Észak-Magyarország, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-01 / 152. szám

Szerda, 1970. július 1. ÉSZAK-MAGVARORSZÁG 3 Ifegyar- portugál párttal ál fkozé fi Kölcsönösen tájékoztatták egymást országaik helyzetéről Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására jú­nius második felében láto­gatást tett Magyarországon a Portugál Kommunista Párt küldöttsége: Alvaro Cunhal, a párt főtitkára, Jósé Vito- ria-no. a KB titkárság tagja és Carlos Britto, a Központi Bizottság tagja. A küldöttsé­get fogadta Kádár János, az MSZMP KB első titkára; ,a delegáció találkozott Komó­csin Zoltánnal, a Politikai Bizottság tagjával, a KB tit­kárával és a Központi Bi­zottság más képviselőivel. A portugál pártküldöttség magyarországi útja során látogatást tett ipaii, mező- gazdasági üzemekben, kultu­rális intézményekben, meg­ismerkedett a magyar dol­gozók építőmunkájával, élet­körülményeivel. A portugál kommunisták delegációját mindenütt nagy tisztelettel' fogadták. A találkozók alkal­mával a két párt képviselői kölcsönösen tájékoztatták egymást országaik helyzeté­ről, pártjaik tevékenységé­ről, a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom, valamint a_ nemzetközi hely­zet időszerű kérdéseiben el­foglalt álláspontjukról. Az őszinte, elvtársi légkörű esz­mecserék bizonyították, hogy az összes érintett kérdések­ben teljes a nézetazonosság a két testvérpárt között. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának képviselői kifejez­ték szolidaritásukat a Portu­gál Kommunista Párt hősi harcával, amelyet a fasiszta diktatúra ellen, a demokra­tikus rendszei- kivívásáért, a portugál gyarmati uralom felszámolásáért folytat. A Portugál Kommunista Párt Központi Bizottságának kép­viselői elismerésüket tolmá­csolták a szocializmus ma- j gyarországi eredményeihez, I amelyet úgy értékelnek, mint j nagy jelentőségű hozzájáru- | last a nemzetközi munkás- osztály és az összes orszá- : gok népeinek harcához. Mindkét fél hangsúlyozta a ; kommunista és munkáspár­tok internacionalista együtt­működésének, valamint az összes antiimperial ista erő összefogásának nagy fontos­ságát és kölcsönösen kifejez­ték törekvésüket a magyar és a portugál kommunisták közötti kapcsolatok elmélyí­téséi-e. Ha megyénk mezőgazdasá­gának helyzet^ adottságait és lehetőségeit vizsgáljuk, kétségtelenül a mezőkövesdi járást lehet a legszerencsé­sebbnek nevezni. Ez derül ki abból a sokoldalú, elemző, nagy felelősséggel készített jelentésből jSj ame]yet teg­nap. 1910. június 3Ö-án vi­tatott meg ^ a Mezőkövesdi járási Tanács ülése. Erőteljes koncentrálódás A togna/pi tanácsülés a já­rás szocialista mezőgazdasá­gának egesz fejlődését ele­mezte. 1961-től napjainkig, sőt, egy kicsit tovább is, hi­szen az értékelés alapján ajánlásokat, javaslatokat ké­szítettek a további évekre, a következő feladatokhoz. Az összefoglaló jelentés megál- laDÍtotta. hogy a járás me- zfrgazdaságában az átszerve­zés óta erőteljes koncentráló­dási folyamat ment végbe. A termelőszövetkezetek száma ’elenleg 16. felényi, mint amennyi az átszervezéskor volt. ®Sy tsz átlagos üzemi területnagysága 1961-ben 2266 katasztrális hold volt — je­lenleg átlagosan is 4070 ka- tasztrális hold, de van már néltüny tízezer holdas tsz- gazdaság is a járásban. A koncentrálódás folyama­tában lényegesen átalakult a mezőkövesdi járás mezőgaz­daságának szerkezete és je­lentősen emelkedtek a ter­méshozamok. Nagyüzemi sző­lőtelepítés történt 1650 hol­don, gyümölcstelepítés 1138 holdon. Csökkent a kenyér- gabona vetésterülete, de 60 százalékkal emelkedett a bú­za terméshozama, amely l(i mázsa holdanként) átlaggal stabilizálódott. Az idei vár­ható búzatermés is 16 mázsa ' körül f°9 alakulni holdan­ként — járási átlagban. Az árpa, a kukorica, a cukorré­pa hozamai 1961 óta meg­duplázódtak, stabilizálódtak és fölötte vannak az országos átlagoknak is. A szarvasmarha- tenyésztés fejlődése A mezőkövesdi járásban értékes fejlődést értek el a termelőszövetkezetek a szarvasmarha-tenyésztésben mennyiségileg is, minőségileg is. Két tsz-ben már megva­lósították a korszerű, kon­centrált, szakosított szarvas- marha-tenyésztést. is. Egy harmadik tsz-ben a szakosí­tott tenyésztő telep most éPül. A sertéstenyésztés 1961-hez viszonyítva minimális csök­kenést mutat. Ennek oka el­sősorban az, hogy elkezdő­dön a mezőségi szakosított és koncentrált, sertéstenyész­tő, hizlaló és húsfeldolgozó Üzem építése több mezőgaz­dasági nagyüzem társulásá­val. Itt kétezer anyakocával évi 40 000 hízottsertést állí­tanak majd elő, ennek egy részét a saját húsüzemben fel is dolgozzák. A társuló gazdaságok sertéstenyésztésü­ket csökkentették, éppen a koncentrált szakosítás érde­kében. Év végére azonban a sertéslétszám a jelenlegi 8604 darabról 12 718 darabra emelkedik. Ezen belül az anyakocák száma 1267 darab lesz. Ez közel 50 százalékkal több, mint akár az 1961. évi, akár a jelenlegi sertésállo­mány. A juhtenyésztéssel kapcso­latban azt állapította meg a járási tanács tegnapi ülése, hogy bár az eddigi eredmé­nyek szépek — a lehetősé­A Szojuz-program kere­tében június 1-én megkezdett űrkísér­let ismét az űrhajósok felé fordította a figyelmet. Az űr­repülők között egy közmon­dás járja: „Ha az űrhajós út­nak indulva, úgy véli hőstet­tet hajt végre, ez azt jelenti, nem készült fel az űrrepü­lésre”. Ma már az űrhajósok mindenekelőtt dolgozók, akik nagyon nehéz munkát végez­nek, amely egész embert kí­ván Minden gondolatuk ar­ra irányul, hogy minél job­ban teljesítsék feladatukat. A világűrben végzett mun­ka — a rendkívüli esetek kivételével — ugyanolyan követelményeket támaszt az emberrel szemben, mint a földön végzett munka, tehet­séget és szorgalmat, tudást és tapasztalatot, figyelmet és kezdeményező készséget, a kis és nagy dolgok áttekin- tését. Különleges esetekben a bátorságon és az önural­mon kívül gyors cselekvésre, az egyetlen helyes megoldás kiválasztására van szükség. Azonnal fel kell mérnie, hogy egv adott jelenség ve­szélyes helyzetet teremthet-e, vagy pedig figyelmen kívül hagyható. Mindezeket a tu­lajdonságokat a földi trénin­gek alkalmával meg lehet szerezni, de a repülés köz­ben szerzett tapasztalatok el­engedhetetlenek. A Szojuz—9 parancsnoka — Andrijan Nyikolájev — rendelkezik /űrrepülési ta­gek sokkal nagyobbak a je­lenlegi tenyésztési szintnél. A tanácstagok figyelme ki­terjedt a termelőszövetkezeti gazdálkodás minden terüle­téi-e. Behatóan foglalkoztak a háztáji gazdaságok helyze­tével, a kiegészítő üzemági tevékenységgel, a beruházá­sokkal, a hitelpolitikával, a törvényesség helyzetével, az ellenőrzés gyengéivel és problémáival, s végül az 1970-es esztendőben kiala­kult helyzettel és a további feladatokkal. A tdudátok A jelenlegi helyzet nem rózsás. A járás területén összesen 6000 katasztrális hold került víz alá, s ennek fele szántó, amit bevetni már nem lehet. Kipusztult 1313 katasztrális hold ke­nyérgabona is. Nem tudták maradéktalanul teljesíteni a kukorica vetési tervét sem. Kiesések, hiányok lesznek más növényekből is. Éppen ezért hangsúlyozta a tanács­ülés azokat a fontos felada­tokat, amelyek teljesítése intézkedéseket követed, hogy a járás mezőgazdasága 1970. évi termelési terveit mara­déktalanul teljesíthesse. Leg­fontosabb ezek közül a ga­bonatermés gyors, veszteség­mentes betakarítása, a nö­vényápolás elvégzése, a ta­karékos gazdálkodás, a. X. pártkongresszus tiszteletére indított szocialista munka- verseny kiszélesítése, a veze­tés hatékonyságának fokozá­sa, összességében: a terve­zettnél egy százalékkal ma­gasabb nemzeti jövedelem biztosítása minden termelő­szövetkezetben. (sz. jj I. pasztalatokkal, miután ez j második felszállása. Még az ! első űrhajótípussal — a Voszlokkal — repült és ko­moly tanulmányokat kellett folytatnia, hogy elsajátítsa az űrhajók harmadik családjá­nak, a Szojuzoknak az irá­nyítását. A Szojuz—9 le­génységének másik tagja, Vi- talij Szevasztyjanov — a ! műszaki tudományok kandi- i dátusa — több éves felkészü- J lés után repült a világűrbe. Az űrrepülést — elcsépeli hasonlattal — egy jéghegy­hez hasonlíthatjuk, ahhoz, amit láthatunk belőle, vagy- ‘ is viszonylag keveset. A dön­tő része az előkészület, a felszín alatt játszódik le. és j magában foglalja a repülést előkészítő emberek sok ezres hadseregét, kezdve a repülés gondolatának megszületésé­től, a földre szálló űrhajó fo­gadásáig. Az űrrepülés min­dig vizsga a hajctervező tu­dósok, mérnökök, az elkészí­tő munkások számára. De nemcsak a hajó és a hordozó- rakéta, hanem a kilövési rendszer, a mérőállomások, a koordináló-számítóközpont, és a kereső-mentőszolgálat is vizsgázik. Az űrhajósok bizonyos fokig vizsgáztatók, és egyben vizsgázók is, hatalmas fele­lősség terheli vállukat. És még egy, ami fokozza fele­lősségüket, az egész föld fi­gyelemmel kíséri munkáju­kat. Gyakorlatilag nem csak parancsnokaiknak, a szakér­tők szűk körének — mint a berepülőpilóták — tartoznak felelősséggel, hanem az egész világnak. A sajtó, a rádió és a televízió jóvoltából figye­lemmel követhetjük minden lépésüket és a föld dolgozói ítéletet alkothatnak a „világ­űr dolgozóinak” munkájáról. Osztatlan érdeklődés kísérte útjukat \ rajon mindig így lesz ez? Feltehetően nem, és az emberiség, csak a ki­emelkedő, rendkívüli fontos­ságú űrrepülésekre fordítja •figyelmét. Ma még minden űrrepülés eseménynek szá­mít bolygónk életében és a tudományos-műszaki fejlő­dés területén. Gazdasági figyelő NEMZETKÖZI VÁSÁR BRNÓBAN Márciusban rendezték meg Brnóban az eWí nemzetközi közszükségleti cikk vásárt, a szokásos őszi gépipari szakkiál­lítás pedig idén szeptember 5. és 14. között lesz. Ennek elő­készületeiről kaptunk tájékoztatást a minap Karai Kubicek- től, a vásár gazdasági igazgatójától. Mint mondotta: a 12. gépipari nemzetközi vásár rangját emeli, hogy aranyérem­mel tüntetik ki a legkiemelkedőbb gyártmányokat. 12 szak­mai csoportban sorakoztatják fel a termékeket, hogy azok könnyű összehasonlítási alapot nyújtsanak. Magyarország hagyományos kiállítója a nagy nemzetközi részvételnek örvendő brnói vásárnak. Tavaly Brnóban 14 magyar vállalat jelentkezett, az idén pedig 17 magyar rész­vevőt várnak, á többi között a Diósgyőri Gépgyárat is. A magyar kiállítók a múlt évinél nagyobb területen, csaknem ezer gyártmányt mutatnak majd be. VEGYES VÁLLALATOK Több magyar külkereskedelmi vállalat törekszik külföl­dön működő vegyes érdekeltségű vállalatok létrehozására, hogy közvetlenebb kapcsolata legyen partnereivel, és jobban érzékelje a piaci hatásokat. Az ilyen jellegű vállalatok szá­ma már meghaladja a harmincat. KIJELÖLT BOLTOK A kereskedelem égjük legfontosabb feladata, hogy hálóza­tában mindig legyen a keresletnek megfelelő, elegendő, jó minőségű, olcsó áru. A Belkereskedelmi Minisztérium már többször is felhívta erre a kereskedelmi vállalatok és a szö­vetkezetek vezetőinek figyelmét, a legutóbb megjelent mi­nisztériumi értesítőben pedig további vállalati intézkedése­ket tartanak szükségesnek. Ezek szerint a vállalatoknak figjrelemmel kell kísérniük a lakosság igényeit az olcsó cikkek iránt, s ezek ismeretében a termelővállalatokkal együttműködve javítani kell kínála­tukat. Az állásfoglalás alapján a vállalatok felülvizsgálják boltjaik árukörét, és gondoskodnak róla, hogy a boltok több­sége tartson olcsó cikkeket, viszont kijelölik azokat a bolto­kat is, amelyek erre nem kötelesek. Szó van arról is, hogjr létrehoznak kizárólag, vagy zömében olcsó cikkeket árusító üzleteket, áruházi osztályokat is. Ugyanakkor megvizsgálják az eladók érdekeltségi rendszerét, s ha szükséges, ezt úgy módosítják, hogy az érdekelt dolgozókat jobban ösztönözzék az olcsó cikkek forgalmazására. A KÖZLEKEDÉS ÖTÉVES TERVE Az elmúlt két évben a személyszállítás hálózata tovább bővült hazánkban, és már eléri a 24 ezer kilométert. A kö­vetkező ötéves tervben tovább nő a közúti közlekedés, és ja­vul a személyszállítás színvonala is. 1975-ig a tehergépkocsik száma 120 ezerre, az autóbuszoké 10 500-ra, a személygép­kocsi-állomány félmillióra növekszik. Az országos útháló­zat 75 százaléka lesz állandó burkolatú, pormentes út. Bu­dapesten elkezdődik az úgynevezett tengelykereszt, vala­mint az országos közutak bevezető szakaszait egymással, és a főúthálózattal összekapcsoló körpálya kiépítése. A vasút­állomások körzetesítésére egyelőre nem kerül sor. Válasz olvasóink kérdéseire Szerkesztőségünkhöz to­vábbra is számos, az új lak­bérekkel, új lakáseloszlással kapcsolatos kérdés érkezik. — Fiatal házasok kap- nak-e konkrét határidőt arra vonatkozóan, hogy mikor juthatnak lakás­hoz? A határozat szerint a ta­nácsok közölni fogják az igénylőkkel, hogy előrelátha­tólag kik kaphatnak bér-, vagy szövetkezeti lakást 1975-ig. — Hogyan jutnak ked­vezményhez a családta- lan fiatalok? Kaphat- nak-e kedvezményt a „betervezett” gyerekre? A gyermektelen fiatal há­zasok számára mind az épí­tési hozzájárulás megfizeté­sénél, mind az építési dotá­ciónál két gyermekig a ked­vezmény megelőlegezhető. — Lesz-e változás a sa­ját erőből épített családi házak adóztatásában a kölcsön visszafizetése után? A házadéra vonatkozó jog- szabál.vok megváltoztatását nem tervezik. Az új házak továbbra is adómentességet élveznek. — A jelenleg folyamatban levő építkezések — örök­lakás, társasház — hite­lezésében lesz-c válto­zás? Előreláthatólag nem lesz változás a folyamatban levő építkezések hitelezésében. Végleges választ azonban a végrehajtási szabályok ad­nak. — Változnak-c az ér­vényben levő szövetkeze­ti szerződések? Kcll-e valamiért többet fizetni? Nem változnak. Szóba jön, hogy a laikásfelújítási célok­ra a lakásszövetkezeti tagok a jelenleginél nagyobb össze­geket tartalékoljanak. Egyéb fizetési feltételek nem vál­toznak. — A ktsz-ck kötelesek-e lakbérkiegészítést fizetni tagjaiknak? Igen, kötelesek. A kifize­tett hozzájárulást az állam megtéríti részükre. — Hogyan állapítják meg a képzőművészek műte­remlakásainak bérét? Hasonlóan a többi lakás lakbéréhez. A képzőművé­szek a lakbérhozzájárulás, il­letőleg a lakbérek fokozatos emelésének megállapításakor a magánszektorhoz tartozók­nál méltányosabb elbírálás­ra számíthatnak. — A rendelet életbelé­pése után várható a ma­Tánépítkezések növeke­dése. Rendelkeznek-e a tanácsok megfelelő pénz­alappal kommunális lé­tesítmények építéséhez? A tanácsok fejlesztési alapjai egyre bővülnek. A kommunális adó, a telekérté­kesítésből származó bevétel, az építési hozzájárulás, az ál­lami házak eladásából szár­mazó bevétel mind a taná­csok fejlesztési alapját illett Növekszik az állami közpon­ti hozzájárulás összege is. — Miért nem kényszerí­tik lakásépítésre a jó anyagi helyzetben levő embereket? Ez a rendel­kezés megint csak a magas jövedelműeknek kedvez, hiszen ők köny- nyebben ki tudják fizetni a magas fenntartási költ­ségekből rájuk eső részt Ha a jelenleg bérlakásban élő magasabb jövedelműéket lakásépítésre kényszeríte- nénk, ez ellenkezne a mun­ka szerinti elosztás elvével. Az újonnan épülő lakások el­osztása során a tanácsok — a társadalmi és munkáltató szervek bevonásával — el­bírálják az igénylők jogo­sultságát és közük velük, hogy melyik lakásellátási formában elégíthetik id la- kásigónjrtiket. Járási tanácsülés Mezőkövesden Napirenden: a mezőgazdaság eputesek a Folt karai Az űrhajósok munkája

Next

/
Thumbnails
Contents