől menjen, és ne ijedjen meg, ha ott fegyveres civilekkel találko­zik. Majd csaknem úgy lökte ki a lakásból az asz- szonyt, akinek az arcán látta, hogy sok mindent megértett néhány perc alatt. S amikor Iréna el­ment, Kloss még egyszer leütötte a két embert, aztán végre töltött magának, és ivott. Ugyanis eddig minden csepp italt Iréna asszony virágcse­repeibe töltött át, észrevétlenül. Teltek a percek, s Kloss várt. Közben arra gon­dolt, .hogy ha mór az akció első része ilyen jól si­került, aligha jöhet közbe jelentős zavaró körül­mény a folytatásnál. S ha így lesz. akkor Filip hamarosan szabad lesz újra. Nem kellett sokáig várnia. * A történet vége, ha úgy tetszik, uí. . ^as né­hány hónap múlva játszódott le egy másik város­ban. Klossnak találkoznia kellett egy bizonyos Stefánszki nevű összekötővel, s amikor belépett a megadott lakásba, Filipet látta maga előtt Sokáig némán szorongatták egymás kezét, aztán Kloss elmondta annak az estének a történetét. A tervet a legapróbb részletekig, s az.tán Filipet faggatta, mi minder történt vele azóta. (Folytatjuk) | ja is megszűnik. Maga a szer­ződés — mondotta a kancel­lár —, egymaga nem eredni®' nyezi még a a kapcsolatot javulását, de megterem11 ennek reményét és lehetősé­gét. A kancellár hangsúlyozó1.: hogy a Moszkvához fűződ® kapcsolatokat a szerződés alapokra helyezte. A négf nagyhatalom Nyugal-Berlb1' nel és Németországgal kap' csolatos jogait egészükbe® véve a szerződés nem érint® Az egyezmény senkinek sei® árt, viszont sokaknak javát*1 válik — mondotta. Brandt kifejezte meggy®' zödését, hogy a szerződé5 hasznosan befolyásolja f. Nyugat-Berlinről folytató1 négyhatalmi tárgyalásokat 15' Az. ellenzékhez szólva f kancellár kijelentette, hogy * szövetségi kormány együ1*, működésre törekszik velük. kiegyezés a kelettel — hanfSj súlyozta — nem egy P®1. ügye. A szövetségi kormán.1 akarja ezt a kiegyezést & bizonyos abban, hogy „ebbe® a nép nagy többségének t®' mogatását élvezi”. 63 eves voll Pénteken Moszkvában, ^ éves korában, váratlanul e,t hunyt Vano Muradeli ism®1 szovjet zeneszerző. Muradelinek elsősorba® szimfóniái és operái szerezte nagy hírnevet. A krém* beli kongresszusi palotán® 6000 férőhelyes színházába mos' van műsoron OMV0 j című operája, amely zen^ formában először örökít®1 meg Lénia alakját.

Next

/
Thumbnails
Contents