Észak-Magyarország, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-10 / 160. szám
ÉSZftK-MAGVftAORSZ/KG 2 Péntek, \87Q. ijürus >0. A Varsói Szerződéshez j tartozó tagállamok hadseregeinek törzsgyakorlata Kádár János látogatása az írószövetségben Ulster hosszú, forró nyara U Islerben, ahogy az angolok és az északírek is Észak-írországot leggyakrabban nevezik, június 20-án, szombaton hosszú, forró nyár vette kezdetét. Ezt a kifejezést — egy világhírű Faulkner- regény címét kölcsön véve a világsajtó esztendők óta az Egyesült Államok számára tartotta fenn, jellemezve a rendszerint nyaranta fellángoló, olykor már szinte polgárháborús méreteket öltő néger polgárjogi mozgalom és a zavargások eseménysorozatát. Most Észak-írországban induit meg a komoly zavargások sórozata, rövid idő alatt is jó néhány halott áldozattal, és olyan méreteket öltve, hogy például Austin Currie, a brit parlament egyik északír képviselője kijelentette: „Észak-lrország rohan a polgárháború felé, amely még ezen a nyáron kitör”. Egy jóslat persze mindig kétesélyes: hogy beválik, Vagy nem. Meglehet, Austin Currie túlságosan komoran látja a helyzetet, de hogy vigalomra semmi ok, az bizonyos. A brit konzervatív politikai körök és a sajtó igyekszik a felelősséget az odavezényelt brit katonákat kövekkel, s más hasonló fegyverekkel megtámadó katolikus tüntetőkre hárítani. Valójában azonban a helyzet ilyen fokú elmérgesedéséért a kormánykörök felelőnek — mind Londonban, mind Belfastban. Most még egy esélye van a brit uralkodó köröknek a helyzet megjavítására. Ha betiltják az „orániai rend” által évente megrendezett, s legközelebb vasárnap-hétfőn sorra kerülő felvonulásokat, amelyek a gazdag protestánsok provokatív tüntetései kívánnak lenni, a szegény katolikusok kihívására. Nem nehéz megjósolni — az elmúlt évek eseményeire is emlékezve —, hogy ha sor kerül rá, ez a felvonulás vérfürdőt eredményez majd. Ha a kormány betiltja, talán sikerül rendet és nyugalmat teremteni Ulsterben. De a Heath—Maudling-kor- mán'yzatnak, s belfasti partnereiknek Chichester—Clar- kéknalc egyelőre semmi szándékuk az orániai parádét betiltani — magukra vessenek majd a következményekért. A 20. ntsü íasnap tísztektóm Fotók és festmények \ A Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői hadműveleti Iáképzési tervének megfelelően. 1970. július 1. és 9. közötti időszakban a Magyar Népköz- társaság területén szárazföldi, légvédelmi, repülő- és haditengerészeti hadműveleti törzsek együttes gyakorlatát hajtották végre. A gyakorlat vezetője I. 1. Jakubovszkij, a Szovjetunió marsallja, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői főparancsnoka volt. Az együttes gyakorlat hozzájárult valamennyi haderőnem törzsmunkája összehangoltságának további fokozásához, a tábornokok, tengernagyok és tisztek hadműveleti kiképzésének tökéletesítéséhez, a baráti hadseregek közötti fegyverbarátság elmélyítéséhez. Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Czinege Lajos vezér- ezredes, honvédelmi miniszter jelenlétében július 8-án fogadta I. I. Jakubovszkijt, a Szovjetunió marsallját, az egyesített fegyveres erők főparancsnokát, a gyakorlat vezetőjét:, valamint Sz. M. Styemenko hadsereg tábornokot, az egyesített fegyveres erők vezérkari főnökét, a fő- parancsnok első helyettesét, A. Szemerdzsiev vezérezredest, a bolgár néphadsereg vezérkari főnökét, a nemzetvédelmi miniszter első helyettesét és Csémi Károly altábornagyot, a magyar néphadsereg vezérkari főnökét, a honvédelmi miniszter első helyettesét. Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, július 7-én vacsorát adott a törzsgyakorlat részvevőinek tiszteletére. A vacsorán Czinege Lajos vezérezredes, I. I. Jakubov- szkij, a Szovjetunió marsallja pohárköszöntőt mondott. I. I. Jakubovszkij, a Szovjetunió marsallja, az egyesített fegyveres erők főparancsnoka július 9-én, a sikeres gyakorlat befejezése alkalmából ebédet adott. Az ebéden részt vettek: Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Czinege Lajos vezérezredes, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, honvédelmi miniszter, Benkei András belügyminiszter, valamint Anvel Canepó, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottsága póttagja és Martin Dzur vezérezredes, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetvédelmi minisztere, továbbá a gyakorlatvezető helyettesei és a törzsgyakorlaton részt vevő törzsek vezető beosztású tábornokai, tengernagyai. főtisztjei, s a magyar néphadsereg vezetői. Pohárköszöntőt mondott I. I. Jakubovszkij, a Szovjetunió marsallja és Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Az Állami Népi Együttes nagy sikerű műsort adott a gyakorlaton részt vett tá- homokok, tengernagyok és j főtisztek trszteiebéwe. | Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Ilku Pál, a Politikai Bizottság póttagja, művelődésügyi miniszter, Aczél György, az MSZMP KB titkára és Bakos Zsigmond, a kerületi pártbizottság első titkára kíséretében — csütörtökön ellátogatott a Magyar írók Szövetségébe, és részt vett a szövetség új választmányának a közgyűlés utáni első ülésén. Darvas Józsefnek, az írószövetség elnökének vitaindíÜgyészségi vizsgálatok A Legfőbb Ügyészség irányításával az ügyészi szervek megvizsgálták. három iparághoz —• nehézipar, kohó- és gépipar, könnyűipar — tartozó vállalatoknál azoknak a fegyelmi és kártérítési határozatoknak a törvényességét, amelyele jogorvoslat hiányában vállalati szinten 1969-ben jogerőre emelkedtek. A vizsgálat kiterjedt a vállalatok munkajogi gyakorlatára is, a többi között arra, hogy a fegyelmi és kártérítési intézkedések elősegítik-e a vállalatoknál a munkafegyelem megszilárdítását, a társadalmi tulajdon védelmét, valamint, hogy a dolgozói és a vállalati érdekek összehangolására irányuló törekvés a törvényesség keretén beiül érvényesül-e. A fővárosi és 18 megyei főügyészség 211 vállalatnál 7350 fegyelmi és 9543 kártérítési határozatot vizsgált meg. A vizsgálat megállapította, hogy az új gazdaságirányítási rendszer céljainak megfelelően, a munkajogi hatásköröket a legtöbb vállalatnál tója után széles körű eszmecsere bontakozott ki a közgyűlés utáni feladatokról. A vitában felszólalt Keresztúri Dezső, Illés Endre, Simon István, Fekete Gyula, Mocsár Gábor, Kamondi Jenő, Szabó B. István, Garai Gábor, Hu- bay Miklós, Bárány Tamás, Földes Péter. A vita során felszólalt Kádár János elvtárs is. A választmányi ülés Darvas József elnök zárszavával ért véget. ésszerűen decentralizálták, s ez elősegítette a fegyelmi és kártérítési ügyek gyorsabb és hatékonyabb intézését. A vállalatok a szándékos károkozásokat általában megfelelő szigorral bírálták el, megkövetelték a kár megtérítését, s ha bűncselekményt észleltek — viszonylag kevés kivételtől eltekintve —, feljelentést tettek. A tömegesen előforduló fegyelemsértések esetén azonban — mint például az igazolatlan munkanapmulasztás, a munkahelyen ittas állapotban megjelenés, felületes, szakszerűtlen munkavégzés, a termelési, gyártási előírások megszegése — a munkafegyelem biztosítására, a társadalmi tulajdon védelmére tett intézkedések általában nem voltak elég hatékonyak. Igen sok volt az enyhe, a nevelést és a megelőzést nem biztosító fegyelmi és kártérítési intézkedés. A dolgozók érdekvédelme szempontjából sokszor garanciális jellegű eljárásjogi szabályokat a vállalatok mintegy egyharmadán;»! nem tartot- i täte be. i Tegnap, júütis 9-én délelőtt M (árakor Csajka fúnán, a MÁV Miskolci Igazgatóságának főkönywelGje nyitotta meg azt a két kiállítást, amelyeta 20. vasutasnap tiszteletére rendeztek meg, a miskolci Vörösmarty Művelődési Házban. Az egyik kiállítás fotók és makettek segítségével szemléletes módon mutálj a be a látogatóknak azt a rohamléptű fejlődést, amelyet a MÁV az elmúlt negyedszázad alatt elénk Együttesen látöhatjtiite azokat az áj obgekbwmokat, korszerű berendezéseket, amelyek az igazgatóság területén létesültek. A másik kiádí fcást a Vörösmarty Művelődési Házban működő képzőművészeti szakkör rendezte. A nagy múltra visszatekintő képző- művészeti szakkör tagjai jobbára az elmúlt évi, s atf idén készült munkáikat állították ki. Nem szokatlan dolog, hogy a vasutas képzőművészek kiállítással jelentkeznek. Az idősebb nemzedék jól emlékezhet például arra, hogy a felszabadulás után, az akkori Koronában, öle jelentkeztek etedként képzőművészeti alkotó- soklcal. Ma is több olyan tagja van a szakkörnek, akik szinte mindvégig alkottak a felszabadulás óta. Így — szinte természetszerűleg -- a kiállított képek többsége érett, erőtől duzzadó, s nem utolsósorban kialakult stílust tükröz. A kiállított anyag nagyobbik része akvaré] 1 és grafika: s ezekben fedezhetjük fél leginkább a szemléleti kör változatosságát, szerteágazó horizontját. Mert a képek lómái nemcsak a vasutaséletben gyökereznek — bár sokan örökítették meg azt is —, hanem mindabban, ami az általában vett ember környezetét, a teile- > dezett szépséget jelenti. Mazsaroff Miklós vezeti a szakkört, melynek tagjai közül a már szép sikereket elért Nagy Lajos, Gálik János és Hollósi Endre képei a legérettebbek, és élettapasztalatból adódóan is a legmélyebbek. Bár, amatőr képzőművé- i szék kiállításáról van szó. jóleső érzéssel mondhatjuk! j avatott s a képzőművészeti étet szinte valamennyi stilus- törekvését reprezentáló anyagot láthatunk a kiállításon. A MÁV Miskolci Igazgatóság3 éppen ezért határozott úgy< hogy a jövendő új tanácstermében valamelyik szakköri tag munkája is helye* kap. A kiállításon három pá' lyázati művet is láthatnak az érdeklődök, s leadott sza- ! vazaluk döntő szerepet iá*' : szik abban, hogy melyik va- I lósul meg. CS. Am ’•-ta: Andrzej Zbych 35. Lipke vigyorogva nyugtázta győzelmét, s hogy még jobban érzékeltesse fölényét a főhadnagy felett, szivarral kínálta: — Köszönöm. A szivar időnként megkönnyíti a beszélgetést — közben a lányra nézett. Vajon megérti-e Liza, hogy cselekednie kell, hogy ő, Kloss, mellette van, s ez az ember közös ellenségük 9 — No, látja — mondta Lipke. — Szeretem az intelligens ellenfeleket, — ó, uram, ez a kiszólás legalább annyira ismerős számomra, mint az ön arca. Csak nem Poller úrtól szerezte ezt a kiszólást is, akárcsak a szivarokat? — Tegyük fel, hogy ahonnan ezeket a szivarokat szereztem, oda futottak be önről is az értesülések?! Mindaz, amit néhány gyenge pillanatában elfecsegett. Poller szereti a fecsegő német tiszteket. Szeret velük beszélgetni. Hosszan beszélgetni. Különösen, ha az a tiszt történetesen az Abwehr állományában van. — Elkerülhetetlen ez a kitűnő társaság — kérdezte Kloss. I — Nem. A bonyodalmak mindig eikertdhe- tők. De annak is ára van, főhadnagy úr. — Szóval fecsegnem kell tovább? — Csúnya kifejezéseket használ — mondta pimaszul Lipke. — Néhány információval is megelégednénk. — S szabad lenne tudnom, Iák azok, akik megelégednek azzal a néhány információval? — Elárulhatom, hogy nem az Abwehr vezérkariak részére, ön már túlságosan sokat tud rólunk, s mi is önről. Kloss Lizára nézett, de a lány csak áht mozdulatlanul az ajtóban, s feszesen célra tartotta fegyverét. — Túlzás — mondta Kloss, s belekezdett a játszma legveszélyesebb szakaszába. — Túlzás, amit ön állít. Ugyanis a P—3-as páncélhadosztályról szóló mesét itt találtam ki a heverőn. A többi információt szintén. Biztos akartam lenni, hogy Liza Pollemak dolgozik-e? — Liza nekem dolgozik — mondta Lipke, de ebben a pillanatban Liza kezében elsült a fegyver. Aztán még egyszer. Pontosan úgy, ahogy Artúr tanította. Erik von Lipke élettelen teste a padlóra csúszott. Kloss hozzáugrott, felkapta fegyverét, az asztalra dobta, s rágyújtott a szivarra. Aztán Lizához fordult: — Köszönöm Liza — s tett egy lépést a lány felé, de Liza kezében még ott volt a fegyver. — Állj! — kiáltott Klossra. — Azt gondoltad, kijutsz innen élve? Kloss értetlenül nézett a lányra. Talán Liza mégsem értette meg őt az előbb? Szegény lány! — sóhajtott, s arra gondolt,' hogy Lizát feltétlenül pihenni kell most küldeni. Néhány hétre legalább. — Természetesen, kimegyek — mondta végül Kloss —, illetve remélem, hogy sikerül innen élve kijutni. De előbb téged akarlak biztonságban tudni. Figyelj jól! Elmégy a berlini pályaudvarra, itt van az első osztályú jegy — nyúlt a zsebébe —, s itt vannak az iratok Tethoff tá- bornokné nevére. Jól jegyezd meg: Krakkóból utazol vissza Berlinbe. Krakkóban a férjedet látogattad meg a kórházban. Itt van a poggyászmegőrző száma is, s a rekeszben egy bőröndöt és egy kézitáskát találsz. A táska aliában további utasításokat és készpénzt. A bőröndben útlevél, amelynek segítségével egy ideig Svájcban tartózkodhatsz. Liza csak dermedten állt az ajtóban, s Kloss végül is elnevette magát: —(• No, add már ide a fegyveredet, mert még valami meggondolatlanságot követsz el vele. Liza görcsös sírásba tört ki, Kloss vállára boi*ih:, és sírt, sírt. Kloss zsebkendőt nyújtott neki. — Töröld meg a szemed. Nagyszerűen viselkedtél. De most is hidegvérre lesz szükségünk, mert Poller azért nem Lipke. Kloss a telefonhoz lépett, s lassan tárcsázott. Közben azon meditált, vajon hogyan fog reagálni a történtekre Poller? S kiveheti-e szavaiból, amit tulajdonképpen tudni akart: vannak-e ges- tapósok a ház körül, vagy Lipke önállóan és egyedül kezdett akciót? Amikor végre felvették a másik kagylót, Kloss idegesen kezdett beszélni. Pontosan úgy, ahogy egy német tiszt jelentené a Gestapónak, hogy e percben likvidálta az ellenség egy ügynökét. Jelentette továbbá, hogy Lizát kereste, de a lány helyett egy magát Erik von Lipkének nevező egyént talált a lakásban, aki ellenséges együttműködésre akarta rábírni, s amikor ő erre fegyveréhez kapva reagált, Lipke is fegyvert rántott, s dulakodás közben halálra sebezte a fériit. A vonal másik végén sokáig csend volt, végül Poller csak ennyit kérdezett: — Miért nem fogta el élve? — Le akartam fogni a kezét, de várakozáson felül erős fizikumú volt, s kénytelen voltam fegyveremet használni, — Kérem, szíveskedjék a lakásban maradni, amíg odaérek embereimmel — mondta száraz hangon Poller. — Addig is fogadja elismerésemet és köszönetemet, hogy ha véletlenül is, 'de megszabadította körzetemet egy ügynöktől, Poller hangjából ezúttal nem csendült ki a szokott irónia. Kloss letette a kagylót, s Lizához fordult: — Most felmégy egy emelettel feljebb, s vársz. Pollerék, szerintem, perceken belül itt lesznek. Megvárod, amíg mi elmegyünk, s akkor sietsz ' a pályaudvarra. ) — És te? — kérdezte a lány. j — Én pihenek itt addig, amíg Pollerék megér- I keznek. Téged úgyis csak 3—4 óra múlva fog- 1 nak keresni, de addigra már Berlinben leszel. 1 Megcsókolta a lányt, s kezébe adta a papírokat. — Menj, és tégy úgy, ahogy mondtam. És ne félj, engem már nem fenyeget veszély, Poller belebukott ebbe a játszmába. * Polier dühösen kezdte az ,,Elizabel”-ből begyűjtötték kihallgatását. Meg volt győződve róla, hogy az összekötő a mintegy harminc letartóztatott között van. De csengett a telefon, s a vonal túlsó végén Kloss jelentette, hogy lelőtt egy árulót. Poller azonnal kocsit rendelt, s felfüggesztette a kihallgatásokat. (Folytatjuk)
