Észak-Magyarország, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-21 / 169. szám
Kedd, 1970. július 21, ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Az eredményes másikáért Nyereségelőleget fizet az Ózdi Kohászati üzemek ELŐTTÜNK TERVEK, dotcermealurrok. Gazdag, sokat ígérő elképzelések. Debrecen, Nyíregyháza és más városok jövője. A jövő lakóházai. Miről is van szó? A Dob- recejii városi Tanács V. B. pályázatot hirdetett: nyolc tervezőkollektívát kértek fel, készítsenek terveket az induló Debreceni Házgyár épül eleieméinek felhasználására. Konkrétan: készítsék el azt a tervcsaládoij, amelyek alapján a házgyár majd 1974-ben, 1975-ben új épületelemek gyártására állhat át. A nyolc kollektíva közül, hatan lettek eleget a meghívásnak. A hat pályázat közül pedig a Miskolci Tervező Vállalat, az ÉSZAKTERV kollektívája nyerte el az első helyezést. A bíráló bizottság az általuk készített terveket fogadta el legjobbnak, a legérdekesebbnek. Megismerkedünk a kollektívával; név szerint Nagy Zoltánnal, Rózsa Sándorral, Szepcsszcntgyörgyi Oszkárral, ifj. Sári Istvánnal és Pető Erikával. A pályaművekből rendezett kiállítás előtt beszélgetünk: — Mi jellemzi az ötfős kollektíva tervét, mi abban az új. az érdekes? — Az egész munka érdekes volt — mondja Nagy Zoltán. Eddig a lakóházak tervezésénél a 3,60-as fesztá- volság volt a legnagyobb. Mi túlléptük ezt a halárt. s megpróbálkoztunk a 4,80-as fesztávolságú tervezéssel. Ez annyit jelent, hogy az általunk tervezett lakóházakban például a nappali szobák elérik a huszonnégy négyzetméteres aiapterüíetet. A lakások nappalija kétszerese lesz a hálószobák- méreteinek. Külön érdekessége volt a megbízásnak, hogy az egész lak'ástervet a megszokottnál nagyobbra kellett „növelni”. Mit értünk ezalatt? Átlagosan hatvan négyzetméteres alapterületű lakásokat kellett terveznünk. Bitka ez a debreceni igény, hiszen jelenleg Debrecenben tíz négyzetméterrel kevesebb a lakások átlagos alapterülete. — Milyen lakásokat terveztek? Rózsa Sándor kapcsolódik a beszélgetésbe: A LEGKISEBBTŐL a leg- nagyobbig terveztük a lakásokat. Így hét különböző méretű lakás terveivel pályáztunk. Természetesen, a Nagy Zoltán által elmondottak miír sejtetik, hogy az új házgyár elemeiből készült lakások lényegesen tágasabbak, nagyobbak lesznek. Bátorkodtunk úgy tervezni, hogy az épüíő új lakások földszintjein végig garázst alakítsunk ' ki. hiszen egy olyan nagy városnál, mint Debrecen is. lassan akkora lesz a garázsigény js mint a lakásigény. — Belül tehát tágasak lesznek, És milyen lesz az épületek külső jellege? — kérdeztem Szepesszentgyörgyi Oszkárt. — Bárhova elhelyezhető, úgynevezett flexibilis loggiákra gondoltunk. Ezeket az épület bármelyik részén, a tetszés, az igények szerint el lehet helyezni, de ugyanúgy lehet mellőzni is. Érdekessége ezeknek a loggiáknak, hogy belőlük függőfolyosó is kialakítható. Figyelembe véve a Debreceni Házgyár technológiáját,' a lehetőségeket, biztosított, hogy az itt. készülő elemekből reprezentatív hatású, gazdagon plasztikázott. kellemes, tetszetős stílusú épületeket alaki thassunk ki. S a variálható loggia-elemek lehetővé teszik, hogy a házak között „formát bonthassunk”. — Lehet-e látni hasonló házakat az országban? Pető Erika: — A terveink nyomán épülő házak a Salgótarján főterén épült házakhoz hasonlítanak majd leginkább. Nem azért, mert a mi tervünk, de várhatóan a Debreceni Házgyár termékeiből épülőle még szebbek, elegánsabbak lesznek, hiszen ezek már újabbak, korszerűbbek, s a korábDlem ívsz magtárgond Termelőszövetkezeti elnökök értekezlete Új helyen Sátoraljaújhelyen, a járás termelőszövetkezeti elnökei előtt Szabó István, a járási tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője értékelte a napokban a tavaszi mezőgazdasági munkák végrehajtását és a nyári munkálatokra való felkészülést. A kedvezőtlen tavaszi időjárás miatt a tavaszi vetést csak 80 százalékban végezték el a mezőgazdasági nagyüzemek. Az így bekövetkezett hozamkiesést a másodvetésű tömegtakarmány növelésével és az állati termékhozam fokozásával igyekeznek ellensúlyozni. A termelési érték növelését így a költségszín- yonal csökkenése is biztosítja. A mezőgazdasági munkafolyamatok elvégzése, különösen munkacsúcs idején, megköveteli a körültekintő, komplex munkaszervezést. A járási tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya já rásl vonatkozásban megállapította, hogy a nyári yiezőgazdasári munkák teljes elvégzéséhez nég’'száz kö- zéo- és nagyméretű univer- 2á!;s traktor, valamint száz szán tótraktor szükséges. Ez- Zel rendelkeznek a mezőgazdasági nagyüzemek, de folyamatos üzemeltetésükről már most kell gondoskodni. A termelőszövetkezeti mag- tárkapacitás a gépszínek és gyümölcstárolók átalakításával számottevően megnőtt, így a betakarítás utón nem ismétlődhetnek meg az elmúlt évek gond.jai. Emellett természetesen szükség van a felvásárló vállalatok folyamatos terményátvételére is. bi hiányosságok kiküszöbölésével készülnek. — Mit hoztak haza Miskolcra az erkölcsi sikeren kívül? Ifj. Sári István mondja: — Harmincezer forint tisz- teietdíjat, no meg... NO, MEG NEKÜNK sem volt közömbös, hogy elfogad- ják-e tervünket, vagy sem. A pályázaton nyert első helyezés — gondolom — felhívta a debreceniek figyelmét a miskolci tervezőkre. Talán a jövőben is kapunk megrendelést. Van még hazahozott tapasztalat bőven. Élmény hogy a jövő alakításának mi Is részesei, munkásai vagyunk. S az elképzelt új for-! mákat talán mog tudjuk va- | lósítani Miskolcon is. Román Dénes i Más alkalommal hírt. adtunk róla, hogy az Ózdi Kohászati Üzemeli dolgozói a gyár megalakulása 125. és a X. pártkongresszus tiszteletére nagyszerű — terven felüli termelésre vonatkozó — felajánlásokat tettek, s vállalásaikat. sorra teljesítették. Az első félévben 18 ezer tonna acélt gyártottak terven felül, s év végéig az acélmű dolgozói 30 ezer tonna többlet gyártására tettek ígéretet. Nagyszerű kezdeményezés indult tavasszal az Ózdi Kohászati Üzemek finomhc.n- germűjéből is. A gyárrészleg vezetői -és szocialista brigádjai felmérték a lehetősé- ] geiket, s tervmódosítást, ! tervemelést kértek a párt- j kongresszus tiszteletére. A félévszáyadas hengersorokkal dolgozó finom- hengerészek év végéig 10 ezer tonna többlet hengereltén! gyártását vállalták, melyből eddig mintegy 9500 tonnát már teljesítettek. A nagyszerű vállalások, a sorozatos tervtúlteljesítések eredményeként az első félévben mintegy 40 millió forinttal teljesítette túl a nyereségtervét a kohászati üzem. A túlteljesítés 2 millió 224 ezer forint nyereségelőleg kifizetését teszi lehetővé. A napokban ült össze az Özdi Kohászati Üzemelt vállalati, szakszervezeti tanácsa s egyetértettek abban, hogy a fenti összeget azoknak a dolgozóknak célszerű kifizetni, akik a szocialista munkaversenyben kimagasló eredményt értek el, tevékenységükkel fokozottan hozzájárultak a vállalat nagyszerű eredményéhez. Összesen több mint 3 ezren, a fizikai állományú dolgozók 20 százaléka részesült nyercségelőleg- ben, amelynek minimálisan kifizethető összegét 500 forintban határozták meg. A nyereségelőleg kifizetésére a jövő hónapban kerül sor. Tóth István Tizenkétezer műveletté! ezerféle alkatrész A Csepeli Kerékpár- és Varrógépgyár sárospataki gyárrészlege 1969. január 1- c’n kezdte meg üzemszerű termelését 160 fővel a volt gépállomás épületeiben. Azóta itt nagyot változott a világ. Szinte egy új gyárat építettek, a létszám pedig közel félezer főre gyarapodott. Mint Engi Andor gyáregységvezp-,, tő elmondotta, most 12 ezer művelettel ezerféle alkatrészt állítanak elő. Az idén — a vasaló, kerékpár és varrógép | alkatrészeken kívül — új termékük a kardkéses szabászgép, amelyet exportra gyártanak. Az első negyedévben 320 darabot, ebben az évben összesen négyezer darabot készítenek. Az idén összesen 8.4 millió forint értékben állítanak elő különféle alkatrészeket, illetve szabászgépeket, termékeik 80 százalékát exportálják. A számadatokból is kitűnik, hogy a vállalatnak fontos bázisa lett Sárospatai: az elmúlt másfél év alatt. Még most is nagy gondot fordítanak a szakmai képzésre és továbbképzésre. ö,t szakmában képeznek szakmunkásokat és sok munkahelyre betanított munkásokat, közöttük sok nődolgozót A szocialista munkaverseny nemcsak a termelésben produkál jó eredményeket, de ezen a téren is. Ma már 20 kollektíva küzd a szocialista cím elnyeréséért a párt X. kongresszusának tiszteletére. Megyénk északi részében, a Hernád völgyében a vizsolyi Lenin Termelőszövetkezet évek óta nagy gondot és jelentős anyagi áldozatot fordít a rét- és legelőgazdálkodás fejlesztésére. Nemcsak a szükséges legelőápolást és legelő-műtrágyázást végzi el a gazdaság, hanem biztosítja a legelők öntözését is. Igaz. hogy az idei esztendőben rengeteg a csapadék, öntözni most nem kell, a legelőöntözésnek mégis nagy a gazdasági és állattenyésztési jelentősége. mert nincs mindig csapadékos esztendő. A vizsolyi Lenin Termelőszövetkezet vezetősége és tagsága is úgy gondolkodik, hogy a legelőöntözés fontos, sőt. száraz, aszályos esztendőben csakis öntözéssel biztosítható a megfelelő fűhozam. a minőségi legelő. De — a gondozáson, műtrágyázáson és öntözésen túl — fontos a legeltetés szervezése is. Ezt: szakaszos legeltetéssel biztosítja a Vizsolya tsz. Legelőik olyanok, hogy érdemes megnézni és tanulmányozni. Éppen ,ezért a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, a Magyar Agrártudományi Egyesület Borsod megyei Szervezetének állattenyésztési szakosztálya és a megyei Állattenyésztési Felügyelőség a korszerű rét- és legelőgazdálkodásról szakmai tanácskozást szervezett, melyre a vizsolyi Lenin Termelőszövetkezetben kerül sor holnap, július 22-én, szerdán, egész nap. Az öntözéses legelőgazdálkodás megvalósításának lehetőségeiről éfi feladatairól dr. Barcsuk Zoltán, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa tart vitaindító előadást. Ezután a tanácskozás részvevői Kertész István szakfelügyelő vezetésével megnézik a vizsolyi Lenin Tsz legelőit, és a helyszínen tanulmányozzák a 40 parcellás mű trágyáz ás i kísérletet. A kísérletek szerkezetét, célját, gazdaságosságát, eddigi eredményeit és szakmai vonatkozásait ugyancsak Kertész István ismerteti. A tsz állattenyésztési eredményeiről Lajtos Mihály elnök számol be. A tanácskozás elnöke Faragó Károly, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője lesz. A tanácskozás célja: a rét- és legelőgazdálkodás korszerűsítésének meggyorsítása Borsodban. A részvevők megvitatják dr. Barcsák Zoltán ’előadását. és a vizsolyi tsz eddig elért eredményeit. A vita során szakmai-elméleti, a bemutató során gyakorlati tapasztalatokat szerezhetnek, amelyeket hazatérésük után saját gazdaságuk rét- és legelőgazdálkodásának fejlesztésében, korszerűsítésében hasznosíthatnak. FebérMsú borjú exportra KÁBELEK Okos, korszerű dolog a villany- és telefonvezetékek kábelesítése: ahol csak lehet, mindenütt le kell dugni a drótokat a föld alá. Ezt tette a posta — többek között Sárospatakon is. Néhány nap alatt felhasltottúk a járdát a Rákóczi utcának mind a két oldalán, a kábeleket lerakták szépen a csatornákba, földet rá, aztán az aszfaltot is visszaöntöttéle, de csak a páratlan házszámú oldalon. A másik járdán csak a földet hányták vissza, az aszfalt ma is hiányzik a járda közepéről. Történt pedig mindez, több mint egy évvel ezelőtt Azóta télen hólében, tavasztól őszig — ha esik az eső, mostanában pedig ugyancsak gyakran esik — vízben, sárban, latyakban caflainak a járókelők a felszaggatott járdán. Mert a kábelezés illetékesei a fülük botját sem mozgatják jó 75 hónap óta. Talán elfeledkeztek volna róla olyan hosszú idő alatt? Lehet, Szolgáljon hát ez a pár sor tapintatos emlékeztetőül — a mielőbbi aszfaltozás reményében... (hej) Kezel két; esztendővel ezelőtt kezdtek hozzá úgynevezett „albjnóhúsú” borjú neveléséhez és hizlalásához Borsod ^negyében. Először a sátoraljaújhelyi, a harsaínyj és a takfgszadai termelőszövetkezetekben. A fehérhúsú borjak Jijilföldi piaca igen jó, hizlalásuk nemcsak az egyes tsz-eknek gazdaságos, hanem a népgazdaságnak is hasznos, mert „kemény valutáért” adjuk el ezt az árut. Ráadásul a fehérhúsú borjú hizlalásával az egy dollár „kitermelési” költsége igen kedvező, sokkal alacsonyabb az országos áílpgnál: 35 forint körül alakul. Automata itatógépsorok A feliérhúsú — vagy „albino” — borjúhizlalási akciót Borsodban az Állaífor- galmi és Húsipari Vállalat szervezte meg. Biztosította a hizlaláshoz szükséges különleges. Franciaországból behozott. , Jnfervean—3” elnevezésű tejport, amely nélkül fehér borjúhúst nem lehet előállítani. Később a vállalat automata itatógépsoroknt is beszerzett a sátoraljaújhelyi és a harsányi termelőszövetkezetek részére. E gépsorokkal még gazdaságosabb a borjúhizlalás és méjg alacsonyabb a „dollárkitermelési" költség. 84 nap — 170 kilós átlag Az idén csatlakozott a fe- hérhúsú bor.iunevelési akcióhoz az emödi Szabadságharcos Termelőszövetkezet is. 1970-ben vállalta 260 darab fehérhúsú borjú felnevelését, illetve hizlalását. Az emödi tsz-nek automata itatógépsora még nincs, de hizlalási akciója enélkül is sikeres és gazdaságos. Az első csoportot (80 darabot) mar átadták. Ernődön is a Franciaországból hozott „Intervean—3” elnevezésű tejporral hizlaltak és 84 nap alatt 170 kilós átlagsúlyt biztosítottak borianként. Ez a súlygyarapodás kiváló értékű és a vevőknek is ez felel meg. Az Ernődön reveit fehérhúsú borjak minősége kiváló volt. Az első csoport 100 ezer forint tiszta hasznot biztosított a tsz-nek. Negyven forintot kaplak kilogrammonként — élősúlyban. A második fehérhúsú bor- júszállitmány hamarosan átadásra kerül. Utána úiabb 90 borjút helyeznek el a besötétített istállóban, s három hónapon belül ezek is értékesítésre kerülnek. Természetesen: exportra, az Adatforgalmi és Húsipari Vállalat közvetítésével. A borjakat ugyanis a miskolci vágóhídon levágják és a vállalat hasított állapotban adja át az árut a vásárlóknak. Félmilliós jövedelem Az emödi Szabadságharcos Termelőszövetkezet év végén a negyedik csoport borjút is hizlalásba állítja, ismét 90 darabot, de azok csak 1971 februárjában kerülnek értékesítésre. Az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat vezetői azt is megígérték a tsz-nek, hogy a következő automata itatógépsort Ernőd kapja meg. Azzal még gazdaságosabbá válik a feherhúsú borjúneve- lés és hizlalás. Az „albínó” áru termelése ebben az évben gépsor nélkül is félmillió forint tiszta jövedelmet biztosít a termelőszövetkezetnek. Folytatódik a fehérhúsú borjún evei és és hizlalás a már említett sátoraljaújhelyi, harsányi és taktaszadai termelőszövetkezetekben is. Azokban viszont már valóságos hagyományai — kialakított és kifinomított módszerei — vannak e különleges és nagyon jól jövedelmez» áru termelésének. 1 rét- is legeliiazÉMás tapaszlaiaii Mybai Öten, a holnap építői Beszélgetés az ÉSZAKTERV pályázatot nyert kollekt ívájával
