Észak-Magyarország, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-26 / 174. szám

Vasé map, 1970. július 26. ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Tiszta víz, tiszta lelkiismeret „A ..vízgazdálkodás tervszerű i lakosság, az ipar és a mezei ,tének kielégítését, a ráción ne'" javítását, vízkészleteink in rlclmét.” (A Magyar Szocialista Mun 1970. július 15—l(i-i ülésének irányelveiről.) \ em véletlen, hogy uz ország holnapját meg­határozó 1 irányelvek- .ieii külön bekezdést kapott vízgazdálkodás, az éssze- t'i vízfelhasználás íontossá- s mindenekelőtt élővi­zeink tisztaságának, e vizek biológiai egyensúlya megőr­zésének népgazdasági súlyú feladata. Nem kuriozitásról, hanem egy világméretű gond hazai vonatkozásairól van szó. S a hazai vonatkozások, sajnos, semmivel sem ma­radnak el azoktól a károk­tól, és velük kapcsolatos ve­szélyektől, amelyek immár egyetemes, nemzetközi szin­tű fellépést követelnek a vi- 6k szennyezőivel szemben. Kipusztult egy tetemes ho- mú vízfolyás teljes halál­lománya. A Baranya megyé­ben, a Vajszló községben működő Ormánsági Horgász­egyesület tagjai jelentették a megyei halászati felügyelő- . égnek, hogy a Feketevízen tömeges halpusztulás mutat­kozik. Amit a felügyelőség kiszállt ellenőrei tapasztal­tak, valóban megdöbbentő volt. A patak teljes halállo­mánya megsemmisült. Kiderült, hogy a felelősség smét a szigetvári üzemeket terheli. Ismét, mert a Sziget­ári Konzervgyár gondatlan­sága miatt 1968-ban volt már egy halpusztulás. Bírósági ügy lett belőle, amelyben hosszú huzavona után idén avasszal hoztak a konzerv­gyárat elmarasztaló, s kárté­rítésre kötelező ítéletet. A pecsét tán meg sem száradt azon az ítéleten, máris újabb, súlyos. bűncselekményszámba menő gondatlanság vétkeseit kell felelősségre vonni. Az ismétlődés nyilván növeli a vétkesek felelősségét. S az okozott kár összehasonlítha­tatlanul nagyobb a két évvel ezelőttinél. De vannak a víz- szennyezésnek a halpusztu­láson. a vízfolyás faunájának és flórájának megsemmisíté­sén kívül egyéb, kifejezetten gazdálkodási károkat okozó következményei is. A külön­féle szerves anyagokkal szennyezett víz alkalmatlan­ná lett az öntözésre. Ez a fe­lelőtlenség, gondatlanság megfosztja a Feketevíz men­tén ' gazdálkodó tsz-eket az öntözés lehetőségétől. . A vizsgálat még tart. Nyil­ván újabb bírósági feljelen­tés, újabb tárgyalások, újabb huzavona követi. Az ítélet azonban, ha el is marasztal­ja a vétkeseket, végered­ményben semmit sem old még, gyakorlatilag ugyanis senkit és semmit nem kárpó­tolhat a történtekért. Ezen kell elgondolkod­nunk. Már csak azért is, mert sajnos, nem egyedi, nem kivételes esetről van szó. Az ilyen ügyek — gon­doljunk csak a Tisza vizének Szolnok környéki szennyező­désére — egyre gyakoribbak, n vízszennyezés a népgazda­ságot súlyosan érintő vétkes gondatlanság egyik tipikus példájává vált. hazánkban. Voltak és lesznek rendsza­bályok, törvényerejű rendel­kezések, amelyek szigorúan fellépnek a vízszennyezés el­követői ellen. Am. ha figye­lembe vesszük. mennyire költséges egy valóban kor­szerű, az ipari viz vegyi szű­rését is biztosító víztisztító létesítmény felállítása, ma­gyarázható, ha nem is ment­hető az a manipuláció, hogy e berendezés létesítési. költ­ségeit, akár egy elvesztett per árán is. megtakarítsák. Nem kétséges, hogy tisztes­ségtelen. lelkiismeretlen, ci­nikus takarékoskodás ez! 3 r.z a legszomorúbb, hogy egy­re gyakoribb. fejlesztésével biztosítani kell gazdaság növekvő vizsziikség- ilis vízgazdálkodás feltételei- ínőségének, tisztaságának vé­kásnárt Központi Bizottsága határozata a 15'. ötéves terv Pedig hát miféle normák szerint dolgozik, irányít a maga posztján az a vezető, aki így okoskodik: kisebb kiadás egy elvesztett per, s egy megítélt kártérítés kifi­zetése, mint a közegészséget, az emberek éleiét, az' élővi­zek tisztaságát, biológiai egyensúlyát védő víztisztító létesítmények üzembe helye­zése. Tiszta víz, tiszta lelkiis­meret. Ügy érezzük, ez eset­ben szó szerinti jelentésében is vonatkozik a megállapítás mindazon üzemek, gyárak, létesítmények vezetőire, mű­szaki irányítóira, amelyek természetes vízfolyásaink mellett létesültek. Idézhetnénk itt világsta­tisztikai adatokat is: félelme­tes, az emberiség sorsa, léte szempontjából aggasztó szá­mokat. Az ipari létesítmé­nyek olyan intenzitással szennyezik légkörünket, pusz­títják vizeink növény- és ál­latvilágát. tesznek fogyasz­tásra és bármiféle gazdasági hasznosításra alkalmatlanná víztömegeket, hogy az egész világra kiterjedő radikális ellenintézkedések hélkül a következő évezredben a föld élővilágának víz- és levegő­hiány miatti pusztulása' köz­vetlenül fenyegető veszéllyé válhat. Svédországban a kor­mány az országos természet- védelmi hivatal keretében külön vízvédelmi osztályt lé tesíleti, amelynek vezetője, Bertil Hawerman széles kö­rű nyilvánosság előtt publi­kálja a vízvédelmi kutatások által feltárt riasztó adatokat. S ami ennél több; olcsó víz­tisztító berendezések, készü­lékek kidolgozásával bízott meg az osztály több szak­értőt. Tíz modellt elkészítet­tek már, s hamarosan eldől, melyiknek Kötelező alkalma­zását rendelik el a törvény erejével, minden, vizet fel­használó létesítmény számá­ra. Svédországgal jók a szo­cialista országok gazdasági kapcsolatai. Érdemes volna figyelemmel kísérnünk e víz­védelmi törekvések, a létre­hozott víztisztító berendezé­sek eredményeit, s esetleg vásárolnunk is ezekből az ol­csó víztisztító készülékekből. Hiszen — hogy visszatér­jünk saját házunk tájára —. ha körülnézünk egy kicsit, láthatjuk: van e tekintetben tennivalónk bőven. Az em­ber megáll Miskolcon, a szennyvízcsatornává silányult Szinva partján, arra gondol, hogy ez a bűzös barna lé valamikor élő, tiszta patakvíz volt. s elnehezül a szíve. Ba­ranyai példát idéztünk, pe­dig borsodi példára is hivat­kozhatnánk: közismert, hogy évek óta folyik az a per, amelyben a Sajó menti ipa­ri üzemeket vonják felelős­ségre a folyó vizének gon­datlan szennyezéséért. S ír­hatnánk bizony a Hernád, a Bodrog vizének hasonló szennyezéséről, élőviláguk pusztulásáról is. egyen hát Borsod lelki- I ismereti ügye a fenti bekezdésben körvona­lazott vízvédelmi program. Hiszen vízszegény tájainkon valóban kincs a tiszta víz. Papp Bajos L Hosszú-hosszú éveken át száguldás, füst, korom, por, éberség, felelősség. Ezt látta az apjától, ezt választotta ö is. meg az ő fia is. Vonatvezető volt. Most tiszta levegőt szív. Napfé­nyes kis kertjében ezernyi rózsa, szegfű, krizantém, 80 tőke lugas, ribizli, zöldség­féle terem. Kora hajnalban kel. Ha kell, meglocsol.ia kedvenc növényeit — föllocsolja a járdát, hisz a háza előtt áll meg a 4-es autóbusz: friss levegővel köszönti a munká­ba sietőket. Kun Béla utcai kollégái, is­merősei gyakran kérnek tőle segítséget. Nem tudja min­denki olyan szakértelemmel keverni a permedét, olyan gondosan permetezni a tő­kéket. Kertről kertre jár könnyű kis gépével. Így éli nyugdíjas életet Kiss János miskolci vasutas. (Szabados György ielvélelc) 153 millió a lakisi bankokban Megyénk takarékszövetke­zetei, az úgynevezett falusi bankok az év első felében is sokat fejlődtek. Hat hónap alatt több mint 23,5 millió forinttal növekedett betétál­lományuk, s az ma már meg­haladja a 153 milliót. Ebből mintegy 11 millió forint a gépkocsi-nyereménybetét- könyvek értéke. Az elmúlt hónapokban a mezőkereszte­si, a ricsei. a sajókazai, a ti- szakarádi és a bogácsi falusi bankban növekedett legjob­ban a betétállomány. Mező- keresztesen például 3,5 mil­lió forinttal gazdagodott a ta­karékszövetkezet tagsága. Ér­dekes, hogy Tokaj-IIegyalján az idén aránylag kisebb a betétek növekedése. Ez első­sorban a peronoszpóra okoz­ta nagy károkkal, a várható gyengébb terméssel magya­rázható. Bővül és korszerűsödik a takarékszövetkezetek hálóza­ta is. A közelmúltban a tisza- karádi falusi bank Györgv- tarlón nyitott új kirendeltsé­get, a taktaharkányi takarék­szövetkezet pedig Taktasza- dán létesített betétgyűjtő pénztárat. Üj takarékszövet­kezeti székház átadására ké­szülnek Tarcalon, Ároktőn és Forrón, Rátkán pedig a tálv- lyai falusi bank épít új ki- rendeltséget. Napos, száraz időt kíván a szőlő Nem rendhagyó eset A makacsság nem jövedelmez NÉGYOBIJA LAS, kusza be­tűkkel írt levelet kaptunk egy hetvenhat éves tapolcai bácsitól. A levél minden mondatából mélységes felhá­borodás és panasz zúdul az olvasóra. A bácsi a Hejő-pa- takra, a tanácsra és egyéb intézményre panaszkodik. Panaszára megoldást is ta­lált: tisztítsák ki rövid időn belül a patak medrét, erősít­sék meg a gátat, de addig fi­zessék ki a Hejő okozta kárt is. írja levelében, hogy a pa­tak ez év június 8-tól nap­jainkig közel 12 ezer forint kárt okozott családjának, s a kártevés csak fokozódik, mert a Hejő a dudujkai híd és Tapolca között több he­lyen kiönt. Elpanaszolja, hogy egy hete ki kellett liúzgálni a korábban szépen fejlődő kisvárdai burgonyát, s a mai napig sem tudja elültetni az iszap miatt a piacra szánt 8 ezer szál káposztapalántal, karalábét. A levél további részében arról az iszonyú tortúráról számol be a bácsi, amelyet az igazság kiderítéséért hiábavalóan — kellett véghez vinnie. Első útja a II. kerü­leti Tanácshoz vezetett. A mezőgazdasági és élelmezés- ügyi csoport vezetője egy pénzügyi szakember társasa­gában kiment a helyszínre es megállapította, hogy a bácsi földjét nem a Hejő, hanem a csapadékvíz mossa. (Hu­szonnyolc négyzetméternyi területen van kár.) Ó azon­ban nem nyugodott bele eb­be a válaszba. Felkereste a véro*i tanács Illetékes osztá lyát. Ott is előadta javasla­tát: szabályozzák, tisztítsák a llejöt! A városi tanácstól a Vízügyi Igazgatósághoz sie­tett. Ott azt a választ kapta, hogy panaszü gyekkel leg­jobb, ha a bírósághoz fordul, de a leghelyesebb, na a II. kerületi Tanács intézi az ügyet. Ez a válasz mélysége­sen megsértette levélírónkat, de azért felkereste ismét a tanácsot. Ezúttal az építési és közlekedési1 csoport képvise­lői mentek a helyszínre. In­tézkedésük nyomán néhány nap múlva kiszedték a part menti fákról lehullt gallyakat a mederből. A bácsi ezt a munkát felületesnek, kevés­nek tartja mivel a mezögazda­SÄGI csoportban szakembe­rek dolgoznak, jobbnak lát­tuk, ha mégiscsak az 6 véle­ményüket fogadjuk el. A II. kerületi Tanácson megtudtuk, hogy levélírónk sok minden­ről elfeledkezett. Például ar­ról, hogy területe nem szán­tóföldként, hanem rétként van nyilvántartva. Tapolcá­nak ez a része — domborza­ti viszonyai miatt — nem al­kalmas konyhakerti növé­nyek termesztésére. (Ezt a te­rület többi tulajdonosai szem előtt tartják.) A Hejő pedig nem okolható a föld rossz minőségéért: alacsony vízál­lású. s ipari célokra is hasz­nálják vizét. Kiöntéstől ezen a szakaszon nem kell tarta­ni. Az említett föld 28 négy­zetméternyi darabkájának 12 ezer forintos (!) kártérítése tehát nem indokolt, mert bel­víz. s nem árvíz okozta a kárt. A HEJÖ-PAT AK UGYE tehát tiszta ügy. Mindössze egy megjegyzés kívánkozik még ide: az ilyen ügyek in­tézése sok munkával, sok bosszúsággal jár. Levélírónk és hasonló „gondokkal” ki­lincselő társainak be kellene látni: az • ilyesfajta „ügyek­re” elfecsérelt idő sohasem térülhet meg. — lévay — Rossz kilátásokkal indult a gazdasági év Tokaj-Hegyal­ján. A késői tavaszodás, a hónapokig tartó, szinte állan­dó esőzés, az ezzel járó hi­deg, hűvös .idő egyáltalán nem kedvezett a nemes ve­nyigéknek. Éppen ezért az állami, szövetkezeti gazda­ságok, a szakszövetkezetek és az egyéni termelők még a szokottnál is na­gyobb gondot fordítottak ez idén a szőlőföldek művelésére. Mindent megadtak a föld­nek, a tőkéknek trágyában, munkában, védőszerekben, amit a korszerű szőlőterme­lés csak megkíván. Általában' négyszer-ötször permeteztek, helyenként még ennél is többször, kétszer kapáltak, és elvégezték már a kacsolást is. Igaz, ennek ellenére is meg­jelent a peronoszpóra, de in­kább a felső leveleken, vagy ahogy a régi szőlősgazdák nevezték: csak „vitorlás” peronosz­póra volt, de szerencsére az alsó levelek olyan életerősek, egészségesek, hogy számottevő kari nem tudott bennük tenni az idei peronoszpóra. A szakszerű munka követ­keztében, ha nem teljesen is, de mostanára sokat behozott a vegetáció a tavaszi lema­radásból. Szépen mutatkozik fürt a tőkéken. A bogyók fejlődése kielégítő, a szemek már borsónagyságúak. A tö­mött fürtök jó termést ígér­nek. Persze a szüret még messze van, sok baj érheti még addig a venyigéket. Kü­lönösen sok függ az elkövet­kező hónap időjárásától. Most pár hétig napos, száraz időre van szükség. És ha augusztus közepe tá­ján megfelelő „hizlaló” esőt kapnának a tőkék, szeptem­berben, októberben pedig hosszú, meleg ősz köszönte­tte Hegyaljára, akkor vidám szüretnek örvendhetnének majd a nagy múltú borvidék szorgalmas szőlőmívesei. Jogok és érdemek M r így ©ii életet... M egyénk KISZ-veze tői­nek egyik -tanácskozá­sán igen sok szó esett arról, hogyan és milyen mér­tékben érvényesülnek a fia­talok jogai a gyakorlatban. A hallottak azt bizonyították, hogy régi gondokról van szó. Amíg tanul a fiatal, szinte a kényeztetésig megkap min­dent a szülőktől is, a társa­dalomtól is. Jogaik szerint és azon túl is. S ezek után. ha munkahelyeiken az üzemi négyszögekben hiába ül ott képviselőjük, akkor mór nemcsak egyszerűen mellő- zötteknek érzik és érezhetik magukat, hanem olyanoknak, akiknek jogaik is csak papí­ron vannak. És sajnos, mint az értekezleten is elmondot­ták és mutatták, sok üzem­ben ilyen, vagy legalábbis i nagyon hasonló a fiatalok helyzete. S ha az érdekeltek­től kérdezzük, miért, legtöbb esetben ezt válaszolják: „mert a jogok érvényesítéséhez ér­demeket kérnek számon tő­lünk”. Egyik nagyüzemben például e misztifikált érde­mek alapján döntik el, hogy kiknek támogassák a tanácsi lakáskérelmét. S így alakult ki az a helyzet, hogy a válla­latnál évenként csak egy-két fiatal kap állami lakást. Ha pedig ezt szóvá teszik, akkor közük velük, hogy a szövet­kezeti lakáshoz jutottak több mint hatvan százaléka fiatal házas. Ez igaz és szép is. Kér­dés viszont, hogy nem jelent- e aránytalanul nagyobb ter­het a szövetkezeti lakás az életet kezdő fiataloknak, mint a már beérkezett idősebbek­nek? E zek után joggal kérdez­heti bárki, mit is kell érteni a sokszor emle­getett érdemeken. S főleg, mit értenek rajtuk azok, akik sok fontos kérdésben ezek alapján döntenek? Nos, leg­több esetben — bármilyen furcsa is — alig többet, mint a munkában, illetve a válla­latnál eltöltött évek számát. Az így kialakult hátrányos helyzet az, amit a fiatalok eleve nem tartanak reális­nak. Ahol ez a gyakorlat, ott ezen változtatni kell. Az ér­demeket másképp kell mér­ni. Ügy. hogy a végeredmény a valóban reális értékelés le­gyen. S ennek a végered­ménynek egyik összetevője­ként — de csak így — már az évek száma is kell, hogy számítson' B. P. ... ... ..... ... -........................J-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents