Észak-Magyarország, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-10 / 160. szám

Péntek, 1970. július 10. ÉS2AK-MAGYARORSZÁG 5 Pártunk ifjúsági politikájá­nak megfelelően Borsod me­gye egészségügyi hálózatában is előtérbe kerültek a fiata­lok gondjai, a pályakezdők segítésének feladatai. Az el­múlt héten a fiatal falusi körzeti orvosok kaptak fóru­mot. A megyei tanács végre­hajtó bizottságát Varga Gá­lomé elnökhelyettes képvi­selte, ott voltak a megyei egészségügyi osztály veze­tői is. A 40 fiatal orvos ösz- 5;sehívásának kettős célja vmt: informálódni a gondok­ul és hasznos tájékoztatást Hyújtani. Az értekezletet kö- v’ető napokban a Mezőkö­vesdi járási Tanács egész­ségügyi osztályán találkoz­nék a legilletékesebbek, hogy összegezzék a hallott"'"’* ■'/ e*tftondottakat. »orsüdi kezdeményezés A falusi körzeti orvo­sának közéleti szerepet kell Petölteniük, hiszen a falu olturáiis életének fejlődé- eert ők is felelősek, ha nem s olyan mértéiben, mint a Pedagógusok, a népművelők. falvak orvosai szem előtt annak, figyelik őket az álberek. Bekapcsolódni a ^ozéleti életbe — ez nem onnyű a friss diplomás era- p.r számára, akinek addig mden lépését irányította í e6yetem. Segíteni akarunk Oben fiatal kollégáinknak, ke í'*' határoztuk el az érte- e4let összehívását — mon- ootta dr. Pavlyák Pál, a 0,efyei tanács egészségügyi osztályának vezetője. Az értekezlet előadói fel­adatát dr. Szűcs Géza, a me­zőkövesdi járás főorvosa látta íj VT Húsz éve dolgozom a W?» tanács egészségügyi aSJályán. Ennyi idő elég lat °Z’ hogy kellő tapaszta- éri-1 legyen. Annak idején „ *s küzdöttem hasonló ^dokkal. Tudom, nehéz Jhkel megbirkózni. Ezért kezrfdm örömmel ezt a tei. ernónyezést, s ezért segí- k szívesen. kapcsolat a beteggel, a lanáccsai Cs pdes főorvos előadásából néhány témát említünk taj Tanácsokat adott a fia- Sj körzeti orvos letelepedé- életf.0.nd.1aihoz, munka- és 'áséu élményeinek kialakí- laih-,02' Sok éves tapasztala­ké».0 nierítve elmondta, mi- cs„i. ko'l kiépíteni a jó kap- ;» i. !0,' a be,eg emberekkel, ke] ^ óban élő értelmiségiek - bárt -a községi tanáccsal, a eltervezettel, a nötanács- g W.. a Hazafias Népfronttal, 01’öskereszttel. Fövenyi Mihály, a kei yei ogészségügyi osztály 8j'ezt*'teS Vezelöje me8''e' hatwi i n megyénkben egy üny 1 kolléga, aki 5 éve él hiöiBla.hhan a faluban, és haii . sin,cs köszönő viszony- háráv ^özségi tanács vb-tit- azt\ Az orvos elkövette hoRv hibát a letelepedéskor, kozj.,j nern ment e! bemutat- vezer.a tanácsra. A tanács Után 01 Pedig ilyen előzmény effél« ] keresték fel őt. Az sok ■ a2a kapcsolatból nem Jo származhat. ;iz ^ községi vezetőknek és Vosnak szükségük van ei^ütafra' Csuk egy példái sZei ei; a védőoltások meg- ráks- G~ '~SC' va8y a tüdő- és hin-, , Ö vizsgálatokra való ^“Zgósítás. le?6,, hallhattak az értekez- hlUven ^ev6i arról is, hogy h®lyi esydn az orvos és a hyel< f^észségügyl intézmé- esoh,, dolgozói között a kap­jam ’ hogyan kell megszer- zatot h e®dszségügyi háló- ’ hogyan tudják biztosí­tani az eldugott kis i faluban élő orvosok saját szakmai és politikai továbbképzésüket. Miből tájékozódjék az orvos? Az értekezlet során a fia­tal oryosok felvetették gond­jaikat is. — Nem megoldott a vidéki orvosok továbbképzése — állapította meg dr. Szűcs Géza. — Többen elmondták, hogy nem elég az ötéven­kénti kéthónapos továbbkép­zés, s a havonta egy napra összeülő konferencia. Sem a szakmai, sem a politikai igé­nyüket nem elégíti ez ki. A „Gyógyszereink" című rend­szeres prospektustól és az „Orvosi Hetilap”-tól is töb­bet szeretnének kapni. Az Orvosi Hetilap kizáró­lag tudományos szakcikke­ket, kutatóorvosoknak szóló híreket közöf A falusi kör­zeti orvosok egy% a miskolci kórházakban ^megjelenő Sztetoszkóphoz hasonló me­gyei szaklapot szeretnének. Az új gyógyszerek prospek­tusa pedig csak a hazai ké­szítményeket ismerteti. Gyak­ran kerülnek azonban a kör­zeti orvosok olyan helyzetbe, amikor külföldi rokonok ál­tal küldött gyógyszerekről kell véleményt mondani a betegnek. — Az ilyen esetekben az orvos presztízse is veszély­ben van: mit gondol a beteg, ha az orvos nem ismeri a rokonok által csodaszernek nevezett készítményt. Jó len­ne, ha a gyógyszergyárak időnként ismertetnék a diva­tos külföldi gyógyszereket is. Sokszor hallottuk már, sok­szor megállapítottuk, hogy a körzeti orvosok gépkocsija nem luxuscikk. A fiatal or­vosok járműgondja még mindig megoldatlan. Helyet­tesítéskor, ügyeleti szolgála­tokban, vagy munkaszüneti 2. A Nap €\s a Hold A hivatalos programok sűrűjében találtunk annyi időt, hogy felkeressük Ulán­bátor néhány történelmi és kulturális nevezetességét. Szeles, hideg, esős időben napokon és éjszaka nincs jár­mű, amivel a szomszéd köz­ségbe juthat az orvos. Né­hány helyen még telefon sincs az orvos lakásában. * A mezőkövesdi megbeszé­lésen dr. Pavlyák Pál össze­gezte a körzeti orvosok ér­tekezletének tapasztalatait: — Megállapíthatjuk, hogy hasznos dolog volt összehív­ni fiatal kollégáinkat. Ezek a találkozások a jövőben rendszeresekké válnak. Az idén 15 körzeti orvosi állást hirdettek meg Borsodban. Ilyen hasznos útmutatással fogadjuk majd pályakezdő kollégáinkat is. Es a követ­kező években mindannyiszor ezt kell tennünk. A pana­szok, gondok között is van egynéhány, amelyről eddig senki sem szólt nekünk. A helyes megoldáson ezután már többen gondolkodha­tunk. Lévay Györgyi Mint megyénk minden ré­szén, az encsi járásban is nagy gondot fordítanak évek óta a legelőgazdálkodásra. A járási tanács végrehajtó bi­zottsága nemrégiben tár­gyalt a rét- és legelőgazdál­kodás helyzetéről. Megállapí­totta, hogy a rét- és legelőgazdál­kodás az elmúlt évekhez viszonyítva határozottan javult, és ebben a javulásban a la­kók nagyméretű társadalmi munkája is segített. Erre a társadalmi munkára a még jobb minőség eléréséért to­vábbra is szükség van. A végrehajtó bizottság utasítot­ta a tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályát, léptük át Mongólia legna­gyobb működő lámakolosto­rának, az Örömteliről elne­vezett Gandannak küszöbét. A hajdan nagy hatalmú lá­mák ma már közömbösen mutogatják belső életüket a kíváncsi idegennek. Nem rej­tenek misztikumokat, csend­ben végzik dolguk. Az egyik teremben meg­rendelt istentisztelet folyik. Nincs hely a hívőknek. Az egész belső teret a lámák székei és a falakat körbefu­tó Buddhákkal megrakott szekrények foglalják el. Nézegetjük a kincseket, az aranyszobrokat, közben a sárgaruhás, piros áltglvetós papok mormogván, köztünk át-át furakodva járják kö­rül a központi oltárt. • Másik termet is megláto­gatunk, ahol a szokásos szer­dai misét celebrálják. Mint­ha itt nem lenne olyan unott a lámák arca. Fel-fel erősö­dő mormogásukat cintányér, dob. kürt hangja festi alá. Kinn az esőben öregem­ber imádkozik egy imazsá­molyon. Kopasz feje felé emeli tenyerét, s úgy hajlong a szürke ég alatt. Mire mindent megtekin­tünk, a kinti imádkozó be­jön, s akkor látom, hogy az öreg nem férfi, hanem nő. Most már színes kendővel kötötte át kopasz fejét, s egy niarék csomagolt csokoládét nyújt át nagy hajlongások között a lámáknak. Régi, ke­gyetlen szokás itt, hogy ami­kor az asszony eléri azt a kort. hogy megszűnik nő len­ni, leborotválják a fejét. A kolostor gyér látogatói kö­zött nem egy megnyírt öreg­asszony akad. A kolostor könyvtárában együtt van minden könyv, amit a világon eddig írtak a buddhizmusról. Külön szekrényekben őrzik a láma­tudósok munkáit, a íilozófiá­Munkavéddcm ii ísz-ekben Az Edelényi járási Tanács ; mezőgazdasági és élelmezés­ügyi osztálya különösen a ; múlt évtől kezdve nagy gon­dot fordít a termelőszövetke­zetek munkavédelmi szer- | vezetőnek kialakítására, meg­szervezésére, A balesetek megelőzését szolgáló intézkedések révén a járás tsz-eiböl eddig csak­nem 700 ember — köztük száznál több vezető beosztá­sú — lett vizsgát az osztály szervezésében munkavédel- | mi ismeretekből. Tavaly a különböző előírások, szabá­lyok be nem tartása miatt hét termelőszövetkezetet bün­tettek meg, az. idén pedig már öt tsz fizetett több ezer forint pénzbírságot a mun­kavédelmi előírások megsze­géséért. Több esetben sze­mélyeket is megbüntettek már, A tsz-ekben azonban mindezek ellenére sincs lé­nyeges javulás a baleseteket illetően, ezért az osztály a I jövőben továbbra is hasonló szigorral fog eljárni az elő­írásokat megszegőkkel szem­ben. hogy tegyen intézkedéseket az adott lehetőségek jobb ki­használására, melyek ré­szint enyhíthetnek a takar­mánygondokon, részitit pedig eredményesen változtathat­nak a járás állattenyésztésé­nek helyzetén. Az állategészségügy a harmadik ötéves/ terv éveiben ugyancsak nagy­mértékben fejlődött és a további fejlődésnek adottak a lehetőségei. A vég­rehajtó bizottság határozatot hozott a gümőkórmentesítés továbbfejlesztésére, az egész­ségügyi és állategészségügyi szolgálat Icapesolatainak erősítésére, a kényszervágó­helyek korseetvűsftésére is. ról, az orvosi tudományok­ról. A könyvtáros tóma szíve­sen rakja elénk legnagyobb értékeiket, az ősi, tégla alakú lapokra írt könyveket. Van köztük képírás, fekete ala­pon fehérrel rótt tibeti írás. szanszkrit nyelvű, s régi mongol szöveg. Különösen érdekes a XV. században élt Istennő szobra a vallástörté­neti múzeumban. Nincsek listája Amit hiába keresnek a szerencsi járásban A SZERENCSIEK cs a já­rás községeinek lakosai is meg-megfogadják a szövet­kezeti kereskedelemnek a hangos- és plakáthirdetése­ken adott tanácsait, hogy ne utazzanak a városba, időt és pénzt takarítanak meg, ha odahaza a szövetkezeti bol­tokban vásárolnak. Amikor azonban valóban szükségük lenne egyes ruházati, vagy vas-műszaki cikkekre, bosz- szankodva kell tudomásul venniük, hogy az egész já­rásban hiába keresik, a hi­ánycikkek listájára kerültek. Sok a panasz például a gyermekcipőkre: vagy egyál­talán nem kaphatók, vagy nem megfelelőek. A kötött­áruk közül gyakran hiány­zanak a boltok polcairól az olcsóbb pamutáruk és a hab­selyem fehérneműk. A felső­ruhák közül is főképp az ol­csóbb árukat hiányolják a vevők, s olyan tapasztala­taik is vannak, hogy egyes ruhák árai indokolatlanul emelkednek, éppen a kis pénzű emberek rovására. Egy Novida öltöny nem ré­gen még 340 forint volt, ez idén már 410 forintot kér­nek érte. Több vas-műszaki cikknél is erősen megemelték az árakat. Egy 60-as Tuto lakat például 19.50 forint volt, most 24,50-épt árulják, a 40- es ajtó-tolózár árát 20,80-ról 27,30-ra, a kétágú kapáét 68,20-ról 77 forintra, a ke­rékpárüléséi 90-ről 171-re. a csipkés lámpaernyőét 26.19- röl 40,70 forintra emelték. Baj van a kerékpár-duda- gumival is. Nemcsak azért, mert a korábbi 7,80 helyett most 18 forintért kapható, hanem mert a réginek a mi­nősége is jobb volt. Koráb­ban ugyanis valóban gumi­ból készítették a motorke­rékpár dudáját, a mostani viszont, amely jóval drágább, műanyagból készül, ezért té­len megdermed, és így hiá­ba nyomogatják a motoro­sok, bizony a műanyag du­da igen gyakran néma ma­rad, A vas-műszaki áruk közül hiába keresik a járás lako­sai az olajkályhát, a T 4 tí­pusú gáztűzhelyet, a zomán­cozott füstcsövet, zománco­zott lábasokat, ásót, lapátol, a tállyai kapát, a négyágú vasvillát és még sok más szükséges portékát. A keres­kedők egyszerűen széttárják a kezüket, és azzal védekez­nek, hogy ezek hiánycikkek. A JÁRÁS KERESKEDEL­MI életének erre a nemkí­vánatos jelenségére a Népi Ellenőrzési Bizottság is fel­figyelt, szakembereivel szi­gorú vizsgálatot végeztetett, aminek — a járás dolgozói így remélik — minden bi­zonnyal meglesz a kellő eredménye. (h. j.) Bővítik a bőd rag kereszt úri szociális otthont A bodrogtaeresztúri szo­ciális otthon ae évek során bebizonyította, hogy ideális lakhelye, otthona, munka­helye a rászoruló öregek­nek, rokkantaknak. Különö­sen kiváló eredményeket ér­tek el a munkaterápiában. Az intézet önállóan, látja el magát zöldséggel, gyümölcs- csel, A környezet és a gon­dozás is tótwriönek n km Kiha­tó. Mint ismeretes, a negye­dik ötéves terv során a me­gyében több százzal bővítik a szociális otthonok férőhe­lyeit. Ezen belül szóba ke­rült a bodrogkeresztűri ott­hon bővítése is, amelyet kü­lönösen az ottaniak igen saeneinenek. Dzsambalzsan tudósláma or­vosi munkája. A hosszú la­pokra felrajzolta az emberi testet, s megjelölte rajta azokat a pontokat, ahol tű- szúrással gyógyítani lehet. Lerajzolta a korábban isme­retes orvosi műszereket, sőt egy egész sor tornagyakor­latot is megörökített, mint különféle betegségek gyógy­módjait. Sokáig nézelődtünk volna itt, de szóltak, hogy a fiam­ba láma fogad minket dísz- jurtájában. ügyeltünk rá, hogy az ud­variasság fő szabályait be­tartsuk a hamba láma jur­tájába való belépéskor. Elő­ször a fejünket dugtuk be, majd átléptük a küszöböt. A küszöbre lépni ugyanis a leg­nagyobb tiszteletlenség még akkor is, ha egyszerű pász­torember jurtájába lépünk. Gombozsav, a hamba láma igen szívélyesen fogadott. Leültünk Mongólia legna­gyobb jurtájában, a szőnyeg­gel bevont fal mellett elhe­lyezett kereveten, s míg egy szolgaláma körbehordta a szüte cajt, a fehér teát, kö­rülnéztem a jó tízméteres át­mérőjű fogadójurtában. Előt­tünk minden asztal egy-egv vitrin. A mélyén kis maket­tek Mongólia életét szimbo­lizálják. Apró jurták, körü­lötte legelésző állatok. Má­sik asztalkában egy vadá­szat figurái. Szemben velem, díszes la­diké. Elöl virágokkal pingált szétnyitható ajtó. de most zárva. Vajon mit rejtegethet a feltűnően előkelő helyen álló ládaszekrény? Később ahogy isméi odatekintek, ész­reveszek két kis ágaskodó fémszarvacskát, s megoldó­dik a rejtély, Ulánbátor né­hány száz televíziójának egyike a hamba lámáé. Teázás közben Gombozsav rövid nyilatkozatot ad a lámaizmusról. Elmondja, hogy a lámaizmusnak ez a vállfája 300 évvel ezelőtt alakult, s aktív kapcsolatuk van a nemzetközi buddhiz­mussal. Céljuk — mint mon­dotta — a népek közti béke szolgálata, s 1921. óta a Szov­jetunióval való barátság erő­sítése. Beszélt a magyar— mongol barátságról, s arról a segítségről, amit népünktől kapnak. Megtudtuk a hamba lámá­tól, hogy 600 millió buddhis­ta él a földön. Felállt, s ezzel a fogadás véget ért. Átnyújtott vala­mennyiünknek egy boldog­ságot szimbolizáló jelvényt, s egy brosúrát, amelyben mongol és angol nyelven út­mutatást kaptunk a boldog­ság felé vezető úthoz. A buddhizmus sokat fog­lalkozik az emberi boldog­sággal. Maga az ülő Buddha is ezen töpreng, de úgy lát­szik eredménytelenül, mert a buddhizmus nagyon kevés boldogságot nyújtott a sze­gény mongol népnek. A lá­mák uralma idején a lakos­ság 99 százaléka analfabéta volt, s a népre sötéten bo­rult a kolostorok árnyéka. A családból az első fiúgyerme­ket lámának kellett adni, majd később a negyediket is. Ma már nem érvényes ez a szokás, éppen ezért fiatal lámát nem is láttunk. Az egész országban ezerre te­hető a számuk, s száz él be­lőlük Ulánbátorban. Mivel elapadt az utánpótlás forrá­sa, azt mondják, hogy újab­ban az idősebb emberekből akad néhány, aki kolostorba vonul Mi lesz később? Bizonyára az, ami a fővá­ros másik kolostorával lett. Elnéptelenedett, s ma vallás- történeti múzeum. Adamovics Ilona (Következik: A nyíl.) Huszonévesek értekezlete Jobbak a legelők Mongólia p « #r nap

Next

/
Thumbnails
Contents