Észak-Magyarország, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-28 / 175. szám
Kedd, 1970. július 28. ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Ami a „nulkzint” alatt van Fejlesztés a mélyépítőknél Az igazgató jelszava Szakosítás a Hejő mentén Hihetetlen gyorsasággal, szinte napok alatt nőnek ki a földből a házak a miskolci Győri-lcapuban. s a többi házgyári technológiával épülő lakótelepeken. A különleges szállítójárművek szünet nélkül úton vannak hatalmas terhükkel; egész szobafalakat, födémeket, fürdőszobákat hordanak a gyárból, beszerelésre kész állapotban. Hogy mit jelent a város és a megye számára a házgyár, azt talán a lakásra várók ezrei' tudják megérteni legjobban. Az építőipar iparosítása ma népgazdaságunk egyik legfontosabb feladata. Évtizedek elmaradását kell pótolnunk ebben az iparágban, új, korszerű. termelékeny, valóban iparinak nevezhető technológiákat kell bevezetnünk, ha meg akarjuk szüntetni a jelenlegi kapacitáshiányt, ha valóra akarjuk váltani a IV. ötéves terv beruházási, lakásépítési célkitűzéseit. A házgyárak létesítése kétségkívül az építőipar iparosításának eddigi legnagyobb, legjelentősebb előrelépése volt. Köztudott azonban, hogy a falak, az épületek összeszerelése előtt és utána igen sok a tennivaló. Különösen nagy munka vár a területet, a házak alapjait előkészítő mélyépítőkre. S az elmúlt évtizedekben a mélyépítés fejlődése igencsak lassan haladt. Régi és új A szerelés az úgynevezett -nuHszintnél” kezdődik. A régi és az új, a hagyományos és a korszerű módszerek találkozási pontja volt mindeddig ez a nullszint. A földmunkák nagy részét ugyan sikerült már gépesíteni, de az alapok elkészítésében még nem uralkodnak az ipari módszerek. Az ácsok nehéz, hosszadalmas munkával „építik” meg a betonozáshoz szükséges zsaluzatot. Nagy mennyiségű, drága import faanyagot használnak fel és sok-sok munkaórát. A valóban termelékeny házgyári technológia előnyeit Pedig csak úgy lehet teljesen kihasználni, ha sikerül megszüntetni az egyes munkafolyamatok „iparosítottsága” közötti szinvonal-különbségeket, ha a nullszint alatti, mélyépítő munkába is betörnek a korszerű, termelékeny módszerek. A felzárkózás érdekében igen nagy erőfeszítéseket tesz az Észak-ma- gvarországi Állami Építőipari Vállalat. Az ÉÁÉV kezdeményezéseit messzemenően támogatja az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium is, s a vállalat a közelmúltban korszerű zsaluzó berendezést vásárolt Franciaországból. Jó befektetés Az úgynevezett alagút-, vagy térzsaluzás — amiről lapunkban már hírt adtunk — igen nagy lépéssel viszi előre a nullszint alatti technológiát. A vállalat 2,5 mii*- lió forintot költött az eljárás és a berendezés megvásárlására; s ez az összeg jó befektetésnek ígérkezik. Az új módszer feleslegessé teszi a fából készült zsaluzatot. Alagút formájú, igen szellemes fémszerkezet helyettesíti a hagyományos faépítményt. A szerkezet egyszerűen rögzíthető, a betonozás után pedig „bebillentik” és kerekeken továbbgördítik. Az új technológia jelenleg a diósgyőri városközpont alapozásánál mutatkozik be. Jelentősége elsősorban az élőmunka-ráfordítások csökkentésében és az import faanyag megtakarításában rejlik. A (ele létszámmal Míg a hagyományos módszerek mellett az alapozási munkákon 40—50 ember is dolgozott, az új technológia lehetővé teszi, hogy ugyanezt a munkát feleannyian is elvégezzék. Ráadásul sokkal rövidebb idő alatt: az ÉÁÉV szakemberei már most, a begyakorlás időszakában is 10 —15 százalékos időmegtakarítással számolnak. Később pedig a jelenleginél 15—20 százalékkal, majd még gyorsabban készülhetnek el a házak alapjai. A mélyépítés iparosítása, technológiai korszerűsítése nagyban megnöveli az építőipar egészének termelékenységét is. Az ÉÁÉV további új módszerek bevezetésén is fáradozik. Modern hidraulikus földgépet vásárolnak, amely nemcsak megkönnyíti, meggyorsítja a földmunkákat, hanem az alapozásban is egészen új lehetőségeket kínál. Be szeretnék vezetni a „rés- alapozást”, amit a fejlett építőipari országokban a legkorszerűbb, leggazdaságosabb technológiák között tartanak számon. Sok millió forintot költ gépesítésre, fejlesztésre a' vállalat. S ezek nem elveszett milliók. A kor színvonalának megfelelő ipari módszereknek bevezetése az építőipar e fontos területén, a vállalatnak is, s a népgazdaságnak is érdeke. Flanek Tibor ' A Hejő menti Állami Gazdaság vezetői éveken át szerveztek, kísérleteztek, míg végre kialakították a mostani gazdaságszerkezetet. Könnyű összefoglalni. Növénytermesztés, gyümölcskertészet, sertéstenyésztés és -hizlalás. A gazdaság terve: három év múlva évi harmincezer sertést nevelni, hizlalni és eladni. Öt növény Ezt szolgálja a növénytermesztés, amelyet az utóbbi években alaposan megreformáltak. Ma már csak öt szántóföldi növényt termesztenek. Korábban 23, tavaly még 11 növény volt. Az idén csak kukorica 1600 katasztra- lis holdon, tavaszi árpa ezer holdon, lucerna 1500 holdon, repce 760 holdon és búza 1700 holdon. Mind az öt növényt teljesen- gépesítve termesztik. Ez már szakosítás a javából. — De végleges-e a jelenlegi gazdálkodási szervezet? — kérdeztem Fodor Lászlótól, a gazdaság igazgatójától. — Semmit sem szabad véglegesnek tekinteni felelte. — Nem az a feladatunk. hogy konzerváljunk egy gazdálkodási szerkezetet, hanem az, hogy a rendelkezésünkre álló termelő kapacitást — a földdel együtt — állandóan variáljuk a mindenkori népgazdasági szükségletek szerint. Persze úgy, hogy a gazdaság is megtalálhassa számítását, a hasznot, a nyereséget. Jelenleg „felfuttatjük” a sertéshizlalást. Szükség esetén azonban más gazdasági szerkezetet. hozunk létre. A gazdálkodásnak rengeteg variációs lehetősége van. A mi feladatunk, hogy megkeressük és kiválasszuk a mindenkori legjobbat. Meggy Még a gyümőlcskertészet szerkezete sem tekinthető véglegesnek. Jelenleg 888 holdon termelnek gyümölcsöket és csemegeszőlőt. A talaj homokos — szőlővel és gyümölcsössel hasznosítható. Intenzív hasznú ágazat ez, de nem sikerül minden évben nagy hasznot fogni. Az idén, például, a gyümölcsfélék többségére rossz idő járt. A virágzás még ígéretes volt. A meggyültetvényben azonban hamarosan kiderült, hogy a hűvös idő miatt egynemű (partenocar) kötődés történt és az apró gyümölcs hamarosan lepergett. Máskor 20—22 vagon meggy termett a száz hold területen. Az idén csak fél termést szüreteltek: 10 vagon megy- gyet adtak el. Jó pénzért: 16,50 forintot kaptak kilójáért. A meggy keresett exportgyümölcs. Már javában érik az őszibarack. Ebből is száz hold volt, de negyven holdon ki kellett vágni az ültetvényt, mert a hosszú tél miatt kipusztultak a fák. A kivágott barackfák helyére is meggyet telepítenék. A hatvan holdon — becs lések szerint — 25 vagon őszibarack termett. A gazdaság két csatornán értékesít. Nagyobb részét a MÉK vásárolja meg, de az Oj Muhi Termelőszövetkezet is sokat segít az eladásban. Saját standjain — Miskolcon is — árusítja az állami gazdaságban termett gyümölcsöt Alma Körtét is termeszt a gazdaság — száz hold az ültetvény —, de az idén ez sem sikerült. Kevés volt a virág, nem sikerült a kötés. Emiatt alig lesz körte. Annál több az alma. Jonatán 170 holdon terem. A gazdaság 300 vagon almára számít. Elkészült már a 100 vagonos saját hűtő-tárolóház is. Építése és felszerelése 10 millió forintba került — ládaraktárral, osztályozóval és szociális épületekkel együtt. Az idei gyümölcstermésből töltik meg először, és az itt tárolt árut tavasszal értékesítik. Közepes termés érik a szőlőtőkéken. Az ültetvény 460 hold. Mind csemege. Tíz-tizenöt napot késik a rossz időjárás miatt. A termést alig tudták megmenteni, az esőzések miatt hatszor permeteztek és poroztak. Most már biztató a terméskilátás: Törzsgárda A 888 holdas nagyüzemi gyümölcsösben 140 ember dolgozik. Régi munkások, törzsgárda tagok. Nagy értékeket kezelnek, és nagy értékeket termelnek. A főkertész Varsányi István. A 140 szakmunkás csak a gondozási-ápolást végzi. Szüretek idején alkalmi munkásokat fogadnak és a nagy szezonokban három-négyszáz diák dolgozik a gyümölcsösökben. A gyümölcsszedést még nem tudták gépesíteni. A h^rom fő termelési ag — növénytermesztés, gyümölcskertészeit, sertéstenyésztés és -hizlalás —, az idén már csaknem százmillió forint értéket termel. Igaz: egyre több pénzt követel a beruházás, a korszerűsítés, mert a Hejő menti Állami Gazdaság — ahogyan mondani szokás — lépést tart a fejlődéssel. A vezetők semmit sem tekintenek véglegesnek. A korszerűt is tovább korszerűsítik, ha a termelés megköveteli. Az igazgató jelszava: ésszerűség, célszerűség, rugalmasság a mindenkori követelmények és lehetőségek szerint. Szcndrei József Új üzem Csaknem két éve üzemel a putnokl ÍV. számú kooperációs üzem, ahol alkatrészeket gyártanak a Ganz kapcsológyárnak. Most egy új üzemrésszel gazdagodott a létesítmény. A napokban kezdte meg próbaüzemelését a galvanizáló üzem, Kovács Tibor művezető irányításával (felső, kép). Befejezés előtt, utolsó simítások a közömbösítő aknán (alsó kép). Foto: Laczó József. A szocialista címert Uralás, növényápolás egyszerre a Bodrogközben A X. partkongresszus tiszteletére indított szocialista munkaversenyben az ELLETT Fémlemezipari Művek nyarainak kollektívája vállalta, hogy 1870. végére teljesíti a szocialista munka vállalata cím elnyerésének követelményeit. A felajánlás igen nagy feladatok elé állítja a '’állalat: sátoraljaújhelyi gyárának dolgozóit. A sátoraljaújhelyiek vállalták idei termelési feladataik Szombaton nagy esőzések voltak a Hernád ás főleg a Sajó szlovákiai vízgyűjtő területén. A 30—40 milliméteres csapadék árhullámot okokéit mindkét folyón. Vasárnap a Hernád és u Sajó is erősen áradt, hétfőn délelőtt azonban már mindkét folyó vízmércéiről az áradás lelastúlteljesitését, részt vesznek a nemzeti jövedelem 1 százalékos növeléséért indított országos mozgalomban is. Az eredetileg tervezett 101,3 millió forinttal szemben 102,5 millió forint értékű terméket gyártanak, s különösen az építkezésekhez szükséges „épületvasalésok” gyártását fokozzák. Az év végére a sátoraljaújhelyiek szeretnék elérni, hogy a gyár dolgozóinak 45 százaléka szocialista brigádokban dolgozzon. sulását jelezték. A Sajó Sa- jópüspökinél 174 centiméteres vízállással már tetőzött. A Hernád Hemádnémetinél a 187 centiméteres vízmagasságot érte el. Az árhullám szerencsére nem jelentős, így egyik folyón sem kellett elrendelni az árvízvédelmi készültséget A melegre fordult napos időjárás kedvez az aratásnak, így a betakarítás teljes erővel folyik a sátoraljaújhelyi járás állami és szövetkezeti gazdaságainak földjein is. Az őszi árpa és a kevés rozs aratása befejeződött, a lavaszi árpa, búza, sőt a zab is beérett, tehát most már minden gabonanemű aratható. A kombájnok, rendrevá- gók, kévekötők, szalmalehú- zók, bálázók virradattól késő sötétedésig a határban dolgoznak, még vasárnaponként is. Különösen a járás legnagyobb mezőgazdasági területén, a Bodrogközben sürget a munka, hiszen a Hegyközben és Hegyalján a partos, lejtős földek hamarább szikkadtak, igy az esők elálltával itt a korábbi hetekben is lehetett aratni. A Bodrogköz talaja azonban túlnyomórészt mély, s helyenként még ma is vannak táblák, amelyeket víz borít, sőt, vetetten terület is akad. A hosszan tartó, esős, csapadékos időjárás — sajnos — kedvezett a gyomnövényeknek. A dudva, a gaz annyira elburjánzott, hogy igen nagy erőpróbát jelent ez idén a tsz-tagoknak a növényápolás, amely annyira megkésett, hogy egyszerre kell végezni az aratással. Ilyen körülmények között még szerencse, hogy az aratást az egész Bodrogközben csaknem száz százalékban gépesítették, így több emberi erőt tudnak a növényűpo- lási munkákra irányítani. Az első kapálást mindenütt befejezték, de a második kapálás még bőven ad munkát a termelőszövetkezetekben, elsősorban a lányoknak és az asszonyoknak, akikre például Sárospatak három tsz-ében ez idén 1356 holdon a kukorica, burgonya, cukorrépa, napraforgó és az egyes zöldségfélék növényápolási munkái hárulnak. Kisebb árhullám Ifjúság a közéletben E lmondjuk es leírjuk sokszor; a mai fiatalok érettebbek, mint a 20—30 ev előtti ifjú generációk. Ez a munkájukon is meglátszik. Láthatjuk, meggyőződhetünk arról is, hogy, akik közülük vezető tisztségekbe kerülnek, az esetek legnagyobb részében nagy felkészültségről, rátermettségről tesznek tanúságot. Így van ez faluhelyen is. A kétségtelen eredmények mellett azonban mégis, talán falun találkozhatunk a legtöbb gonddal és problémával ebben a vonatkozásban. A szövetkezetek vezetőségeiben kevés a fiatal. Bármilyen jól is dolgoznak, abban, ahogy tevékenységüket, magatartásukat környezetük megítéli, helyenként nagyon is kísért a régi patriarchális szemlélet, amely egy- egv tisztség betöltésekor mindig csak azt nézi, ki az idősebb. Az olyan fiatalt, pedig, aki még a szüleivel együtt él. gyereknek tartja mindenki. A realitásokkal számoló, józan politikai tényezők ma már jól látják, és tevékenységükben igyekeznek is érvényesíteni azt a felismerést, hogy a fiatalokat jobban be kell vonni a közélet áramkörébe. Ennek látható jelei vannak. Növekszik azoknak a száma, akik jobban, bátrabban mernek támaszkodni a fiatalokra. Kibontakozóban van egy egészséges közhangulat a fiatalok helyét és szerepét józanul értékelő álláspontok mellett. Maguk a fiatalok is kezdik jobban megérteni' és átérezni felelősségüket a társadalommal szemben, s ez meglátszik munkájukon, s közéleti szerepléseik során. E zeket az egészséees tendenciákat mindannyiunknak erősítenünk kell. Ezer és egy módja van ennek. Közülük talán a legfontosabb, hogy figyeljünk rájuk, hagyjuk alkotni, teremteni őket közéleti síkon, a helyi politika formálásában ugyanúgy, mint a napi termelőmunka során. Akik szívükön viselik a társadalom előmenetelének ügyét, és ki tagadná, hogy ilyen nálunk az emberek többsége, az el sem tudja képzelni a közéletet tevékeny, lelkes fiatalok nélkül. Rájön, mint. ahogy mindnyájunknak rá kell jönnünk, tovább marad fiatal, aki az ifjúságot megérti.
