Észak-Magyarország, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-11 / 161. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 Szombat, 1970. július 11. GaszMer és teppich Divathóbort, vagy talmi ,neinzeíközieslictlés“ ? ELEINTE csak megmoso­lyogja az em­ber. később mindinkább bosszantónak tűnik. hogy egyre-másra eltűnnek intéz­mények, boltok, tárgyak ma­gyar nevet, s helyette vala­mi idegenes hangzású, sok­szor nagyon izzadmányszagú csinált név kerül a cégérre, abban a hiszemben, hogy az úgy divatosabb, korszerűbb, előkelőbb és tekintettel a ke­mény valutájú idegenforga­lomra, talán nemzetközibb is. De felbukkan ez az oktalan nyakatekert névválasztás ze­nei együtteseinknél is. ame­lyeknél talán nem is kereske­delmi meggondolások, hanem a művészi hírnév országha­tárokat áthidaló vágyálma az új név első szülőatyja. A múltkoriban néhány amatőr tánczenekar jött nsz- szc egy vidéki városban. Né­hányat idejegyzek a részvevő együttesek nevei közül: Sig­ma, Eretnek, Protheus, Red- Elowers, Prakker. What News, Re.v Infcria, Etna. Orion. Amigo. Manks. Sinus és így tovább. És hogy ezek a csoportok nem valami messzi idegenből jöttek, áll­jon itt az említés sorrendjé­ben otthonaik felsorolása: Sírok, Budapest. Vác, Deb­recen. Sopron, Gj/őr. Eger. Kaposvár, Bonyliád, Balaton- fiired, Esztergom. Salgótar­ján. Szakszervezeti művelő­dési házak, munkásotthonok képviselői e furcsa nevek mögé bújt fiatalok. Vajon a debreceni munkás műkedve­lőiknek miért a Red Flowers név a legjobb, s vajon az eg­ri szakmunkástanulók miért választják maguknak a Rex Iníeria nevet, a pestiek meg vajon kinek az eretnekei akarnak lenni? Ez együttesek többségben idegen muzsikát játszanak. S az idegen muzsika hatása alatt már a nevűket is úgy válogatják meg, mintha hol­nap indulnának valami világ körüli útra, ahol a tisztes ma­gyar nevet nehéz megjegyez­ni, ezért kell valami nemzet­közinek tűnő név a zászlóra. Idegenimádat, vagy nagyzási hóbort szüli ezt az idegen névdömpinget. nem tudni pontosan. tudni," CSAK ÜGY nem Aiint a bel­kereskedelemben elburjánzo idegen névdömping okát. Az már a legkevesebb, hogy nem egy italboltból úgy lett bisztró, hogy csak a cégtáblát festették át, a tartalom vál­tozása nélkül, mert hátha külföldi vendégnek ott lesz kedve valamit falatozni. De igen sok már meggyökerese­dett. értelmes magyar nevű cég is megváltoztatja nevét valami nemzetközinek képzelt nyakatekertségre. Olyanok is. amelyek aligha várhatják külföldi kapcsolataik nagy fokú szélesedését, üzletkörük nemzetközi bővülését. Vajon clökelöbb-e a konfekciót és' textilárut árusító bolt, ha az előkelőnek vélt Kontex rövi­dítést festik a cégtáblára? S vujon jó-e. ha az ételfélék készítésével "és eladásával foglalkozó vállalat népszava­zás útján akarja elfogadtat­ni új cégnevét, amelyben foglalkozásának idegen nevét, meg a magyar kereskedelem szót akarja elegyíteni, és így meghonosítani a Gasztróker fogalmát. A szövetkezeti élelmiszerboltot vajon miért kell Agrokonzumnak ■ hívni, és miért Szupermarket a kis­városi vegyesbolt? A közelmúltban a messzi Kőszegen jártunk. Étkezésre a szépen hangzó ProtPkő ét­termet ajánlották. Nocsak, végre egy étterem, aminek j nevével nem lehet minden 1 városban találkozni, aminek van valami sajátos, sehol | másutt nem érezhető hazai zamata. amely, a város mel- | letti hegy nevét viseli. Aztán kitűnt, hogy az Irottkő étte­rem már a múlté. Most Elit­nek hívják. Annak ellenére, hogy ahhoz nem is elég elit. A hegy még nem változtatta meg a nevét, amikor ott jár­tunk. változatlanul Irottkő- nek hívták, de nincs kizár­va, hogy azt is átkeresztelik, ha két külföldi turista eset­leg nem tudja pontosan ki­mondani a nevét. Ez a példa földrajzilag messze esik tőlünk, de Mis­kolcon is találhatunk hasonló csodabogarakat. Nemcsak a Centrum Áruházat, amely­ről az isten sem tudja, hogy miért centrum, minek a köz­pontja, de ebbe belenyug­szunk. mert egy országos há­lózathoz tartozik, és máshol sincs sokkal több értelme. Ér­dekes viszont, például az egyik szőnyegnek az elneve­zése. A múltkoriban megje­lent a kirakatban a szörme- és műszőrmedarabokból ösz- szerakott szőnyeg, amely a kereskedelmi szentkereszt- ségben a Teppich nevet kap­ta. Azóta is töprengünk, va­jon a Teppichre rá szabad-e lépnünk? Mert a szőnyegre igen. De ha azt a szőnyeget [ egyben Teppich nek hívják.. .? i IGAZ IS! sóig, miért ne árusíthatnának f a boltok teppich-szömgegel is?1... Divathóbort ez? Vagy talmi I „nemzetközieskedés”? Egy­szerre nevettető és hosszan- tó tünet,? Inkább bosszantó. (beijedek) Hangverseny a cseppkőbarlangban Az idén nyáron több barlanghangversenyt tartanak a Ba- radla híres hangversenytermében. A már hugyományo.s hangversenyek sok érdeklődőt vonzanak Aggtelekre. Kémért a h;mgwrsenytoi*eiT*ben. Kohász- szobrot kúp Ózd Az Ózdi Kohászati Üzemek az idén ünnepelte fennállásá­nak 125. évfordulóját. A ju­bileum alkalmából a gyár ve­zetői elhatározták, hogy szo­borban örökíttetik meg a ko­hómunkás jól ismert alakját. A 2.5 méter nagyságú. Ko­hászt ábrázoló művészi alko­tás elkészítésére Kisfaludy Stróbl Zsigmond Kossuth-dí- jas szobrászművészt kérték fel. aki szívesen vállalta ezt a feladatot. Az új kohász­szobrot előreláthatólag a jö­vő évben, a gyár közelében levő parkban helyezik el. Pedagógus énekkar A szerencsi járásban peda gógus vegyeskar kezdte meg í működését. A járás különbö­ző községeiből egyesíti az énekelni szerető pedagóguso­kat. akiknek karnagya Hagy- mássy József lett. A járási pedagógus vegyeskar első­ként Bárdos Lajos Tiszai dal­lamok címe müvét he. JDebrecenbe kéne mennL út egyetem kupttjáhem A TUDOMÁNYOS ismeret­terjesztés sajátos, és az eddi­gi gyakorlat szerint nagy ér­deklődést kiváltó rendezvé­nyei közé tartoznak a külön­böző tematikájú szabadegye­temek. A Tudományos Isme­retterjesztő Társulat megyei elnökségének legutóbbi ülé­sén — amelyen tárgyalták az 1970—71-es ismeret terjeszté­si év intézkedési tervét is — nem véletlenül eseti sok szó a szabadegyetemekről. A he­lyesen megválasztott, jól elő­készített és nívós előadásso­rozatok ugyanis nemcsak az­zal válnak érdekessé és érté­kessé, hogy egy-egy ismeret- ág legújabb eredményeit köz­vetítik a hallgatóknak. A jói megválasztott előadássoroza­tok jelentős segítséget nyújt­hatnak a hallgatóknak a gya­korlati életben is. Az elkövetkező ismeretter­jesztési évadban a TIT me­gyei szervezete éppen ezért azt tartja szem előtt, hogy ezek a szabadegyetemi elő­adássorozatok segítsék a me­gye közművelődési program­jának megvalósítását, az is­meretterjesztésen keresztül az általános műveltségi szint gyarapítását. A társulat ;— amely az elkövetkező isme­retterjesztési évadban gaz­dag választékos szabadegye­temi előadássorozatokat kínál a megye lakosságának — fel­adatként tűzte maga elé az igények még magasabb szín­vonalú kielégítését. Éppen ezért ősszel ismeretterjeszté­si módszertani hetet rendez­nek, amelyen a legújabb eredményeket, tapasztalato­kat ismertetik az előadókkal. A SZABADEGYETEMEK közül első helyen kell emlí­tenünk a borsodi nyári egye­IliikRcaszcndi kőbányait zömünkbe megfelelő szakmai gyakorlottal rendelkezó bányatechnikust {elveszünk Jelentkezni lehet személyesen, vagy levélben — életrajz­zal együtt — A KÜEAUAGÓ ÉS ÉPÜLETSZOBRÁSZIPARI VÁLLALAT központjában: Budapest, V„ Bálhori u. 12.. III. cm., 24.. a személyzeti osztályon. temet, melynek továbbfej­lesztésével igen konkrét for­mában foglalkoznak. Lapunk­ban már hírt adtunk arról, hogy olyan elképzelések, ter­vek vannak, hogy a jövőben közgazdasági témájú lesz a borsodi nyári egyetem. Jóllehet, a borsodi nyári egyetem rangos helyet fog­lal el megyénkben a szabad­egyetemek között, mennyiség- ' ben és hatásban sokkal jelen­tősebbek a különböző szabad- egyetemi előadássorozatok. A terveket nézegetve, minde­nekelőtt a gazdag választék tűnik szemünkbe. A miskol­ci Kazinczy szabadegyete­men belül az irodalmi elő­adássorozatoktól a közgazda- sági, üzemszociológiai, veze­téslélektani és idegen nyelvi előadássorozatokig rendkívül bő a választék. Idén, a már hagyományos egyetemi elő­készítőkön belül a szaktárgyi foglalkozások mellett megkí­sérlik, hogy kiil- és belpoli­tikai kérdéseiéről is tájékoz­tassák a hallgatókat, örven­detes, hogy az egyetemi elő­készítő előadássorozatokat — amelyeket elsősorban a két­kezi munkások tovább tanul­ni szándékozó gyermekei ré­szére szervezik — nemcsak Miskolcon, hanem szinte va­lamennyi járásunkban meg­rendezik. Elsősorban mate­matika és fizikai egyetemi előkészítő tanfolyamokat kí­vánnak rendezni. A SZABADEGYETEMI ta­gozatok témáit — a hagyo­mányokhoz híven — Idén is a területi igényekhez, a he­lyi jellegzetességekhez kap­csolják, hiszen így valósítha­tó meg az a célkitűzés, hogy ezek az előadássorozatok, az itt szerzett Ismeretek a hall­gatók gyakorlati munkájában hasznosíthatók legyenek. Cs. A. A DEBRECEN i OvoaLMck,­’ mányi Egyetemre jpiensfeeaett 530 fiatal kőéül KíO nyerhet felvételt. De kde legyenek, azok, akikre 100—150 ezer forintot költ majd évente az állam, hat éven keresztül? — Az egyetem nemcsak az abszolút tudást vizsgálja — tájékoztat bennünket dr. Csaba Béla oktatási rektor­helyettes. A felvételi bizott­ság sokoldalú felméréssel azt szeretné megállapítani: mi­lyen a jelentkező emberi magatartása, világnézete, tár­sadalmi aktivitása, elhiva­tottsága. Ezek a fiatalok leg­aktívabb korukat 20—30 év múlva egy felépített szocia­lista társadalomban érik el, nemcsak mint gyakorló orvo­sok, hanem mint a közösség­ben, a közösségért élő ve­zető személyiségek is. Ezért fokozottan felelősségteljes a mi munkánk, az egész embert j tesszük mérlegre, hogy mi- j nél kisebb veszteséggel dol­gozzunk, hogy minél több szakembert adjunk a társada- j lomnak. Sok ú.i motívum szerepelt az idei felvételi munkában. ! Biológiából 40 tesztkérdésre i kellett helyes választ adni. ; Szakmai tudásra, koncentrá- 1 lóképességre, logikus és gyors í gondolkodásra volt szükség a helytálláshoz. A hagyomá- | nyosnak mondható „esszé”-; kérdések íeldólgozásánál j szintén új volt, hogy egy-egy j válaszadást 10—12 sorra kor- j látoztak, ez a jelöltektől a- biztos tudáson kívül lényeg­látó-készséget is igényelt. A Művelődésügyi Miniszté­riummal karöltve elkészített ! feladatok közül 6 fizikai pél- J dát is meg kellett oldani. AZ IDÉN érettségizettek az ország valamennyi közép- I iskolájában találkoztak már a tesztkérdésekre adott be­számoltatási formával. A ko­rábban érettségizettek számá­ra ez teljesen új volt. A vá­laszok elbírálásánál termé­szetesen gondolunk erre is. Bár hozzáfűzhetjük, hogy ál­talában kissé korainak te­kinthető ma még a felvételi vizsgáknál a tesztkérdésekre adandó beszámoltatási forma, nttnciadtíig. amíg- az, c*őaö»te- iMtknáoyrjtc alatt ez nem wÉMk iSíaiános gpalnatatté a fia­talok körében. A beszélgetés foijeanaán végigkíséri az újságírót a gondolat: mi lesz a Borsod megyei jelentkezőkkel? A vá­lasz megnyugtató. — Borsod megyéből *74 jelentkezést kaptunk. A mis­kolci iskolák a nagyobb vá­rosok szintjének megfelelően képzett diákjairól nagyon pontos, és az összes emberi jellemzőiket tárgyilagosan feltáró véleményeket külde­nek. A „hozott” és az egye­temi ’ felvétel alkalmával szerzett pontszámok hasonló szinten mozognak. A korábbi években előfor­dult — nem is miskolci péi­döut goutíöiUto—y bogy -agjtf istooiafc ettar jaífcafc a kitünően énetek * bwkdácsoítak egyetemi éwrfk idején. Az ityert fbiponkonír Sok elsősorban a gyermekeké és a szülőket tóresetet** meg. OLY NAGYARANVÜ 3 Borsod megyei jelentkezés. hogy például az idén kizáró­lag velük betölthetnénk a? összes felvételi helyeket. természetesen nem terület megoszlás szerint, hanem 3 bárhonnan jelentkező leg»1' kalmasabb fiatalok kivá­lasztásával végezzük a felvé­teliztetést. Szabad az út v alámenni8 jól felvételizett fiatal szá­mára. í>r. V. B. Kevés a tanterem Értékelték az újhelyi oktatási intézmények munkáját A Sátoraljaújhelyi városi Tanács Végrehajtó Bizottsága tegnapi ülésén részletesen megvizsgálta a város okta­tási intézményeinek munká­ját, személyi és tárgyi ellá­tottságát és meghatározta a negyedik ötéves terv fejlesz­tési feladatait. Az általános iskola felső tagozatában a szaktanárok által megtartott órák aránya 87 százalék, az országos 76 százalékkal szemben. Az oktató munkát szol­gáló épületek nagyrészt 50—100 évesek, a csekély amortizációs há­nyad nem biztosítja a szűk-, séges felújításokat. Kevés a tanterem, a váltott tanítás csökkenti az oktató-nevelő munka hatékonyságát. Az ál­talános iskolák az oktatás­hoz szükséges alapfelszere­lésekkel rendelkeznek, de hiányoznak az audiovizuá®* és a kísérleti eszközök. A Kossuth Gimnázium­ban az ország középisko­lái közül az elsők kö­zött hozták létre a nyel­vi laboratóriumot, . amelynek további korsze*»' sítését 1971-ben tervezik:. 8 Közgazdasági Szakközépig^ la tárgyi ellátottsága rossz- * meglevő felszerelések és rendezések elavultak. szaktanárok ugyan igyek^ nek pótolni a hiányossá^ kát, de csak jelentős pénzügyi eszköz biztosításával le­hetne a gondokat meg­szüntetni. A végrehajtó bízottá, ülés sürgette a tizenhat t»8 termes általános iskola me3 építését is. Takács Dtrf* Saokadetífüíemek a TlT-bm Gazdag ajánlat

Next

/
Thumbnails
Contents