Észak-Magyarország, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-22 / 170. szám
Sfercta, 1076. #úíiusí2ü. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 A hazatiság érzése Az MHSZ-továbbképzés anyagából | Amint már beszámoltunk róla, a megyei MHSZ egy hetes továbbképzést szervezett Bükkszentléleken. A továbbképzésen többek között dr. Kardos Sándor, a Borsod megyei Tanács vb-titkára is tartott előadást, amelyből az alábbiakban kivonatoltan közlünk egy részt, különös tekintettel a hazafiság gondolatára. Az MHSZ célkitűzései túlnőnek a -szövetség keretein, mivel ezek a célkitűzések egybeesnek az egész társadalom érdekeivel, célkitűzéseivel. Mi arra törekszünk, hogy a tanácsok a maguk eszközeivel minél hatékonyabban segítsék az MHSZ terveinek megvalósítását, és úgy vélem, a hazafias nevelés elmélyítésében, a honvédelmi munkában is sikerrel tudtunk és tudunk tenni. Meggyőződésem, hogy a megyében munkálkodó tanácsok sikerrel segítették a szövetségnek ezt a célkitűzését. lift í:::ii!;!l!llll!ll Ügy vélem, hogy korábban túlzott óvatossággal neveltünk hazafiságra, hazaszeretetre, félve a nacionalizmus elvi hibájától. Még ma is megfigyelhető, hogy tudományos körökben gyakran polemizálnak: a hazafiság, vagyis a nemzeti érzés nem ellenlábasa-e a nemzetköziségnek? Látnunk kell viszont, hogy a hazafiság. a hazaszeretet fogalma éppen napjainkban tartalmában is mindinkább gazdagodik. Az ifjúság nevelésével foglalkozók többsége egyre inkább szorongás nélkül képes bemutatni népünk haladó nemzeti múltját, a magyar és a nemzetközi munkásosztály történelemformáló szerepér, helyes arányokban fejlesztve, ápolva a jogos nemzeti büszkeség érzését. Erről a témáról beszélve okvetlenül szólni kell a korszerű műveltség kérdéséről. Ismeretes, hogy a ma hadseregét a magas szintű technikai eszközök felhasználása jellemzi. Ez megköveteli, hogy a hazáját védő katona korszerű technikai műveltséggel is rendelkezzék. Helytelen lenne viszont pusztán a technikai műveltségre szorítkozni, hiszen a honvédelmi készségen nem csupán a technika elsajátítását értjük, hanem az embernek a szocialista hazához való viszonyát. szocialista tudatból fakadó erkölcsi, politikai rátermettségét, elszántságát, szocialista értékeinknek, nemzeti függetlenségünknek, szabadságunknak védelmi készségét is. Sosem szabad megAz árvíz okozta károk minél gyorsabb megszüntetése, különösen a rombadőlt épületek újjáépítése az egész ország sürgető feladata, bárhol keletkeztek a károk. Számos intézkedés, rendelet született már annak érdekében, hogy az újjáépítést minden lehelő módon elősegítsük. Egyik rendelkezés kimondja, hogy azok a kisiparosok, akik az árvizek és a belvizek okozta károk megszüntetésével kapcsolatos munkákat, végeznek, közvetve, vagy közvetlenül (építenek, szerelnek, javítanak stb.) — e. munkákból származó jövedelmük után adókedvezményeket élveznek. Az idevonatkozó rendelet értelmében 15 százalékos kulccsal számítják ki adójukat. A kisiparosok tudják legjobban, milyen jelentős kedvezmény ez. A kisiparosok munkája nagyon fontos az árvízkárok megszüntetésében. Az állami és szövetkezeti vállalatok nem győznek minden munkát elvégezni, mert a helyreállítás nagyon sürgős. Bőven jut: munka a kisiparosoknak is, akik máris megértették a feladatot és egyre nagyobb létszámmal végeznek olyan munkákat, amelyek csökkentik a keletkezett károkat és gyorsítják az újjáépítést. Az árvízkárok megszüntetéséért végzett munka nincs korlátozva. Minden kisiparos annyi munkát vállalhat és végezhet el, amennyire segítő munkaerőkkel együtt képes. Nincs korlátozva a vál^ lalkozás területileg sc. A borsodi kisiparos dolgozhat az árvízkárok megszüntetéséért bárhol, Szabolcsban éppen úgy, mint itthon. Az árvíz következtében súlyosan károsodott Szamoshoz újjáépítése a legfontosabb feladat. Ezért csak helyeselni lehet, ha megyénk kisiparosai részt vállalnak a leginkább károsodott országrész újjáépítésében. Itthon is vannak azonban újjáépítési feladatok és olyan munkák, amelyek elvégzésével megyénk kisiparosai meggyorsíthatják a Borsodban keletkezett károk felszámolását. Az adózási kedvezmény az itthon és idegenben végzett munkákra egyaránt vonatkozik. Egyetlen feltétele, hogy a kisiparos közvetve, vagy közvetlenül az árvizek és a belvizek okozta károk megszüntetését gyorsítsa munkájával. Anyagmciitési hónap A fokozottabb takarékosság. az önköltségcsökkentés érdekében a Borsodi Szénbányák párt-végrehajtóbizolt - sága és vállalatvezetése felhívással fordult a vállalat KISZ-szervezeteihez, ifjúsági brigádjaihoz, hogy a párt X. , kongresszusának tiszteletére augusztust és szeptembert nyilvánítsák anyagmentési hónappá. A fiatalok feladata az, hogy összegyűjtsék, rendezzék, előkészítsék mindazon anyagokat., amelyek jelentős ú.i anyag költségviselésétől menthetik meg a vállalatot. Az anyagmentési hónap sikere több millió forint megtakarítást eredményezhet. A vállalat üzemeinek KISZ-bizottságai, illetve az aknáknál működő KlSZ-ülap- szervezetek, az ifjúsági brigádok csatlakoztak a felhíváshoz. feledkeznünk róla: a haza védelmének döntő tényezője maga. a szocialista ember. A szocialista hazafiságra való nevelés ezért . ifjúságunknak a haza védelmére való előkészítését is jelenti. A honvédelmi nevelés magában fpglslja a szocialista humanizmusra, az igazság sze- retetére, a munkához való szocialista viszonyra, a marxi —lenini világnézet megalapozására való felkészítést. Amikor ifjúságunkat maradéktalan munkavégzésre, helytállásra, szorgalomra, bátorságra neveljük, ugyanakkor a honvédelmi kötelezettségek ellátására is képessé tesszük őket. Az állampolgári erények és a katonai erények nevelési elveinkben nem választhatók el egymástól. Természetes, hogy ezekben a feladatokban iskoláinknak alapvető feladatai vannak. Általános és középiskoláinkban, szakmunkásképzőinkben a hazafias és honvédelmi nevelés rendszeres. Jó érzés beszámolj! i róla. hogy ezqk iránt megyénk ifjúsága nagy figyelmet tanúsít. Nyilvánvaló, hogy a párt. a tanács és a különböző tömegszervezetek vezetői is nagy figyelemmel kísérik ezt az oktatási formát, és minden segítséget megadnak a feladatok sikeres elvégzéséhez. Megyénkben csaknem valamennyi járás és város pártbizottsága, a tanácsok végrehajtó bizottsága önálló napirendi pontként tárgyalt az 1968—69-es év honvédelmi ismeretek tanításának helyzetéről, az MHSZ és a tanácsok kapcsolatáról, együttműködéséről. Örömmel közölhetem, hogy a Magyar Honvédelmi Szövetség jól szervezett segítségével, a TIT hadtudományi szakosztályának és a patronáló katonai egységeknek támogatásával, pedagógusaink jó munkájával az elmúlt tanév ilyen jellegű feladatait is maradéktalanul oldották meg iskoláinkban. E munka során a tanárok, az MHSZ-ve- zelők, a szülők, a különböző katonai egységek tisztjei között jó kapcsolat alakult ki, amely már eddig is jótékonyan éreztette hatását. Lehetőségeink továbbra is adotíaks és egyre jobbak lesznek! ahhoz, hogy ebben a nagy fontosságú kérdésben mind szebb eredmények születhessenek megyénkben. r : «Só kó 'go világított. Sokáig haliga .unk S ekkor César dúdolni kezdte a magyar himnuszt . . . A Visztula es a Balti-tenger öleikor ósénél. a Wester- plattpn. a Gdanski-öböl ki: filsv: -3. in — ahol 1939. szeptember l-én eldördültek a második világháború első lövései —. szintén sok a nyírfa. A sárga homokban nehéz a járás. Michail Gaw- liczki. a lengyel hadsereg esykori őrmestere mégis bejárta velem az egész félszigetet. Itt harcolt, itt sebesül' meg. itt esett fogságba. Amikor az uráli acélból készült és a Moszkvából idáig verekedő. gránittalpazatra állított' h".e'‘0~si előtt álltunk az i-’ös £T.‘">r lr.sr. kftött e kis é" ' a I " oh nyírfáról c ■ í a k'-r. ív kőbe vésett nevekre helye:-’.'. A ne vek r- amelyeknek gazdáit, egykoi i harcostársait személyesen ismerte, harcban ismerte . . . Ahogy hallgatom a volt politikai foglyot, lengyelországi emlékeim mögött, körül. valahogy minduntalan ott állnak csillogó, remegő levelekkel a nyírfák. — Lengyelországban sok nyírfa van — mondja mellettem az egykori politikai fogoly. — De azt hiszem, ez az egyetlen, amely több tízezer embernek volt utolsó emléke a békéről, az életről ... Lengyelországban, sok* nyírfa van. Ez a fehér kérgú. igénytelen, euráziad fafájfe' szinte végigkísérte az ezeréves lengyel államot egész történelme folyamán. Készült belőle, kérgéből zsnUdély, dísztárgy, fájából eke, kocsirúd, cipőszeg, cémaorsó, bölcső, akasztóin, fejfa, leveliből. nyírfavízből gyógyszer. Versek, dalok, mesék, legendák születtek róla. Huszonhat *%££% auschwitzi nyírfának: is csillognak levefei a napfényben;; s az öreg fa virágot hoz! magot, termést ériéi. , Oravec János Példás együttműködés Szegeden ilizh,itkötö napok — kishutármf'irti á&mseFe&mgakmt — k'Mqm*ái& Ma és holnap tartja Szegetten üzletkötő nap ját az a 63 jugoszláv vállalat, amely kiállítóként is szerepel az ipari vásáron. Mint Búza Ernő, a jugoszláv vállalatok reklámfőnöke lapunk menNaponta 150 Camping Record , A székesfehérvári Videotonban két műszakban, szalagon j gyártják a legújabb táskarádiót, a Camping Recordot:. Ebben | az évben 17 200 Camping Recordot gyárt a Videoton. tafafessának eimoadotta, egyre bővülnek a magyar és jugoszláv termelő, illetve kereskedelmi vállalatok kapcsolatai.'Ez kitűnik abból is, hogy idén háromszor annyi jugoszláv vállalat képviselteti magát a szegedi ipari vásáron, mint tavaly, s idén körülbelül 12 millió dollár értékű áru cserél gazdát — kétszer annyi, mint 1969- ben — a kishatármenti árucsereforgalom keretében. Ennek elsősorban a fogyasztók látják hasznát, hiszen nagymértékben bővül az áruválaszték és csökken a hiánycikkek listája. Az idén eddig már 310 ezer- dollár értékű árut vásároltak a magyar kereskedelmi vállalatok, főleg textilanyagot, .kötöttárut, szintetikus fonalat és élelmiszert. Most tárgyalnak 60 ezer pár téli cipő megvásárlásáról, amelyből nyilvánvalóan Miskolcra is jut majd, hiszen az üzletkötő napokon nemcsak a külkereskedelmi, hanem a különböző nagykereskedelmi vállalatok képviselői is ott vannak az ország minden részéből. Az árucsereforgalmon tű/!> szorosabb együttműködés lehetőségeit is kutatják a magyar és jugoszláv vállalatok. Éppen a szegedi vásárokon való részvételnek köszönhető, hogy eddig már több magyar és jugos-’áv vállalat kötött kooperációs szerződést. amelynek előnyeit nem kell különösebben ecsetelni. A feet orsKág keDeskedeittni és terme*! ö vállalatai ogvre bővülő kapcsolatait szolgálja a szeptember 26 és október 5 között: Szabadkán sói ra kerülő kisipari és kézműipari nemzetközi vásár, amelyen az olasz, osrtrák. indiai, belga és nyugatnémet cégeken kívül ott lesznek a magyar kiállítók is. A szomszédainkkal egyre bővülő kereskedelmi és termelési kapcsolataink igen örvendetesek. Jó példáját szolgálja a gyümölcsöző együttműkxxli snek Szeged, illetve a magyar—jugoszláv kishatármenti áruforgalom és kooperáció. Felmerül a kérdés, hogy Észak-Magyarországon miért nem lehet ehhez hasonló kapcsolatokat kiépíteni csehszlovák szomszédunkkal. Hiszen a kisha- tármenti forgalom bővítése, a kooperációs kapcsolatok szé- 1 ejtése nálunk és odaát egy - aránt szolgálja az áruválasz- .cék bővítését, szűkíti a hiánycikkek Ritáját. illetve termelési problémák megoldását teszi lehetővé. Tudomásunk szerint a most sorra kerülő IV. miskolci helyi - ipari termékkiállításon és vásáron is csak két kassai cég képviselteti magát. Az illetékeseknek helyes lenne tanulmányozni a szegedi példát. s a lakosság jobb áruellátása érdekében bővíteni kapcsolatainkat északi szomszédunkkal is. O. J, Mieftezmény a kisiparosoknak i őket a kerítésen belülre a \ kín, a könny, a vér, a halál birodalmába... Ahogy hallgatom, úgy tárul ; ki képzeletemben a ,világ, j Lengyelországban sok nyírfa ( van, s a nyírfák emlékeztetnek. Vélekszem Césarra, első lengyelországi tanulmány- : utam tolmácsára. Szép szál, egyenes derekú, arisztokrata megjelenésű férfi volt. A • háború előtt a lengyelországi felső tízezerhez tartozott, hercegi, grófi elődöktől szár- : mázott. Katonatisztként harcolt a németek ellen, aztán Magyarországra emigrált. Nálunk — többezred magá- , val — jó barátokra talált. Amikor a háború hazánk földjére lépett, ő már szlovák és magyar partizánok társa volt. Átverekedte magát a Magas-Tátra erdőrengetegén és a Vörös Hadsereg oldalán harcoló lengyel hadseregben lett kommunista. Soha nem fogom otfoloitoni azt az estét, amikor Lodz egyik legszebb terén, a Dzserzsinszkij-szofoor mellett, a virágzó nyírfák alatti pádon erről beszélt nekem. Észrevétlenül sötétedett be, s mellettünk csak a fa fehér íz auschwitzi bejárati kapujánál állunk. Verőfény önti el a szomorú tájat, a barnára rozsdásodó vaskaput, a fabarakk feketére pácolódott deszkáit, az esőtől, fagytól, széltől szürkére kínzott vasbeton-oszlopokat, az épületek mélyvörösre cserzett tégláit. Csak egy valami nem issza magába a fényt, csak egy nyírfa levelei verik vissza a sugár- özönt és csillognak és remegnek a könnyű szélben. Aki mellettem áll, Liszczak elvtárs, 1942 és 1945 között odaát volt a kerítésen és a 66667 számot viselte alsó karjába tetoválva. Csendesen beszél az egykori politikai fogoly: — Ezt a nyírfát meghagyták a németek. A táborba érkező emberek itt álltak utoljára saját ruházatukban, és az ügyeletes őr, a Blockführor itt a ki mutatást a ténylegesen megérkezettek számával. E nyírfa mellett férfiak és nők, aggastyánok és kisgyermekek tízezrei haladtak el Európa valamennyi megszállott országából. Innen vezették be
