Észak-Magyarország, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-30 / 177. szám
Csütörtök, 1970. július 30. ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Nires kapás.A S röggel óta ernyedten lógnak a tó vize felett. Volt már vihar előtti, viharos, eső utáni idő, aztán újra meleg napsütés A természet mindent Produkált, ami arra biztatta a horgászokat, hogy csak kuksoljanak egész, napon ál Rakaca tó mellett. Mindent Produkált, csak halat nem akasztott a horogra. Esteledett. Ilt is vörösen bukott le a nap a szemben levő domb mögött. Még aranytűd is csillogott, a vízen, .mint időnként a Balatonon. Gyönyörű a naplemente. Csak az a sok vérengző szúnyog ne lenne! Csendesen, magunk körül Csapkodva ülünk a tó part- ián. Az úszó mellett karikákat, hány a víz. Biztosan hal kóstolgatja a csalit. Ügy látszik, nem ízlik. — Drága jó Jézuskám se- fiils! Tedd le a virágot az édes Jézuska lába elé ... Ez mi? Otthagyom a horgászokat, s az öreg, csípős esanál-rengetegen átvágom magam az út felé, a hang irányában. — Imádkozzunk a jó kis Jézuskához.. Elérem a két sudár fenyő- iát. Ott állnak Meszes község határában, s köztük egy régi vasfeszület, öreg asz- szony topog a betonút szélén, kézenfogva tart egy három év körüli fiúcskát. Amikor meglátja, hogy felé tartok, abbahagyja a mormolást. k’ekele ünneplőben van, ahogy a vasárnaphoz illik. Megszólítom. Zavartan, hehezen indul a beszélgetés. Nem szereti, hogy a keresztről kérdezem. Pedig komolyan érdekel, mikor, ki állította ide, mert eltér a szokványos kőkeresztektől. — Egy asszony állíttatta, mielőtt kiment Amerikába. Ezt is, meg egy másikat is, a falu túlsó végében. — Miért? Hálából? Búcsúzóul? — Azt nem tudom. Régen volt. Már én elmúltam hetven éves. s amióta emlékszem. ez itt van. Lassan oldódik. Neki a vaskereszt egyszerűen csak kereszt. Zavarja áhítatát, ha részleteznie kell. Nem szereti, mert a részletek sok mindent felidéznek — Mi lett vele, nem tudom. Mikor én kint voltam, már öreg volt... — Meddig volt Amerikában7 A tejíe'szikc szony szoknyájába kapaszkodik. Beszélgetve teszünk néhány lépést, s megállunk, távol a feszülettől. — Én nem sokáig, csak három évig. Nem bírtam tovább. Két gyermekem született kint, s a kicsikkel hazajöttem. Az uram még maradt ... tizenöt évet húzott le kint a bányában. Megrokkanva tért haza. Már nem sokáig élt aztán. Régi a gyász, már csak he- ges a seb. — A szülei után ment ki. Még legény volt. Aztán hazajött látogatóba, engem elvett, s velementem. Nem mindenki ereszt gyökeret idegen földbe ... A gyerek az öregasszony kötőjébe rejti arcát, öt is Bolyongtam a labirintusban S ürgős ügyben kerestem az egyik miskolci vállalat központját. Pontos címét tudtam. A biztonság kedvéért előzetesen részletes útleírást is kértem telefonon a hivatal hollétéről, ő. vélt, helyszínen mégis félórás bolyongás és tévelygés után ~~ feladtam a reményt. Közben megkérdeztem a hatalmas udvaron tizenöt embert ”7 valamennyi bennfentesnek látszott —, de ez sem segí- lett. Húszféle választ kap- 'ani, emeletet másztam és ablakokon kopogtam be. majd’ elvesztem a friss és 'Ra/.án vendégmarasztaló sárban. Egy szó, mint száz: hiába várt az. illetékes szerv kép- v'selő.je. Bizonyára miskolci olvadóink többsége kitalálta: a Baross Gábor utca 13—IS. -szám alatti hivatal-kombinátban kószáltam. Azt hiszem, közismert pontja a vámosnak. A pavilonok, kőépii- Jotek falai között ki tudja, huny száz íróasztal kapott °Ry parányi helyet: csak a Posta leliet megmondhatója, Percenként hány telefon berreg, csőrien a helyiségek- !' Arról meg sohasem ké- v'ült tudomásom szerint felmérés • hány ember, mennyi ügyfél, üzletember kopogtat be naponta a vállalatok irodáinak ajtaján — ha megtalálja a keresett céget. Az is szinte örökzöld témája marad a helyi sajtó- °l'gánumoknak, hogy úttalan ütőkön, porban poroszkálva °s sárban csúszkálva kell odabenn, a kerítésen belül közlekednie a szegény, fel- vüógosításra, vagy akár csuk ogy árva igazolásra éhes emberfiának. E téma aktuális v°lt három éve, tavaly, és aktuális ma is. I '~\ s. hogy én miért ne- ^ vezteni el bolyongásom óta labirintusnak ;i tizennégy hivatalt befogadó épülettömböt, annak is megvan az oka. A bejárat legelején nincs ugyanis egy olyan tábla, mely útbaigazítaná az érdeklődő idegent. Nem hiszem, hogy a tizennégy említett hivatal, intézmény anyagi erőforrásait túlzottan megerőltetné, kimerítené egy ilyen beruházás. Nem beszélve róla, hogy szakértők is vannak a kapun belül: a térképészek irodái | is ott kaptak otthont... Gy. K. i csípik a szúnyogok. Ismét te szünk néhány lépést, hogy a vérszívók összesereglett rajából kikerüljünk. — Megérte? — Amerika? — Meg az urát megrok- kantó tizenöt év. — Ne is mondja! Mert jó, szereztünk egy pár holdat. Dollárból vettük a telket, abból építkeztünk. De a föld mire ment? A gyerekeknek nem kell. Én már öreg vagyok, annyi van belőle, hogy kapom a földjáradékot, de azt sem rendszeresen, mert ' abban a hivatalban minden olyan nehezen megy. Nem maradt nekem csak a bánat. Két tenyerével simítgalja a kötőjének dőlt fiúcska arcát. — Dédunokám ez már — mondja a gyerekre, de erről is csak a baj jut eszébe. — Néni kellett a fiamnak a föld. bejárt dolgozni az üzembe. Az ő nagyapja volt. öt éve sincs hogy odalett. Lelépett a buszról, s meghalt. Ilyen az élet. Itt maradt a menyem hat gyerekkel... Sajnálkoznék, de a néni gyors számvetést csinál. Eny- nyit és ennyit kap a menye az ura után. ennyit meg a még kiskorú gyerekek után. A nagyok, a dolgozók meg szintén segítik. — Ö, nem olyan ez már, mint annak idején az én özvegységem. Édes Jézusom, de más világ van! Ez a sóhaj már nem ima, csak amolyan szólás-mondás. Más világ van, új világ. A dédi ott az öreg vasfeszület előtt, úgy látszik, csak a múltért mondott egy röpke fohászt. Ahogy eltávolodtunk a két fenyő közt fe- ketéllő kereszttől, úgy maradnak el tőlünk a múlt bajai. — Jöjjenek be a faluba, nézzék meg. Érdemes, szép nagy község lett ám Meszes ... sok az új ház ... F« llpg/i'l mesél a tsz_ Lib UCSACIírgi. hogy milyen nagy gazdaság lett, amióta egyesült a szalonnáival, az emberekről, a fiatalokról. hogy milyen elegánsak. Most vasárnap lehet látni, mintha városon élnének, olyan csinosak... Mesél, s egyre jobban távolodunk a két öreg fenyőtől. Adamovics Ilona Ládákban a már féléretten is mosolygós, exportképes gönci kajszibarack. Göncön és környékén, a későn érő, mosolygós gönci kajszibarack hazájában mozgalmas most az élet a gyümölcsösökben. Beérett az értékes termés, baracktól roskadoznak a fák. Alig három hét áll rendelkezésükre, ezalatt kell lebonyolítani a barackszüretet és az exportot A későbben, már teljes érésben szedett gyümölcs ugyanis nem exportképes. A barackexport zömét a gönci MÉK-telep bonyolítja le. Kaposi Jánostól, a telep vezetőjétől megtudjuk, hogy az első exportvagont július 23-án indították, útnak, s most, szerdán már a tizenkettedik vagonnál tartottak. Mintegy hetven idénymunkás — zömmel fiatalok — szorgoskodnak a telepen. Még vagy kétheti rohammunka vár rájuk. Gönc körzetében mintegy 100—120 vagon kajszibarackra számítanak az idén. Ebből 50—55 vagonnal szeretnének exportálni. A HUNGAROFRUKT átvevői szerint minőségileg szebb, jobb is lehetne a termés. A mostoha, szeles, esős időjárás miatt sok a „törött ’, horzsolt barack. Márpedig a külföldi vevők nagyon igényesek. Az exportképes gönci barack zöme az NSZK-ba utazik. A gönci kajszi értékét, kelendőségét növeli, hogy Bács megyében korábban érik, s ilyenkorra már „lejárt” a kajszi. Az onnan szállított rózsabarack minősége pedig meg sem közelíti a mosolygós gönci kajsziét. A göncruszkai Dobó István Tsz is jelentős, mintegy 15— 20 vagonos exportra számíthat az idén. A szedők, a válogatók, az osztályozok, az exportárut csomagolok gyorsaságán nagyon sok múlik az elkövetkező napokban. És talán még több az időjárás alakulásán. Ha kedvező, száraz, szélmentes lesz az elkövetkező két hét, akkor néhány milliós többletbevételre is számíthatnak a kajszi- barackosok gazdái. (P. S.—Sz. Gy.) Gépjavító szolgáltatás Kgész éves szerződések a gazdaságokkal Az elmúlt esztendő őszén négymillió forintért megvásárolta a 3. sz. AKÖV helyi telepét az Abaújszántói Állami Gazdaság. Eleinte az volt Bakonyi József igazgató terve, hogy a szomszédos termelőszövetkezetekkel közös gépjavító üzemet rendeznek be a telepen. De a társulás nem jött létre. Az állami gazdaság azonban saját erőből is berendezte és kialakította a korszerű mezőgazdasági gépjavító üzemet, amely 1970. január 1-én kezdett dolgozni. Kapacitása elég nagy: 35 szakmunkás és Öt nemzet gy ermekei ß Csanyikba költözött Csillebérc Még harmatosak a Csa- nyik-völgyi fák, amikor megszólal a tábor kürtje: ébresztő. Álmos fejek kukkantanak ki a faházikókból és megkezdődik egy nap. Reggeli torna, tisztálkodás, takarítás, zászlófelvonás. ötven úttörő sorakozik katonásan a tábor főterén. Vezényszó, jelentések, dal — és öt nemzet zászlaja kúszik a magasba. Ezek a percek mindig ünnepélyesek. Mindenki büszke a hazájára, s önmagára is, hogy hazáját képviselheti. A zászlófelvonás után Lengyelország, Belgium. Dánia. Ausztria és az NDK csanyiki küldöttei reggelihez ülnek. A reggeli bőséges. az étvágyra panasz nincs — ezt már megírták szüleiknek is. Az asztalbontás után mindenki munkához Iát. Felszerelkezik, igazít, gondolkodik: készül. A tét mindig nagy. Meg kell nyerni egy versenyt! Hol így, hol úgy. A sárga kréta Egy képet kell rajzolni színes krétával az aszfaltra. Van egy kis terület és színes kréta. Ezzel a két eszközzel ki kell fejezni egy nagy gondolatot. Lengyelül, dánul, németül... „Béke, barátság, szolidaritás.” Töprengés. aztán gondolatban elkészül a vázlat. Megjelennek a vonalak is. Sárga krétát kellene kérni. Haj, mit is jelent az a szó, sárga? De hisz éppen azzal dolgozik a szomszéd. Sárga bőrű embert rajzol, meg feketét és fehéret. Szorosan fogják egymás kezét az emberek, és átölelik a földgolyót. A másik szomszéd előtt bombák hullanak egy térképre. Szabályosan rajzolt bombák. Aztán ordító-piros vonalak tűnnek fel, amelyek egy nagy X-szel megsemmisítik a bombákat. „A zsűrinek nehéz dolga van.” Elenyésző vonalvezetési hibát kell találni a helyezések miatt. Játék és tanulás Az akadályverseny elsé állomásán meg kell találni az eldugott levelet. Ha az megvan, megvan a 10 szó is, amellyel egy történetet kell elmondani. Aztán három kő segítségével át kell kelni tiszta cipővel egy nagy mocsáron. Három kő és tíz úttörő. Az első leteszi a követ, rálép, leteszi a másikat, rálép. de... Később célba kell találni a gránáttal, meg kell keresni 10 papirrókát, végül sátrat verni és főzni kell. Az már könnyű! Minden csoport a maga főztjét dicséri. A délutáni program nem rejt annyi izgalmat, de kellemes. Játék- és daltanulás barátkozás, jelvénycsere. Ilyenkor nagyon érdekes történeteket lehet hallani. A dán lányok és fiúk elmesélték például, hogy ők éjszaka plakátokat is szoktak ragasztani odahaza, bemutatták, hogy kell tüntetni. A többiek árgus szemmel figyelnek ilyenkor. Később felveszik a gitárt és táncdalokat, világslágereket énekelnek. Este a csokievés, léggömbfújás és egyéb ügyességi verseny bohóckodó versenyzőinek nevetnek. Voltak már Aggteleken, Jósvafőn, Mezőkövesden. Megnézték Miskolcot, törődtek a tapolcai barlangfürdőben, rácsodálkoztak Lillafüred szépségére. Irány a Balaton De sajnos, közeleg a tábortűz, ami vidám előjele a szomorkás búcsúzásnak. Titokban elkészültek már a meglepetésül szánt műsorral is Itt az igazi tudás a döntő. Népi tánccal, kórusművel, nagy felkészültséget igénylő tornagyakorlatokkal búcsúznak egymástól, s a szomszédos őrsvezetőképző táborban lakó magyar barátoktól. És irány a Balaton! Húsz ország úttörői találkoznak Máriaíürdőn. Két hetet töltenek ott. aztán Budapestre utaznak. Meglátogatják a ' Csillebérci Nemzetközi Úttörőtábort is, ahol most épí- lőmunkások sokasága dolgozik. Ezért táboroznak ők Sal- góbányán, a Hajdúságban és a Csanyikban. A nagytábor az ország különböző tájaira költözött. De hogy ezek a táborok ideiglenesek, azt senki sem érzi. A Csanyikba költözött csillebérci tábor lakói jövőre is eljönnének ide. Lévay Györgyi 15 ipari tanuló dolgozik az üzemben. A gazdaság saját gépeit — temészetesen — itt javítják. A le nem kötött javító kapacitást a gazdaság úgy hasznosította, hogy gépjavítási szolgáltatási szerződést kötött az erdőgazdaság zempléni üzemegységével, később a szomszédos — tállyai, golopi, abaújkéri. abaújszántói és boldogkőváraljai — ÁFÉSZ- ekkel is. Így a gépjavító üzem éves termelési terve ötmillió forint körül fog alakulni. Ebből a saját javítás és felújítás bruttó költsége 3 500 000 forint, a többit más gazdaságoknak végzett gépjavítási szolgáltatásokból biztosítja az üzem. Az erdőgazdasággal már egész évre szóló szerződése van a gazdaságnak. Az utóbbi hetekben azonban jelentkeztek a szomszédos termelőszövetkezetek is. Többféle mezőgazdasági gép javítását rendelték meg a gazdaságtól. Egyben azt is jelezték, hogy a jövőben az Abaújszántói Állami Gazdaság gépjavító üzemében szeretnék javíttatni gépeiket. A gazdaság vezetősége vállalja a munkát. Az 1971-es évre már gépjavítási szolgáltatási szerződést kötnek a szomszédos termelőszövetkezetekkel is. A gépjavító üzem bruttó bevétele 1971-ben — várhatóan — jelentősen megemelkedik. Így azt a szolgáltatást, amelyet eleinte közös vállalkozásban akart biztosítani az állami gazdaság — mert nem akadt társ — egyedül is elvégzi. Természetesen: a haszon is az övé, hiszen a telep vásárlási és berendezési költségeit is egymaga fedezte. Nyugatra utazik a mosolygós gönci kajszi Két fenyő között
