Észak-Magyarország, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-08 / 158. szám

Seefdo, WO. ftíkos 8, föZAK-MMGYARORSZAG 5 Állattenyésztés a szerencsi járásban A szerencsi járási Népi El­lenőrzési Bizottság mellett Működő mezőgazdasági szak- c söpört, beható vizsgálatot végzett a járás termelőszö- vetkezeteiben annak megál­lapítására, hogy az állatte­nyésztéssel kapcsolatban meg­jelent kormányhatározatok eddig milyen eredménnyel Jártak a közös gazdaságok életében. Az erősödés már az elmúlt végén is megmutatkozott, ^'sősorban a sertéstenyész- 'ésben. Tavaly 8789 darab értésük volt a gazdaságok­nak, s ezt 1970-ben 10 ezer 164-re kívánják növelni, amiből máris megvan a ter­vezett 1000 anyakoca, A ser­tésállomány növekedése a háztáji gazdaságokra is jel- emző. úgyszintén a kocaál­lomány is, amely a tavalyi 958-cal szemben már eléri az 1310-et. Ebben nagy része Var> a járás területén indított Kocakihelyezési akciónak. Mérsékeltebb ütemben ugyan, ,e a korábbi évek csökkenő- Sovel szemben fejlődés ta­pasztalható a szarvasmarha- állományban. A járás szövet­kezeti gazdaságaiban jelenleg 7500 a szarvasmarhák száma, ezt 1970 végére 500-zal kí­vánják növelni, s ezen belül a tehenek számát több mint 200-zal, 2296-ra emelik. A háztájiban a szarvas­marha-állomány sajnálatos módon fokozatosan csökken, mindössze 3206-ot tesz ki. Ennek ellensúlyozására n ter- melöszövet kezetek korszerű tehenészeti telepeket igye­keznek megvalósítani. A mo­noki-, bekecsi és a tiszaladá- nyi tsz-ek már meg is kezd­ték az építkezést. Elénk ér­deklődés mutatkozik a ter­melőszövetkezetek és az ál­lami gazdaságok részéről a zárt konstrukciójú sertéstele­pek létesítése iránt is. Ilyen tervvel foglalkozik az Abaúj- szántói Ál'ami Gazdaság, amely a monoki. szerencsi és abaújszántói tsz-ek társulá­sával egy 10 ezer sertés hiz­lalására alkalmas telepet kí­ván létrehozni. (h. j.) Biológiai kiállítás Új helyen Ongai karbantartók Az utóbbi időben megjavult a TMK munkája az Ongai Csa­. A közelmúltban a sátoral­jaújhelyi Kossuth Gimnázi- ~ni biológiai szakkörének zorgos munkájával a gimná- ?‘Unj épületében színvonalas biológiai kiállítást nyitottak A szakkör fontos fel- a<tata a szülőföld szépségei- adottságainak megismer­tetésével a hazaszeretetre ne- Velés, Ezt szolgálják a tanul- blányi kirándulások és a nö- vénygyüjtő séták. A szakkör 1,yen Irányú munkáját tük- |özi a kiállításon a Sátor- Ie8ység című fal. táj történelmi múltját, i,. gulatát színes felvételek ®z‘k; A természet megsze- 1-tetősét, az ismeretanyag vitásét segíti elő a termé­knek a kiállításra vará- ‘Ú? 1 darabja, az úgynevezett A látogatók közül ' n időznek a különböző nvV,ény- és bogárgyűjtemé- eínu’ S2ép rajzok és tablók . ■ A Sátoraljaújhelyen el- 'zben megrendezett bioló­Szakszervezeti ülés Patakéi €l kihelyezett ülést tartott az Papokban a Közalkal- ' “-°ttak Szakszervezete me­v’..e* bizottsága a Sárospataki I varosi rn Cj(i, tanácson. A tanácsi gőzök ólet- és munkakö- ^‘ményeinek alakulását j ^ASí?élták, különös tekintet­ik, * vhr°ssá alakulás óta el- elt időszak,,, v városi tanács szakszer- a bizottsága elsősorban bé bérezésével, a és / tisztesi lehetőségekkel diai túlórák aránytalanul imával, továbbá a a ,n abely felszereltségével, }^sfnj*csi alkalmazottak la­ic,, V yzetévcí foglalkozott •Mentésében. seil, megyei bizottság képvi- fos megállaPították: a vá- b0„ ieílődése megköveteli, doll az államigazgatásban . oz°b' bére megközelítse jxp. Pai' munkások bérét. En- lopr-! ^b'zálasá t a tanácsi rc- ixiö ^ ° váríák. A túlmunka- csökkentésére egyelőre megfőlek) megoldás. giai kiállítás a gimnázium szakköreinek lelkiism ere tes munkáját dicséri. Takács Imre vargyárban. A tér», szerű karbantartás eredményeképpen csökkent a gépáilások száma és ideje. Képünkön Gregó Ist­ván, a TMK esztergályosa, munka közben. Foto: Szabados György. Lakáshelyzet kezeiről és távolról 2 Csizmák és lépteti jók csoportjába. Az európai szocialista országok között a Német Demokratikus Köztár­saság áll az élen — ezer la­kosra 3-19 lakás —, őt hazánk követi — 309 lakás —, majd a további sorrend: Csehszlo­vákia. Szovjetunió, Románia, Bulgária, Lengyelország, Ju­goszlávia. (Hazánk esetében az épített lakások száma hosszabb távon így alakult: 1941-ben 31 ezer, 1950-ben 35 ezer, az 1901—1965. közötti évek átlaga 50,5 ezer, 19(59- ben 01,8 ezer. löhbel, korszerűbbet A tőkés országok és a szo­cialista országok lakásépítési tevékenysége között lényeges különbséget ott találunk, hogy a tőkés országokban felépített jakások nagyobbak és korszerűbbek. Anélkül, hogy bármiféle magyarázko­dásba kezdenénk, szükséges megjegyezni: a nagyobb alapterületű, szobaszámú, s korszerűen felszerelt lakások építése a kapitalista orszá­gokban független a lakáspo­litikától — mert ilyen lakás- politika a legtöbb országban egész egyszerűen nem is lé­tezik —, míg a szocialista or­szágok — érthetően — első­sorban az alapigények kielé­gítésére törekednek; a ..má­sodik lépcső” a nagyobb, kor­szerűbb lakások építése. A cikk szűkre szabott ke­retei nem adnak módot ar­ra, hogy akárcsak a legfőbb szempontok alapján is mér­legre tegyük a különböző európai országok lakásállo­mányának korszerűségét. így csak az érzékeltetés kedvé­ért: a villannyal ellátott la­kások aránya a teljes lakás- állományon belül száz szá­zalék Angliában, Svédország­ban, az NDK-ban és az NSZK-ban. A többi ország­ban hetven-kilencvennyolc százalék között van. Jóval nagyobbak az eltérések a víz­vezetékkel, fürdőhelyiséggel való ellátottságnál. Huszon­egy európai szocialista és tő­kés ország adatat 25 és 97 százalék között mozognak a vízvezeték, nyolc és 79 szá­zalék közt a fürdőhelyiség esetében, i- A második világháború négymillió lakást teljesen el­pusztított, s 15 millió szen­vedett különböző mértékű sérüléseket Európában. Köz­vetlenül a háború éveit kö­vetően elsősorban a lakás­építés — és minden építés — ipari bázisait kellett létre­hozni, s csak az 1950-es évek­től beszélhetünk nagymérté­kű lakásépítésről. Igaz, ak­kortól kezdve sok országban mérföldet lépő csizmákat húztak a lakásépítők. Ilyen csizmában járnak a szocia­lista országok is. Ám hát- rábbról kezdték, mint part­nereik !... Gyorsuló ütem Húsz esztendeje, 1950-ben az ezer lakosra jutó lakás­építés az Egyesült Államok­ban volt a legmagasabb: ki­lenc. Az NSZK 7,5 lakást épített akkor ezer lakosra számítva, s a többi európai tőkés -ország mutatója is hat­hét között volt. A szocialista országok közül a Szovjetunió építette — már akkor is — a legtöbb lakást, ezer lakosra számítva hatot. A többi szo­cialista ország e mutatója 1,5 és 4 között mozgott. A fej­lődés gyorsaságának érzékel­tetésére: hazánkban 1930­ben ezer lakosra 3,8, 1963­ban 0,5 újonnan épített la­kás jutott. A Szovjetunióban 0. illetve 9,4, Csehszlovákiá­ban 3,1 és 6,1, Lengyelor­szágban 2,4 és 5,9. Romániá­ban 3 és 5.8. Bulgáriában 2,7 és 5,1, Jugoszláviában 1,(5 és (5,4, a Német Demokratikus Köztársaságban 1.7 és 4,5. A gyorsuló lakásépítési ütem eredményeként a szo­cialista országok kivétel nélkül „felsőbb osztályba” léptek: a rossz lakáshelyzetű országok közül a közepesek, illetve a közepesek közül a Piacon. Foto: Kóbor Pál. Bezárt kapuk nőkről való gondos­kodás szociális jelle­gű problémák megol­dásával is jár. Ezek közé tartozik az óvodai és böl­csődei férőhelyek számának a növelése, általában a gyermekintézmények fej­lesztése. A szülő a munkahelyén csak akkor tud nyugodtan dolgozni, csak akkor válik — sok egyéb tényező mel­lett — teljes értékű mun­kássá, ha tudja, hogy gyer­meke jő helyen, biztonság­ban van, szerető gonddal figyelnek rá. Erre lehető­ség a/, óvodában, vagy a bölcsődében, illetve a nap­köziben nyílik. A helyzet viszont az, hogy Miskolcon igen nagy a zsúfoltság. Az óvodai férőhelyek 130 szá­zalékos kihasználtsága mel­lett hozzávetőlegesen még mindig 400 úgynevezett kettős dolgozó (ahol mind­két szülő állásban van) gyermeke vár elhelyezésre, annak ellenére, hogy igen sokan élnek .a gyermekgon­dozási segély adta lehető­séggel is. A gondokon a IV, ötéves tervben épülő léte­sítmények csak részben se­gítenek, hiszen aZ igény»;: újratermelődése a város nagyarányú fejlődésével szinte egyenes arányban növekszik. Különösen problematikus a helyzet a Győriek, ruhán. a Bolgárföldön, Kilián-dé- len és a Szentpéteri-kapu- ban. Sokat segítene — s ez járható út —, ha az üzemek is többet áldoznának a gyermekintézmények épí­tésére, illetve fejlesztésére. Sajnos, általában eléggé el­feledkeznek erről, amit bi­zonyít. hogy egyes üzemek, hivatalok és vállalatok — nem is kevés a számuk -— megszüntették az üzemi bölcsődét és óvodát. A vá­rosban ma mindössze öt üzemi óvoda működik: a MÁV, a posta, a BM, az egyetem és a papírgyár fenntartásában. Ide lesz so­rolható még a Lenin Kohá­szati Müvek, amely a IV. ötéves tervben 300 gyermek számára épít óvodát A szülőkről, elsősorban az édesanyákról be­szélünk. de a gyer­mekekről van tulajdonkép­pen szó. ami az anyai hi­vatás záloga. Ehhez segítsé­gei. támogatást nyújtani mindenki elsőrendű köte­lessége. Éppen ezért nem ártana, ha azok az üzemek, amelyek bezártak a gyer­meki1* ' rmenyek kan út. de mások is. igen komolyan és még költséget sem kímélve gondolnának a nők he' ~ ru­tének a javítására úgy is. hogy óvodát. bölcsödét, rap' özit nyitnak, vagy épí­tenek. Fiatalok és a mezőgazdaság brigád közül 74 benevezett a A mezőgazdaságban dolgozó fiatalok helyzete és a termelőszövetkezeti munka­erő megfiatalítása szili ce már elcsépelt témának tűnik, annyit beszéltünk róla. Nem véletlenül. Ez a téma mindig aktuális lesz, mert a mun­kából fokozatosan kiöregedő termelőszövetkezeti tagok helyére csakis fiatalok áll­hatnak be, hogy friss erővel, lehetőleg megfelelő szakmai képzettséggel folytassák a termelést. A szocialista munkaver­seny és brigádmozgalom szervezésében, lendületének fokozásában évről évre ered­ményesebben vesznek részt a termelőszövetkezeti K1SZ- szervezetek. Munkájuk meg­lehetősen önálló, tevékeny­ségüket a KISZ Központi Bi­zottsága 1988. januári határo­zatának szellemében szerve­zik és végzik. A mezőgazdaságban dol­gozó fiatalok többsége brigá­dokba és munkacsapatokba tömörül. A megye termelő- szövetkezeteiben, állami gaz­daságaiban és más mezőgaz­dasági üzemeiben jelenleg 132 • ifjúsági munkabrigád dolgozik, összesen mintegy 1500 fiatalt mozgósítva a ter­melési feladatok teljesítésé­re, a jobb munkára, és a párt közelgő X. kongresszusának méltó köszöntésére. A 132 szocialista brigád címért folytatott versenymozgalom­ba. Különösen dicséretes az if­júsági brigádok munkája a sárospataki Kossuth és a sá- Ívj Bükkalja termelőszövet­kezetekben, valamint a To- kaj-hegyaljai Állami Gazda­ságban. A termelőmunkában és a szocialista versenyben részt vesznek a fiatal mező- gazdasági mérnökök és tech­nikusok is. Tapasztalat — és ezl a megyei KlSZ-bizottság is megállapította —, hogy a fiatalok munkája annál ak­tívabb és eredményesebb, minél inkább bevonják őket az üzemek vezetésébe. Az ifjúság szereti a konk­rét feladatokat, a nehezeket is, és szereti, ha az időseb­bek bíznak a fiatalokban. Ez a bizalom ^ e™; ifjúság vállalkozó szellemű. Fontos tehát hogy a mező­gazdasági üzemek vezetői — a termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban egyaránt — adjanak konkrét feladatokat a fiataloknak, bízzanak képességeikben, be­széljék meg velük ay összes gazdasági és gazdálkodási problémát, amelyekből most bőségesen van valamennyi gazdaságban Szendrci Lőrinc Borsodiak árvízi tapasztalatcserén Az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság műszaki dolgozói, szinte valamennyi mérnök és technikus számá­ra lehetővé tették, hogy egy- egy napos tapasztalatcsere körutat tegyen az árvízsúj­totta szabolcs-szatmári része­ken. Gépkocsikkal, kis autó­buszokkal járják be a Sza­mos és a Kraszna védvona­lát, megtekintik az árvíz ide­jén kritikus gátszakaszokat, tanulmányozzák a gátszaka­dások helyét. A Szabolcs-Szatmárba lá­togató csoportok naponta hoznak új híreket a gyors ütemben folyó újjáépítésről, a nagy természeti csapás színhelyén meginduló új élei­ről. A nagyrészt még romos falvak, így Csengersima, Jánkmajtis és Fehérgyarmat határában már kelnek a má­sod vetések. A természet sok helyen meglepően gyorsan regenerálódott. Az össze- roggyant vályogházak előtti kertekben, amelyeket nemrég még 2—3 méter magas ára­dat borított, most már virí­tanak a rózsák. Több községben már egy egész sor ház épült újjá, de azért még rengeteg a rom, s az eddiginél is nagyobb erőfeszítésre van szükség ah­hoz, hogy a tél beállta előtt minden család végleges fedél adá kerüljön.

Next

/
Thumbnails
Contents