Észak-Magyarország, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-14 / 190. szám

Pérrtek, 1970. emg. 14. ÉSZAK.MAGYARORSZÁG 3 Korai szüret Egy purasztcsahid kel nem­zedékének sorsában jellegze­tesen tükröződnek a legutób­bi fél század hazai változásai A kilenc Hegyes gyermekből jó egészségben felnőtt nyolc: hét fiú, meg egy lány. A népes család törzse ma Ti- szacsermelyen él, az ottani Üj Erő Termelőszövetkezet­ben dolgozik. Huszonhat éve ezt a tájat még más néven emlegették: a gazdasági cse­lédek Pusztakarádnak, a földbirtokos jászóvári pré- poslság pedig hivatalos ájta- tossággal Mária-majomak. Itt cselédeskedett Hegyes Jó­zsef, aki a szabolcsi Nagy­halászból szegődött el a pa­pok birtokai';!. Most két (fia. u 41 éves Bertalan és a :iti éves Mi­hály idézgeti akkori emlé­keit. — Nekem meg ki.jutott az uradalmi élet nehézségeiből — kezdi Bertalan. — Csak a hat elemit végezhettem el. aztán suttyóként már nap­számra jártam. Akkoriban ..puhanes-béresnek” becézte a majorsági humor a magam- korabeli cselédfiakat, azért, mert a teljes jogú béresek keze alatt dolgoztunk. Öt év korkülönjyseg törté­nelem váltó időben sokat szá­mit. A fiatalabb Mihály már csak arra emlékszik, hogy mezítlábas gyerekként ebédet hordott a határban dolgozó felnőtteknek, öt is iskolás korban érte a felszabadulás, szabályosan végigjárhatta a nyolc általánost, az úttörők sorából átlépett az ifjúsági szövetségbe, s ott a jó szer­vező képességű fiú hamaro­san tisztségviselő lett. Húsz éves korában már párttag, s a katonaság hároméves neve­lő Iskolája után, 1057-ben otthon, Tiszacsermelyen köz­ségi párttitkárrá választották. szövetkezetben felvásárlási es áruforgalmi előadó. S 1966 óta ismét párttitkár, új mun­kahelyén. A családban nem ó az első párttag. Édesapjuk mar 1947- ben. mint tizholdas újgazda belépett a földosztó kommu­nista pártba. Hogy az élet mennyire nem illeszthető sémákba, arra Bertalan példája a jellemzó. Ö jóval később jutott, el a pártig, mint az apja, vagy öccse, mert kezdetben telje­sen lekötötte az, hogy a maga földjén gazdálkodhat. A majdnem negyven hónapi katonáskodás után is a föld­jéhez tért vissza. Családot alapított, hozzáértő gazda­ként vívott ki tekintélyt ma­gának. Hegyeseknél mindig erős volt a családi összetartás. A/ önállósult testvérek nem sza­kadtak el sem a szülőktől, sem egymástól. A nemzet - ségnyi rokonságot a nagy változás éve, 1960 sem zi­lálta szét. Ez az esztendő elsősorban Mihály próbatétele volt: — Tudtam, ha a család nem hagy cserben, nyert ügye van a szövetkezésnek. Apámra, s még néhány hoz­zá hasonlóra figyelt az egész falu. Ha ők mozdulnak, jön utánuk a többi is. Bertalan veszi át a szol: — Az ember ma már alig érti akkori szorongását. Ahogy évről évre javultak a közös eredményeink, úgy változtunk belül mi is. Tíz év után nem hiszem, hogy egy tagunk is akadna, aki visszaváltana a régimódi gaz­dálkodásra. Már a harmadik ciklusban. 1964 óta Hegyes Bertalan a termelőszövetkezet párttitká­ra. Ö, aki olyan hosszú ér- lelődés után jutott el a pár­tig. A fiatalabb testvér útja sem kanyarodott messzire Csermelytől. Közben kita­nulta a kereskedő szakmát, boltvezető lett, majd a ci- gándi általános fogyasztási Mi késztet egy családból kel testvért is arra, hogy ke­nyérkereső munkáján, a csa­ládjáról való gondoskodáson léiül önként vállaljon külön feladatokat a nagyobb kö­zösség ügyében ? — Nálunk már a csalá­dunkban az volt a belső tör­vény : nemcsak magunkért, hanem egymásért, is felelősek vagyunk. Bertalan felnőtt fejjel, esti iskolában tanult azért, hogy saját gyakorlati tapasztalatait a könyvekbe sűrített közös ismeretekkel erősítse meg, hogy nyomosabban érvelhes­sen, ha szükség van rá: — Mert minden nap új problémákat ad fel megol­dásra. A szövetkezetben nem­csak a párttagok, hanem a pártonkivüliék is a párttit­kárhoz jönnek, főleg akkor, ha úgy érzik, méltatlanság érte őket. Nem könnyű le- higgasztani az indulatokat. Aki reggeltől estig nehéz munkával bajlódik, nemigen ügyel arra, hogy szalonképe­sen mondja el, mi bántja. Van, áld első indulatában megsértődik az őszinte véle­ményért. Aztán alszik rá egyet, s másnap már szót le­het érteni vele. Néha belő­lem is kitör az elkeseredés, különösen, ha éjszakába nyú­ló, fejfájdító viták után érek haza, s az asszony szótlan szemrehányással teszi oda melegíteni ki tudja hányad­szor, a kihűlt vacsorát. Ilyenkor arra gondolok: nem vagyok én erre kötelezve. Aztán alszom rá egyet, és reggel megpróbálok türelme­sebben érvelni. Bercez József Borsodban is érik a csemegeszőlő. A nemesített csemege­szőlő-fajták közül mar több országos hírnek örvend, mint pl. az Olympia, a Rekord és a Favorit. A Mathiász-telepen a történelmi borvidékekről származó, tájjellegű csemege- szőlő-fajták alföldi meghonosításával is foglalkoznak. I)r. Énekes Sándor előadása az ENSZ szemináriumán Az Egyesült Nemzetek Szervezete EGB Vaskohásza­ti Bizottságának első vasko­hászati szemináriumát ez év szeptemberében rendezik meg Budapesten. Az ENSZ szemináriumára előadóként meghívták dr. Énekes Sán­dort. a Lenin Kohászati Mü­vek vezérigazgatóját, aki Munkahelyek hatása a ter­melékenységre címmel tart majd előadást. Előadása nagyrészt a diós­győri hengerdei tapasztala­tokra épül. ahol a munka­szervezésben messzemenően figyelembe vették a munka­pszichológiai osztály javasla­tait. s illusztrációként Is aa idevonatkozó ábrákat, mun­kapszichológiai vizsgálati és kísérleti adatokat, s azokkal összefüggésben a termelési adatokat használja. Családi ház? Társasház? Az élet válaszol Az alkotmány ünnepe az újhelyi járásban Zemplén földjének lakossá­ga ünnepi érzésekkel készül gz, alkotmány törvénybe ikta­tása 21. évfordulójának meg­ünneplésére. A városokban Ss a központi fekvésű na­gyobb községekben ünnepi nagygyűléseken emlékeznek meg szocia­lista alkotmányunk meg­teremtésének történelmi jelentősegéről. Az ünnepet mindenütt ösz- szekapcsolják államalapító királyunk, I. Istv an születé­sének 1000. évfordulójáról va­ló megemlékezéssel és az új kenyér örömével. Bár a ked­vezőtlen időjárás miatt a termelőszövetkezetek el van­nak maradva az aratási mun­kákkal, azért nem feledkez­ik meg arról, hogy augusz­tus 20-a az új kenyér ünne­pe is, és az idei termesből sütött fehér kenyérrel köszön­tik a városi és községi tanácsok vezetőit. Különösen gazdag prog­rammal emlékezik meg az alkotmány ünnepéről Sátor­aljaújhely és Sárospatak tár­sadalma, ahol az ünnepi nagygyűlés után színvonalas kultúrműsorok és különféle sportrendezvények szórakoz­tatják majd a közönséget. Sárospatakon az alkot­mány évfordulójának tiszteletére elkészült a város központjában épí­tett új, kétemeletes párt- . ház. Ugyancsak az alkotmány ün­nepén kerül felavatásra Nagyrozvágyon egy 4 tantér- j mes új iskola, Makkoshoty- J kán pedig egy 40 gyermek el- | helyezésére szolgáló új nap-1 közi otthon. I Öl evvel ezelőtt egy essem nemzetközi építész tanácsko­záson a világ minden tájáról összesereglett építészek és tervezők rendkívül világosan, tömören összefoglalták ko­runk város- és lakásépítési problémáit. Eszerint az em­beriség. s az egyes országok lakóinaik lakásigényeit tö­megtermelés nélkül nem le­het megoldani. A népesség szaporodása és a korszakra jellemző gazdasági fejlődés, a városi lakóterekbe való tö­mörülés egyaránt megkövete­lik az építés magas fokú és szintű szakosodását. Ez nem csupán technikai és építésze­ti kérdés, hanem alapvető társadalompolitikai feladat is. Mit jelent ez? Mindenekelőtt az etóregyártást és a gépi erővel történő tömeges épí­tési módot.. Csak így gyorsít­ható az építés sebessége — a legkisebb munkaerö-felhasz­Ozdi brigádokról A finomhengermú gyár- j'észleg kikészítő brigádjai jú hüs hónapban jó eredménye­it értek el. Ezek közül is ki­emelkedik a/, abroncskötő III. biüszak és a drótkötő IV. műszak dolgozóinak telje- s>tménye. Az abroncskötőben Kovács László brigádja, Ambrus János művezető irányításával }™0 tonnás havi tervét 20.32 ’onnára, 112,lt százalékra tel­jesítette. Ez azt jelenti, hogy az éves vállalást képező 3.78 tonna/fő műszak teljesít­ménnyel szemben, eddig egy dolgozójuk átlagosan 3,86 t. hengerelt áru kikészítését vé­gezte el. Varga István drótkölő bri­gádjának tagjai a vállalt 8.48 tonna iVi műszakos telje­sítményüket személyenként és műszakonként átlag 0,26 onnával túlszárnyalták. ÍZ# Gzcratöcsamok A Borsodi Szénbányák bá- hyagépjavító üzemében au­gusztus 5-én megkezdték egy Új javítóműhely építését. Az 1 üzemcsarnokot 1971, má- jjodik negyedévére készítik el. “ 27 méter hosszú és 18 mé­ter széles. 5 méter magas épületben egyidőben 8 gép­járművet lehet majd javíta­ni. A csarnok magassága le­hetővé teszi a magasabb da­ruk, munkagépek javítását is. Fürdőszoba (érelemek Kombinátban. a szerelősoron a Miskolci Házépítő Foto: Gelle István. □adás melted, a tudomány és a technika legújabb vívmá­nyainak alkalmazásával. Két „tábor" vitája Persze hiába a konconteaJt. városias építés igényé és szükségessége a gyorsan ipa­rosodó hazad vidékeken is, az egyéni kis családi házaknak, a hagyományos kézműves építési módoknak még hosz- szú élete van a földön — ná­lunk is. A családi ház a fej­lődő és fejlett ipari országok­ban is eddig még ellenállt az iparosodás forradalmi roha­mainak. Sőt, a falvakból el­vándorló tömegek „magukkal viszik” ezt az építési módot és hagyományos igényt a vá­rosokba, a városiasodé tele­pülésekre is. Végső soron ez a magyarázata annak a lap­pangó vagy nyílt vitának, amely nálunk is arról folyik: családi házakat, vagy tömö­rebb lakótelepüléseket — emeletes, sűrűbb beépítésű városi otthonokat. társas, szövetkezeti, állami lakáso­kat — építsenek-e a fejlődő kisvárosokban, a nagyváro­sok peremén, az iparosodó, városiasodásra alkalmas te­lepüléseken? A vitapartnerek két tábora pedig: az egyik oldalon az építtetni szándé­kozók, akiknek zöme szíve­sebben fektetné anyagi erőit családi házba: a másik olda­lon a településfej lesztes, az építés „hivatalos” emberei: tanácsi vezetők, tervezők, az építő vállalatok képviselői, il­letve az építés finanszírozói, ők a korszerűségre, a gazda­ságosságra hivatkozva a vá­rosias, tömegesebb építkezést szorgalmazzák, segítik első­sorban. Jo«os igények Magyarország lakásállomá­nya 1970. január 1-én 3 mil­lió 157 ezer lakás volt. Ebből a városokban levő lakások száma 1 millió 442 ezer. A la­kásállomány nagyobb része az utóbbi 20 esztendőben is a községekben épült. En­nek következtében a közsé­gek lakáshiánya csökkent, egyes helyeken — az elván­dorlás következtében — már bizonyos felesleg is jelentke­zik. Nem csökkent viszont az utóbbi húsz évben a [óváro­si. és általában növekedett a városi lakáshiány. A problé­máknak azonban ez csak az egyik oldala. A másik, ami nem kevésbé lényeges: épp az lenne a cél. s az igény, hogy koncentrált lakásépítés­sel a városi lak asszam ék * városias építésű lakás legyen túlsúlyban. Etet követei a már városi rangra emelt W> település jövője, s .urnák a mintegy további 50 kiemeia településnek, nagyközségnek, a fejlődése, amelyek 25—30 ev alatt, az ezredfcnxh^Mg érhetik ed a városi rangok Közművesítés, közlekedSé hálózat, utak, járdák, üzletek, bölcsőde, óvoda, esetleg is­kola és még sók más közlő tézmény — mindez már ter­mészetes igénye azoknak, akik utcákat, utcasorokat, ki- sebb-nagyobb településeket népesítenek be családi há­zakkal. A telek, a közműve­sítés és minden egyéb jár*» lék azonban jobban, gazdasá­gosabban hasznosítható, hs emeletes házak épülnék. A fejlődő nagyközséged­ben, kisvárosokban hiteSeeö vezanényekkel igyekezne! versenyképesebbé tenni a társasházépítest Megrendelő, kontra kivitelező Mindezek ellenőre, ma meg sok tekintetben könnyebb családi házat építeni, mint egy tál-sas vagy lakásszövet­kezeti építkezésbe belevágni A családi háznál kisebb gond a telek fekvése, a beépítés mikéntje; beszerezhetik ap­ránként is az anyagot s ez a „természetbeni előtakarékos- ság” előnyös, míg a társult építkezők nem is tárgyalóké­pesek, amíg egy összegben le nem fizetik az építkezés ..be­lépődíját". A negyedik ötéves tervben az összes lakásépítésnek leg­alább kétharmadát a váro­sokban kell megvalósítani, és jobbára többszintes lakóhá­zak formájában. Ezért a kor­mány- az eddiginél jobb pénz­ügyi feltételeket nyújt a tár­suló építőknek. A verseny azonban azt is megkívánná, hogy hasonló előnyöket és biztonságot élvezhessenek, mint akik egyedül építkez­nek. Ha azok apránként gyűj­tik az anyagot, ezeknél az előtakarékosság látszhatná ug.vanezt a szerepet, s a ga­rancia. hogy mire a kezdés­hez szükséges pénz összegy’ü- lik, lesz is mibe fektetni. A magánszervezést fokozatosan visszaszoríthatná a vállalati, szövetkezeti, tanácsi és OTP szervezés. Akkor talán az építési vállalatok is keveseb­bet, packázhatnának, mint ha magánszervezökkel állanak szemben. A két Menyes

Next

/
Thumbnails
Contents