Észak-Magyarország, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-05 / 156. szám

-------- MISA ■ . - .ar R epülések a Föld körül 5. Hz évszázad legnagyobb földrengései Putrikból lakásoki Az irányítási rendszer A földi i rány ítoközponl­ból küldött tudósítások egyikében rámutattak, hogy a Szojuz—9 repülése során — a pályamódosítás alkalmával — az egyik se­gédrakéta üzemét — a fel­adatnak megfelelően — szá- zadmásodpercnyi pontosság­gal tartották fenn. A pálya- módosítás és más tevékeny­ség pontossága nem utolsó­sorban az ember-gép viszo­nyától függ, másképpen úgy is mondhatjuk, mennyire van összhangban a kézi irányítás az automatikai rendszerek­kel. Mindent automatizálni nem célszerű, sőt, veszélyes is. Nem célszerű, mert roppant bonyolulttá teszi a berende­zéseket — mikor pedig em­ber van a fedélzeten —, más­részt a legkisebb, viszonylag jelentéktelen hiba is megbé­níthatja az automatikai. Az ember jelenléte lehetővé te­szi a hibák gyors kiküszöbö­lését, vagy a meghibásodott berendezés kikapcsolását, egyszóval rugalmassá válik a rendszer. Miként nem lehel mindent automatizálni, úgy nem sza­bad mindent az emberre bízni. Fizikailag képtelen a hozzá érkező — és az irányí­táshoz szükséges — informá­ciótömeget feldolgozni. Az ember nem helyettesítheti a •számítógépet és képtelen át­tekinteni a rendkívül gyor­san lejátszódó folyamatokat. A kérdés kulcsa az, hogy meg kell találni az ember és a gép között a feladatok op­timális megosztását. Az ösz- szes esetre vonatkozólag sen­ki sem szolgálhat egységes, mindenre érvényes recepttel, de az általános elvek kidol­gozhatok. Az egyik megfelelő megol­dás az lenne, hogy a fedélzeti berendezések automatikusan végzik munkájukat, de az ember szükség esetén közbe­avatkozhat és átveheti az irá­nyítást. Az űrhajók korszerűsödésé­vel az űrhajósok egyre na­gyobb szerepet kapnak az irá­nyításban U fr rállomasokon az ember és az automatika kö­zötti munkamegosztás­nak mi lesz az optimális for­mája? Feltehetően az ilyen űrállomásokon a személyze­tet felmentik a pályamódosí­tások kézi irányításától, hogy figyelmüket, teljesen a kuta­tásoknak szentelhessék. A pályamódosításra, még inkább az áttárolásra leginkább ak­kor lesz szükség, ha a kuta­tás körülményei megkíván­ják. Elégséges lesz beprog­ramozni a kívánt, helyzetet és az automatika az ember közbeavatkozása nélkül a megfelelő állásba hozza az űrhajót. Az évszázad legnagyobb földrengése során 1920. de­cember 16-án Kanszuban (Kína) becslések szerint 180 ezer ember vesztette életét. 1923. szeptember 1-én a To­kió melletti Szangali-öbölben 156 693 ember halt meg. Az 1908. december 28-i messinai (Olaszország) földrengés után 76 483 halottat számoltak meg. Egy későbbi kanszui földrengés 1932. december 26- án- 70 ezer emberáldozatot követelt. Az indiai Belud- zsisztánban 1935. május Sí­én történt tűzhányó kitörés­sel kapcsolatos földrengés hatvanezer embernek oltotta ki életéi. Japánban 1927. március 3-án az egyik föld­rengés alkalmával 34 500 em­ber halt meg. Törökország­iján Er/.i noanban 1939. de­cember 2T-én 32 741 ember esett áldozatul a földrengés­nek. A Dél-Amérika történe­tében eddig legsúlyosabb földrengés 1939. január 26-án Dél-Chilét pusztította el. E földrengés során Shillan és Concepcion városa szinte teljesen megsemmisült. A szerencsétlenség 20—30 ezer áldozatot követelt. Ebben az évszázadban földünkön több mint 30 olyan földrengés volt, amelynél mindenkor több mint ezer ember lelte halálát. Az utolsó lóid rengés okoza­ta katasztrófa színhelye Peru volt, május 31-én történt: több mint százezer emberál­dozata volt, s egymilliót meg­haladó lakos vált hajlékta­lanná. Aprócska kalyibak, vályog­ból, sárból, pléhdarabokkal foltozott-tódozott tetővel, zsú­foltság, szenny. Cigánytelep. Számos gondunk között az egyik legnehezebb. Évszáza­dok terhes öreksége, melyet a régi Magyarország hivatalos szervei nagyvonalúan egyál­talán nem, vagy csak alig- alig vettek figyelembe. Leg­feljebb annyit: van, létezik, hozzányúlni merő időpazar­lás, értelmetlen erőfeszítés, maradjon inkább olyannak, amilyen. Hosszú ideje próbálunk már tenni az itt élő emberek­ért. Nehéz, nagyon nehéz, mert sokszor az itt élő embe­rek ellenére kell tenni, sok­szor a másoknál meglévő elő­ítéletek, konvenciók ellenére kell tenni és legfőképpen pe­dig a szűkös anyagiak ellené­re. De azért minden évben több és több kerekedik ki az erőfeszítésekből. Legutóbb a szerencsi járásban sikeredett egy nagy előbbrelépés a tele­pek felszámoltatásának ügyé­ben. Az egyik kormányhatározat végrehajtásának érdekében a járási tanács építési és köz­lekedési csoportja 1964-ben kezdte meg a szociális köve­telményeknek meg nem fele­lő telepek felmérését. A sze­rencsi járásban 14 olyan telep van, melyeket a kormányha­tározat; értelmében a későbbi években fel kell számolni. Ezeken a telepeken 429 csa­lád él, kétezernél valamivel több személy. Ezeknek az em­bereknek kellene hát megte­Kotyogó-iigy Az ELZETT Fémlemez­ipari Müvek sátoraljaújhelyi üzemében gyártott Kotyogó kávéfőző hosszú ideig mint kiváló termék került forga­lomba. Ezt a megkülönböz­tető címet, minőségének rom- tesa miatt a „Kiváló Áruk fóruma” javaslatára az első lügyedévben visszavonták. A kvár műszaki vezetői és dol­gozói a kritikát elfogadták, és ogyetértetteh abban, hogy a Piacon csak jó minőségű áru- y®l versenyképesek. Ezért határozták el, hogy a Kotyo­gó „becsületét” rövid idő htett visszaszerzik. Ennek biztosítására a Kenni által ősziéit hiányosságokat felül- Vizsgálták. Az eddigi nyitott “íegoldás helyett zártkarú bakelit fogantyút készítettek. . f<>ző felső szűrőjét konst- ' ükciós változtatással köny- te'en tisztíthatóvá, dugulás- centessé alakították át. A edél fogantyújára műanyag- sOmbot helyeztek, amellyel Megkönnyítették , kinyitását. „ tökéletesített főt- és négy­zpmélyes kávéfőzőkből az f en :"i -vr-i készítenek, és a te d.oh’ iz'ű remélik, hogy hz ú jszerű. Kotyogó mielőbb üfszakapja a kiváló termék cunet. Új lakbérek, új lakáselosxtás Válasz olvasóink kérdéseire — Miért van szük­ség lakbérrendezésre, ha az állam megtéríti a lakbérkülönbözetet? A lakbéremeléssel és a lakbér-hozzájárulás kifizeté­sével az állam látszólag az egyik zsebéből a másikba te­szi a pénzt. Valójában még­sem egészen így van. A jö­vőben épülő lakásoknál — s ezek száma egyre növekszik — már új lakbéreket kell majd fizetni. A kifizetendő lakbér-hozzájárulás összege a munkabérek növekedésével egyre csökken, és kialakulnak az egészséges lakbérviszo­nyok, amikor a lakbér fede­zetet nyújt a lakóházak fenn­tartási költségeire. Ezenkívül nem lényegtelen szempont az sem, hogy a bérlőket ösztön­zi a szükségletüknek megfe­lelő nagyságú lakásra. — Helyes-c az, hogy aki 1971 júliusa után kap új lakást, fizeti az építési hozzájárulási, ugyanakkor nem kap lakbér-kiegészítést? Aki 1971. július 1. után kap lakást, annak módjában áll mérlegelni, hogy milyen lakást igényel. Ha figyelem­be vesszük a szövetkezeti, vagy társasház-építkezésben részt vevők teherviselését, ak­kor a bérlakásjuttatás még építési hozzájárulás és ma­gasabb lakbér esetén is ked­vezményesebb lesz ezeknél. — Az új rendelet to­vább ösztönzi majd a szövetkezeti lakásépí­tést, de erre már ma is sok az igénylő. Mi lesz a megoldás? Az igénylők számának csökkenése csak a lakásépí­tés volumenének növekedésé­vel arányosan várható. A ne­gyedik ötéves terv az állami erőből megépülő lakások számának megkettőzését tűz­te célul. A tanácsok által épített lakások legalább egy- harmadát szövetkezeti lakás­ként értékesítik. — A lakásépítés üte­mének gyorsítására lesz-e elegendő építési kapacitás, építőanyag? Ennek érdekében korszerű lakásépítő-ipari hálózatot te­remtünk meg, illetve ez még ma is folyamatban van. A magasabb lakásépítési prog­ramkapacitás szükséglete terveink szerint biztosítható. — Üzemi lakásépíté­sekre lesz-e külön ren­delkezés? A határozat szerint fej­leszteni, szélesíteni kell a la­kásépítés vállalati támogatá­sára vonatkozó szabályokat. Indokolt ugyanis ezeknek az erőforrásoknak fokozot­tabb bevonása a lakásépítés­be. — A bányatelepeken többen is megvásárol­nák a bánya tulajdoná­ban levő régi lakáso­kat. Miért nem adja el ezeket a lakásokat a vállalat? A vállalat tulajdonában levő régi szolgálati lakások eladását a jelenleg érvény­ben levő jogszabályok lehe­tővé teszik. A kezelőszervek elhatározásán múlik, hogy szolgálati lakásaikat fenn­tartják-e, vagy értékesítik. Eladás esetén szolgálati jel­legüket meg kell szüntetni. remtení a normális élet leg­szükségesebb alapfeltételeit, az úgynevezett „Cs” lakások­kal. A galyibak felszámolásá­hoz, a putrik jelképezte egész életforma megszüntetéséhez természetesen nem elégséges hivatalos szerveink jószándé­ka, tenniakarása. A betegnek is akarnia kell a gyógyulást. Az új életforma kialakításá­nak elsődleges feltétele a munka. Érthető, hogy ennél az akciónál a járási tanács el­sőként azokat a családokat vette figyelembe, ahol a fenn, tartó állandó munkahellyel rendelkezik. A 429 családnak körülbelül a felénél rendel kezett a családfő két évnél hosszabb állandó munkahely, lyel. Ezek a családok tehát már ezzel a ténnyel is igazol­ták vágyukat, szándékukat, a normális életformára, és a ta­nács figyelembe vette azt. is: kiemelkedésük ösztönzőleg hat majd a többiekre. Ezekkel az emberekkel sem ment azonban minden simán. A házépítési akcióból ugyanis nekik is vállalniuk kell bizo­nyos részt. Körülbelül 6—7 ezer forint készpénzt, vagy ennek megfelelő értékű építé­si anyagot. Az. épít t ető a leg­több helyen sem az egyiket, sem a másikat nem tudta biz­tosítani. Megoldás azonban született. Olyan munkákra kötöttek velük megállapodást, melye­ket el is tudtak végezni. Pél­dául az alapok, gödrök kiásá­sára, padlástapasztásra. se­gédmunkára. Így a legtöbb esetben sikerült elérni, hogy az építtető megkapta a szük­séges kölcsönt, és felépíthette az egy szobából, konyhából, kamrából és előtér helyisé­gekből álló lakást . Az akció során Szerencset, Tiszalúcot, Tárcáit kiemelt községekként kezelték. Sze­rencsen 25 család lakott meg nem felelő helyen, az elmúlt 2—3 évben mind a 25 beköl­tözhetett az új lakásba. A ti­szalúci telepen élő családok részére ugyancsak 25, a tar- ealiak részére pedig 16 lukast építettek meg. Több helyen a felsőbb szervek által biztosí­tott keretből vásároltak há­zat a rászorulóknak, így a te­lepek lakói közül sokaknak sikerült változtatni életkörül­ményén. A gondok azonban termé­szetesen a nagyon szép ered­mények ellenére sem szűntek meg. A következő évek ..te­lepfelszámolási programja 1” nagyban nehezíti majd. hogy most már nagyobbrészt árok az emberek maradtak a régi helyükön, akik állandó mun­kahellyel nem rendelkeznek, nem dolgoznak rendszeresen. Jó lenne, ha sikerülne velük megértetni: dolgozni kelé Annál is inkább, mivel már elkészült a negyedik ötéves terv során megvalósítandó program. Ezek szerint Erdö- bényén. Megy aszón. Mezö- zomboron. Prügyön, Szeren­csen. Taktaharkányban, Tak- takenézen, Taktaszadán, Tar- caton. Tiszalúcon. Tokajban Abaújszántón akarnak építe­ni, illetve vásárolni lakást, a jelenlegi tervek szerint 150 darabnál többel. Mindehhez természetesen felhasználják az eddigi épít­kezéseken szerzett tapaszta­latokat, melyekről különben — és egyáltalán, az egész épí­tési akcióról — a Szerencsi járási Tanács legutóbbi végre­hajtó bizottsági ülésén tár­gyalt. A tapasztalatok között okvetlenül helyet kap annak hangsúlyozása, hogy a közsé­gi tanácsok lehetőleg minde­nütt időben biztosítsák a ház­helyeket. A putrikat továbbra is rögtön le kell bontani, mi­helyt. ahból a lakók kiköltöz­tek. A műszaki ellenőrök a munkahelyeken, tehát a már épülő házaknál legalább 8 naponként jelenjenek meg, és ha szükséges, intézkedjenek. Priska Tibor Szakmai verseny (Levelezőnktől.) Az Építőipari Szállítási Vállalat vezetősége és szak­szervezeti bizottsága szak­mai versenyt rendez gépko­csivezetői részére. A műsza­ki és KRESZ-kérdésekre adott válaszokat szakmai zsű­ri pontozza. A verseny elő­döntőit kirendel 1 sége n k én; bonyolítják le. A vállalat nyolc kirendeltségének há­rom legjobb versenyzője öl-, négy- és háromszáz forintos pénzjutalmat kap, valamint ők vesznek részt az üzem- egysógi döntőn is. Molnár Lajos Az előbbre jutás feltétele: kapacilásnöyeiés Több építőanyag Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium össze­sített adatai szerint az idén több mint húszmilliárd forint értékű építési megbízást uta­sítottak vissza kapacitáshiány miatt az.építőipari vállalatok. A termelés növelésének egyik alapvető követelménye az anyagellátás javítása. Az utóbbi években ebben bizo­nyos javulás, előrelépés tör­tént. Felépült a Fémmunkás Vállalat új üzeme, amely évente 400 ezer négyzetmé­ternyi különféle alumínium nyílászáró-szerkezeteket gyárt magas színvonalon. Megoldó­dott végre a különböző egész­ségügyi porcelánáruk hazai gyártása is. Orosházán új üveggyár építése kezdődött, r. elkészültével ez az ipartelep egymaga több síküveget gyárt majd, mint jelenleg az egész hazai üvegipar. A Be- remenden épülő évi egymil­lió tonna kapacitású új ce­mentmű a vállalatok szó- cialista összefogásának ered­ményeként 1973 áprilisa he­lyett már 1972. augusztus 20-án megkezdi a munkát, ami terven felül 450 ezer tonna cementet jelent. Nálunk, Borsodban jövőre kezdik meg a hejöesabai új cementgyár építését, melynek évi 1,4 millió tonna lesz a kapacitása, és előreláthatólag már a IV. ötéves tervben ter­melni kezd. Hozzáfogtak már a bélapátfalvi új cement­gyár építésének előkészítésé­hez is, ugyanakkor Bátaszé- ken évi 50—50 millió tégla es cserép, továbbá 1 millió fo­lyóméter alagcsö gyártására terveznék új ipartelepet. Az etemitgyár, valamint a sely- pi rekonstrukció eredménye­ként 14 millió négyzetméter azbeszt-eementlemezhez, és évi 300 kilométer hosszú az- beszt-cementcsóhöz jut az építésze*. Ultizó fürdőszoba Folyamatosan gyártják már komplett fürdőszobákat az isozsolcai házgyár új üzem- warnokában. A szalag végén tetdőszoba valamennyi be­enclezése, a kád, a mosdó, de , og a tükör és a pipere-polc . a helyére kerül, az építke- helyszínén csak a csöve- t es az elektromos vezeté- eket kell a lakóház hálóza­thoz kapcsolni. , A fürdőszoba térelemeket tuaZ01 .országúton szállítot- az építkezések színhelyé­it’ n}ost azonban, a megfele­ld a §opkocsik hiánya miatt a £AEV Uj megoldást keres. kísérletezik, hogyan lehet­ve. Megoldani a fürdőszobák wasut,i szállítását.

Next

/
Thumbnails
Contents