Észak-Magyarország, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-12 / 162. szám
Vasárnap, 1970. július 12. £3!5BS*á«áE9 ma ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 9 7 udomány — technika A könnyűbúvárok víz alatti élete Az árvízvédelemmel kapcsolatban sokat hallottunk a könnyűbúvárokról,, akik a töltés védelmére műanyag fóliákul erősítettek le. vagy il veszélyes buzgárok kiindulási pontját kutatták fel. Ugyancsak sokat szerepeltek a „békaemberek” a visszatérő Apollo-űrkabinok Inhalálásával kapcsolatban. Két- sógtclen tény. hogy a könv- hyűbúvárok ma már nem t'incskeresés miatt szállnak a yizbe. hanem nélkülüzhetet- *°nek az élet számos területen, a tudományos kutatásban éppúgy, mint az iparin, a honvédelemben, — gázvezetékek építésénél, kábelek fektetésénél, stb. An- hak ellenére, hogy nincs tengerünk, mégis sok száz könnyűbúvár van hazánkban ls; akik sport-, vagy egyéb célból — újabban egyre töb- ó®n a természet szépségeink a megismerése miatt — **. víz mélyébe merülnek. A ríz alatti tartózkodás azon- ®an nem veszélytelen. A s*ervezet fokozott igénybe- , vétele. a tapasztalatlanság, a jőeggondolatlanság már sok “elesetet okozott világszerte. Az oxigénellátás , A víz alatti környezel leg- tonlosabb sajátsága a légzés nempontjából az oxigénhi- any. A vízben oldott oxigént jgyanis a víziállatokkal elsőiéiben az ember nem tud- a légzéséhez felhasználni. A ^fontosabb feladat tehát a JZ.alá merüld búvár oxigén-' «áfásának a biztosítása. A j °nnyűbúvárok háti tartatokban viszik magukkal a ^ukségcs sűrített levegőt, iirí1 esy szelc|> mihU'ß a /•eiységnek megfelelő meny- iiaSé*ben juttat a búvár szá- laiu ' mélyebbre mej/y a könnyűbúvár a víz- njk a testére nehezedő nö- viznyomás miatt egy- ...' Nagyobb nyomással kell J*nia a levegőt. A légzés t., k akkor lesz probléma- és 1íj®®’ Ua a mellkas külső ni .sö oldalán azonos a len>rtli*s' A beállított sze- ezt önműködően oldja 'heg. Veszélyek a mélyben-|.A könnyűbúvárok oxigén- utása tehát tulajdonkép- tíl F1, megoldott és egyszerű, &s számos veszélyt rejt ‘«Sábán. A növekvő mélység következtében ugyanis számolni kell a gázok megváltozott nyomás alatti viselkedésével. A fizikából ismert, hogy a hidrosztatikus nyomás 10 méterenként egy atmoszférával növekszik. Ebből következik, hogy pl. 40 méter mélyen — ezt a mélységet az amatőr könnyűbúvárok. is elérhetik — már 5 atmoszférás sűrített levegőt gőt lélegzett be. Légzési egyensúlynál (ki- és belég- zés között) a búvár tüdeje körülbelül 3 liter 5 atmoszférás levegőt tartalmaz. A mélységből történő felszállásnál a 3 liier levegő térfogata egyre nő, és a felszínen már 15 liter lenne. Enyn.vj pedig természetesen nem fér el a tüdőben. Az egyetlen helyes megoldás tehát az, ha Könny ülni várok „bevetés" előtt. kell belélegezni. A búvár tildéjében, gyomrában és beleiben levő gázokra is hatnak merülés közben a nyomásváltozások, amit e szervek rugalmas fala közvetít. A nyomás növekedésével^ a mellkas a tüdőben levő levegővel együtt összenyomo- dik, a has követi a gyomorban és belekben levő gázok téríogatcsökkenését. Az előbbi példa esetében ha a búvár 40 méter mélyre merüli, 5 atmoszférás sűrített levea felesleges -levegő az orron, szájon keresztül eltávozik, hogy a tüdőben levő nyomás egyensúlyban maradjon a környező nyomással. Ha a búvár — akarva, vagy nem — nem végez kilégzést; a tüdőben levő levegő térfogatnövekedése miatt a mellkas eljut a rugalmasság határáig. Felborul az egyensúly, gázembóliák szabadulhatnak fel a tüdő vérkeringésében és ha ezek a szívbe, vagy az agyba jutnak — súlyos, esetleg halálos végű zavarokat okozhatnak. Ez a balesettípus elsősorban a kezdő, vagy a szorongásra hajlamos búvárokat éri, akik például a légzőkészüléknek a mélyben bekövetkező zavara esetén lélegzetüket visszatartva szállnak fel, attól félve, hogy levegő nélkül maradnak. Mélységi mámor Nagyon érdekes — a bú- várélettel kapcsolatos —• másik rendellenesség a mélységi mámor. Ez tulajdonképpen olyan elragadtatott, felindult és bódult állapot — leginkább talán a részegséghez hasonlít —, amely a könnyűbúvároknál (50 méter mélység táján jelentkezik. Következményei végzetesek lehetnek, mivel a búvár elveszítheti józan ítélőképességét, hallucinál, , életösztöne csökken. Régebben a mélységi mámort a levegőben_ levő és a tüdőben felsűrűsödő nitrogénnek tulajdonították, ezért nitrogén-narkózisnak is nevezték. Ma már tudjuk, hogy a mámor oka a széndioxid és oxigén egyidejű íeldúsuiása. A búvársport sok-sok veszélyt, buktatót rejt magában. Kellő elméleti és technikai felkészülés nélkül élet- veszélyes lehel. Mielült bárki elkezdené, alapos orvosi vizsgálatnak Kell alávetnie magát, tapasztalt búvárok társaságában szálljon vízbe és tartsa meg az előírásokat, védő rendszabályokat. Napjainkban, bárhol is történik ’ a világon említést érdemlő közéleti esemény, az újságolvasók, rádióhallgatók vagy tv-nézök . gyorsan értesülnek róla. Akár japán szépségkirálynő- választásról, akár dél-amerikai kormányválságról van szó, a nagy hírügynökségek — nálunk a Magyar Távirati Iroda szinte órákon belül röpíti az események hírét. A tudományos világ azonban sokáig nélkülözte a hasonló jellegű „tudományos távirati iroda” működését. Pedig a szakembereknek nem ritkán nagyon fontos lenne, hogy minél gyorsabban, s főként pontosan értesüljön egy-egy jelentősebb földi vagy égi jelentőségről, pl. új üstökös felfedezéséről, nagyobb vulkánkitörésről, vagy valamilyen állatfaj hirtelen fellépő tö- aneges pusztulásáról. Az ilyen gyors tudományos adatcsere nemcsak szakmai szempontból lehet fontos: az elmaradottabb országokban fellépő járványok orvosi segítsége is jobban megszervezhető, ha gyors és pontos adatok érkeznek róla. A csillagászok Cambridge-ben működő Smithsonian Intézetnek, hogy minden természeti jelenségre vonatkozó szervezetet hozzon létre. A „Rövid Időtartamú Jelenségek Osztály” (Hivatalos nevén Center for Short Lived Phenomena, rövidítve CFSLP) három éve kezdte meg rendszeres működését, s nemrégen tette közzé az 1969-es esztendőről összegyűjtött adatokat. Évente 390 ezer körlevél A CFSLP gyűjtési köre nagyon tág — a Földtől a Holdig terjed. Adatokat közöl az állat és növényvilágban hirtelen beálló változásokról (pl. pusztulás vagy elkezdték... A asiHagászatban is sok nehézséget okozott régebben a gyors adatcsere hiánya. Még a múlt században is nem egyszer veszítettek szem elől egy-egy újonnan felfedezett üstököst, csupán azért, mert a felfedezés helyén tartós borult idő áltt be, a többi szakember pedig nem értesült időben az új égitestről. Ezért már háromnegyed évszázada nemzetközi gyűjtő- központot állítottak fel — előbb a németországi Kidben. majd 1920-ban Koppenhágában — ahova minden Űj feffedesést tthrtmaíítag jelentenék, iTunem pedig ugyancsak távrnó. és gyors körlevelek, ún. cirktvlárok útján továbbítanak az összes megfigyelők számára. Hasonló gyűjtő és továbbító központokat létesítettek a tengerészeti hivatalok its a veszélyes zátonyok, vándorló szigetek és más, a hajózás szempontjából fontos adatok közlésére. Ezeknek a gyűjtő és tájékoztató központoknak sikere adta az ötletet ser. amerikai szaporodási, fontosabb régészeti és néprajzi felfedezésekről, vulkánkitörésekről és nagy földrengésekről, hegy- csuszamlásókról, olajkűl-fel- tonéseikrői, árvizekről, sőt a nagyon fényes ha&óesrtto- sotaxí — tűragombaaS! — es a WUctee tetwdlő meteoritekről is. Külön asopont foglalkozik a Holdon megfigyelt vuTkéngyanús jelenségekkel. Ennek hazai központja megyénkben, a jósveföi VU.TUKI KwtetooBwrnáöcm működik. Az adatok táviratok és légipostái leveleik alakjában érkeznek a gyűj tőközpontba, ahonnan egy-két lapos nyomtatott légopostai gyorskörle- v*el>ben <tájdkoztaéják az érdekelt szakembereket. Emellett negyedévenként és évente részletes összeállítást is közölnek a világ minden pontján megfigyelt természeti jelenségekről. Nem csoda hát, hogy a múlt évben 523 körlevelet küldtek szét, összesen 390 ezer példányban. Ugyanakkor 2025 tudományos intézet és magánszemély küldött be jelentést. 145 váratlan természeti jelenségről. A résztvevő qrszagok szama 122 (többek között hazánk is rendszeres jelentéseket küld), másfélszer annyi mint 1968-ban. öt meíeoriihullás egy cv alatt A •OR9BP hasznos munkája abból is kitűnik, ha átböngésszük a múlt évi összeállítást. Kiderült pl. hogy 1969-ben 20 nagy, részben komoly kórokat okozó földrengés fordult elő. A legerősebb február 28-án volt, Portugáliában, a legnagyobb pusztítást viszont a Banja- lukai okozta Jugoszláviában, október 26-án. Ez utóbbit hazánk délé neszein is érezni lehetett, műszerek nélkül. A nagy vwíkánktóörésífc száma 18 volt. a Szovjetuniótól « déli sarkvidékig terjedő területen. Állatok tömeges pusztulásáról, vagy el - tssaporodósáml. vándorlása röä 91 adat érkezett.. A déü- amerifcan Cokimbiában egy odtfig ismeretlen őserdei néptörzset fedeztek fel. A régészeti és embertani-néprajzi felfedezések szama egyébként hat volt öt esetben hűlted meteorit a Földre. E világűrből érkező „vendégek” közű! tegarl-Jbö ke<#6 elve szett vrnJma a tudomány számára, he a gjrons- körteva nem rfadöztartje idejében a saakemöetéket. Egy meteorithullás egyébként a „szomszédunkban” történt: szeptember 26-án Csehszlovákiában esett le egy 84 dekás égi kődarab, Erde- . kés módon a napisajtó nem közölte a hírt, ám a gyors- körlevél rövid időn belül pontos tájékoztatást adott a hazai szakembereknek is. ifj. Bariba Lajos VfFUKI Kutatóállomása Josvalö Fontos megbeszélések Botos Géza. főosztályvezető, dühösen, lihegve ront be Csemetke Jenő osztályvehetőhöz : — Ne is haragudj, Jenőkém, de ez mégis csak túlzás, tíz perc múlva indulnom kell a minisztériumba és a te jelentésed még sehol, pedig — jól tudod — arra épül az egész hozzászólásom. — Bocsáss meg, Gézám, de Sárikáiknak fontos megbeszélésük van. én pedig nem tüdők gépelni. — No. majd én mindjárt megkérdezem tőlük, «ni az a fontos megbeszélés! — Ne, ne! Nem szeretném, ha miattam letolnád őket... Ugyanis ... khm ... Szóval, mi férfiak ezt sohasem fogjuk megérteni. — Kezdem sejteni — bólogat Botos. — Valakit „kiértékel nek”? — Nyertél. Csáti Janit és Ildikét. — Ildikét? Talán Szilvikét? — Ugyan, hol élsz te! Szilvi viár a múlté. — Ez csakugyan meglep, hiszen Ildi gyűrűs menyasz- szony. Azt a klassz srácot dobta ezért az ősz hajú jam- pecérl 1 — Fordítva, öregem! Előbb a kosaras dobta őt, mégpedig tudod-e, kivel ? — Stimmt, erről beitől - tam. Baloghné. Igaz? — Mit szólsz hozzá, kétgyermekes anya létére? ... — No, no! Nem nyilatkoznál ilyen elítélően te sem, ha veled csalná a férjét. — Nem az esetem, szőke és magas. — Inkább a kis fekete Zsuzsi? — Sajnos, én ott nem rúgok labdába. — Miért? Már nem avval a focistával jár? Nem? Hanem? — Férjhez meg)-. — Te! Csak nem ahhoz a ven Supornyákhoz? — Lehet, hogy Supornyák vén, de a villája a legszebb férfikorban van és a kettő- húszas Mercije vadonatúj. — Jó, jó, de mit szól mindehhez a góré? — Ö már gondoskodott magáról. — Ki az új titkárnője? — Coborné. — Ne hülyéskedj! Coborné jövőre nyugdíjba megy. — De a lánya, öregem, a lánya! — ‘Ez részedről föltevés, avagy van konkrét megfigyelésed ? — Bocsáss meg, öregem, de engem nem érdekel a pletyka, csak ... ugye . . vannak dolgok, amikről már a verebek is csiripelnek. Itt van például a Modolkai-ügy. — A Modolkai históriája! Arról én is tudnék mesélni egyet és mást. — Talán bent voltál azon az éjszakai műszakon, amikor ... Most erős köhögés hallatszik az ajtó felől. Csemet- ke, aki már az előbb is mintha hallott volna valamit, szájára emeli az ujját, jelezvén. hogy egy szót sem tovább. A főosztályvezető nyel és bosszankodva fordul az ajtó felé. Olt ál Sárika. — Mit óhajt, Sárika? — •kérdezi ebben a pillanatban Csemetke. — Hívatni tetszett. Csemetke elvtárs. valami gépelés miatt. — Köszönjük, Sárika! — szól Botos Géza, a főosztály- vezető —. de szíveskedjék talán odakint várakozni, jelenleg ugyanis fontos és bizalmas megbeszélésünk van az osztályvezető *»lv társsal. Sólyom László I Szárazon és vízen tüA világhírű szovjet repülőgép-tervező, A, Ny. Tupoljev ál- „ , «'«nyitott tervezőintézetben nemcsak a jól ismert TU-ge- LeIfejlesztésén munkálkodnak, hanem más légcsavar- és su- hajtású járműveket is konstruálnak. Ezek közül való az a T\*Szani amelyet az év tavaszán hazánkban is bemutattak a ánha\ hajótestű, különleges aerodinamikai kiképzésű jármű Ufin°n’ összefüggő jégmezőn, zajló jégen, vízinövényekkel be- s , ; Partszakaszokon éppúgy közlekedhet, mint az egészen útij? VaSy bármilyen mély vízen. Nem légpárna segíti at az k Mba eső kisebb akadályokon (mint a légpárnás jármuve- v hanem a légcsavarhatás könnyíti meg a szántalpakon szán .^klását. Másfél tonna hasznos teher huzamos ideig való 'tusára képes. Egy üzemanyag-fel töltéssel 309—500 km T>eíi feöat meg egyhuzamban. A csillagmotorral forgatott prole er óránként 50—70 km-es sebességgel röpíti tova a külön- °s. sokcélú járművet. Mi történik a Földön?
