Észak-Magyarország, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-07 / 157. szám

KccfcL MOD- jftótw« X Kórusaink sikere a ,,Bartók Béla” IV. nemzetközi kórusversenyen Országos, de túlzás nélkül hiondhatjuk: az ország hatá­rain túlról is megnyilvánuló érdeklődés reflektorfényében hajlott le június 28. és július “1. között Debrecenben a Bar­tók Béla nevét viselő — a szabadság és u népek közötti barátság ügyét szolgáló — kórusverseny. A tizenhét külföldi és har­minchárom meghívott — leg­sikeresebb, legelismertebb művészi teljesítményt fel­kutató — huzai kórus hat "apón át, a délelőtti, délutáni versenyprogram, valamint az esti bemutatókoncertek kere­tében, öt kategóriában: gyer­kek-. női. férfi-, vegyeskari. Uletve folklór kategóriákban kérte össze felkészültségé', küvészetét. A két kórus, amely Miskolc Zenei életét, kóruskultúráját volt hivatva ezen a legna­gyobb méretű, és legmaga­sabb színvonalú dalostalálkn- Zón reprezentálni, a g vermek- női karok, illetve a kiklór versenyben indult. A két kórusunkat — a Fazekas utcai 8. sz. Ált. Isk. ének-ze­netagozatának gyermekkarát, és a miskolci Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola leánykarát — mindhárom szereplésére Reményi János főiskolai adjunktus készítette' fel és vezényelte. Már az elődöntők során ki­tűnt. hogy kórusaink felké­szülése, hanganyaga, kifeje­zőkészsége, ének- és kórus­kultúrája, még ebben a rend­kívül erős, magas színvonalú nemzetközi- mezőnyben is ál­talános feltűnést keltett, oly annyira, hogy azok további valamennyi fellépését mind a „nagy” nevekből álló nem­zetközi zsűri, mind a zene­értő közönség kitüntető fi­gyelemmel és őszinte, lelkes elismeréssel kísérte. Mindkét kórusunk — a Zsneművc!- szeti Szakiskola 1 nykara pl. a verseny egésze során elért legmagasabb pontszámmal — imponáló biztonsággal kerüli u döntőbe. Itt u (i. sz. Alt. Iskola gyermekkara — külö­nösen Benjamin Britten, egyik, angol nyelven előadott kórusművével •— a Zenemű­vészeti Szakiskola leánykara .Mostanában hiánycikk a közkedvelt ásványvíz, a borsodi víz. Az a hír terjedt hogy a víz „elszökött”, e öntötte az edelényl IV. sz. u‘tnát, s ezért palackozás Se|U folyik. Ezzel szemben uz ?? Igazság, hogy az ásvány- ■ V/- nem szökött el, van, pá­ntozzák és még több lesz. Kerényi Béla, a Borsodi ,?énbányák beruházási osz- ,1'h'Vezetője lapunk munka­iénak elmondotta, hogy a , Ry igényekre való Ickin- ettel és hogy tartalék is áll- 1?” rendelkezésükre, npri- lyhan megkezdték még egy Elvűit telepítését. Amikor ...1 méter mélységben a íú- ,,° yuk külső köpenyét akar- s‘lk kialakítani cementálás- a fúrólyuk és a szivaty- yuvágat közötti hárommé- . res pillér a cement, Illetve ái v*z nyomásának hatására szakadt. Percenként ezer liter ásványvíz tört be a szi- valtyúkamrába. Ez a vízbe­törés azonban nem érintette sem mennyiségileg, sem mi­nőségileg az üzemelő 1-es számú kutat. A vízbetörés el­zárásán jelenleg is dolgoznak, s rövid időn belül megszün­tetik. így a második számú kút kialakításával ötször annyi ásványvizet lehet majd nyerni, mint eddig. Egyébként a palackozás az 1-es számú kútról zavartala­nul folyik, naponta mintegy 15 ezer liter közkedvelt ás­ványvizet hoznak szállítható állapotba. A probléma ép­pen a szállítással van. Gép­kocsihiány miatt uz igénye­ket nem tudják maradéktala­nul kielégíteni, s ezért for­dul elő, hogy a fogyasztók időnként hiába keresik a Borsodi vizet az üzletekben. (o. j.) ''h‘'kozzak a Borsodi vizet. Ku '•atóaknák, kutatóárok A grafit nyomában Edelény ?iaPh' türnyékér lü^ység kutatása közben kök ~°an a devon korú mész­kő grafitos rétegre buk- kiizk ’ ESF másik fúrás 19e3_han ismét ki- elŐf - 0tó volt a grafit- t!*tó nulás- A Földtani Ku- ettől . megrendelésére re , ® fúrólyuktól 20 méter- kéts-ö^“*Den megkezdték egy bitesét kétmétet'es akna mé­séBh.enleg 27 mélor möly- riiét n 3órnak' s mivel 23 ^to«1 U*'im nem találtak gra- t’éteget, az aknát nem mélyítik tovább. Egyébként az aknában a 4,5 és 14 mé­ter mélység^ között több gra­fitos réteget találtak, ettől mélyebben pedig, a 14 és 23 méter mélység között két komolyabb, 2—3 méter vas­tag grafitos telepre bukkan­tak. A jelzett aknától távolabb, a szendrőládi híd térségében a föld felszínén egy 60 mé­ter hosszú kutatóárkot alakí­tanak ki. Ezen a területen ugyanis a felszíni mészkőben is kimutatható a grafit- előfordulás. pedig Kodály: Cigánysirató- jának és Bartók: Falun c. cik­lusának Lakodalom c. tétele, szinte tökéletes előadásával — még csak tovább fokozta az elismerés és a rokonszenv megnyilvánulásait. A verseny során felmuta­tott kiváló teljesítmény a jú­lius 3-1 ünnepélyes ered­ményhirdetés és díjkiosztás alkalmával úgy realizálódott, hogy mind a gyermekkóru­sok. mind a női karok verse­nyében — illetve a folklór- kategóriában — III. díjjal ki­tüntetett bronzérmesként — háromszor is „dobogóra” ke­rült a két miskolci énekkar. Ha egy-egy versenykategóriá­ban — a versenyben részt ve­vő ötven kiváló, nemzetközi hírű. tapasztalt és magasan minősített kórus között — volt is olyan, amelyik — a zsűri megosztó szótöbbsége, pontozása szerint kimutatott minimális külőbséggel — meg is előzte kórusainkat —, azok ö'-zteUesítményét: há- ' rom versenyben elért húrom III. helyét zenei szakértőink éppúgy elismerték, mint a nagyon lelkes közönség, amely szívébe zárta a mis­kolciakat. Reményi János karnagyot háromszor szólította az ered­ményhirdetés és díjkiosztás során a díszemelvényre a nemzetközi zsűri elnöke, aki ezzel a példátlan eredményé­vel az egész kórusverseny legeredményesebb karnagya lelt. Miskolc zeneélete, kórus­kultúrája — úgy érezzük —. jól vizsgázott a debreceni „Bartók Béla” IV. nemzetközi kórusversenyen — és méltán lehet elégedett és büszke mindenki, aki ezt a sikert — melyei méltán nevezhetünk Miskolc zeneélete mérföldkö­vének is — előmozdította. Bárczy Klára Új gépek a gabonaátvételhez A megyei Gabonafelvásár­ló és Feldolgozó Vállalat az idén öt átvevő telepén épí­tett új, egyenként 20 tonnás terhelésű közúti hídmérleget. Ezek beépítése meggyorsítja az idei gabonaszállítmányok átvételét. Az új közúti híd­mérlegeket a szerencsi, gön­ci. felsőnyárádi, szendrői és szikszói telepeken építették be. Vásárolt a vállalat nyolc darab mozgatható, úgyneve­zett „mobil-garatot” is, ame­lyek használata szintén gyor­sítja a gabonaátvételt. A te­lepekre beérkező .szállítóesz­közökről e garatok segítségé­vel gyorsan ürítik ki a ga­bonát. Az új gabona gyors átvételét, továbbítását, táro­lását új felszedő gépek­kel is biztosítják. Két új GFFG típusú (baranyai) és két új Kuli elnevezésű fel­szedő gépet vásároltak és helyeztek üzembe. Megköny- nyíti a munkát a négy új GZ—6 típusú csigás zsákoló­gép üzembe helyezése is. Megrendelt a megyei ga­bonavállalat két új, nagy tel­jesítményű, Collmann típusú szárítógépet is. Egyiket a Szolnoki Gépjavító Vállal '. - tói, másikat az ÉLGÉP-öl (Élelmiszeripari Gépgyártó Vállalat). Ezek teljesítménye egyenként napi 24 vagon ga­bona megszólítása. Az egyik új Collmann tí­pusú szárítógépet a hernád- németi telepen tervezik be­szerelni a régi olajtüzelésű szárítók helyett. De mert az új gép csak késve érkezik, a hérnádnémeti telepen a régi szárítókat tovább üzemelte­tik, hogy a gabonaátvétel za­vartalanságát legalább az ed­digi szinten biztosíthassák. A másik Collmann típusú szá­rítógépet — ha megérkezik — a vámosújfalui takar­mánykeverő üzem mellett újonnan épült DV-színben helyezik üzembe. Két Petkus elnevezésű tisztítógépet is megrendeltek az NDK-ból. Ezeknek is meg kellett volna érkezniük jú­nius végéig. A vállalat ve­zetőségének tájékozódása szerint a fő gabonaátvételi szezonban még üzembe he­lyezhetők. A két NDK-beli tisztítógép érkezését július hónapban várják. A megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat össze­sen 30 millió forintot köl­tött és költ új, korszerű gé­pek beszerzésére, építkezé­sekre és felújításokra. (sz. j.) Az egyetlen varázslat a várpalota négy saroktornyát reflektorok fénye /J fürdeti. Elpusztíthatatlan erőt árasztanak a vár. falak hamuszürke, itt-ott rózsás-barna színű, Időtlen idejű saroktömbjei. A néhai védőfolyosó gyámkövei bcledöfnek az ég sötétkék bársonyába. A vár déli oldalán túl, a bányabükki hegyoldalon az es­tében feketén sűrűsödnek a fenyők. Újra ilépes boldog emlékezetű Nagy Lajos király ud­vara, művészetének, és műveltségének, letűnt száza­daink építészeiének némán is beszédes tanúja: a diós­győri vár. Restaurált falai között, a tágas várudvaron megint az élet zsibongása. A gazdag boltozattal díszí­tett ablakfülke szépen faragott ivei alól világhírű mű­vészek lépnek a zenekar elé, majd megjelenik emelvé­nyén a dirigens, s megszólal Bartók mélységesen ma­gyar, mersz- -védettén XX. századi, zaklatott fenn sign zenéje. Cr< . ' ói vc. íz’-lat bűvöletébe kéri1'.!')-’:. Szikla-szavak buknak ki az énekesek szájából, szen­vedélyek sodra ragad el, világ-nagy, fájdalmas ma­gány komorsága nehezedik ránk. Lélekmeztelenitő, ke­gyetlen akarású szerelem viharzik emberhangon, üsi- dobon, rideg rezek bődülésein; s olykor-olykor oldódik is a vonósok, a fuvolák és a hárfa szép-szomorú dalla­main. Judit csatázik a Kékszakállú várában: léleksza- kadékok tátonganak. Felejthetetlen élménnyel ajándékozott meg július 5- en Nagy Lajos diósgyőri vára. Bartók muzsikája, Ba­lázs Béla szavai, Szőnyi Olga és Melis György, vala­mint. a Miskolci Szimfonikus Zenekar hitető erejű tol­mácsolásában. Mura Péter vezényletével: mindez méltó befejezése volt a nyári szünet előtt a diósgyőri nyár idei első hangversenysorozatának. Aki ott volt, az az egyetlen lehetséges varázslat részese lehetett; az ember teremtette örök értékek varázslatáé, (tak —) Alapszervezet - múlt nélkül Kommunista pedagógusok számvetésre készülnek A miskolci gs ^párt­szervezetnél — az iskolai munka sajátosságaiból adó­dóan — június 20-ig be kel­lett fejezni mindazokat a pártéleti tevékenységeket, amik sok más pártszervezet­ben még napjainkban foly­nak: elbeszélgettek a tagság­gal a legutóbbi választás óta eltelt időről, meghallgatták a tagok véleményét a vezető­ség munkájáról, kívánságai­ról, elképzeléseiről, általában felmérték, miként ítéli meg az alapszervezet önmaga életét, tevékenységét. A , beszámoló készen áll az augusztusi tag­gyűlésre — legalábbis vázla­tosan, nagy vonalaiban. Az alapszervezet tagjai, akár­csak más pedagógusok, jól megérdemelt pihenőjüket töltik. Az alapszervezethez öt ál­talános iskola tartozik — a 6. sz. Fazekas utcai, a 7. sz. Palóczy utcai, a 9. sz. Szeles utcai, valamint a Szentpéteri- kapuból a 10. és a 12. szá­mú —, ezekben 219 pedagó­gus és 31 más állományú dolgozó van. A 219 pedagó­gusból 30 párttag. A tagság nagyjából arányosan oszlik meg az öt tanintézet között. Az öt igazgató közül négy tagja a pártnak, az állami vezetés és a pártszervezet között az összhang min­denütt kifogástalan. A tagság fegyelme jó, a szervezeti sza­bályzat ismerete és követése fontos alapkövetelmény. Minden tag végez valamilyen munkát, mindenkinek van pártfeladata az iskolában, amit. becsülettel ellát. Ez az alapszervezet, csak­úgy, mint szerte az ország­ban a kommunisták pártszer­vezetei, számvetésre készül, önkritikusan felméri önmaga helyzetét, készül az új vá­lasztásokra, a pártértekezle­tekre, a kongresszusra, Bartha Ernőiével, az alap­szervezet titkárával beszél­gettünk e készülődésről. Az alapszervezet tagsága föld­rajzilag meglehetősen szét­eső, miként tudja a titkár összefogni az alapszervezetet napi munkája mellett? — Matematika szakos ta­nár vagyok, óraszám-csök­kentés nélkül dolgozom, de munkahelyi igazgatóm, a 6. számú Általános Iskola veze­tője segítségével óráimat úgy lömöriteltük, hogy a csü­törtöki , napom szabad. Igv részt tudok venni munkaki­esés nélkül például a titkári értekezleteken, más heteken meg ilyenkor jutok el a má­sik négy iskolába. A nagy számvetésre, önmagunk mun­kájának felmérésére és a kongresszusra április óta ké­szülünk. A háromtagú veze­tőség minden egyes párttag­gal elbeszélgetett, a bizal­miak a betegeket is előre felkeresték. A tagok idejének kímélése végett pontos ütem­tervet készítettünk, előre kö­zöltük mindenkivel a beszél­getés időpontját. E találkozá­sokon, illetve beszélgetése­ken mindenki számot adott a pártmunka rábízott területé­ről, beszámolt munkájáról, s úgy mondta el véleményét a vezetőségről, felsőbb szer­vekről — tájékoztat Bartha Ernőné. A beszélgetések nyernek összegezése, a kiala­kuló kép iránt érdeklődöm. —• A beszélgetésekből az csendült ki, hogy a tagság az alapszervezet munkáját át- fogónak, jól irányítónak i-fe­li. Hasonló a vélemény a csúcsvezetőség tevékenységé­ről is. Különösen nagy elis­meréssel és tisztelettel nyi­latkoztak a kommunista pe­dagógusok a csúcstitkárról, Víncze Pálról, illetve a mun­kájáról, akinek pártirányító munkásságát a pártonkívüli nevelők is csak őszinte tisz­telettel emlegetik. Kordos Lászlóvá csúcsvezetőségi tag munkássága is sok elismerést kapott az elbeszélgetések so­rán. Ügy tűnik, hogy a tag­ság elégedett a vezetőséggel. A taggyűléseket színvonala­saknak ítélték, az ott napi­rendre tűzött témákat köz- éröekűeknek, olyannak lát­ják a vezetőség munkáját, mint ami az iskolai élet min­den területét átfogja. Hol végződik a kommunis­ta pedagógus pártmunkája, hol kezdődik a szakmai tevé­kenység? Nehéz elhatárolni. Ezzel a gondolatkörrel foly­tatjuk beszélgetésünket: — Pártszervezetünk fő fel­adata a tantestület szakmai, pedagógiai és politikai egy­ségének szilárdítása, az isko­lavezetés támogatása a párt politikájának maradéktalan érvényesítésével, a pártmun­ka legkülönbözőbb eszközei­vel, közös feladataink mind jobb megoldásában. Az okta­tási dolgozók feladata az if­júság szocialista szellemű nevelése. Nekünk, kommu­nistáknak ezt kell támogal- nunk. Nehéz, szinte lehetet­len szétválasztani szakmai munkánktól. Például egyik legfontosabb szakmai felada­tunk a fizikai dolgozók te­hetséges gyermekeinek támo­gatása, de politikai feladat annak a fogalomnak tisztá­zása, miként kell ennek a támogatásnak érvényesülnie, hogyan lehet ezt leghatáso­sabban alkalmazni. Vagy itt van a Központi Bizottság két nemrégi állásfoglalása a nők és az ifjúság helyzetéről. Az alapszervezet múltjáról, pártépítési mun­kájáról beszélgetünk a to­vábbiakban : — Alapszervezetű'üknek jóformán nincsen múltja. Mindössze két éve alakult, tehát nem tudunk hosszabb időre visszatekinteni. Az el­telt két év alatt négy új tag­gal emelkedett létszámunk Területünkön sok a fiatal nevelő, akiknek soraiból táv­lati fejlesztési tervünk sze­rint növelni szeretnénk a taglétszámot. Sajnos, alap- szervezetünkből eddig hiá­nyoznak a technikai személy­zet képviselői. A terület földrajzi nagysága, a tagság­nak a város öt különböző pontján való elhelyezése szükségessé tenné vezetősé­günk létszámának ötre eme­lését. Várjuk most, hogy a X. kongresszus téziseit meg­ismerhessük. s augusztusi ve­zetőségi ülésünkön, amikor beszámolónkat' végleges for­mába öntjük, a határozati javaslatainkat már ez új irányelvek szellemében sze­retnénk előkészíteni, s úgy a taggyűlés elé bocsátani. Bartha Ernőné az alapszer­vezet élete kapcsán minden­ről beszél, csak saját munká­ját nem emlegeti. Külön kér­désre sem. De talán szükség­telen is. Az alapszervezet ve­zetősége tevékenységének po­zitív megítélésében az ő munkájának elismerése is tükröződik. (benedek) Klem szökött el Van és még több lesz

Next

/
Thumbnails
Contents