Észak-Magyarország, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-30 / 177. szám

Csütörtök, 1970. július 30. ESZAK-MAGYARORSZÄG 3 ^ j^1'*" Ó1I^OSS008 A TERMELÉS felfuttatá­sa, jövedelmezővé tétele ér­dekében szükségessé vált o felvásárlási árak emelése, a hitelelengedés, amortizációs alap képzése, és más közgaz­dasági szabályozók alkalma­zása. Mindez az anyagi ér­dekeltség fokozása mellett biztosította a megfelelő anyagi alapok megteremté­sét. Ennek hatására az 1966 —68-as években, sőt ezt kö­vetően 1989-ben is a befek­tetések intenzív emelkedé­sénél gyorsabban nőtt a ter­melés, javult a termelékeny­ség. Az egy főre jutó terme­lésnövekedés meghaladta az egy főre jutó eszközbefekte­tések növekedési ütemét. A termőterület eltar lóképessé­ge az 1 kh-ra jutó termelés és bruttó jövedelem emel­kedése is intenzívebb volti az álló- és forgóeszköz befekte­tések növekedésénél, összes­ségében az eszközigényesség mérséklődött, 100 forint ér­téktermelést és bruttó jöve­delemnövekedést alacsonyabb eszközbefektetéssel lehetett biztosítani, mint az 1980-as j évek első felében. Más országok tapasztala- j tál szerint az eszközigényes­ség akitor mérséklődik, ha a befektetésekben kedvező strukturális átalakulás megy végbe, s a rövid idő alatt visszatérülő, a. termelés nö­velésére azonnal ható ráfor­dítások aránya jelentősen fo­kozódik. Ez a megállapítás a Bor­sod megyében kialakult hely­zetre még nem vonatkozik. AZ UTÓBBI IDŐBEN a termelésre gyorsan ható be­fektetések volumene — mű­trágyák, növényvédőszerek és más anyagok felhasználása — emelkedett, a nagyobb hozamú növényfajták ter­mesztése is meghonosodott, talajvédelmi és talajjavítási munkákra is többet fordí­tottak, mint bármikor. De ezek a tényezők meghatározó jelleget még nem biztosíta­nak, az eszközigényesség in­tenzív emelkedésére még több éven át számítani le­het. A mezőgazdasági üzemek koncentrációja újabb és ma­gasabb szintű eszközbefekte­téseket igényel, a termelés mennyiségi és minőségi szín­vonalának emelése, a terme­lési struktúra üzemi adott­ságokhoz való alakítása a népgazdasági követelmények­kel összhangban nagyobb volumenű, műszakilag fej­lettebb beruházásokat köve­tel. A beruházásokhoz kap­csolódó tartós forgóeszköz­szükséglet is em Ikedik. Éneikül a létrehozott kapa­citások kihasználása, eredmé­nyes üzemeltetése nem le­hetséges. Borsod megye me­zőgazdasági gépparkja a tsz-ek többségében elavult, kicserélése, a gépesítési szín­vonal emelése feltétlen szük­séges. Emellett a meglevő létesítmények járulékos beru­házásainak megvalósítása is sok gondot, okoz. Az eszközitfenyesség foko­zódása 1909-ben már jelent­kezett, 1970-ben, illetve az ezt követő években törvény­szerűen erősödni fog. A megyében egyre nagyobb számban épülnek a nagyüze­mi gazdálkodás követelmé­nyeinek megfelelő komplex szarvasmarha-tenyésztő te­lepek. E létesítmények beke­rülési költsége messze meg­haladja a korábbi évek be­fektetési költségeit. Egy komplex tehénférőhely be­ruházási igénye csaknem 30 ezer forint, teljes eszköz­igénye 80 ezer forint körül alakul. Egy modern, építő­ipari elemekből megvalósuló sertéstelep eszközigénye sepr alacsonyabb. Egy hízóférő­hely megvalósítása a koráb­bi évek 3000—3500 forintos beruházási költségével szem­ben ma eléri a 10 ezer forin­tot. Annak ellenére, hogy a termelése jövedelmező — 100 forint teljes bekerülési költségre 15—16 forint tisz­ta jövedelem jut — 100 fo­rint értékű termelés 300 fo­rintos, 100 forint bruttó jö­vedelem több mint 800 forin­tos eszközlekötéssel valósít­ható meg. Az új, modern, nagyobb követelményeknek megfelelő befektetésekre feltétlenül szükség van. A növekvő bel­ső szükségletek mellett me­zőgazdasági termelésünk ex­portképessége is csak jelen­tős pótlólagos befektetések­kel javítható. Jó minőségű, vérsenyképes termékek elő­állítása, a mostaninál is jö­vedelmezőbb és gazdaságo­sabb termelés csak a legfej­lettebb eszközökkel és tech­nológiával valósítható meg. Az új, magasabb színvo­nalú követelményeket ki­elégítő beruházások megva­lósításánál nem szabad fi­gyelmen kívül hagyni, hogy a „legfejlettebb eszközök” fogalom nem feltétlenül a legbonyolultabb befektetése­ket jelenti. Legfejlettebb az a befektetés, amellyel mini­mális ráfordítás mellett, maximális jövedelem érhető el. Ezért a beruházások meg­valósítása előtt a variánsok kidolgozása a helyes döntés­hez nélkülözhetetlen. A LEGJOBB VARIÁNS megvalósítása mellett az esz- j közkoncentráció fokozása, az i anyagi-műszaki és pénzügyi | lehetőségek koncentrált fel- i A munka sűrűjében Egy drótgyári pártszervezet használása nagy jelentőségű. Ezek a tényezők lehetővé te- szik, hogy a termelést bővítő} beruházások minél hamarabb'! elkészüljenek és kapacitásuk­kal a növekvő piaci igények kielégítésére — a termelés jövedelmezőségének fokozá­sa mellett — rövid idő alatt sor kerüljön. Dr. Potoczky János, aspiráns, Magyar Nemzeti Bank Borsod megyei Igaz­gatósága I Kétkezi munkások, szinte valamennyien. ‘Acélból, ötvö­zetekből készülő huzalok méterei és kilométerei mé­rik hétköznapjaikat. Leg­többjük már vagy 10—15 éve váltja ezekben a műhe­lyekben az éjjeleket és a nappalokat. A December 4. Drólmü- vek két huzalművében és a sodróműben körülbelül ézor- ezerkétszáz ember dolgozik, Az önálló pártalapszervezet még nagyon fiatal. Korábban egyetlen alapszervezet fog­ta össze a vállalat kommu­nistáit. Csak két esztendeje, a legutóbbi vezetőségválasz- túsok idején hozták létre a vállalati csúcsvezetőséget, az­óta van külön alapszerveze­te a termelő egységek kom­munistáinak. A párttitkár, Dévai József még alig 35 éves. De a mű­helyekben szinte gyermekko­rától ismerik. A régi mun­katársak, egykori tanítómes­terei is nap mint nap felke­resik. Nehéz az élet itt a nwit waríüiKssa­Ángy alföldről T tíjS® 1 allinba, A Magyar Hajó- és Daru­gyár angyalföldi gyáregysé­gében befejezték az Í500 tonnás, szovjet megrendelés­re készült tengerjáró teher­hajó szerelését. Az „Angyal­föld” a balti flottánál telje­sít majd szolgálatot, Tallin lesz az anyakikötője. Au­gusztusban adják át az NSZK-beli Ottó Müller cég­nek az 1920 tonnás Diabas áruszállító teherhajót, amely Hamburgból indul útjaira. Képünkön a hajógyári öböl­ben az Angyalföld és a Diabas. Az alapítólevél 1966. szep­tember 14-i keltezésű. A me­gyei tanács kifejezetten elő­írta, hogy a létesítendő vál­lalatot a nők foglalkoztatása érdekében kell megszervezni. Az üzem 1967 január ele­jén két emberrel kezdte meg működését. A két ember egyet tudott: több száz nő­nek kell munkát biztosítani és ahogy ők is mondják, „a gombhoz szerezték be a ka­bátot”, azaz, olyan terméke­ket kerestek, amelyeknek ké­szítésével sok nőt foglalkoz­tathatnak, s amely egyúttal hiányzik is. Három év alatt a Borsod megyei Kézműipari Vállalat igen sokat fejlődött. Kazinc­barcikán, Ózdon, Leninvá- rosban és Kurityánban öt te­lephelyen működik. Jelenleg — mint Koppány Ottó igaz­gató elmondja —, 730-an dol­goznak itt és jó kilencven százalékban nők. A létszámot — a nők elhelyezése érdeké­ben — állandóan növelik. Ebben az évben 15 százalék­kal többen dolgoznak, mint az elmúlt évben. csők feldolgozásával stb. foglalkoznak. Élénken figye­lik a piaci igényeket. Jó két évvel ezelőtt igen nagy gond volt: nem lehetett ciroksep­rűt kapni. A vállalat az igé­nyek kielégítése érdekében seprűkészítő üzemet hozott létre. Az igazgató elmondja, hogy megrendelésük bőven van. Sajnos,' egyik-másik terméknél hiányzik az alap­anyag. A termelésben is igen nagy fejlődést akarnak elér­ni. Tavaly 38 és fél milliós értéket termeltek. Most ere­detileg 51 milliós értéket akartak adni, de az árvíz okozta károk pótlására két­milliós értékkel még többet akarnak termelni. Az első fél év igen jól si­került, a tervezettől 2,4 szá­zalékkal, a múlt évitől 10 milliós értékkel készítettek több árut. Jól alakul a nyere­ség is. Mindezek megalapoz­ták azt, hogy július 1-től itt is áttérhettek a 44 órás, a csökkentett munkaidő meg­szervezésére. rat. Éppen a napokban ala­kult meg a 16. szocialista brigád. Az idén így négy ilyen kollektívával több dol­gozik a tavalyinál. A kézműipari vállalat ki­állította termékét a miskol­ci helyiipari termékbemu­tatón. A munka minőségét jelzi, hogy e vállalat kapta meg termékeiért a megyei tanács vb-elnökének különdí- jáfc. drótgyárban. S hova is for­dulnának az emberek ki- sebb-nagyobb * gondjaikkal, mint a pártszervezethez? Dé­vai Józsefhez, vagy a nála is jóval régebben itt dolgozó Veres Alberthez, vagy a ve­zetőség fiatalabb mérnök- tagjához, Lükő Károlyhoz. Az öttagú vezetőség és a 75 tagú kommunista kollektíva a gyár legnehezebb terüle­tein dolgozik. Az üzemben igen sokfajta munkával, konfekcióterme- léssel, sfk- és kézikötészet­tel, műanyagok és habsziva­A jó eredmény a dolgozók keresetében is érezteti hatá­sát. Ez év első felében hat és fél százalékkal tudták fej­leszteni a bérszínvonalat, az év végéig 10 százalékos nö­vekedést szeretnének ebben elérni. A dolgozókban és a vezetőkben meg van az aka­A jövőt most is elsősorban a szociális érdek szabja meg. Koppány elvtárs elmondotta, hogy terveik szerint az el­következő öt évben a létszá­mot a duplájára, 1300—1400- ra szeretnék növelni. Elsősor­ban a síkkötést akarják to­vábbfejleszteni. Ebben igen nagy az áruhiány. Ugyan­akkor gondoskodni kell a bá- nyászlateta területen levő nők, családtagok elhelyezé­séről. Az elképzelés szerint a ne­gyedik ötéves tervben — a létszám kétszeres növelésé­vel — háromszorosára, évi 150 millió forint értékre nö­velik a termelést. (csb) Három műszakban A napokban megtartott laggvűlésen a vállalat első félévi gazdasági munkájáról számolt be a vezetőség. Gon­dok tömegéről, erőfeszíté­sekről éS eredményekről. Nincs könnyű helyzetben a drótgyár. Az elmúlt év óta, amióta az egyik legfontosabb termékük, a betonacél-huzal gyártását — a lemondott rendelések miatt — csökken­teni kellett, a vállalat új piacok felkutatására, új, kül­földön is értékesíthető ter­mékek kifejlesztésére össz­pontosította erejét. Szinte mindent át kellett állítani. A dolgozókat átcsoportosították az egyes műhelyek között, új technológiákat, új munkahe­lyet kellett megismerniük. Óriási feladat jutott itt a pártszervezetnek: meg kellett értetni a dolgozókkal az in­tézkedések szükségességét, lelket kellett önteni az em­berekbe, hogy képessé te­gyék a kollektívát a várat­lan nehézségek leküzdésére, a vállalat célkitűzéseinek megvalósítására. Sikerült. És hogyan sike­rült? Erről nagyon nehéz beszélni. Hiszen ezekben az üzemekben még egy taggyű­lést összehívni sem könnyű. A párttagok váltóműszakban dolgoznak, sokan közülük vi­dékről járnak be a drót- gyárba. A taggyűlések meg­tartásához műszakcseréket kell elintézni, de azon. hogy sokan lekésik a vonatot, már nem Jehet segíteni. De mégis a kommunista munkások szívesen vállalják kötelezett­ségeiket. , Kén vés” kérdések érvényesül a gazdaságirányí­tás új rendszerében a párt irányító szerepe, feleletet várnak arra, miért nem be­csülik meg eléggé a törzs­gárdát és még sok más egyébre. A válasz nem könnyű. Hi­szen igen sok a jogos észre­vétel, a jogos bírálat is. Meg kell értetni, hogy a reform körülményei között új mó­don, magasabb színvonalon valósul meg a párt irányító szerepe, de meg kell monda­ni azt is, hogy az új munka­stílust. még nem minden pártszervezet tudta tökélete­sen elsajátítani. Meg kell mondani, hogy a törzsgárda megbecsülésében vannak még tennivalók. Partnernek lenni Mindenütt, de talán a fi zikai munka legnehezebb te­rületein leginkább a kom­munistáknak „testközelből" kell érezniük az emberek gondjait. Kérdések vetődne! fel nap mint nap, amelyek azonnali és megnyugtató vá­laszra várnak. A dolgozók látják a problémákat, látják azt is, ha valahol ellentmon­dás mutatkozik a szavak és a tettek között. Feleletet várnak a kommu­nista munkások arra, hogyan A pártszervezetek gazda­sági munkájában igen fon­tos, hogy partnerei legyenek a vállalat megfelelő szintű vezetőinek. A gazdasági mun­ka elemzése, értékelése, a hibák feltárása és a fő cél­kitűzések, feladatok megha­tározása révén valósulhat meg ezen a területen is a párt irányító szerepe Ezen a téren a drótgyári termelő-alapszervezet veze­tői még egy kicsit adósnak érzik magukat. Nehéz, na­gyon nehéz a megfelelő munkastílust kialakítani. Erő­feszítéseiket néha még kü­lönféle szervezeti ellentmon­dások is nehezítik. Többször is kérték már például, hogy hívják meg a vezetőség kép­viselőjét a termelési főmér­nöknél összehívott, gyáregy­ségvezetői értekezletekre. Ezen, — az alapszerv hatás­körébe tartozó. termelési egységek problémáival fog­lalkozó —. tanácskozáson ál­talában a vállalati csúcs- vezelőség titkára képviseli a kommunistákat. Nem arról van szó, hogy nem jól kép­viselné a termelő egységeket, nem is arról, hogy az alap- szervezet vezetősége nem kapna megfelelő tájékozta­tást. Mégis, úgy gondolják — szerintünk helyesen —. hogy csak a megfelelő fóru­mokon való közvetlen rész­vételük erősítené partneri szerepüket. A munka sűrűjében, a ter­melés mindennapos gondjai között dolgozik a drótgyári 1. számú alapszervezet. Prob­lémák özönével küzdenek, gyakorlati munka közben kell elsajátítaniuk a pártmunka legmegfelelőbb módszereit. De ez a kis kollektíva, s a vezetőség képes fokról fokra leküzdeni a nehézségeket A hamarosan elkövetkező be­számoláskor jelentős fejlő­désről adhatnak maid szá­mot. Flanck Tibor Gépesítették a nehéz fizik ni munkát A korszerű technológia ai kalmazása nagyobbfokú gé­pesítést igényelt a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat munkahelyein, ahol az év végéig — nagyobb­részt házgyári panelokból — mintegy 3 ezer lakást sze­relnek össze. A termeléke nyebb és könnyebb műnk: érdekében az idén már csak nem 9 millió forint értékbe vásároltak új gépeket. Ezek között van az NDK gyártmányú, újszerű autó­daru, amellyel 35 méter ma­gasságba is három tonna ter­het emelhetnek fel. A köny- nyen mozgatható darut első­sorban a szűk belváros egyedi építkezésein haszno­sítják. A panelházuk alap jainak elkészítésére Cseh­szlovákiából szereztek be egy ügyes berendezést. Ezzel lé­nyegében betoncölöpöket épí­enek, amelyek a talaj ka­vicsrétegéig hatolnak le. A berendezés működése igen egyszerű. A hernyótalpas daru gémjére elhelyezett nagy teljesítményű vibrátor­ral csövet engednek a ta­lajba, amelyen keresztül ki- --'inelik a földet és helyét be­tonnal töltik ki. A berendezéssel egy hét alatt általában 120—130. egyenként hét méter hosszú betoncölöpöt készíthetnek. Ezenkívül a házgyári épüle­tek befejező munkáihoz 22 darab ipari felvonót, az öm­lesztett anyagszállítás meg­gyorsítására pedig motoros meghajtású japánereket vá­sároltak. így az idén már a legnehezebb fizikai munká­kat. köztük a betonkeverést, a földkitermelést és a par- kettcsisz^Kst 100 százalékig gépekkel végzik el. öi telephely — BérüejEesztés — Tízmilliós értékkei több Kétszeres létszám, háromszoros termelési értéknöveiés

Next

/
Thumbnails
Contents