Észak-Magyarország, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-29 / 176. szám

£52AK,KMtättARORSZAG 4 Szerda, 1970. július 29. Neveléstudományi folyóirat Borsodban /t Sárospataki Pedagógiai Füzetek köszöntése Avctsi udvar SSfcfiPMiVÜ címlappal, de egyelőre még csak sokszoro­sító technikával készült szö­vegrésszel, megjelent a Sá­rospataki Pedagógiai Füzetek első száma. Valójában ez az első szám — folytatás, amit a i»evezető Ajánlás is hangsú­lyoz. Az elmúlt század dere­kán kora legjelesebb hazai filozófusa, a tudományszer- vezésben is példát mutató Erdélyi János indította el és szerkesztette a csakhamar országos tekintélyűvé nőtt Sárospataki Füzetek című tu­dományos folyóiratot. Prog­ramadó cikke szerint már ez a kiadvány külön rovatban kívánt foglalkozni a nevelé­si kérdésekkel is. Ilyen — ma is időszerű — témákat j jelölt meg a szerkesztő: „a ■ tanítók és a tanulók anya­gi, szellemi hogy léte; az inté­zetek állása, tökélyesbítése: aj taneszközök, az iskolai mód- ! szerek”. Sül neveléstudományok iránti igény fokozottabban jut ki­fejezésre. Az első szám a Sárospata­ki Tanítóképző Intézet kollé­giumának névadó ünnepsége alkalmából rendezett Come- nius-ülésszak előadásaiból azokat a részleteket közli, amelyek a nagy pedagógus sárospataki működésével fog­lalkoznak, s meggyőzően bi­zonyítják. hogy a. korszerű iskolai nevelésben ma is hasznosíthatók Comenius ta­nításai. „ÜGY SZERETJÜK hinni” — a száz évvel ezelőtti szer­kesztő szavaival szólva —, hogy a mostani dicséretes vállalkozás megyeszerte meg- pezsdíti a tudományos érdek­lődést valamenrm oktatási intézménytípus nevelőiben, és valóban közhasznú lesz a kiadvány, a benne megjele­nő tanulmányokkal közvet­lenül is segíti majd a gya­korló pedagógusok munká­ját Most, a gyökeresen váltó- j zott történelmi, társadalmi helyzetben az újraindítok — \ a Magyar Pedagógiai Társa­ság megyei tagozata, a Peda­gógusok Szakszervezetének ! megyei bizottsága, és az jm- j már felsőfokú oktatási intéz­ménnyé vált Sárospataki Ta- j íjétióképző Intézet — a száz | evvel ezelőtti berekeszt» üze- j netre felelnek. Akkor ezzel búcsúzott a szerkesztő: „A j Füzetek, úgy hisszük, csak i szüneteinek; majd kedvezőbb I helyzetben újabb és erősebb i életre kelve végzik munká­jukat.” A mai szerkesztők azt vallják: ez a kedvezőbb j helyzet elérkezett! Hivatkoz- í nak az MSZMP Központi Bi­zottságának tudománypoliti­kai irányelveire: szocialista társadalmunkban a íársada- í lomtudományok, s közöttük a i Beszélgetés dalosokkal A vasas dalosünnep egyik sikeres eseménye volt a karl- marx-stadti Művészegyüttes tapolcai hangversenye.. Elő­adásuk során gyakran csat­tant fel az elismerő taps. Mű­soruk után Rolf Schneider- rel. a szimpatikus fiatal kar­mesterrel beszélgettem. • — Nem először járunk Magyarországon — mondta. — Évek óta kapcsolatunk van a diósgyőri dalosokkal. Különösen nagy élmény szá­munkra ez a mostani talál­kozás, amely a szép emléke­ken kívül szakmailag is so­kat jelent. Nálunk is szeret­nek a munkásemberek éne­kelni. Ennek a továbbfej­lesztésre érdemes tradíciónak a térhódítását nemzetközi A Miskolci Közlekedési Vállalat VILLAMOSKOCSI VEZETŐ TAN FOLYAMOT INDÍT, 8 általános iskolát végzett. 20. életévüket betöltött fia- latok részére. A tanfolyam költségeit a vállalat fedezi, és a tanfolyam idejére 1200 Ft fizetést biztosít. A sikeres kocsivezetői vizsga letétele után villamos járművezetői igazolványt kapnak, mely az ország területére közúti villamos jár­művek vezetésére jogosít. Ezenkívül felvesz a vállalat közlekedési technikumot végzett, vagy érettségizett fiatalokat forgalmi irányítói munkakörbe. Bővebb felvilágosítást a vállalat munka­ügyi osztálya, Miskolc, Baross Gábor u. 24, sz. alatt ad. Az A FIT XVI. sz. Autójavító Vállalat FELVÉTELRE KERES fiatal, jól kvalifikált dolgozókat az alábbi munkahelyek­re (jelentkezés az üzemegységvezetőnél): !.. sz üzemegység. Miskolc. Zsolcai-kapu 9—11. autószerelő, carosszéri a lakatos, kárpitos: 2. sz. üzemegység. Miskolc. Besenyői út 3. autószerelő; 3. sz. üzemegység. Miskolc II. (Hejőcsaba), Téglási u. 4. . autószerelő. karosszérialakatos; 4. sz. üzemegység. Eger. Lenin ú( 129—131. autószerelő. karosszérialakatos. esztergályos, szervizmunkás. Dolgozóink részére az előírt szociális juttatásokat, utazási költségei biztosítjuk Minden második héten szabad czoénbai szinten is lényegesnek tar­tom. Rolf Schneider elismert karmester. A kétszeres aranyérmes együttes vezeté­séért az NDK kulturális ér­demrendjével tüntették ki. — A dalosünnep műsorai nagyon tetszettek. Ezek az emberek nem jártak konzer­vatóriumokba, művészi szín­vonaluk mégis eléri a profik szintjét. Együttesünk tagjai arra törekednek, hogy az énekben mindig fiatalok ma­radjanak. A dalok szépsége és a siker ebből is kamato­zik. Kórusunk 20 éves. Négy olyan dalosunk van, akik az alapítók között is olt voltak. A diósgyőri vasasokkal létre­jött kapcsolatunkat jelentős­nek tartom. Mindent megte­szek, hogy még eredménye­sebb lehessen a jövőben. Kondi Józsi bácsival, a lil­lafüredi hangversenyen talál­koztam. A diósgyőri vasas énekkar tagja volt 42 évig. — Tetszettek a fiatalok. Örülök, mert az általunk el­kezdett munkának méltó folytatói vannak — mondta. — Emlékszem, 1933-ban mű­sorunkat betiltották. Elhatá­roztuk, hogy mi mégis dalol­ni fogunk. Egyenként men­tünk sörözni a vendéglőbe, ahol megtartottuk az illegális hangversenyt. Abból az idő­ből származik a következő tréfás hangulatú dal is: A miskolci dalárdának befogták [a száját, Mert nem tudta eldalolni fa kurzus nótáját, Ki tudná hát megfejteni fezt a nagy titkot, A miskolci kocsonyába [béka helyett Az újdonsült főispán úr pislog. Az öreg dalos emlékezik. Boldog, mert hallgathatja annak a 700 embernek az énekét, akik az általa elkez­dett munkát örökségként to­vábbművelik. Mátó Gyula (Korkos Jenő rajza) Böngészés közben Rádió és Televízió Évkönyv, 1970 Sok-sok előzetes híradás után az év derekára megje­lent a Rádió és Televízió Évkönyv 1970 című kötet, a rádió és televízió népszerű kiadványa. A csaknem 400 oldalas kötet — Lévai Bélá­nak, a Rádió- és Televízió­újság főszerkesztőjének szer­kesztésében — sokszínű ol­vasmányai szolgál, „titkokat árul el” azoknak, akik sze­retik ismerni a kulisszák, ez esetben a kamerák, mikrofo­nok világát, és igen jó tájé­koztatást ad a rádiózás és> televíziózás, mint tömegkom­munikációs és művészeti te­vékenység iránt intenzíveb­ben érdeklődőknek, sőt, ta­lálunk benne magas szakmai igényességű, tovább gondol­kodásra sarkalló közleménye­ket is. A kötet nagyjából két rész­re osztható: rádiós és tele­víziós vonatkozásúra, csak az Ifjúsági Rádió néhány műsorának szövegkönyve ke­rült a kötet vége felé a te­levíziós témájú írások után. És ' természetesen vannak mindkét témakört érintő közlemények is. Ilyen a nemzetközi kapcsolatokról szóló,' valamint a másfél év­nyi történésláncolatot feltá­ró krónika. Mindkét rész­ben megtalálhatók elhang­zott, illetve bemutatott anya­gok, munkatársak vallomá­sai, szakmai jellegű töpren­gések, tájékoztató anyagok, s természetesen — külön mélynyomású oldalakon — nagyon sok fénykép a rádió és televízió belső életéből és produkcióiról. (A képek rendszerezése viszonylag ne­hezen követhető.) A kötet élén a rádiós anyagok bevezetőjeként Hu. bay Miklós rádiódrámája, a Magnificat olvasható. E drá­ma — mint ismeretes — egyik nyertese volt a meghí­vásos. felszabadulási hang­j átékpályá zabnak. Nemrég hangzott el a rádióban, az élmény még viszonylag friss, most nyomtatott formában találkozhattunk vele; szíve­sen olvastuk el. így is érté­kes élmény. Ebben a rész­ben olvasható még a Kortár­saink című sorozat egy ko­rábbi száma, amely Garat Gábor költőről rajzol fel nagyszabású;- képet. Az adás­ban többször is megszólalt maga a költő, elhangzott több verse. Most mindezt nyomtatásban élvezhetjük S olvashatjuk — a kötet vé­gén — az Ifjúsági Rádió vi­dám színpadának hét rövi- debb szórakoztató darabját. Ezek a közlemények rádiós élményeinket idézik fel. Ta­lán — mert másfajta érdek­lődést elégítenek ki — érde­kesebbek a különböző témá­jú, szakmai jellegű írások. A felvételi vizsgák mérlege az esti egyetemen A megyei pártbizottság pá­lyázati felhívására májusban csaknem ezren jelentkeztek megyénkben a Marxizmus— Leninizmus Esti Egyeteme 1970—71-es új tanévére. A legnagyobb érdeklődés a hároméves általános tagozat iránt mutatkozott, amelyre több mint 750-en kérték a fel­vételüket. 753-an tettek fel­vételi vizsgát. Ennek alapján 591 jelöltet vettek £el, 85 vizsgázó helyhiány miatt nem nyert felvételt, míg 73-an a vizsgán nem feleltek rríeg. A kétéves szakosító tanfo- j lyamokra, illetőleg a vezetési | ismeretek tanfolyamára ös?- szesen 217-en jelentkeztek. Közülük 5(i-an helyhiány miatt nem nyertek felvételt, 17-en pedig a felvételi vizs­gán nem feleltek meg, így ezeken a tanfolyamokon 1-M hallgató kezdi meg tanulmá­nyait szeptemberben. A felvételi vizsgák ered­ményéről egyébként a megyei pártbizottság oktatási igazga­tósága júliusban minden pú- 1 lyázót írásban értesített. | Ilyen például Takács Fe­renc Műsorszerkesztési szám­vetése. Érdemes ebből ki- jegyez-ni. hogy amíg 1959- ben a Kossuth és a Petőfi adó együttesen napi 30 óra 54 percnyi műsort sugárzott, 1969-ben e két adó és az URH-ádó már 43 óra 05 per­cet. Az egyes műsorfajták megoszlása napjainkban: .ze­nei 58,1, irodalmi 9,5, ifjú­sági 6,5, politikai adások (hírszolgálat is) 23,4, egyéb 2,5 százalék. Ebben az URH nincs benne. Ott a zene do­minál 83,2 százalékkal. Ösz- szevetve, a három adóban 61,3 százalék a zenei és 38,7 a prózai műsorok aránya, a z.enén belül pedig 45,4 szá­zalékos arányban hallható komoly és 54,6-ben könnyű­zene. Takács Ferenc cikke természetesen nemcsak ebből az aspektusból közelíti meg a műsorszerkesztési kérdése­ket. Figyelmet érdemel Bé­kés Tamás írása: A jövő rádiója, amely érdekes tá­jékoztatásokkal szolgál csak­úgy, mint Bognár Ferenc­nek. a rádiózás műszaki fej­lesztéséről szóló cikke. Mesterházi Márton a hang­játék és az abszurd dráma néhány problémáját elemzi Boross János 2 érdekes rádiós témát boncolgat: az élő és a szalagos adások kérdését, valamint a rádiós műsor­szerkesztő feladatait. Az ő tollából olvashatunk a rá­diózás 25 év előtti megindu­lásáról " visszaemlékezést. Végül ebben a részben ta­lálható Ipper Pál Búcsút.udó- sítás Amerikából és Abody Béla Az operalemezek meg én című vallomása. A Magyar Rádió és Tele­vízió áemzetközi tevékeny­ségéről Budai András cik­ke ad tájékoztatást, s ez már átvezet a fiatalabb testvér, a televízió témakörébe. A mór bemutatott tv- műsorok közül Bencsik Imre Az írnokok kálváriája című tv-drámájának forgatóköny­vét olvashatjuk. Aki látta annak idején a drámát, most újra élvezheti, aki nem lát­ta, a forgatókönyvből érde­kes olvasmányélménnyel gaz­dagodhat.. Molnár Margit Miért terveztem családot?, Szabó László pedig Kék fény című cikkeikben ismert műsoraikról vallanak, és adnak a néző-olvasónak „ki­egészítő” tájékoztatást. Vért tessy Sándor Megöltek egy legényt című tv-drámája (egy bükkszentkereszti, halá­los végű kocsmai verekedés előzményeinek lélektani ok- nyomozó feltárása) annak idején igen nagy siker volt. Vértessy a kötetben előké­születeiről ír, és a dráma hanganyagának egy részéi olvashatjuk. (S nem a tel­jeset., mint lábjegyzetben jelzi a szerkesztő.) A színes televízió drama­turgiájának néhány gondo­latát villantja fel rövid írá­sában Szinetár Miklós, a tv- rendezői munkáról ‘pedig Horváth Ádám cikkében ol­vashatunk. Ocsovai Gábor három televíziós kérdést is boncol: a műsorszerkesztés gondjairól Székely Istvánné- val, a műsorszerkesztés ve­zetőjével beszélget az egyes állandó tv-műsorok címei­nek helytálló vagy helyte­len voltáról és az e téma­körben végzett felmérésről ír, végül A képtelen képer­nyő címmel a képernyőn je­lentkező beszéd kérdéseit elemzi. Két különös figyelmet ér­demlő írást kell még meg­említeni. Sándor György azt kutatja, miként aktivizál­ható tovább a néző. miként válhat a televízió ez úton a szocialista demokrácia mind szélesebb fórumává. A má­sik cikk írója Sípos Tamás. Álról a gondról ír A tv- adaptáeió néhány kérdése című. gondolatgazdag cik­kében. hogy hosszú ideig számolni kell még a televí­zióban irodalmi művek adap­tálásával, sokáig lesz még kevés a televízióra irt for­gatókönyv, s ez előtérbe hozza az egyes müvek dra­matizál hatóságának. illetve ellenállásának gondját. Sípos saját gyakorlatából vett pél­dákkal illusztrálja cikkét. Mint már említettük, más­fél esztendei krónika és igen gazdag képanyag teszi teljessé a kötetet. Kár. hogy a színes képek között akad nem agy bántó hatású, ri­kító. Hihetőleg a képernyőn nem ilyen lesz a színes kép A Rádió és Televízió Év­könyv 1970 egészében jó olvasmány. Érdemes bön­gészni. Benedek Mikló»

Next

/
Thumbnails
Contents