Észak-Magyarország, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-03 / 154. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 a Péntek, 1970. i i'ius 3. 56e előadás 250 ezer nézőnek Évadzáró társulati ülés a Miskolci Nemzeti Színházban Jóllehet, még ma is tart tájelőadást a Miskolci Nem­zeti Színház, tegnap, július 2-án megtartották az évad­záró társulati ülést. Az ülés elnökségében foglalt helyet többek között dr. Bodnár Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a me­gs’«! pártbizottság első tit­kára, válamint Moldován Gyula, a Miskolci városi Pártbizottság titkára. Eljöt­tek a társulati ülésre a vá- iosi és megyei tanács képvi­selői, a Szakszervezetek Bor­sod megyei Tanácsának kül­dötte. és képviseltette magát a Művelődésügyi Minisztéri­um színháziművészeti főosz­tálya. Orosz György főrendező köszöntötte a megjelenteket, majd Sallós Gábor, a szín­ház igazgatója tartott alapos beszámolót. Értékelő beszá­molójában nemcsak a most zárult évadot tette mérlegre, hanem az előzőt, az 1968— 69-eset is. Bevezetőben arról beszélt, hosv a miskolci színház az első az országban, amely két város összevont színházát je­lenti, és a két székhely, Mis­kolc és Eger sajátosságai meglehetősen eltérőek egy­mástól. Elemezte ezeknek az eltérő sajátosságoknak kiha­tásait a müsortervezésre, s a darabok fogadtatására, hang­súlyozva ebben az Egerben jelentkező igények maximá­lis kielégítésére való törek­vést, mert Eger nem fogható fel egyszerűen tájhelyiként A két évadra visszatekint- j ve elmondotta, hogy az 1969 —70-es évad színvonalban ! keveset lépett előre az előző idényhez képest. Fejtegette ennek elvi és gyakorlati j problémáit, s rendkívül kri- I tikusan elemezte az évad * 1 munkáját. Elmondott néhány számadatot is a két évadról, i Az előző évadban Miskolcon, : Egerben és tájon 567 elő- | adást tartottak, amit 242 ezer j néző tekintett meg, a most zárult 1969—70-es évadban ! pedig eggyel több, 568 volt | az előadások száma, a láto­gatóké pedig 8 ezerrel emel- ! kedett, és így 250 ezer. El­mondotta még azt is, hogy az előző évadban 112 színhá­zi tag kapott igazgatói jutal­mat, és 140-en kaptak fize­tésemelést, a most zárult év­adban bedig 219-en részesül­tek jutalomban és az általá­nos színészi fizetésrendezésen felül 119-en kaptak béreme­lést. Két év alatt 140 ezer forintot fizettek ki a színé­szek túlmunkájának díjazá­sára. Gazdaságilag jól zárta az elmúlt naptári évet a szín­ház, póthitel nélkül, s előre­láthatólag ilyen eredményes lesz az 1970-es esztendő is. Sallós Gábor beszámolt ar­ról, hogy az elmúlt két év­ben 27 bemutatót tartott a színház, négy előadást film­re vett a televízió, többről készült rádiófelvétel. Az új magyar darabok közül az előző évadból az Életre ha­lálra, most pedig A legjobb apa sajnos, sikertelennek bi­zonyult. Az utolsó évadban két darabcsere is szükséges volt, a Tüzözön helyett A tizenegyedik parancsolatot mutatták be, ami nem volt túl jó csere, annál jobbnak bizonyult viszont a Tizenkét szék bemutatása A revizor helyett. Az igazgatói összege­zés szerint az elmúlt évad munkája a szocialista hang­vételű színház törekvéseit tükrözi, s visszautasította azokat a kritikai megnyilat­kozásokat, amelyék a színház több produkcióját a kispol­gári ideológia propagálásával vádolták. Nem minden da­rab kifogástalan — mondot­ta —, ez az élet velejárója, s a kísérleteket vállalni kell a színháznak, amikor követke­zetesen igyekszünk a szocia­lista népszínház formáját megteremteni. Beszélt a to­vábbiakban a politikai kaba­ré, s a Játékszín szerepéről, céljáról, a társulat hazai és külföldi vendégszereplései­ről. Az elmúlt időszak mun­kájának elemzését a társula­ti élet fejlesztésénél jelent­kező feladatok taglalásával fejezte be. A következő évad ismerte­tése előtt bejelentett né­hány személyi változást. A színészek közül eltávozik most a társulattól Dobos Il­dikó, Koós Olga, Gyöngyössy Katalin, Juhász Tibor, Kar­dos Gábor és Kiss Jenő. Az új évadiban színészi állo­mányba jön Máthé Eta, Pá­va Ibolya, Géczi József, Kör- nyey Oszkár (mindnégyen már korábban voltak Miskol­con), Vajda László, Antal Anette. Az 1970—71-es év­adban, mint arról lapunk­ban már korábban beszá­moltunk, 12 bemutatót tarta­nak a színházban, abból egyet bérleten kívül. Több új magyar darab ősbemutatóját láthatjuk majd, az évad vé­gén pedig megrendezik az egyhetes magyar vígjáték- fesztivált. Az igazgató a jövő év feladatainak, művészi és szervezeti gondjainak vázo­lásával zárta beszámolóját. Marcziniák Sándorné, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője a tanács üdvözletét és elismerését tol­mácsolta, majd Csapó János, a színház szb-elnöke jubileu­mi emléklapokat adott át néhány színházi tagnak, és elbúcsúzott a nyugállomány­ba vonuló Hamvay Lucy színművésztől és Nagy Imre fővilágosítótól. A társulati ülést Orosz György zárta be. Műsoros est az árvízkárosultakért Az ózdi népművelési in­tézmények rendezvényeinek j bevételeiből eddig 10 456 fo­rintot fizettek be az árvíz- j károsultak csekkszámlájára. | A népművelési intézmények művészeti csoportjai most újabb előadásokra készül­nek, melyek bevételét szin­tén az árvízkárosultak meg­segítésére ajánlják. Július 6- án, 17 órai kezdettel a Liszt Ferenc Művelődési Központ­ban, este 19.30 órai kezdettel pedig a Kun Béla Művelődé­si Házban rendeznek műsoros estet az árvízkárosultak ja­vára. A művészeti csoportok nagy igyekezettel készülnek, hogy élvezetes, érdekes mű­sorral fejezzék ki köszönetii- ket a segítő szándékkal meg­jelenő közönségnek. Előadá­suk színvonalát emelni fog­ja Komlós Teri és Fehér Ti­bor Jászai-díjas színművész vendégszereplése. A&zf-altrajzwep&evßij Az úttörőház nyárs programjából Bányász —színész találkozó A kurityáni November 7. Művelődési Ház rendezésé­ben nagyszabású bányász— színész találkozóra kerül sor július 4-én délután négy órakor. A műsor érdekessé­gének ígérkezik, a női, férfi labdarúgó-mérkőzés, a sör­ivó verseny, s a teke-össze­csapás. A Miskolci Nemzeti Színház művészei mintegy másfél órás műsor keretében szórakoztatják a környékbeli bányászokat és a vendége­ket. Ózdi visszatekintés Az Özdi Népművelési In­tézmények igazgatósága most készítette el a jubileumi év­ad mérlegét. A város, vala­mint hazánk felszabadulásá­nak 25. és Lenin születésé­nek 100. évfordulója ünnep­ségsorozatát a városban még bővítette a gyár jubileuma is. Májusban ünnepelték az Özdi Kohászati Üzemek ala­pításának 125. évfordulóját. 41 előadás Az ózdi népművelési szer­vek a közművelődési munka csaknem minden területén, a kínálkozó lehetőségek maxi­mális kihasználásával igye­keztek ezeket az évforduló­kat méltón ünnepelni. Fel­adattervet dolgoztak ki, s az szolgált iránytűként a ren­dezvények lebonyolításában. Ózd és az ország felszaba­dulásának évfordulója alkal­mából 41 ismeretterjesztő előadást szerveztek, a Lenin- centenárium alkalmából 25- öt, az üzemi jubileumon pe­dig 11-et. Az ezeken részt vett dolgozók száma megha­Parkírozzon és- pihenjen meg a mezőkövesdi hőiürdőn megnyílt Búzakalász étteremben lzketje meg konyhai készítményeinket, hűtött italainkat 8 órától 20 óráig éttermeink, 20 órától 24 óráig a reprezentatív bat- all fürdőző és átutazó vendégeink rendelkezésére ladta a 11 ezret. Az előadá­sokat a művelődési intézmé­nyekben, környező közsé­gekben és SZOT-üdülőkben tartották. Több alkalommal rendeztek találkozókat szov­jet küldöttekkel, a párt ve­teránjaival. Úttörők és ser­dülő fiatalok bevonásával többfajta vetélkedőt szervez­tek. Három kiállítást rendez­tek a hármas jubileumra a felszabadult ország 25 évét, Lenin országát és a 125 éves gyárat ismertető anyagokból. Ünnepségek December 20-tól, Ózd fel­szabadulásának napjától má­jus 16-ig 11 nagyobb szabá­sú ünnepséget szerveztek. Több alkalommal közremű­ködtek budapesti művészek, a helyi művészeti csoportok. Az új Béke telepi művelődé­si ház március 21-én felvet­te Kun Béla nevét, hazánk felszabadulásának évforduló­ján pedig felszabadulási em­lékművet avattak a város­iban. Mind a város, mind az ország felszabadulására, mind pedig Lenin születésének év­fordulójára díszünnepségen emlékeztek, nagyszabású volt a május 1-i ünnep, va­lamint a gyári jubileum. Ma­gas színvonalú jubileumi gá­laest zárta az ünnepségek sorozatát. Hat alkalommal rendeztek hivatásos művészekkel mű­soros rendezvényt, helyi mű­vészeti csoportokkal pedig 17 alkalommal. Az ismeretter­jesztő előadásokat kisfilmek- kel színesítették, összesen 119 kisfilmet mutattak be, valamint a jubileumhoz illő témájú játékfilmek közül 24- et tűztek műsorra. Vetélkedők Mind a felnőtt-, mind a gyermekkönyvtár igen tevé­kenyen bekapcsolódott az év- | fordulók megünneplésébe. í Sok segítséget nyújtották a I felszabadulási krónika ké­szítőinek, a különböző ve­télkedők részvevőinek. Több­féle kiállítást, vetélkedőt rendeztek, valamint író—ol­vasó találkozót, szerzői estet. Sok egyéb rendezvény kap­csolódott még a jubileum­hoz. A program gazdag, szer­teágazó volt, és ezzel a ren­dezvénysorozattal méltókép­pen és színvonalasan emlé­keztek és ünnepeltek az óz­diak. Az ózdi népművelők szép és fontos feladatnak tekin­tették az évfordulók méltó előkészítését és megrendezé­sét, s feladatukat jól teljesí­tették. «tu»») Az idén a miskolci Mol­nár Béla Üttörőház, a me­gyei művelődési központ és a Rákóczi Könyvtár közösen összeállított program alapján gondoskodik a vakációzó gyerekek szabad idejének hasznos eltöltéséről. Lónya Vilmosnéval, az úttörőház igazgatójával arról beszél­gettünk, kielégítő-e azoknak a száma, akik valóban hasz­nosan szeretnék eltölteni a több mint kéthónapos sza­badságot. — Sajnos, , nem. őszintén szólva, sokkal több jelentke­zőre számítottunk — mondja az igazgatónő. — Eddig ösz- szesen mintegy 200 kisdiák kérte tagfelvételét a nyári szezonra. Persze, még mindig lehet jelentkezni. — Ügy tudom, önök gon­doltak azokra a gyerekekre is, akik nem rendszeres részvevői a foglalkozások­nak. — Például július 8-án asz- faltrajzversen-yt rendezünk a Szabadság téren, 15-én vicc- parádé-vetélkedö lesz, 21-én Kedvenc lemezeink címmel találkozót szervezünk lemez­gyűjtőknek, 22-én tartjuk meg a virágkarnevált, 29-én pedig a Népkertben rendez­zük meg a tollaslabda-baj­nokságot. Augusztus 5-én Legkedvesebb verseim című szavalóversenyünkre nevez­hetnek be a verskedvelők. Meghirdetünk egy irodalmi pályázatot is. — albert — Messze földön ismerik és becsülik a pásztoremberek, a nép­művészet szerelmesei, s a néprajzkutatók Hotlossy Lajost, a 77 esztendős edelényi kovács-népművészt, aki néhány éve még maga is olt volt a híres hídi vásáron. Lajos bácsi egész­sége megrendült az utóbbi időben, ezért az idei hortobágyi lovasnapokra Gyula fia vitte el a közösen készített díszes juhászkampókat, a csikók nyakába való sárgaréz csengő­ket, az acél- és vörösréz lemezből kalapált méla szavú ko- lompokat, s a gömbölyű kis pergőket. Képünkön: kedvtelve válogatja, szakértelemmel vizsgálgatja a kolompokat egy tősgyökeres hortobágyi pásztor. A város Hamupipőkéje i becsületes neve Mis- kolci Szimfonikus Ze­nekar, életkora hét év. Hamupipőkesége abból ered, hogy testvéreit a közös szü­lő-fenntartó anya, „akit” Miskolci városi Tanácsnak hívnak, látszólag hellyel- közzel jobban dédelgeti, job­ban számon tartja, őt meg egy kicsit úgy kezeli, mint azt a fogyatékos, vagy tel­jes értékű, de kevéssé szim­patikus gyereket szokás, aki­vel minden munkát el lehet végeztetni, de az asztalhoz már nem szabad ültetni, ha vendégek is vannak. Munká­jának értékeit el kell fogad­ni, mert arra szükség van, de nyöszörgéseire nem érde­mes odahallgatni, ha fáj ne­ki valami. Szálláshely sem jár neki valami fényes, csak éppen ne ázzon,, ha esik, ne fázzon, ha fúj. Most azonban ezt a Hamupipőkét ismét kitanácsolták otthoná­ból. A Miskolci Szimfonikus Zenekar néhány éve a Mis­kolci Galéria hátsó, teljesen leválasztható termét kapta meg próbahelyiség, kollektiv élet, pódiumon kívüli tevé­kenység céljaira, s ehhez já­rul még egy tenyérnyi ned­ves szoba, amely karmesteri szobául, igazgatói rezidencia­ként és adminisztrációs iro­dául szolgál. E próbaterem­ből is már többször távozni kellett, mert tárlat céljára igénybevették a helyiséget. Grafikai biennale, filmfesz­tivál, vagy a hajdani orszá­gos kiállítások idején — ne­hezen ugyan, de — elfogad­ható ez a kényszermegoldás. Most ismét kitanádsolták a nyári szünetet még nem tar­tó zenekart otthonából. A Galériában ugyanis egyszer­re nyílik, egy fotó- és egy képzőművészeti kiállítás. Le­het, hogy e kettő anyaga nem fér el a ketté osztható nagyteremben és az előtér­ben. Nem egészen kétszáz méterre a Galériától azon­ban van egy Miskolci Kép­tár című ház sok-sok szo­bával. illetve teremmel. Köz­vetlenül annak szomszédsá­gában áll a legújabb városi intézmény, a Kossubh Műve­lődési Ház, ugyancsak több helyiséggel. Vajon olyan nagy Miskolcon a képzőmű­vészeti tárlatok iránti igény, hogy elkerülhetetlen a zene­kar fészkének igénybevétele, olyan sokan jönnek majd jú­liusban tárlatot nézni, hogy ezért érdemes egy együttest kiköltöztetni? A látogatottsá­gi statisztikák, különösen az elmúlt évek nyári tárlatai­dnak adatai aligha igazolnák . a kiköltöztetés indokoltságát. M inden miskolcinak örö­me, ha a város mű­vészeti és közművelő­dési életében előbbrelépés van. Öröm minden új intéz­mény és minden új rendez­vény. De üröm az örömben, ha a kedvesebb gyermekek kedvéért Hamupipőkét — akár szükségmegoldásból is — oldalba taszítják. (benedekj

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents